Az emberölés szankciója - Salát Gergely Az ókori kínai Qin állam büntetőjogának rendszere

VI.2. Emberölés

VI.2.1. Az emberölés szankciója

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

intézmények – például a pénzöntés monopóliuma – elleni tettek (pénzhamisítás), a közmunka- vagy adóelkerülés stb.

A harmadik kategóriába a csak a hivatalnokok által elkövethető bűncselekményeket soroljuk. Ezek nagy részével, mivel inkább hivatali kihágásnak, mint bűncselekménynek tekinthetők – s a Qin-beli jog is enyhe szankciókkal, megrovással, bírsággal büntette őket – a jelen dolgozat keretei között nem foglalkozunk. Van azonban néhány eset, amely szorosan érinti a büntetőjog területét, például az igazságtalan ítélkezés; az ilyen eseteket érintőlegesen tárgyaljuk.

A gyakorlati szabályozásban Qinben a fenti csoportok nem váltak el élesen. Forrásaink főleg az első kategóriába tartozó esetekkel foglalkoznak, így az alábbiakban jórészt ilyen bűncselekményekről lesz szó.

Az, hogy az emberölés halálbüntetést vont maga után, egy összetettebb esetből következtethető ki:

D 54 A kiterveli (mou 謀), hogy elküldi B-t kirabolni és megölni valakit; részesedésként 10 garast kap.⁴²⁰ Kérdés:

– B még nincs 6 láb magas;⁴²¹ A felett hogyan ítéljenek?

– Végezzék ki és tegyék közszemlére⁴²².⁴²³

A cikkelyben leírt esetben több tényező is szerepet játszik. Egyrészt A nem tettesként, hanem felbujtóként jelenik meg. Ezt jelzi a mou

謀, ’kitervel’, ’felbujt’ szó használata. (A

szót a Han-korban is ilyen értelmű terminus technicusként alkalmazták.⁴²⁴) A D 3 cikkelyből tudjuk, hogy a felbujtó és a végrehajtó meghiúsult rablási kísérletért ugyanazt a büntetést kapja.⁴²⁵ A D 4 cikkelyben is azonos büntetést kap a felbujtó és a végrehajtó, akik rabszolgaként gazdájuk ökrének ellopásában és szökésben vesznek részt.⁴²⁶ Analógiával kikövetkeztethető, hogy emberölés esetén is ugyanez volt a helyzet. Vagyis az, hogy a fenti cikkelyben nem A hajtotta végre az emberölést személyesen, az ítélet szempontjából nem releváns.

Másrészt az elkövető, B még „kiskorú”. A Kérdések és válaszokból kiderül, hogy Qin-ben az ítélet kiszabásakor figyelembe vették az elkövető életkorát, pontosabban – a magasságát. Erről tanúskodik a következő cikkely:

D 5 A ellop egy ökröt. A lopás idején [A] 6 láb magas. Miután egy évig fogva tartják, újra megmérik, s ekkor már 6 láb és 7 hüvelyk magas.

Kérdés:

– A felett hogyan ítéljenek?

– Váljék belőle csonkítatlan falépítő.⁴²⁷

A válaszból kiderül, hogy a jogi megítélés szempontjából fontos határ valahol 6 láb (kb. 140 cm) és 6 láb 7 hüvelyk (kb. 157 cm) között volt. Egy másik shuihudi szövegcsoport,

420 A szövegből nem derül ki, hogy a 10 garast A vagy B kapja.

421 Kb. 139 cm.

422 Zhe 磔: nyilvánosan kivégezni, majd a holttestet közszemlére tenni, ami különösen megszégyenítő büntetés volt (más értelmezésben: darabokra tépni). Erről és a többi halálbüntetésről lásd RHL: 109–112, illetve X.2.

423 SHD: 180.

424 RHL: 265–268. A mouról lásd még VII.4.

425 SHD: 152.

426 SHD: 152.

427 SHD: 153.

a Törvények a magtárakról (Zang lü 倉律) egyik rendelkezése (A 12) ugyanerre utal: e szerint a kényszermunkás férfiak 6 láb 5 hüvelyk (kb. 150 cm) testmagasság alatt „kicsinek” (xiao 小) minősültek, ami csökkentett gabonafejadagot jelentett.⁴²⁸ Valószínű tehát, hogy a közrendű férfiaknál is 6 láb 5 hüvelyk volt a „nagykorúság” határa. Ez minden bizonnyal a közmunka- és katonakötelesség határát is jelölte, legalábbis a shuihudi szövegekben a közmunkaköteles férfiak állandó jelzője az ao

敖

, „termetes, megtermett”.⁴²⁹

Azt, hogy A D 54 cikkelyben B kiskorúsága befolyásolta-e A büntetését, nem tudjuk.

A kiskorúság a D 5 cikkelyből kikövetkeztethetően enyhítő tényező – hiszen a tettest nem csonkítják meg –, de az nem ismert, hogy kiskorú felbujtása súlyosbító elem-e. Mindenesetre a büntetés, amelyet a cikkely kiszab, a legáltalánosabb kivégzési módnál, a lefejezésnél súlyosabb. Ebből feltételezhető, hogy A-t akkor is kivégezték volna, ha B nem kiskorú, csak a kivégzési mód fokozata kérdéses.

A D 54-en kívül csak egyetlen további esettel találkozunk, amely megadja az emberölés szankcióját.

D 104 – Amikor [éppen] elfognak [egy embert, akinek] a bűne bírsággal büntetendő, [de] valaki karddal vagy éles fegyverrel tudatosan⁴³⁰ megszúrja vagy megöli, akkor [a tettes] felett hogyan ítéljenek?

– Ha megölte [az illetőt], tegyék csonkítatlan falépítővé. Ha megsebesítette, borotválják le a szakállát és tegyék közrabszolgává.⁴³¹

A cikkely látszólag ellentmond fenti feltételezésünknek, miszerint az emberölés halálbüntetést von maga után. Az eset körülményei azonban speciálisak: itt egy bűnös ember elfogásáról van szó, s nyilvánvaló, hogy aki megöli, az az elfogásban részt vevő hivatali személy, poroszló vagy tolvajfogó. Erre utal a duan

端

, ’tudatos’ szó használata is, melyet a shuihudi iratok – a hamis feljelentés esetét kivéve – kizárólag hivatali emberekkel kapcsolatban alkalmaznak. Így a cselekményt enyhébben ítélik meg, hiszen egy hivatali személy, kötelessége teljesítése közben, mintegy túlkapásként követte el az emberölést. Ezért

428 SHD: 49.

429 Az életkor helyett a testmagasság figyelembevételét az magyarázza, hogy Qinben sokáig nem vezettek nyilvántartást a lakosok születési idejéről, tehát az életkor pontos megállapítása lehetetlen volt. A történetíró feljegyzései szerint Qinben először Kr. e. 231-ben jegyezték fel a fiúgyermekek életkorát, vagyis a hivatalnokok csak ekkortól rendelkeztek adatokkal a lakosok koráról. Lásd Shiji 6: 232.

430 A duan 端, ’tudatos, szándékos, megfontolt’ szót a shuihudi szövegek a szándékosan rosszul ítélkező hivatalnokokra vagy hamis feljelentést tévőkre használják. A fenti cikkely az egyetlen kivétel ez alól; a szándékosságot más megsebesítésénél vagy megölésénél máshol általában a zei 賊 szóval fejezik ki. A duan eseteit lásd D 27, 28, 30, 35, 38, 77, 104.

431 SHD: 204. A közrabszolgáról lásd X.4.3.

csupán kényszermunka-büntetést kap, s a tudatos emberölésért ugyanúgy csonkítatlan falépítővé tétellel büntetik, mint például a D 5-ben a fiatalkorú ökörtolvajt vagy a D 66-ban azt az embert, aki verekedés közben kitépi a másik szemöldökét és szakállát. Mindezt annak ellenére, hogy a megölt bűnös csak kisebb bűnt követett el, hiszen csupán bírsággal sújtották.

A hivatali személyek védelmét másik oldalról közelíti meg az alábbi cikkely:

D 53 Egy tolvajfogó üldöz és elfog egy bűnözőt, [de] a bűnöző agyonveri.⁴³² Kérdés:

– A tettest „bűnös szándékú emberölés” vagy „emberölés verekedés közben” [bűne] terheli?

– „Emberölés verekedés közben”; de a hivatali gyakorlat „bűnös szándékú” [emberölésként] kezeli.⁴³³

A „verekedés közben” és a „bűnös szándékkal” fogalmakat később elemezzük, itt elég annyit leszögezni, hogy az utóbbi súlyosabb megítélés alá esett, mint az előbbi. Ebben az esetben tehát az ítélkezési gyakorlat súlyosabban ítéli meg a hatósági személy megölését, mint ami a valós tényállásból következne – az ítélkező így igyekszik védeni a hatósági embert.

Még egy cikkelyt ismerünk, amelyben bűnöző elfogásakor emberölésre kerül sor:

E 12 Csoportos rablás (Qun dao 群盜)⁴³⁴ Beszámoló:

X őrállomás szakaszvezetője,⁴³⁵ A, és az X falubeli tolvajfogók, akiknek neve B, illetve C, megkötözték és a [hivatalba] hozták D-t, [valamint] egy levágott fejet, két egész számszeríjat, húsz nyílvesszőt. Ezt jelentették:

– D, valamint az az ember, [akihez ez a] fej [tartozott],⁴³⁶ erőszakkal megtámadtak és csoportosan kiraboltak másokat. Tegnap nappal A vezetésével B és mások az X hegyen járőröztek, meglátták D-t, valamint azt az embert, [akihez ez a] fej [tartozott], s őrizetbe vették őket. Ezek a számszeríjak és nyílvesszők D-nek, valamint annak az embernek a számszeríjai és nyílvesszői, [akihez a] fej [tartozott]. Az az ember, [akihez a] fej [tartozott], ezzel a számszeríjjal és nyílvesszővel …⁴³⁷ B-t, ezért karddal megtámadta, és megszerezte a fejét. A hegy nehezen járható, ezért nem lehetett a holttestet lehozni a hegységből.

…⁴³⁸ D vallomásában ezt állította:

432 A sha 殺, ’öl’ szóról lásd 265. jegyzet.

433 SHD: 179–180. A cikkelyről, valamint az emberölés különféle eseteiről lásd H^ULSEWÉ 1997: 205. A bűncselekmény különböző alanyi elemeinek megítéléséről lásd LAU a.

434 A csoportos rablás egy különleges esetéről lásd D 1.

435 Xiao zhang 校長, a szó értelmezéséről lásd RCL: 191/2. jegyzet.

436 Szó szerint: shou ren 首人, vagyis „a fej embere”.

437 Itt hat írásjegy hiányzik.

438 Egy írásjegy elmosódott; az SHD szerkesztői a xun 訊, „kihallgatás” írásjegyet toldották be.

– Közember [vagyok], X faluban lakom. Ez a fej az X falubeli közemberé, E-é, aki [velem,] D-vel, az X falubeli F, G és H közemberekkel együtt, X időpontban megtámadta és csoportosan kirabolta az X falubeli X nevű gongshi⁴³⁹ házát, s tízezer garast rabolva elmenekült. F-et és a többieket már korábban elfogták. [Én,] D és E elmenekültünk, kóboroltunk, s nem volt hol megszállnunk. Tegnap nappal az X hegyen tartózkodtunk, ekkor A és mások el [akartak] fogni [engem,] D-t és E-t. E rálőtt B-re, aki megtámadta, megölte és megszerezte a fejét.

Egyikünket sem vontak még felelősségre más bűnért.

Megvizsgálni a fejet, anélkül, hogy megvizsgálnánk a testet: megengedhető.⁴⁴⁰

Bár az iratból nem derül ki, hogy a tolvajfogót nem büntetik meg, az eset körülményeiből ez feltételezhető. Egyrészt az a tény, hogy karddal rátámadt a rá lövő rablóra, másrészt az, hogy az esetről részletesen be is számolt, arra enged következtetni, hogy nem számított szankcióra a tettéért.

A Qin-beli hatóságok az emberölést nagyon komolyan vették. Ezt jelzi az E 20 cikkely, amely rendkívül részletes beszámolót ad egy meggyilkolt ember holttestének vizsgálatáról.⁴⁴¹ A halottat tüzetesen megvizsgálták, ruhájáról részletes leírást készítettek, az esetleges tanúkat kihallgatták, s mindezt írásban rögzítették. Hasonlóan alaposan megvizsgálták egy nő elvetélésének körülményeit, ha azt verekedés okozta (E 23).⁴⁴²

Különös gondossággal jártak el öngyilkosság esetén is. Ekkor nyilván felmerült az álcázott gyilkosság gyanúja, ezért – az E 21 cikkely szerint – az öngyilkos holttestét és annak környezetét tüzetesen megvizsgálták, árulkodó nyomok után kutatva, továbbá családját kihallgatták az esetleges okokról.⁴⁴³ A D 61 cikkely szerint ha az öngyilkosságot a család nem jelenti a hivatalnoknak, hanem a holttestet bejelentés nélkül eltemeti, akkor bírságot köteles fizetni:

D 61 Valaki megöli magát. Háza népe nem jelenti ezt a hivatalnoknak, hanem rögtön eltemeti.

Kérdés:

– Ha az elhunytnak van felesége és gyermeke, el kell-e őket fogni?

– Eltemetni [a halottat] jelentéstétel nélkül: a bírság [ezért] egy páncélzat.⁴⁴⁴

Ugyancsak bírság sújtotta azokat, akik megfelelő közelségben voltak, de nem avatkoztak bele egy ember megölésébe:

439 Lásd 326. jegyzet.

440 SHD: 255.

441 SHD: 264–265.

442 SHD: 274–275.

443 SHD: 267–268.

444 SHD: 184.

D 83 Egy gonosztevő megöl vagy megsebesít egy embert az úton. A közelben lévők nem segítenek [neki]. Ha száz lépésnél közelebb voltak, akkor az eset hasonló⁴⁴⁵ a „külvároshoz”:⁴⁴⁶ bírságként fizessenek két páncélzatot.⁴⁴⁷

Érdekes módon azonban, ha a tettes meghalt, akkor az érte felelősséggel tartozókat már nem fogják el:

D 55 A megöl egy embert, de nem lepleződik le. [Később] A megbetegszik és meghal, s már el is temetik, amikor valaki késve feljelenti őt. Az A elkövette emberölést kivizsgálják, [és a feljelentés igaznak bizonyul].

Kérdés:

– A-t el kell-e ítélni, és [az érte felelős személyeket]⁴⁴⁸ le kell-e foglalni?⁴⁴⁹ – A feljelentést ne fogadják el⁴⁵⁰.⁴⁵¹

A gyilkos feljelentéséért akkor is jutalom járt, ha a feljelentés téves volt:

D 112 – A feljelenti B-t egy ember bűnös szándékú megsebesítéséért, [de] a vallatáskor [kiderül, hogy] B bűnös szándékkal megölt egy embert, nem pedig megsebesített. A-nak jutalom jár: mekkora legyen a jutalom?

– Kétunciányi jutalom jár neki⁴⁵².⁴⁵³

A megjutalmazás ténye azért is érdekes, mert a D 36 cikkely szerint ha a feljelentés téves – ökörlopásért tesznek feljelentést, nem más megsebesítéséért, ami a valóságban történt

445 Bi 比, „hasonló”: a szövegekben a kifejezést az analógiára alkalmazták. Ha egy esetre nem állt rendelkezésre megfelelő jogszabály, akkor egy hasonló esetre vonatkozó szabályt juttattak érvényre, ennek kifejezésére szolgált a bi. A fenti esetben például nyilván nem volt törvény arra, ha az úton mulasztottak el segítséget nyújtani a megtámadottnak, ezért száz lépés távolságon belül a külvárosra vonatkozó törvényt alkalmazták.

446 A fordítás kétséges: talán valamelyik írásjegy hibás.

447 SHD: 194.

448 H^ULSEWÉ (RCL: 138) és az SHD (181) kiegészítése, amelyre a shou 收 használatából következtetnek (lásd következő jegyzet). Szerintük a halott gyilkossal egy felelősségi csoportba tartozók általában az állam rabszolgái lettek.

449 Shou 收, többjelentésű szó: 1. lopott dolgok „megőrzése” – D 13, 14; 2. „elfog, őrizetben tart” – D 61, 92; 3.

„elkoboz, lefoglal, állami tulajdonba vesz” – D 55, 96, 149, 150. Ez utóbbi jelentésében a shou egyaránt vonat-kozhat tárgyakra és személyekre (a D 149-ben például mindkét jelentésben szerepel); személyekre vonatkozva azt jelenti, hogy az illetőt „kisajátítják”, „állami tulajdonba veszik”, tehát állami rabszolgává teszik.

Fordításomban, bár tudom, hogy a magyarban egy embert bajosan lehet „lefoglalni”, mégis következetesen ezt a szót használom, hogy hangsúlyozzam: Qin törvényei nyelvileg nem tettek különbséget egy személy és egy tárgy konfiskálása között. (Lásd még RCL: 51, A 41/5. jegyzet.)

450 Bu ting 不聽, szó szerint: „ne hallgassák meg”. A shuihudi szövegekben ezt a kifejezést használják, amikor egy feljelentés visszautasításáról van szó.

451 SHD: 180.

452 Liang 兩, „uncia”: elképzelhető, hogy a jutalom arany volt.

453 SHD: 208.

–, nem jár jutalom.⁴⁵⁴ A D 116 szerint is, ha a pecséthamisításért és szökésért feljelentést tevő rosszul adja meg a szökés napját, akkor sem jár jutalom.⁴⁵⁵ Azokban az esetekben egyébként, amelyekben ismert a feljelentésért kapott jutalom, az összeg mindig két uncia, függetlenül attól, hogy szökevényről (D 113) vagy tolvajokról (D 114, 115) van szó.⁴⁵⁶

In document Salát Gergely Az ókori kínai Qin állam büntetőjogának rendszere (Pldal 151-157)