Szabályozás
A 2011-ben elfogadott egészségpolitikai program, a Semmelweis-terv ki-emelte a jövő generációjának egészségfejlesztését, és rögzítette, hogy a gyermekegészségügy az ellátórendszer fokozott figyelmet érdemlő önál-ló alrendszere. Az egészségügyi szakmai kollégiumi rendszer átalakításakor a csecsemő- és gyermekgyógyászati alrendszer szakembereinek reprezentá-ciója jelentősen nőtt és a kollégium a meglevő struktúrákkal, elsősorban a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetbe integrált Országos Gyermek-egész-ségügyi Intézettel alkalmassá vált a gyermekellátás átalakításának szakmai irányítására. A térségi ellátáshoz és szakmakódokhoz, szakmacsoportokhoz, valamint a szakmai kollégiumi rendszerhez illeszkedően létrehozott minő-ségügyi szakfőorvosi és hatósági szakfelügyeleti munka az ellátás minősé-gének javításához vezethet. Jó alap, hogy egymást kiegészítő párhuzamos rendszerekként a csecsemő- és gyermekgyógyászati, gyermekpszichiátriai, gyermeksebészeti, neonatológiai és gyermek alapellátási szakmai kollégiumi tagozat, tanács, szakfőorvosi és szakfelügyeleti rendszer kialakult.
Népegészségügy
Az elmúlt kormányzati ciklusban sorra jelentek meg a fiatalok egészségét óvó népegészségügyi intézkedések: a jogalkotás a nemdohányzók védel-mével, a népegészségügyi termékadóval, a dizájnerdrogok kiiktatásával, a közoktatási intézményekben történő teljes körű egészségfejlesztéssel, így a mindennapos testnevelés, testmozgás bevezetésével, a bántalmazás és
isko-lai erőszak megelőzésével is hathatósan foglalkozott. A közétkeztetés kere-tében szolgáltatott élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egész-ségügyi előírások megalkotásával az elérendő cél a táplálkozási eredetű betegségek, kiemelten a gyermek- és serdülőkori elhízás, valamint az ezzel összefüggésbe hozható krónikus betegségek előfordulásának csökkentése volt. Elkészült a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program, a Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorításáért, valamint a Sérülés-meg-előzési Szakpolitikai Program.
Meg tudtuk őrizni, hogy a magyar kötelező védőoltási rendszer kiemelkedő minőségű és hatékonyságú európai viszonylatban, mely az adott betegségkate-górián belül a legjobb, az elérhető legnagyobb egészségnyereséget eredménye-ző oltásokat biztosítja, a részvételi arány pedig folyamatosan közel 100%-os.
A Pneumococcus elleni védőoltások beszerzésének 2011. évtől rendszer-szerűen a társadalombiztosítási költségvetésbe illesztése az oltásbiztonsá-got garantálta, majd kötelező oltásként alkalmazása a gyermekek fokozott védelmét jelentette. A méhnyakrák gyakoriságának és halálozási arányának csökkentésére elsődleges prevenció a szexuális aktivitás megkezdése előtti HPV-vakcináció, melynek eredményeként a beoltottak sem megkapni, sem továbbadni nem tudják a vírust, így közvetett módon a nem beoltottak is védettségben részesülnek. A kívánt népegészségügyi hatás csak akkor ér-hető el, ha egy korcsoport legalább 80%-át sikerül beoltani, és létre tud jönni az ún. „nyáj” immunitás. Ezért volt szükséges és eredményes lépés a méhnyakrák megelőzésére a lányok számára a HPV-védőoltás korai serdü-lőkorban elindított, kötelezően felajánlandó oltásként való bevezetése.
Szakemberképzés
Az emberi erőforrások célzott fejlesztéseként a csecsemő- és gyermekgyó-gyászatot hiányszakmaként ismerte el az egészségügyi kormányzat, mely-nek következtében a szakorvosjelöltek állami támogatásra jogosultak. A re-zidenstámogatási program, majd a központi rezidensi rendszer bevezetése a gyermekgyógyászok képzését is segíti. Új lökést adott két szubspecialitás-nak, hogy ráépített képzésként jelent meg a gyermek hemato-onkológia, és a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiás ráépített képzés beme-neti feltételei kinyíltak az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakképesítés-sel rendelkező szakorvosok számára is.
Alapellátás
Az alapellátás finanszírozásának évenkénti emelése, a házi gyermekorvosi praxisok kvótaemelése mellett a tartósan betöltetlen praxisok szakember-hiányának kezelésére elindult a Csecsemő- és Gyermekgyógyász Szakor-vosjelöltek Méhes Károly ösztöndíjprogramja, mely a hátrányos helyzetű kistérségek házi gyermekorvosi utánpótláshiányát enyhíti. Jelentős fejlődést hozott a koragyermekkori egészségkultúrát fejlesztő uniós beruházás.
A 0–7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát segítő kiemelt uniós projekt keretében mintegy 600 000, óvodás és bölcső-dés korú gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban részesül, a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekeket pedig a korábbinál hamarabb ismerik fel. A szűrővizsgálatok sikeres végrehajtásához korszerű módszer-tani anyagok fejlesztése, majd ezek alapján az alapellátást végző orvosok, így a házi gyermekorvosok, a vegyes praxisú háziorvosok és a védőnők képzése történt meg. A program része egy új alapellátási informatikai rend-szer kialakítása és az erre alapozott hatékonyabb elektronikus információá-ramlás az alapellátás szereplői (elsősorban a védőnő és az orvos) között.
Külön humán és anyagi erőforrás támogatja egy védőnői módszertani egység kialakítását, mely a védőnők munkájának szakmai színvonalát emeli nemcsak a projekt ideje alatt, hanem annak lezárulása után is.
Kórházi szakellátás
A fekvőbeteg-ellátás országos struktúrájának 2012-től érvénybe lépett át-szervezése után a felnőttek ellátásszervezéséhez illeszkedve, de az önálló al-rendszer elvei szerint szerveződik a gyermekek alap- és járó-, valamint külön-böző progresszivitási szintű aktív és rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátása is.
Önálló szakmakódokon, elkülönített kapacitásokon, progresszivitási szinten-ként (I-III.) megállapított, hézag- és átfedésmentes területi ellátási kötelezett-séggel jelenik meg a korábban is különálló csecsemő- és gyermekgyógyászat és gyermeksebészet mellett a gyermekpszichiátria, a neonatológia-újszülött intenzív ellátás, a gyermekneurológia, a gyermek-gasztroenterológia, a gyer-mekkardiológia, a gyermek-tüdőgyógyászat, a gyermek fül-orr-gégészet, a gyermek intenzív ellátás, a gyermekrehabilitáció, a gyermek égésplasztikai sebészet és a gyermekszívsebészet. Így a feladatok, a szolgáltatói ellátási fele-lősség és a betegutak szakterületenként is egyértelművé váltak.
A gyermekellátásban a funkcióváltó kórházakban kialakult a nappali kór-házi ellátás jogszabályi feltételrendszere és minimumfeltétel-rendszere.
Az ellátási zavarokkal küzdő aktív osztályok helyén ezek a családbarát, rugalmasabb kezelést biztosíthatják.
A súlyos akut betegek ellátását segíti, a kiemelt feladatokat végző osztályokat és intézményeket stabilabbá teszi, és egyben logikus finanszírozástechnikai lépés, hogy az újszülöttellátás mellett az újszülött intenzív, súlyos gyermek baleseti sebészeti és égéssebészeti ellátás sem esik már a teljesítményvolu-men korlátja alá.
A koraszülöttek és újszülöttek intenzív ellátását végző Neonatális Intenzív Centrum (NIC) rendszer egészének nagyvonalú infrastrukturális felújítása és informatikai fejlesztése korszakos, népegészségügyi áttörést ígérő fejlődés.
Csaknem teljes országos lefedettséget biztosítva – több civil szolgálat, kór-házak és az Országos Mentőszolgálat együttműködésével és finanszírozási támogatásával – kiépült és működésében megerősödött a koraszülött, újszü-lött, csecsemő és gyermek prehospitális mentési és intenzív betegszállítási hálózatrendszer. Ez a szakemberek és a laikusok újraélesztési képzésének is központjává vált.
Néhány különös emberi figyelmet és speciális bánásmódot igénylő beteg-csoport új ellátási lehetőségekhez jutott. Így néhány centrumban rendszer-szerűen elérhetővé vált a fogyatékkal élők altatásban végezhető fogászati ellátása. A krónikus gépi lélegeztetési kezelésben részesülő betegek ügyében áttörő előrelépés, hogy otthoni lélegeztetésük jogi és pénzügyi szabályozása, valamint szakmai protokollja ma már rendezett. Az emelt szorzóval finan-szírozott, kiemelt gyermekrehabilitációs ellátás kapacitásai jelentősen fejlőd-tek. Elindult a mozgássérült gyermekek speciális SDR műtéti és rehabilitáci-ós programja, amivel kiválthatókká váltak az extrém költségigényű külföldi gyógykezelések. A gyermek hospice ellátás minimumfeltételeinek megalko-tása és az első ilyen intézmények befogadása ugyancsak fontos szakmai és emberiességi tett volt.
Gyermek- és családbarát ellátás
A kórházban fekvő gyermekek családjainak támogatására alkotott jogszabály lehetővé teszi a gyermekét kórházban gondozó szülő számára is a táppénzes ellátást. EMMI-rendelet módosította 2013-ban a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló korábbi rende-letet, amivel a krónikus gyermekbetegségekben igazságosabb, hatékonyabb
és jobban ellenőrizhető szociális ellátások érik el a családokat. Az otthon szülés jogi szabályozása szakmai és társadalmi egyeztetést követően tisztáz-hatóvá vált. Az autista gyermekek igényeinek megfelelő ellátási feltételek biz-tosítása is feladatunk, egy befejeződött uniós projekt ezt a célt is elősegítette.