elméletileg megalkotott értékek, az emberiség legjobb gondolkodói hozták létre, akiket néha filozófusoknak hívnak. Ezek az értékek nem azt magyarázzák, „mi az ember lényege”, nem azt mondják, miért legyen ilyen meg ilyen, nem köteleznek arra, hogy ezt vagy azt a nyelvet beszéld, vagy ezt és ezt gondold az emberről. Ezek az egyetemes elvek az emberi lények közös életének tiszta formái. Miután a közös élet órákban, napokban, hetekben, években, vagyis az időben zajlik, a jó közös élet formái formális folyamatok az időben, amelyeket aktiválni és a mindennapi életben érvényesíteni kell. Az alkotmány és a jogi rendszer az általános egyetértésen alapuló erő, amely biztosítja, hogy azok az értékek a mindennapokban megvalósuljanak.
Amint az elmúlt két évszázad megmutatta, jó a modern demokráciában élni.
A közös élet e formája először Amerikát vezette hatalmas gazdasági és politikai ha-talomra. Soha az emberiség történelmében nem élt ennyi ember ilyen jó gazdasági és politikai körülmények közt egyetlen országban, mint ma az Amerikai Egyesült Államokban. Milliók százait hívta meg, hogy szabadon belépjenek ebbe az ország-ba. Úgy tűnik, nagyon sok ember szeretne ebben az országban élni, és a többi mo-dern demokráciában is. A demokrácia alapvető értékei hívják meg az embereket a világ minden részéről, hogy egy biztonságos és virágzó országban éljenek. Ha ke-vésbé civilizált politikai rendszerből érkeznek, belépésükkor azonnal a demokrati-kus jog alanyaivá válnak: emberi lényként fogadják el őket és olyan jogaik vannak, amellyel talán otthon soha nem rendelkeztek. Hatalmas tapasztalat számukra!
Ha emberek vándorolnak be a modern demokráciákba, felismerik, hogy alapvető értékeik a sajátjuk is, még ha ezt nem is tudják kifejezetten. Érzik, hogy jobb itt élni.
Tiszteli őket a törvény, és lehetőségük van önmeghatározó életre.
A bevándorlás az egyik alapvető igazolása a modern demokráciáknak és élet-vitelüknek. Ha a demokratikus elvek működnek és az ország virágzik, akkor so-kan szeretnének belépni. Ha nincs bevándorlás, akkor nincs igazi demokrácia az országban. Bár mindig működött migráció a világban, ez lassú folyamat volt. Ma a migráció akár órák kérdése, ami felgyorsítja a folyamatot, és új feladatokat ad a fogadó országoknak. Ha egy demokrácia nem engedi a bevándorlást, saját demok-ratikus elveit sérti meg. Az önelveit megsértő entitás hosszú távon hanyatlásra van ítélve. A demokráciáknak saját biztonságuk érdekében is biztonságossá kell tenniük a világot a saját demokráciájuk számára, és minden lehetséges demokrácia, minden emberi lény számára.
Ez nem jelenti, hogy a bevándorlás abszolút határtalannak lehet – de annak kel-lene lennie. A befogadó ország pénzügyi képességei korlátozottak lehetnek. De a bevándorlást meg kell engedni és a bevándorlóknak segíteni kell – éppen a saját demokrácia és a saját elvek fenntartása és érvényesülése érdekében.
a jelenlegi konstelláció: amerika és kína – az új kihívás
Az optimizmus és a remény egy jobb jövőben voltak az amerikai nép alapvető jel-lemzői. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ma Amerikában is terjedőben van a pesszi-misztikus beállítódás, holott ez ellene mond az alapvető elveknek. Kína
növekedé-68
se, a munkanélküliség, a növekvő állami adósság, a lakás aukciók, az afganisztáni halottak, a globális felmelegedés – csak néhány neve a problémáknak, melyekkel az amerikaiak szembesülni kényszerülnek. A hatalmas ország kék ege látványában a jövő eddig a szabad teremtés reménye volt, most viszont a horizonton felhők tornyosulnak. Ha nem is a történelem árnyai, de a jelenéi. Amerikaiak elveszteni látszanak hitüket, hogy a jövő jobb lesz a jelennél, a jövő generációinak jobb lesz, mint nekik. Természetesen lehet, hogy ez csak átmeneti helyzet.
Még ha a mai Amerikának problémái is vannak, még mindig a vezető demok-ratikus nemzet, amely az egyetemes kultúra letéteményese és bemutatója, amely az egész világot befolyásolja. Kína fenyegető gazdasági növekedése? Találkoztunk már valakivel, aki Kínába akart véglegesen bevándorolni? Vagy akár Japánba? El tudunk képzelni olyan helyzetet, hogy a világ más részeiről emberek tömegei kez-denek Kínába és Japánba bevándorolni, és ezek ugyanazzal a türelemmel fogad-ják őket, mint a nyugati demokráciák? Még ma is Amerikáról és Németországról álmodnak az emberek, és nem Kínáról vagy Japánról. El tudunk képzelni olyant, hogy a mozik kínai és japán filmekkel váltják föl az amerikaiakat? A gazdasági jólét nyilván nem elég motiváció a bevándorlók számára.
Amikor az európaiak nem tudták problémáikat megoldani és világháborúba sod-ródtak, Amerika közbelépet és Európát megmentette – önmagától. Először az orszá-gokat saját maguktól kell megmenteni, saját etnikai alapú nacionalizmusuktól, hogy előkészítsük őket arra, hogy kellően megszabaduljanak történelmüktől és hagyo-mányos kultúrájuk visszahúzó részétől. Ha ez sikerül, akkor a demokrácia fejlődni kezdhet és gazdasági virágzás, bevándorlás következnek. – Ha Kína gazdaságilag sikeres lesz, akkor demokráciává válik. Hosszú távon demokrácia és gazdasági nö-vekedés kéz a kézben járnak. Ha a szabad gondolkodást, beszédet, eszmefejlődést tiszteljük, akkor kialakulhat a stabil gazdasági növekedés és a jó társadalom. Kí-nának demokratizálódnia vagy amerikanizálódnia kell, ahogy ezt Európa is tette a második világháború után.
nyílt bevándorlás
Chandran Kukathas írásában, The Case for Open Immigration39 a nyílt bevándorlás mellett érvel. A bevándorlásnak nyitottnak kellene lennie a nyugati demokráciák-ban. Ahogy írja, tény, hogy „több mint 100 millió ember él ma kívül azon az orszá-gon, amelynek polgára”40. A nagyszámú ember vándorlása új kérdéseket vet föl a nyugati demokráciák számára, hiszen a vándorlás iránya feléjük mutat. Ezekben az országokban vannak bevándorlást preferáló és elutasító erők. Az üzlet támo-gatja az olcsó munkaerő érkeztét, az emberjogi szervezetek támogatást követelnek, és a családegyesítés is jelentős tényező. Másrészt szakszervezetek, „ottszületettek
39 Chandran Kukathas, The Case for Open Immigration, M. Zwolinski (ed.) Arguing Abo-ut Political Philosophy, New York, London, RoAbo-utledge, 2009, 521–532.
40 „more than 100 million people today live outside of the states of which they are citi-zens”, Kukathas, op. cit. 522.
69 csoportjai” gyakran bevándorlás-ellenesek. Jobb- és baloldalon egyáltalán van-nak támogatók és elutasítók. A demokrácia alapelvei megkövetelik a határok nyitva tartását a bevándorolni szándékozók előtt. A bezárt határ a szabad mozgás tiltása, megakadályozza, hogy emberek az elnyomástól elmeneküljenek, akadályozza a sza-bad véleményformálást és emberek szasza-bad egyesülését.
Léteznek gazdasági és nemzeti érvek a gazdag demokráciákban a bevándorlás ellen: a nagyszámú belépő megzavarhatja a gazdasági egyensúlyt. Másrészt viszont a bevándorlók általánosan és hosszú távon jót tesznek az ország gazdaságának.
Félnek attól is, hogy a sok bevándorló megváltoztatja a társadalom nemzeti szer-kezetét, és multikulturálissá teszi. A Tiloz Sarazin könyve által indított németor-szági vita rámutat a nehézségekre.41 Sarazin sok kritikát kapott, Angela Merkel azt mondta, a könyv „elbutulás” 42, ám később hozzátette, hogy „a multikulti halott”.
A kulturálisan különböző bevándorlók nagy száma kárt is okozhat a jólétre, ha az a szakképzett munkaerő politikai kultúrájától függ, amelyet a nevelés, oktatás és szo-cializálódás hosszú folyamatában értek el. Nem szocializált és nem tanult beván-dorlók alááshatják az intézményeket, szokásokat, amelyek lehetővé teszik a jólétet.
Továbbá, a társadalmi összetartás és szolidaritás is kárt szenvedhet. Bár itt nem mehetek részletekbe, hangsúlyozni kell, hogy bár ezekben az összefüggésekben ellentmondásnak tűnhet, de gazdasági és nemzeti megfontolások nem játszhatnak szerepet a bevándorlás alapvető megítélésében.
Az elméleti megfontolások mellett világos, hogy a közeli jövőben nem lesz ab-szolút nyílt határ a gazdag országok peremén. Annak ellenére, hogy a demokrácia alapvető morális elvei abszolútak. Az emberek még sokáig úgy fogják érezni, hogy a határok teljes megnyitása jólétüket és nemzeti azonosságukat fenyegetheti. De ha nem is kivihető, elméletileg nem csak lehetséges elgondolni, de mint legjobb el-veink követelménye, egy soha nem elérhető, vagy még nem elért és megvalósított imperatívusznak kell tekintenünk.
41 T. Sarrazzin, Deutschland schafft sich ab: Wie wir unser Land aufs Spel setzen, Deuts-che Verlagsanstalt, 2010.
42 A Süddeutsche Zeitung cikkének címe: Merkel Sarrazinnak elbutulást vet a szemére,
„Merkel wirft Sarrazin Verdummung vor”, Süddeutsche Zeitung, 12. Juni, 2010.
http://www.sueddeutsche.de/politik/politik-kompakt-merkel-wirft-sarrazin-verdummung-vor-1.958050
71