B u d a p e s t , márczius 9. Az opportunisták. — Múltkori levelünkben egy országgyűlési beszédről emlékeztünk meg, mely méltó arra, bogy ne csak feltűnést keltsen, hanem hogy azt komolyan meg is szívleljék mindazok, kiknek csak némi befolyásuk is van arra, hogy az állami életünkben uralkodó szellem helyéből kiszorittassék, és a keresztény szellem nyerje el az őt egyedül megillető jogos befolyását.
Ismét és ismét ki kell emelnünk, hogy kath. paphoz illőbb beszéd az alsóházban még nem tartatott, mint volt az, me-lyet főt. Kaczvinszky ur mondott. Ez azon szellem, melyről mi ó h a j t j u k , hogy bárcsak minden országgyűlési beszé-det áthatna, bárcsak ez ideig is, és ezentúl is minden törek-vés oda volna irányozva állami szervezetünkben, hogy ama beszédben jelzett irány megvalósittassék.
Nem ok nélkül hivatkozunk épen a jelen alkalommal az általunk kellőleg méltányolt beszédre. Az azóta történtek nagyonis követetik, hogy ismét rámutassunk ama beszédre, hogy hangosan követeljük, fontolják meg honatyáink, az abban foglalt nagy és tagadhatatlan igazságokat. U g y a n i s alig hogy elhangzott ama beszéd, alig hogy elhangzottak az azt követő helyeslések, a közjogi alapon álló, de kormány-párton kivül létező képviselők, az egyesülés czéljából már régebben folyó tárgyalások folytatására összegyűltek, mely alkalommal ott oly szellem nyilatkozott, mely arról tanús-kodik, hogy ama megszívlelendő beszéd szavai hatástala-nok maradtak az egyesülésre törekvő képviselők közt, arról tanúskodik, hogy ott a keresztény szellemről semmit sem akarnak tudni, hogy ott, most, csak opportunitásból hallgat-tak bizonyos kérdésekről, melyeknek felvétele azonban a programmba jövőre épen az által helyeztetik kilátásba, minthogy azok tárgyalása csak egyelőre mellőztetett. Az a sokféleképen, de mindig a katholicismus hátrányára magya-rázott vallásfelekezetek közötti egyenlőség, az a keresztény vallással homlokegyenest ellenkező polgári házasság, igen, e két pont is felemlittetett azon egyesülést czélzó tárgyalá-sokon, ez az a két pont, melyek tárgyalása ,egyelőre' mel-lőztetett, és azért mondjuk mi és ezt fájdalommal jegyezzük meg, hogy ama képviselő urak a keresztény szellemre sem-mit sem adnak.
E körülmény mindenesetre szomorú tünemény. H a ugyanis a pénzügyi költségvetés tárgyalására tekintünk, azt tapasztaljuk, hogy ez alkalommal a nemzet anyagi és erkölcsi sülyedése oly színekkel volt ecsetelve, hogy min-denkinek azt kell önmagától kérdezni, mivé lesz a nemzet, ha ez az állapot még tovább is ugg tart, vagy még inkább, mivé lesz, ha ez az állapot fokozódik ? Es a történeti hűség kedveért meg kell jegyeznünk, hogy a nemzet sülyedését épen azon képviselők festették kirivó színekben, kik most egyesülni akarnak, de a kik csak ,egyelőre' mellőzték a fentebb emiitett kérdéseket. A nemzetben létező b a j t tehát
ezek a képviselők is elismerik és a baji bizonyára nem más czélból tárták fel, minthogy azon segitve legyen, illetőleg, hogy e bajon esetleg ők segítsenek ; de a mondottak után nem kell-e elmondanunk, hogy medicina pejor morbo? A létező bajoknak főforrása, mint ez be volt bizonyitva, abban rejlik, hogy a nyilvános, a közéletből a keresztény szellem kizáratott, hogy Isten nem ismertetett el a j o g forrásának, és most találkoznak, kik azt mondják, hogy ők a bajt orvo-solni a k a r j á k és gyógyszerük abból áll, hogy a betegség for-rását még nagyobbítani szándékoznak a helyett,hogy a létező forrást is eltávolítanák. V a g y ki hiszi, ki hiheti azt, hogy a nemzet bajai orvosolva lesznek az által, ha az említett fele-kezeti egyenlőség a katholicismus h á t r á n y á v a l fogna meg-oldatni? K i hiheti azt, hogy az erkölcsi sülyedés megszűn-nék, az erkölcsösség emelkednék ez által, ha a polgári há-zasság behozatnék? Ott a jogérzet, itt az erkölcsösség szen-vedne u j a b b csapást, holott mind a kettőt emelni kellene.
Vagy képzelhető-e, hogy a jövőben más eredménye lesz ugyanazon okoknak, mint volt a múltban. A jogtalanság u j a b b elkövetése a jövőben talán a jogtiszteletet, a keresz-tény szellemen ü t ö t t u j a b b seb, a polgári házasság által, talán annak megerősödését fogja szülni ?
Nem szükséges ahhoz se ellenszenv, se nem t u d j u k miféle ellenzékeskedési hajlam, hogy e törekvést határozot-tan elitéljük. Helyzetünk tárgyilagos megfontolása elegendő annak kimondhatására, hogy e módon a nemzet bajain nem csak segitve nem volna, hanem ellenkezőleg sokkal rosszabb-ra fordulna a nemzet állapota, mert már is létező számta-lan bajai csak ujakkal szaporodnának. Nézetünk szerint,— és hisszük, hogy e nézet nemcsak a mienk, — tehát nézetünk szerint, bármily pártnak, mely a nemzet sorsán komolyan akar segíteni, programmjából nemcsak ,egyelőre' kell kitö-rölni a polgári házasságot és felekezetek egyenlősítését ugy a hogy ez terveztetik, hanem az előbbit egyszer minden-korra mint olyat, mely ellenkezik a keresztény szellemmel, mely tehát nem foglalhat helyet egy oly állam intézkedé-seiben, mely létét biztosítani a k a r j a az által, hogy a családi összetartozandóságot biztosítsa, a másikra nézve pedig, ha már e tekintetben mégis akar programmpontozattal bírni, ugy kell intézkednie, hogy valahára megszűnjék az a szé-gyenletes állapot, hogy mig mindenféle vallásfelekezet, köz-tük a legkisebb számmal biró is, ment mindenféle állami gyámkodástól, addig a nemzet nagy többségét képező val-lás liivei, a katholikusok, e gyámság alatt nyögnek ; hogy mig minden más felekezet papjai csak a törvény által meg-határozott terheket viselik, addig a kath. papságra külön terhek is rovatnak ; szóval ugy kell intézkednie az egyenlő-ségről, hogy a katholikusok is ugyanazon kedvezmények-ben részesüljenek, melyekkedvezmények-ben részesülnek, a katholikusok elnvomásával, a többi vallásfelekezetek. 7
Egyáltalában jó lesz megjegyezni minden bármiféle néven nevezedő pártnak, hogy a katholicismus, a keresztény szellem elnyomása „opportunitás" kérdését sohasem képez-heti. A keresztény szellem mindig opportunus, elnyomatása mindig inopportunus és veszedelmes. J ó lesz megjegyezni, hogy a nemzetnek azok sohasem tesznek jó szolgálatot, kik valamely baj orvoslását a keresztény szellem elnyomásában keresik, azon reményben élve, hogy jöhet idő, midőn a
ke-resztény szellem elnyomása nem j á r a nemzetre veszedelem-mel. A történet nem egy példát mutat fel, hogy a nemzetek a keresztény szellem kizárásával sülyedtek, nyomorultakká lettek, de egyetlen egy példát sem mutat fel, mely azt t a n u -sitaná, hogy e szellem kizárása őket felemelte útra. A kik tehát ez uton akarnak nálunk javitani, azoknak a j á n l j u k , hogy fordítsák hasznukra és a nemzet hasznára a történet tanúságait.
R ó m a , márcz. 3. X I I I . Leo pápa válasza a bíbornoki collegium üdvözletére, koronáztatása második évforduló-ján. — „Szivesen f o g a d j u k a bibornok ur által az egész szent collegium nevében koronáztatásunk második évfordulója al-kalmából kifejezett szerencsekivánatokat. A rokonszenv kö-telékei, melyek Minket a sz. collegium tagjaihoz egyenkint és együttesen fűznek, különösen kedvesekké teszik E l ő t t ü n k ama kivánatokat és arra inditanak, hogy legbensőbb meg-elégedésünkkel viszonozzuk. D
Pápaságunk lefolyt két éve alatt, az apostoli hivatal súlyos gondjai közepett, melyek annyira fölülmúlják csekély erőnket, nagy mérvben támogatott nem csak a mennyei
se-gitség, hanem egyszersmind a sz. collegium állandó és szol-gálatkész részvétele az egyház kormányzatában. Bizunk benne, hogy a támogatás ezentúl sem fog sem az egyik, sem a másik részről hiányzani, s ez f ö n t a r t j a Bennünk a reményt s arra buzdit, hogy a megkezdett uton tovább haladjunk.
Minden századon keresztül •— mint azt imént emlité a bibornok ur, — a keresztény kornak még legbarbárabb és legveszélyesebb időiben is Jézus Krisztus egyháza és a ró-mai pápák fáradoztak a népek üdvén, és mesterei voltak az igazi polgárosultságnak. Az evangéliomi igazságok tiszta fénye eloszlatta a tévelyek és a tudatlansán homályát, fön-t a r fön-t o fön-t fön-t a a rend és igazságosság elveifön-t ; — kiolfön-tofön-tfön-ták azok a polgári viszályokat és a könyörületesség szellemével kibéki-ték egymásközt a legkonokabb ellenfeleket, a fejedelmeknek biztosították alattvalóik tiszteletét, engedelmességét és sze-retetét, gondoskodtak a népek szellemi és anyagi életének különféle szükségleteiről.
S a haladás, mely valóban méltó e névre, de a melytől a mi korunk annyira eltér, nagy részben az egyház jótékony befolyásának tulajdonítandó : mert az egyház iparkodik azt ezer módon előmozdítani, megáldja azt, s azon van, hogy az embernek valódi hasznára váljék. — És oh ! mennyivel ijesztőbb lenne a jövő, ha a vakmerőség, a féktelen szenve-délyek, az elvedemedett merényletek mai korában, nem vol-na az egyház, az üdv ezen bárkája, az oltalom ezen városa, hol a közös védelemre őriztetnek a vallásos igazság, a rend és törvényszerűség elvei !
Miután Urunk átkutathatlan határozatának ugy tet-szett, hogy Ránk, mint az egyház fejére bizza ezen ember-feletti és gondviselésszerű hatalmat : kötelességünkké vált követelni a függetlenséget és szabadságot.Érezzük abbeli kötelességünket is, hogy szünet nélkül iparkodjunk az e g y h á -zat mennél jobban megismertetni és megkedveltetni, mennél inkább terjeszteni jótékony befolyását, s neki megszerezni az általános tiszteletet és becsülést. E nemes czélra szenteltük eddig, szenteljük most és jövőben minden erőnket. Remél-j ü k , hogy ezentúl is mindig számithatunk a sz. collegium
erőteljes közreműködésére; hasonlóképen reméljük azt is, hogy az egyház mint mindig, ugy ezen viha.ios időkben is az emberiség valódi jótevőjének és a pápaság a népek va-lódi őrének fog bizonyulni.
Ezen reménynyel lelkünkben, különös rokonszenvünk zálogául s mintegy biztositékául az égi malasztnak, édes örömmel apostoli áldásukban részesítjük önt, bibornok ur, és az egész sz. collegiumot."
B e l g i u m . A legújabb pápai encyclika hatása, mint az ,Aurora' levelezője írja, óriási hullámokat vetett. A pápa sza-vának megvan az a kiváltsága, hogy nem h a g y senkit egy-kedvűségben. Hivő és hitetlen mohó vágygyal olvassa s erő-teljes hatása elől nem menekülhet. Az igazságnak azon önérzete, a beteg társadalom iránt amaz őszinte, mély rész-vét, mely az egész pápai szózaton végigvonul, figyelmet ébreszt a mai hideg korban s vonzereje előtt nem térhet ki senki. Az Arcanum kezdetű encyclika, tárgyánál fogva, melyről szól, az egész emberiséget érdekli ; hanem Belgi-umra nézve még különös fontossággal is bír. Mi szomszédai o Oo vagyunk Francziaországnak és igen hajlandók ennek után-zására. Mindenki t u d j a , mennyire veszélyeztetve van ott most a keresztény házasság. Különben is polgári törvényeink-nek azon része, mely a házasságra vonatkozik, hogy erősebb szóval ne élek, bizony elég gyarló, különösen az elválásra nézve; és ami azt illeti, liogy a házasságkötési polgári cae-rimoniának meg kell előzni az igazi, vallási házasságkötési actust. Szerencsére, a közerkölcsök ebben az ügyben nálunk sokkal jobbak a törvényeknél. Hanem egy idő óta e tekin-tetben is, a színházak, regényirodalom és sajtó, különösen a papság iránti gyűlölet következtében az oly polgári háza-ságkötési caeremoniák, melyek után nem következik a há-zasságnak valódi, vallásos jelegű megkötése, valamint a fel-bontások is szaporodni kezdenek s a közönség kezd az ilye-sek fölött meg nem ütközni. A szabadelvűek egy csoportja, rút szövetségre lépett solidairek neve alatt, legelőször is Brüs^
selben, honnan az egész országban, kivált a városokban el-terjedtek. Programmjok a következő: „Nem kell többé pap sem a születésnél, sem a házasságnál, sem a halálos ágynál, sem a temetésnél." Ezekről mondá I. Lipót, a bölcs fejedelem : B a r b á r s á g r a vezetnek !
Barbárság ! Ez korunknak nagy veszedelme. A világ, mely torka-szakadtából kiabálja, hogy halad, valóságban barbár állapotok felé hanyatlik vissza, mert elhagyta az igazság ú t j á t , mert elszakadt a czivilizáczió édes anyjától, az egyháztól. De bizzunk ! Végre is talán leesik a hályog szeméről s követni fogja a pápaság megrenditő szózatait.
Mi most állami önálló létünk félszázados ünnepei felé kö-zeledünk. Látszat szerint nagy ünnepélyek lesznek, méltók Belgiumhoz. Mulatság, pályázatok, kiállítások, hazafias ün-nepélyek, szónoklatok stb. lesznek bőven. Az idegenek, kik meg fognak látogatni, látva ezt a sok szép dolgot, azt fogják mondani : „íme, hogyan tette nagygyá az összetartás azt, a mi kicsiny volt!" Mi azonban, mi belgák, kik jobban t u d j u k , hogyan állnak a dolgok, mi halkan következőleg fogjuk kiegésziteni az idegenek dicsérő szózatát : hogyha t. i. az egyenetlenség, mely a legnagyobb ügyeket is megdönti, meg nem rontja az egység nagy művét ! Lehetetlen be nem látni, hogy az u j iskolai törvény a viszály iiszkét dobta a
belga nép közé. A kl a népnevelésre teszi erőszakos kezét, az merényt követ el az illető nép jövője ellen. E s ez igen ve-szélyes fekete pont hazánk láthatárán.
Merán, márcz. 3. A meráni beteg-papok-segély zö egy-letének legközelebb megjelent harmadik kimutatása*) 1879.
évről részletes tudósításokat tartalmaz a márcz. G-iki és ok-tóber 25-iki közgyűlésekről; az egyleti albumba eddig 156 alapitó —, 588 élethossziglani — és 1166 segélyzőtag vala-mint 663 jóltevő vagyon bejegyezve, az egylet vagyona pe-dig múltév végével 55,100 forintot értékpapírokban és 540 frt. 14 krt tett készpénzben. A szőlőgyógyidény alkalmával az egylet mindkét házába („Marienherberge" Meran váro-sában és „Villa Rosenberg" Felső-Maisban) 8 pap (5 német-országi és 3 osztrák-magyar) a téli idényre pedig 23 pap (8 osztrák-magyar, 12 németországi, 1 svájczi, 1 franczia és 2 orosz-lengyel) vétetett föl. Az egylet kiadásai jelentéke-nyek ; a két egyleti házért bér fejében 2700 f r t fizettetik évenkint, hasonlókép apróbb javitások s beszerzések az egy-leti vagyonból fizettetnek, valamint az egyes szegényebb tagoknak nyújtott segély. Igen kivánatos volna, ha az egy-let saját házat szerezhetne, hasonlókép egy fiókházat alapit-hatna valamely délibb gyógyhelyen (pl. San Remo, Lessina) s hogy ezek, különösen az utóbbi létesülhessenek, az egyleti elüljáróság sürgetve kéri a jóltevőket segélyzésért vagy a fölösszámu misestipendiumok átengedéseért. Az egylet részé-ről szabad lakást s orvosi kezelést nyernek ; mindkét házban van fűthető kápolna, ha lehetséges, a vasúton való ingyen utazás, valamint a gyógyszerárak mérsékelése kieszkö-zöltetik.
H o g y valaki fölvétethessék az egylet házába, szüksé-ges : 1) hogy az illető folyamodását legalább augusztushó végéig a meráni beteg papok segélyző egyletének elöljáró-ságához benyújtsa, hozzá mellékelvén a püspöki hivatal és az orvos részéről való bizonyítványokat, mely elsőben ki-mutatni kell, hogy folyamodó csakugyan méltó és rászorul a segélyezésre, az utóbbiban pedig a kezelő orvos részéről a betegség ismertetése ; mind ezek bepecsételve küldendők be, 2) mindenki köteles élelmezésért (reggeli, ebéd, vacsora) 1 f r t 50 k r t a Marienherbergben és 1 frt 23 k r t a Villa Rosenbergben fizetni naponkint. A jelen körülmények közt a f ű -tést, világitást, mosást, gyógyszereket, italokat és kápolnai kiadásokat (naponkint körülbelül 75 kr) mindenki maga fedezi.
Az egyleti alapszabályokkal évi kimutatással vala-mint minden egyéb tudósítással egyesek kívánságára, szive-sen szolgál az egyleti elüljáróság. A t. lapszerkesztő urak kéretnek e sorok fölvételére.
Az egyleti elüljáróság nevében. D. lilip.
IR0DAL01.
Hogyan érti a szent atya aquinói sz. Tamás bölcsészeié-nek restauráczióját ?
II.
A mint kezdetben is mondtuk, azok, kik azt vélik, hogy a szent atyának az Aeterni Patris encyclikával k o r á n t
-*) Melyet köszönettel vettünk. Szeri:.
sem szándéka sz. Tamásnak physiko-elméleti elveit ismét erényre emelni, teljesen tévednek s egészen tájékozatlanok a felől, a mire a nagy pápa magas szelleme törekszik. Mi ugyanis tudjuk, hogy a szent atya Róma összes
collegiu-maiban Tono-iorgi bölcsészetét beszüntette, mert az az em-o o 7 litett elvekkel ellenkezik, s helyette Sanseverino kanonok
műveit hozta be, melyek azt minden lehető bizonyítékok és okokakkal ostromolják. A collegium germanico-hungaricum számára Liberatore atya művét irta elő, mely szintén telve van thomasticus tannal. Mindezen seminariumok és colle-giumokból továbbá a szent atya azon tanárokat, kik az em-iitett elvekkel ellenkeztek, és csakis ezen egy oknál fogva, eltávolította, s helyettök oly tanárokát rendelt, kik arról nevezetesek, hogy az anyag és alak védői.
Ezen felül, (mint tudva van,) a szent atya határozott óhajára bölcsészeti akadémia alakult aquinói sz. T a m á s véd-nöksége alatt, inelv központul fog szolgálni valamennyi ily akadémiának, melyek a kath. egyházban keletkezni fognak.
Tagjainak száma csak 30 lehet, kiket a pápa nevez ki, a két elnökkel együtt, mely tisztet jelenleg ő eminentiáik Pecci és Zigliara bibornokok viselik. T i t k á r o k : Liberatore, mons.
Boccali és Zolano tanár. A harmincz tag közöl tiz római, köztük Mazzella, Fontana, Binzecher, Lorenzelli ; tizen Olaszország más vidékeiről valók, mint Cornoldi, Liverani, Rubbini, Signoriello. Prisco stb., a többi tiz külföldiek, köz-tük 2—3 német, névszerint Kleutgen, 2 spanyol, 2 franczia köztük Sauvé a 1 i 1 lei kath. egyetem rektora, 1 belga, 1 ame-rikai stb. Biztos forrásból t u d j u k azt is, és nem félünk, hogy meg fogunk hazudtoltatni, hogy azon tételek közt, melyek legközelebb vitatkozás alá kerülnek, a római akadémikusok előtt,a materia prima és a forma substantialis mint a testi ál-lagok lényeges alkatelemei is,felsoroltatnak. E g y ú t t a l az ösz-szes ellenkező rendszerek czáfolata fog következni. És, mint ezen elmélet alkalmazása, azon tétel is szerepelni fog, mely szerint a észlényi lélek állagi alakja (forma substantialis) az emberi testnek. Ennél is valamennyi ellentétes rendszer meg fog czáfoltatni.
A nevezett akadémia, melynek jövőjét és jelentősségét most még alig lehet felfogni, üléseit márcziusban vagy áprilisban kezdi. Ezúttal csak azon reményemnek adok ki-fejezést, hogy a mint a világ az Académie française által, a mult században, midőn Voltaire, Rousseau voltak tagjai, oly mélyen berántatott a romlásba : ugy fogja most a sz.
Tamás-akadémia harmincz férfia a tudományt e század téve-lyeiből kiemelni s az igazsághoz visszavezérelni. M á r most is Zigliara bibornok és Liberatore atya a Summa theologica commentárjait nagyszámú i f j ú egyháziak előtt fejtegetik, kiket tehetség és a bölcsészet iránt szeretet tűntet ki, s kik e szerint arra hivatvák, hogy mint tanárok a thomistikns tan hű előharczosai legyenek. Ezen papnövendékek az aka-démia ülésein meg fognak jelenni, hogy az ott tartandott tárgyalásokból okuljanak.— Ezek után mindenki beláthatja, mily helytelenek az Aeterni Patris encyclikának bizonyos értelmezései s mily meggondolatlanok Tongiorginak némely megkülönböztetései, p. hogy csak a metaphysikát kell meg-tartani, a physika alaptanait azonban el kell vetni, a mit J u s t i t t . philos, vol. I. proleg. p. X I I . következő szavakkal fejezi k i : „Mindenben a mi a phvsikához tartozik, vagv vele
többiben pedig a régi scbolastikusokat, Ha Tongiorgi e szavakat már kortársaihoz nem intézhette joggal s teljes ér-telműkben, annál megbocsáthatlanabb, egyenesen meggon-dolatlanság volna azok ismétlése most, miután a szent atya óhaját és akaratát világosan kifejezte. — Egyébiránt ne kigyje senki, bogy X I I I . Leo rendeleteit már elődjei is meg nem hozták2) különösen pedig a b. e. I X . Pius, ki Sanseve-rino műveit nemcsak brevében ajánlotta a papnevelők szá-mára hanem a fentemiitett brevében (a bolognai akadémia tagjaihoz) 1875. jul. 25-én egyenesen ki is mondá: „Liben-tius etiam videmus vos . . . propugnaturos doctrinas aSacris Conciliis et hac S. sede propositas, ac nominatim Angelici Doctoris principia de animae intellectione cum corpore hu-mano, deque lubstanti a li forma et materia prima." I t t az ideje tehát, hogy a katholikus tudósok végre una fide, uno selu a nagy X I I I . Leóval, az összes püspöki kar példájára egyesüljenek, hogy az igazi tudományt, az igaz egyházat s ez által a társadalmat megvédjék.
= Irodalmi jelentés. Mózes könyvei fölött irt egy-házi beszédek igen tisztelt megrendelői és előfizetőinek teljes tisztelettel adom tudomására, miszerint a kérdéses műből az első könyv, ezen czim alatt : „A szent irás és a tiszta ész"
— april elején hagyja el a sajtót ; a midőn ezen vállalat szi-ves pártolóinak a könyvek azonnal megküldetnek.
A megrendelési, esetleg előfizetési felhívást megújí-tom. A husz ivre terjedő mű illetéke egy formt, vagy öt ln-tentio elvállalása. Palotás, p. Szirák, Nógrádm. 188(3. febr. 24.
Horváth János, áldozópap.
-f- „A legyőzött király diadala" czimü nagyböjti beszédsorozat t. megrendelőinek szives tudomására j u t t a -tom, miszerint művem nem, mint a megrendelési felhívás-ban jeleztetett, 8—9, hanem 11 —12 nyomatott íven, csinosan kiállítva f. hó 20—25-én fog megjelenni és még a húsvéti, ünnepekre haladéktalanul szótküldetni.
Hogy azonban a szétküldés sok bajjal ne járjon, ké-rem a mű megrendelőit, hogy ezentúl a kisebb helyek utolsó postáját és megyéjét is megírni szíveskedjenek.
Kalocsa 1880. márcz. 3-áu. Dr Kanyurszky György.
VEGYESEK.
+ A katholikus tudósok vatikáni liódolatáról : Ró-ma, márcz. 6. Az idegyült katholikus tudósok ma
délutáni 4'/
2órakor az Altemps-palotában Parocclú
bibornok, bolognai érsek elnöklete alatt elökészitö
+ A katholikus tudósok vatikáni liódolatáról : Ró-ma, márcz. 6. Az idegyült katholikus tudósok ma