2010 tavaszán Prof. Dr. Tomka Miklós (†2010 november) szakmai, és Prof. Dr.Dr. Paul M.
Zulehner által vezetett bécsi Pastorales Forum anyagi támogatásával egy 613 főre kiterjedő vallásszociológiai, survey típusú felmérést végeztem a Csíki Régióban. Ezúton is köszönetet mondok nekik a kutatáshoz nyújtott támogatásukért. Dolgozatomban ennek a kutatásnak eredményeit dolgoztam fel.
A 2010-es kutatás előzményeként a csíkiak vallásosságát mélyinterjús módszerrel vizsgáltam. Ennek a kutatásnak az elsődleges célja az volt, hogy betekintést nyerjek Csíkszeredában, a 21 század elején élő vallásgyakorló katolikusok hitrendszerébe. Az interjúalanyok a gyerekkori vallásos emlékeikről, az egyházzal való – időben változó, vagy változatlan – kapcsolatukról, a hitük állandóságáról vagy változásairól, esetleges kríziseiről, a vallásgyakorlataik formáiról, gyakoriságairól, ezek összefüggéseiről, a szakrális kommunikációról, a vallásosságuk motivációiról meséltek. A kutatás eredményeként gazdag leírását nyertem az itt élők vallásosságának, sikerült egyfajta vallásosság-típusokat azonosítani és ezekeket jellemezni. (Fejes 2006, Fejes 2007). A mélyinterjús módszer előnye egy-egy személy vagy csoport esetében a vallásosság gazdag, árnyalt, az egyén szocio-kulturális hátterével összekapcsolható leírása, hátránya természetesen az, hogy az eredmények csak kis mértékben általánosíthatóak, csíki katolikus össztársadalmi leírást nem adhatnak. Már akkor megfogalmazódott bennem az igény, hogy – a mélyinterjú kutatás eredményeit is fölhasználva – egy reprezentatív survey típusú kutatást is végezzek Csíkban, amely - a módszer jellegéből adódóan nyilvánvalóan kevesebb részletét és árnyalatát világíthatja meg a vallásosságnak, mint egy mélyinterjús, vagy néprajzi kutatás - de amely összességében is elénk tudja tárni a katolikus Csík vallásosságát.
A kérdőíves kutatás tervét doktori tanulmányaim alatt dr. Tomka Miklós professzor szakmai irányítása mellett állítottam össze. A kutatási tervben megfogalmazott cél kettős volt: egyrészt Csík társadalmának vallásossági mutatóit összehasonlítani Közép-Kelet Európa (ezen belül elsősorban Románia és Magyarország) országainak mutatóival, másrészt magyarázatot keresni, találni Csík nagyfokú vallásosságára - ami már az előzetes kutatásokból és a helyi társadalom
„közhangulatából‖, megfigyeléséből is sejthető volt. Az összehasonlíthatóság miatt kutatásom során az Aufbruch 2007-es kutatás során használt kérdőívet vettem alapul. Abból a célból, hogy Csík sajátosságait is felszínre tudjam hozni hipotézisekben fogalmaztam meg a helyi társadalom azon sajátosságait, amik hatással lehettek és lehetnek a vallásosságra. A hipotézisek
felállításában a térség történelmének szakirodalmára, korábbi mélyinterjú vallásszociológiai kutatásom eredményeire, illetve egy újabb interjús vizsgálatra42 hagyatkoztam. A hipotézisek alapján több mint 70 olyan kérdéssel egészítettem ki az Aufbruch kérdőívet, amit előzetes elképzeléseim szerint alkalmasak a helyi társadalom jellegzetességeire vonatkozó elképzeléseim ellenőrzésére. A kérdőív összeállítása után 15 különböző iskolai végzettségű, lakóhelyű, életkori személlyel végzetem próbakérdezést, ennek célja elsősorban az volt, hogy kiderüljön: közös nyelvet beszél-e a kutató és a kutatott, érthető-e a megfogalmazás, vagy esetleg egyházi és/vagy tudományos szakzsargon teszi érthetetlenné a hagyományos világban élő, annak nyelvét értő emberek számára. A próbakérdezést követően nyerte el a kérdőív a végleges formáját, ez megtalálható a dolgozat mellékletében. 43A próbalekérdezés során egyáltalán nem, az adatfeldolgozás során néhány esetben tetten érhetőek és korrigálhatóak a módszernek további gyenge pontjai: a vallásosság témája egyfajta magánügy, ennek megélése sokszor az egyéni intimitás körébe tartozik. Mélyinterjús módszerrel vagy akár teremunkával időnként túl lehet jutni az intimitás falain, kérdezőbiztosok esetében ezt semmi sem garantálja, tehát az eredmények értelmezésekor mindenképpen szem előtt kell azt is tartsuk, hogy az esetleges válaszmegtagadáson túl nem kaptunk minden esetben „őszinte‖ válaszokat. A hibalehetőséget a kérdőív ún. „ellenőrző‖ kérdései próbálják korrigálni, másrészt az a tény, hogy ekkora minta esetében - néhány interjúalany esetében valótlan adatok rögzítése - a statisztikai becsléseket nem módosítják jelentős mértékben.
A 2010 áprilisában megvalósított survey típusú kutatás alanyai 18 év fölötti, római katolikus vallású személyek voltak. A lekérdezettek körébe csak magyar anyanyelvű, római katolikus vallású személyek kerültek: egyrészt, mert a kutatás alanyai csak a katolikusok voltak, a kérdőív számos részletében nehezen lett volna alkalmazható más vallásúak esetében. A legfontosabb indok azonban az volt, hogy a más vallásúak közül a mintavétel során olyan kevés személy került volna a megkérdezettek közé, hogy sem az egyéb vallású csoportokra nézve nem kaptunk volna általánosítható eredményeket, sem összehasonlítást nem végezhettünk volna.
42 A hipotézisek fölállításakor kétségeim is voltak nem tudtam azonosítani néhány – főként az identitás és vallás kapcsolatát – megvilágító jelenséget. Ezért két fókuszcsoport interjút végeztem, ezek tagjai főként felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek voltak. (lelkész, hitoktató, mérnök, szociális munkás srt.).Az interjúkat rögzítettem, önállóan nem dolgoztam fel őket, de nagy segítséget nyújtottak a hipotézisek fölállításában.
43 A próbalekérdezést sejtette ugyan, de nem tette nyilvánvalóvá a kérdőív helyi társadalomban való alkalmazásának azt a nehézségét, hogy a megkérdezettek időnként annyira „szent‖nek érzik a hit, vallás, egyház témakörét, hogy sértőnek éreznek bármilyen kérdést, ami ezt profánabban közelíti meg. A kérdezőbiztosok olyan esetről is beszámoltak, hogy amikor az alanyokat pl. az egyházról kérdezték, ők felháborodásukban elkergették őket, Ilyen jellegű méltatlankodással én is találkoztam, amikor a kérdezőbiztosok munkáját ellenőrizve véletlenszerűen felhívtam telefonon néhány megkérdezettet.
A mintavétel során településtípus – rétegzés és valószínűségi mintavételt alkalmaztam. A települések rétegzése során a következő típusok szerint hoztam létre település-kategóriákat: a katolikus aránya a település lakosságában44, a település távolsága Csíkszeredától mint centrumtól45, a település lakosságszáma46 és a település megközelíthetősége47. A rétegzést követően arányos részvételre alapuló számítást és valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztam mind a települések, mind pedig a mintába kerülő személyek48 kiválasztásánál. A mintába került települések a követezőek voltak: Csíkcsicsó, Csíkmadaras, Csíkrákos, Csíkszentdomokos, Csíkszentmiklós, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Csíkszentmihály, Csíkszenttamás, Jenőfalva, Verebes, Gyimesfelsőlok.
Az adatfelvétel célja Csík vallásszociológiai jellemzése volt. Tudatában vagyok annak, hogy Csíkon belül is több kistáji (pl. Alcsík, Lokság, Felcsík, Kászonok, Gyimesek) jellegzetesség létezik, amelyek pl. a néprajztudomány számára fontos megkülönböztető jegyekkel bírnak. Az adatfeldolgozás során azonban nem tértem ki ezekre a - survey módszerrel csak esetlegesen kimutatható – sajátosságokra. Ebben több esetben a kistájhoz tartozó települések megkérdezetteinek kis (statisztikailag nem minden esetben releváns) száma gátol, másrészt a dolgozat szűkre szabott kerete.
Az adatbevitelt követően a minta nem és életkor szerinti súlyozására volt szükség. Az adatfeldolgozást az SPSS 19-es statisztikai program segítségével végzetem.
44 A rétegzés során létrehozott kategóriák: a katolikusok aránya 0-50% közötti, 50-80% közötti,.80-100% közötti
45 A rétegzés során létrehozott kategóriák: a település távolsága Csíkszeredától: 0-10 km., 10-20 km közötti, nagyobb, mint 20 km.
46 Létrehozott kategóriák: a település lakossága kevesebb, mint 500, 500- 1500 közötti, 1500-3500 közötti, több, mint 3000.
47 Alkalmazott kategóriák: főút melletti, főút melletti, de Csíkszeredától távolabbra eső, mellékút melletti.
48 Csíkszeredát kivéve a mintavételi eljárás a választói névjegyzékre alapult. A mintába konkrét (névvel azonosított) személyek kerültek, pótlista alkalmazására akkor került sor, ha az adott személy háromszori megkeresésre sem volt megtalálható, illetve ha nem volt katolikus vallású vagy magyar anyanyelvű. Csíkszeredában a választói névjegyzék elérhetetlensége miatt ismét utcák szerinti rétegzés következett, majd véletlen kezdőponttú, megadott léptékkel történő házatartás-felkeresés. Mivel a háztartásokban többnyire a nyugdíjasok és munkanélküliek tartózkodtak, illetve a nők voltak nyitottabbak a válaszadásra, később a minta nem és kor szerinti súlyozására volt szükség.