folyó hó 19-én tartott választmányi ülése.
E l n ö k ö l t : Tárkányi Béla apátkanonok, társ. alel-nök ő nga.
Annak jelentése után, hogy a multhavi választmányi ülésről szóló jegyzőkönyv hitelesíttetett, fölolvastatott bi-bornok-herczeg-primás ő eminentiájának a választmányhoz intézett levele az Ortvay T i v a d a r tanár által megírandó föld-rajz ügyében. E levélben ő eminentiája ragaszkodását je-lenti ki azon eszméhez, mely szemei előtt lebegett, midőn egy geographiai kézikönyv írói jutalmául 1873-ban 100 db aranyat ajánlott föl, — azon eszméhez t. i. hogy honisme adassék ki, mely különösen tekintettel van a kath. egyházra s az általa megállapított s maig luven ápolt honi cultura történetére.
A választmány határzata folytán dr Ortvay T i v a d a r úrral ő eminentiája levele fog közöltetni azon fölszólitással, hajlandó-e és mennyi idő alatt elkésziteni egy ő eminenti-ája és a társulat intentiójának megfelelő rövidebb földrajzi kézikönyvet, — és ha, mint a választmány hinni szereti, annak elkészítésére hajlandó, szíveskednék e munka rövid programmját összeállítani s az igazgató-választmánynak be-küldeni.
Társ. alelnök jelenté, hogy a „IX. Pius pápasága"
czimü, Füssy Tamás által irt munkának I I I . befejező kötete megbiráltatván s a társulati censor által j ó v á h a g y a t -ván, tagilletményül ajánlatott. Minek folytán a tagilletmé-nyek sorába fölvétetik.
Társulati alelnök jelentvén, hogy a bibornok-herczeg-primás ő eminentiájának semmi kifogása nincs az ellen, hogy az idei közgyűlés márczius 18-ikára tűzessék ki, kérte ezen napot a közgyűlés megtartására elfogadtatni. A választmány az inditványt egyhangúlag elfogadta azon óhajtással, hogy ő eminentiája a bibornok-herczegprimás ez alkalommal is ma-gas jelenlétével emelni kegyeskedjék közgyűlésünk diszét.
Bossányi László vál. tag gr Károlyi István ő excel-lentiája nevében a választmánynak a nm. gróf h á l á j á t tol-mácsolta azon gyöngéd figyelmeért, hogy felejthetlen fia halálának alkalmából részvétiratot intézett hozzá. A választ-mány megilletődéssel fogadta a nm. gróf szívélyes köszö-netét, s Bossányi László vál. tag közvetítése által magát továbbra is ő excellentiája szives jó indulatába és kegyeibe ajánlotta.
A t i t k á r jelentette, hogy az utolsó választmányi gyűlés óta a következő u j tagok léptek a társulatba : Szegő Gyula szegedi főgymn. V I . oszt. tanuló, Búzás J á n o s alsónémedii r. kath. tanitó, Hirschmann Ferencz karnagy E p e r -jesen, Kotraclov Mihály eperjesi g. kath. székesegyházi ka-nonok, Veszely Vilmos eperjesi r. kath. segédkántor, Bodo-nyi Mihály berezeli káplán, Kajuch József ügyvéd s ország-gyűlési képviselő.
Néhai vásonkeői gróf Zichy Domonkos püspök a t á r -sulatnak négyszáz forintot hagyományozott szőlődézsma-váltsági kötvényekben.
A rétalapi r. kath. iskola részére, a bukovinai fogadj-isteni r. kath., a csertészi g. kath. iskolák szegény tanulói részére, a buttonyai és a niailáthfalvi r. kath. egyházközsé-gek népiskolai könyvtárai s végre az egri irgalmasnénék korháza számára ajándékkönyvek szavaztattak meg.
Olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése, mely az 1879. pénztári számadásokra nézve Novákovics János pénz-tárnok urnák a szokásos fölmentvényt kiadatni s buzgó fá-radozásaiért és a társulatnak tett hű szolgálataiért jegyző-könyvileg elismerést indítványoz kifejeztetni. A választ-mány a pénztárnok urnák meleg köszönetet mondott s azt jegyzőkönyvbe igtatni h a t á r o z t a ; a bizottsági jelentést
szo-kás szerint a közgyűlés elé terjesztendi.
A felolvasott pénztári kimutatás szerint f. évi január 1-től bezárólag február 19-ikéig a társulat bevétele tesz 10,647 forintot, kiadása 9783 f r t 67 krt ; a pénztári ma-radék 863 frt 33 kr.
Az ügynökségben f. évi j a n u á r hóban eladatott 30,808 példány könyv, 202 darab szentkép, 221 darab egyéb nyom-tatvány, készpénzben bejött 4547 f t 81 kr.
A jegyzőkönyv hitelesitésére Balogh Sándor és Bita Dezső választmányi tagok kérettek föl.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
B u d a p e s t , február 24. ,Pester Lloyd' objectivitása. — Csak nem régen emlékeztünk meg a ,Pester Lloyd' egy nyi-latkozatáról, melylyel a cseh püspöki kar memorandumát az iskolaügyben kisérte és ma már erre a pontra nézve, ugyancsak a ,Lloyd'-dal összeköttetésben, ismét vissza kell térnünk. Azóta ugyanis, hogy e kérdésben mi is nyilatkoz-tunk, nemcsak a liberális lapok colportáltak liberális szájiz szerinti hireket, hanem maga az osztrák kormány is nyi-jutkozott és tönkre tette az összes liberális sajtó hazugsá-gait. Alighogy t. i. ismeretes lett a cseh püspöki kar memo randuma, a liberális sajtó azonnal vigasztalni kezdte a libe-rálisokat, rögtön eltudta beszélni, hogy egyik szerint a pá-pa, másik szerint a bécsi pronuntius helytelenítette a püspö-kök lépését, hogy különösen a pronuntius a bécsi reichsrathi több képviselőket, kik a memorandumot támogatták, magá-hoz hivatta és figyelmeztette őket, hogy e kérdés miatt ne zavarják meg az egyház és Róma közti jó viszonyt ; t u d t á k továbbá megjövendölni, hogy az osztrák kormány figye-lembe sem fogja venni a püspökök memorandumát, és mi-dőn az osztrák minisztérium kiegészíttetett, akkor még vi-lágosan ki is volt mondva, hogy az u j vallás- és közoktatás-ügyi miniszter Stremayr nyomdokain fog járni, tehát, hogy az ,ultramontán' törekvések hajótörést szenvedtek.
Ez a mindenféle hir azonban csak pium desiderium volt, mint az már azóta kitűnt, nem a katholikus, hanem a liberális törekvések szenvedtek hajótörést, és a mi a libe-rális jósokra valóságos fatum, épen akkor, midőn az u j val-lás- és közoktatásügyi miniszter az osztrák alsóháznak be-mutatott. E k k o r történt ugyanis, hogy a miniszter-elnök a minisztérium nevében válaszolván egy, a püspöki memo-randumra vonatkozó liberális interpellatióra, kijelentette, hogy a minisztérium addig, mig a törvény hatályban van, azt alkalmazni fogja, de egyszersmind nem zárkózhatik el azon tapasztalatok és észleletek elől, melyek annak
alkalma-zásánál, az egyes határozatok czélszerüségére nézve mutat-koznak. A kormány különös feladatának tűzte ki az iskolai törvények tizenkét évi fennállása alatt g y ű j t ö t t tapasztala-tokat elfogulatlanul megítélni, kötelességének tekinti to-vábbá ott, hol a nyert tapasztalatok alapján a fennálló rendszer javítását szükségesnek látja, azt közigazgatási, vagy törvényhozás; uton érvényre emelni. íme igy tette tönkre az osztrák miniszter-elnök a liberális óhajokat.
Van is, mert hát hogy is ne volna e miatt harag a libe-rális táborban, melynek nálunk a ,L1.' egész ,objectivitással' adott kifejezést. Valóban egészen bámulatos az a szenvedély, melyet a liberális sajtó kifejt, mihelyt csak a felekezeti is-koláról, azaz arról van szó, hogy a gyermekek az iskolában vallásos szellemben neveltessenek ; mert a kérdés itt csak-ugyan a körül forog, vallásos vagy vallástalan, hitetlen szellemben neveltessenek-e a gyermekek az iskolában ? Mi-dőn tehát a liberális lapok minden oly törekvést megtá-madnak, mely az iskolának felekezeti jellegét szándékozik visszaszerezni, evvel nincsen más mondva, minthogy ő a vallásos szellemet gyűlöli és ennek kizárását az iskolából fenn a k a r j a tartani. E gyűlölet a vallásos szellemű nevelés iránt pedig annál kevésbbé bocsátható meg a liberalismus-nak, minthogy a tapasztalat bebizonyította, hogy a liberá-lis nevelés mellett az államok biztonsága, a rend. a vagyon-és személy biztonság, szóval mindaz, mi az állami élet biztos fenntartására szükségeltetik, megrendült, az erkölcsi-ség mélyen hanyatlott, és igy itt volna az ideje, hogy az államok visszatérjenek az iskolában azon nevelési irányhoz, mely az állami rendet is biztosítani képes, t. i. a vallásos neveléshez.
H a a ,Lloyd' az osztrák miniszter válaszát objective ítélte volna meg, ugy a mondottakat szeme előtt kellett volna tartani, de a ,Lloyd'-nak mindig az a fatalitása van, hogy midőn ő objectiv akar lenni, mindig az egyház ellen-ségeinek nézeteit védi, mostani objectivitása is épen ilyen.
0 elismeri helyességét a miniszteri nyilatkozatnak, hogy a kormány a tapasztalatok elől nem zárkózhatik el, de, á m -bár nem is ismeri azokat tapasztalatokat, legalább nem mondja, hogy ismeri, mégis azt akarja, hogy a kormány maradjon a réginél, és ámbár ő oly objectiv, hogy nem osztja a liberálisok törekvését, kik magukat elvileg ellen-tétbe helyezik az egyház minden törekvéseivel, de azért ő minden objectivitása mellett sem akarja, hogy a püspökök kérelme teljesíttessék, mert az egész czikk, melyben e kér-dést fejtegeti, végleg oda megy ki, hogy nem kell felekezeti, azaz vallásos iskola. De hát kérjük szépen, minő t á r -gyilagosság az, melyet mindig és mindig csak egyoldalú nézetek vezérelnek? Minő tárgyilagosság az, mely elismeri ugyan, hogy a kormánynak nem szabad elzárkózni a ta-pasztalatok, és még sem akarja, hogy e tapasztalatok érvé-nyesíttessenek? Minő tárgyilagosság az, midőn valaki az egyháznak legsajátlagosabb jogát, a gyermekeket vallásosan nevelni, m e g t a g a d j a ? A ,Lloyd' liberális lap, jól tudjuk, de épen ezért mivel liberális, tárgyilagosságát és nem egyol-dalú, liberális felfogását az által tanúsítaná, ha az egyház-nak megadná a mi az egyházé, nem pedig megtagadná.
A ,Lloyd' objectivitása azonban kitűnik az által is, hogy végelemzésben az iskolai törvény revisiójánál a
libe-1 2 7 ralismus uralmát és azon kulturális intézkedéseket félti, melyek Ausztriában az u j a b b időben létesíttettek, már pe-dig tudjuk, hogy e kulturális intézkedések liberálisok vol-tak. Ismét azt kérdezzük tehát, hogy lehet-e objectiv Ítéle-tet oly helyről várni, hol már előre ki vau tűzve valamely rendszer védelme, hol elfogultság uralkodik az egyházi, a vallási nevelés ellen? A ,Lloyd' még ha akarná, sem t a g a d -hatná, hogy neki mindenekfeletti a liberalismus uralmának
fenntartása, és ő kész e ezélból a legkétségbeesettebb a r g u -O O O mentumokhoz is nyúlni ; de akkor mivel képes
objectivitá-sát bizonyítani? A mi már a kulturát illeti, nem t u d j u k , de talán csak nem fogja a ,Lloyd' tagadni, hogy kultura a
val-lásos nevelés mellett is létezhetik ? Talán csak nem fogja állitani, hogy a kultura mind ezideig ismeretlen volt, mig azt a hitetlen liberalismus fel nem találta? H a ez a k é r -dés objectiv, elfogulatlan birálók elé terjesztetnék, lehe-tetlen, hogy a vallási korszak k u l t u r á j á t elébe ne tegye a liberális vallástalan kultúrájának, melynek már oly számta-lanon lettek szomorú áldozatává. A ,Lloyd' objectivitása nem egyéb, mint porhintés a különben is rövidlátók sze-mébe ; de csakis ezek szesze-mébe, ezeket v a k í t h a t j a meg job-ban, de azt meg nem akadályozhatja, hogy L a j t á n innen és L a j t á n túl egyaránt be ne fejeztessék azon üdvös pro-cessus a vallásos nevelés terén, melynek Ausztriában oly örvendetes kezdetét látjuk, melyhez csak az a kívánságunk, hogy mielőbb teljesüljön.
Erdélyi-megye. Föpásztori körlevél a papi
nyugdij-alap gyarapításáról. (Folyt.) — Azon kérdés : „ha nem volna-e czélszerűbb a nap terhe alatt kifáradott s nyuga-lomba helyezett agg papoknak itt K á r o l y - F e h é r v á r t t jelölni ki lakást a nyugdíjintézet tulajdonát képező házban?" ko-moly és beható megbeszélés t á r g y á v á tétetett ugyan, de a határozathozatal elnapoltatott, mivel a tisztelendő papság előtt ismeretlen volt azon módozat, mely szerint a nyugal-mazottak az emiitett épületben elhelyezve és ellátva lenné-nek, s ezenfelül az épület gyökeres átalakitása is még ne-hézségeket támaszt.A másik kérdés : „eszközölhetőnek és elrendelhetőnek véli-e a papság azt, hogy a papi nyugdíjintézet gyarapítása ez idő szerint az önmegadóztatás alapján is megindittassék ?"
a tanácskozás folyamában kedvező elintézést nyert. A kerü-leti esperes urak és a jelenvolt papi képviselők távollevő testvéreik- ós munkatársaiknak ezen kérdés iránti vélemé-nyét közvetlen tapasztalásból ismervén, nem haboztak saját és távollevő tagtársaik nevében a gyűlés szine előtt kinyi-latkoztatni : hogy az önmegadóztatás már most eredmény-nyel életbe léptethető s azt ők és távollevő tagtársaik is készek elfogadni. A gyűlés összes tagjai hasonló nézet- s meggyőződésben lévén : az önmegadóztatás elve minden ellenmondás nélkül elfogadtatott s az erdélyi egyházmegye czimére felszentelt minden papra uézve kötelező határozattá emeltetett.
Az igy meghozott közakaratu határozat egy másik kérdés tárgyalását és elintézését vonta szükségképen maga után, hogy t. i. „a jövedelemnek mily összege vétessék fel és tűzessék ki alapul ?" Eme nem lényegtelen kérdés felett megindult kölcsönös eszmecsere következtében, tekintettel arra, hogy a papi nyugdijalap gyarapodása jó kihatásaiban
minél hamarább tapasztalható és érezhető legyen a n y u g a -lomba vonulók részéről, a többség által h a t á r o z a t i j a g ki-mondatott, miszerint az, akinek jövedelme évenként 300 f r t r a megy, ebből fizessen egy frtot, azonfelül minden 100 f r t t ó l egy forintot vagyis egy % - o t , ugy, hogy aki 400 frt évi jövedelemmel bir, fizessen 2 frtot, 1000 frttól 8 frtot és igy
tovább . . .
íme, Krisztusban kedvelt munkatársaim ! ezek ama véghatározatok, melyek a papi nyugdijalap gyarapítása végett a ti előleges tudomásotokkal a tiszteletreméltó g y ü -lekezetben hozattak és követendő szabályul megállapittat-tak. Midőn a tanácskozás eredményét veletek, Krisztusban kedvelt Fiaim, a fönebbiekben egyenként közöljük, az elfo-gadott és jóváhagyott határozatokat főpásztori tekintélyünk-kel szentesitjük s az egész erdélyi püspöki megyére nézve folyó 1880-ik év j a n u á r 1-ső napjától kezdve általánosan kötelező egyházmegyei szabálylyá és határozattá emeljük.
Miután az év jelen időpontja alkalmasnak látszik arra, hogy a most előirt egyházmegyei szabály tényleges életbelépte-tése is megindittassék a gyüjtőiveket is elkészítettük s azok-ból a kerületi esperes urakhoz egy egy példányt azon fel-hívással küldünk, hogy azt valamint ezen évben, ugy a kö-vetkező esztendőkben is a tisztelendő papság kedvező alka-lommal lelkiismeretesen töltse ki, miként az egyházmegyei segélyalap gyüjtőiveivel is tenni szokta, s a begyült pénzt az esperes urak a nyugdijalapba leendő beszállítás végett ezen püspöki hatósághoz pontosan küldjék fel. A kerületi esperes urakhoz innen küldött s ezután küldendő ivre a le-hetőségig mindenki neve után sajátkezüleg irja be az általa kedvezőleg beszolgáltatandó évi illetéket.
Midőn a közakarattal ekkép megállapított általánosan kötelező egyházmegyei szabályt magatok miheztartása vé-gett veletek, tisztelendő munkatársaim ! közöljük, egész sze-retettel megjegyezzük, hogy az illetékösszegek bevallása és pontos beszolgáltatása a körülmények és a jövedelmek ter-mészetéből kifolyólag szoros ellenőrzés ós kirovás t á r g y á t nem képezhetik, hanem mindenkinek papi gyöngéd lelkiis-merete fogja megmondani, hogy a közjó megrövidítése nél-kül jövedelméhez képest a megállapított szabály szerint mennyivel tartozik évenként az emiitett alap gyarapításá-hoz járulni. Biztosan reméljük, hogy kötelezettségének a nyugdíjjal szemben minden egyházmegyei pap pontos lelki-ismeretességgel fog eleget tenni, miként ez az egyházme-gyei segélyalappal szemben igen kevés kivétellel több mint tiz év óta történik, a mit itt méltó elismeréssel emiitünk fel.
(Vége köv.)
IRODALOM.
X A gyermek-gyilkolás és a sz. gyermekség
tár-s u l a t a Chinában. L'Infanticide et l'Oeuvre de la Sainte-Enfance en Chine, par le P. Gabriel Delâtre, de la Comp, de Jésus. Changai, autographie de la Mission catholique, à l'Orphelinat de Tou-sè-wè. 1879. 1 ivrétü köt. X I I I . 203 1.Okmányok chinai nyelven 74 1, — 25 képpel.
A chinai császárok törvényeihez s a mandarinok ren-deleteihez csatolja szerző a chinai irók szózatát, kik a gyer-mek-gyilkolás barbár szokása ellen szintén felemelték sza-vukat s azt határozottan kárhoztatták. Ezen irók művei két osztályba sorozhatok. Az első osztályba tartoznak a népnek
szánt s annak vallásos hiedelmei körében mozgóiratok ; a másodikba tartoznak a szoros érteményben vett tudós mun-kák, melyek Confuczius követőitől származnak, kik Ckiná-ban a vallástalan tudományt képviselik. Amazok, hogy an-nál nagyobb hatással legyenek a népre, képekkel szoktak illustrálva lenni. Emezek szigorú kritika alá veszik ugy ma-gát az ostorozott kegyetlen nemzeti szokást, mint a kor-mányférfiak magatartását. E g y ily könyvben olvassuk p. e következőket : „Leánykákat vizbefulasztani szigorú bünte-tésre méltó cselekmény. A felsőbb mandarinok kiáltványo-kat bocsátottak ez i r á n t a n é p h e z ; csakhogy mikor a rendele-tek foganatosítására került a sor, hiányzott az erély. Az alsóbb hatóságok szépirodalmi daraboknak tekintették azo-k a t ; a nép pedig folytatta rosz szoazo-kását és egy sem lett megbüntetve. A baj napról napra nő és mindenfelé terjed.
Van család, mely több leánykát fullasztott már be tiznél. A fiukat is feláldozzák. Bűnösök e tekintetben nemcsak a sze-gények de a jómódúak is." Ugyanezt tanusitják a chinai la-pok. Palâtre atya idézi a Wei-pao, Clieii-pao, Min-pao, Sin-pao, stb. czimü lapok több számait. A mellékelt képek, melyek a vizbefullasztás kegyetlen szokását látványositják meg, művészeti tekintetben is becsessé teszik szerző művét.
Nem lehet tagadni, hogy a chinai pogány világ akar s tesz is valamint a gyermek-gyilkolás ellen; de mindez elégtelen, s hatására nézve egyenlő körülbelül a semmivel. V a n -nak államilag felállitott árvaházak; de mi haszna, mikor az ezekre forditott összegek az árvaházi személyek gazdagodá-sára szolgálnak, a nép pedig rá se gondol arra, hogy gyer-meke életét inegkimélje s azt valami men-, vagy árvaházfélé-nek adja át önként. Tehát pogány érzéketlenség, szeretet-lenség, gondatlanság, ,lelkiismeretlenség a kisdedek létjoga iránt, ez az, a m i chinaiphilanthropikus intézkedéseket med-dőkké teszi. I t t csak a keresztény Charitas segithet. M i t tesz ez, látni fogjuk a következőkben.
Márczius hóra sz. József tisztelőinek ajáljuk a kö-vetkező 16 lapra terjedő ily czimü füzetkét: „lmálc sz. Jó-zsef tiszteletére.ü Külön nyomat, a „Sz. József, a k. egyház védnöke" czimü, a győrmegyei püspöki hatóság engedélyével megjelent könyvből. — Most újra nagyobb számmal nyo-matott, s azért olcsóbb mint előbb; drbja 2 kr. 100 drb l f r t 50 kr. s bérmentve küldetik meg. Kisebb alakjánál fogva legtöbb imakönyvbe befér. Megrendelhetni Győrött, Klenka Ferenez könyvkereskedőnél, s a nagyobb seminariumi lelki-igazgatónál.
-j- Köszönettel v e t t ü k : 1) Schematismus almae dioe-cesis scepusiensis pro anno saeculari 1880. ab erecta sede episcopali 104. Igloviae 1880. A nagylelkű mgs és főt.
Császka György püspök ur kormányzása alatt levő megyé-ben 163 anyaegyház, 685 filia, 14 esperesség, 14 iskola-ke-rület, 10 kanonoki stallum, 247 áldozár, 166 plébániai, 99 filialis templom és 118 kápolna van; a hivek száma214,986.
2) A pannonhalmi sz. Benedek-rend névtára 1880-ik évre. Sz. Benedek apát születése XIV. százados évfordulójá-nak emlékére. Szombathely 1880. — A nagy gonddal és csinnal kiállított füzet élén olvassuk, hogy a rend fővédője
Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay
Bartolini bibornok. A főapatság jelenlegi nagyérdemű fő-pásztora és főapatjának, ngs és főt. Kruesz kriz. János urnák czime után következik C I X lapon nagybecsű törté-nelmi értekezés ,Adatok Pannonhalma múltjához' czim alatt, az ősidőktől napjainkig. Halbik Ciprián tollából. Következik a szokott évkönyv, mely jelenleg meg van toldva a szerzet visszaállítása óta elhunyt rendtagok névsorával.
H i v a t a l o s .
Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előter-jesztésére, a pozsonyi társaskáptalannál üresedésben levő kanonoki székekre: Valentovich József esztergomi tisztelet-beli kanonokot és szent-benedeki alesperes plébánost, dr Ko-vács P á l vadkerti alesperes-plebánost, Szilányi Ferenez pri-mási titkárt és pápai tiszteletbeli kamarást és Pór Antal esztergomi városi alesperes-plebánost és pápai káplánt; to-vábbá az esztergomi tiszteletbeli kanonokságra : Kubriczky András taksonvi alesperes-plebánost, zsinati vizsgáló és fő-egyházmegyei bírálót nevezem ki ; végre Blümmelhuber Ferenez esztergomi főszékesegyházi kanonok és papnövel-déi hittanárnak a sz. Benedekről nevezett kaposfeői czim-zetes prépostságot, Lollok József esztergomi főszékesegy-házi kanonok és papnöveldei igazgatónak, a B. Sz. Máriá-ról nevezett Nagyvárad-vári czimzetes prépostságot és Me-zey Ferenez szakolczai városi plébánosnak a Sz.-Lambertről nevezett vásárhelyi czimzetes prépostságot adományozom.
Kelt Bécsben, 1880. évi február hó 15-én.
FERENCZ JÓZSEF, s. k. Trefort Ágoston, s. k.
VEGYESEK.
— A szent atya trónraléptének 2. évfordulóján legelő-ször is udvarának szolgálattevő tagjait fogadta, azután kö-vetkeztek a palota testőrsége, a bíbornoki collegium. Ö szentsége köszönetét fejezte ki a bíbornoki testület iránt a támogatásért, melyben őt az egyház kormányzásában része-siti. Kijelenté a szent atya, hogy az egyház viszonyainak javítására irányzott törekvések nem maradtak eredmény nélkül, azonban még mindig nagy nehézségekbe ütköznek s a komoly megpróbáltatások ideje még nem j á r t le. A praelatusok és más személyeknek adott audientián ő szent-sége a czár elleni merényletet is emlité, sajnálva a társa-dalmi corruptio annyiszor ismétlődő szomorú jelenségeit.
Emlité azon kellemes hatást is, melyet reá a bolgár fejede-lem látogatása alkalmával gyakorolt; általában az egyház jövője iránt a legszebb reményeket táplálja Keleten, te-kintve a fejedelmek jó hajlamait, mire nézve különös dicsé-retet érdemel a román fejedelem.
— A franczia akadémiában f. hó 19-én tartotta foglaló beszédét, mely emlékbeszéd volt az akadémiai szék-ben elődje mgr Dupanloup felett, igy levén az szokásban, Andiffret-Pasquier berezeg. Az egész beszéd főleg az
— A franczia akadémiában f. hó 19-én tartotta foglaló beszédét, mely emlékbeszéd volt az akadémiai szék-ben elődje mgr Dupanloup felett, igy levén az szokásban, Andiffret-Pasquier berezeg. Az egész beszéd főleg az