M UZSALYI Róbert
3. Az egyenértékűség elve – az eljárási autonómia első korlátja
Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alkalmazásának több meg-nyilvánulási formáját ismerjük, így nemcsak egy-egy belső anyagi vagy eljárás-jogi szabály alkalmazását zárja ki, vagy módosítja azok alkalmazását az uniós jogon alapuló igények iránti eljárásokban, hanem esetenként az eljárások jelle-gét is átalakítja, új bírósági hatáskörök kialakítását, sőt új jogorvoslati lehetősé-gek megteremtését is követelheti.18 Az a teszt, ami alapján megállapítható, hogy egy eljárásjogi rendelkezés összhangban áll az uniós joggal e két alapelv vizs-gálatát jelenti.
Az egyenértékűség elve azt írja elő, hogy az uniós jogon alapuló igények elbí-rálása nem lehet kedvezőtlenebb jellegű a nemzeti jog által szabályozott hason-ló esetekhez képest. Korábban ez az elv a diszkrimináció tilalma elnevezéssel volt ismert. Ez a tilalom magában foglalja a közvetett és a közvetlen diszkrimi-nációt egyaránt. Másként megfogalmazva, az egyenértékűség elvének tisztelet-ben tartása azt feltételezi, hogy valamely nemzeti szabály különbségtétel nélkül vonatkozik az uniós jog, valamint a belső jog alkalmazásából származó helyze-tekre egyaránt.19
Az EUB ugyanakkor ítéleteiben rendszerint úgy foglalt állást, hogy egy adott eljárásjogi rendelkezés egyenértékűség elvének való megfeleléséről az előter-jesztő bíróságnak kell döntenie. Nem példanélküli, hogy az EUB állást foglalt a nemzeti eljárási szabály egyenértékűség elvével való
összeegyeztethetőségé-16 NEMESSÁNYI i. m. 3.
17 Ld. pl. Monika Kušionová ítélet C-34/13. (ECLI:EU:C:2014:2189) 50. pont.
18 BLUTMAN László: A közösségi jogon alapuló igények érvényesítése a belső jogban. Európai Jog, 2004/3. 12–18.
19 Érsekcsanádi Mezőgazdasági Zrt. ítélet C-56/13 ECLI:EU:C:2014:352, 63. pont.
ről,20 ugyanakkor az esetek jelentős többségében ezt az összehasonlítást az al-kalmazandó eljárási szabályok tekintetében közvetlen ismeretekkel rendelkező tagállami bíróságra hagyta.21 Mindamellett, hogy az EUB ezt a feladatot rend-szerint a tagállami bíróra bízta, iránymutató jelleggel meghatározta az egyenér-tékűség elvének való megfelelés vizsgálatának főbb szempontjait.
Első lépésként minden esetben arról kell meggyőződni, hogy az adott uniós jog érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezés hasonló-e a belső jogra előírt szabályokhoz. E célból az érintett keresetek hasonlóságát tárgyuk, indo-kaik és lényeges elemeik szempontjából kell megvizsgálni.22 Az elemzés során fi gyelembe kell venni az eljárás egészében elfoglalt helyüket, az említett eljárás lefolytatását és a szabályok sajátosságait.23
Második lépésként meg kell vizsgálni, hogy az uniós jogra alapított kerese-tekre vonatkozó eljárási szabályok kedvezőtlenebbek-e, mint a kizárólag nem-zeti jogra alapított keresetekre vonatkozók.24 Ugyanakkor, ha látszólag egy eljá-rásjogi rendelkezés kedvezőtlenebbnek tűnik is, azt is meg kell vizsgálni, hogy esetleg más szempontból ez a rendelkezés nem eredményez-e olyan előnyöket, ami a szabály hátrányos jellegét “kioltaná”. Ezt az alapelvet tehát nem lehet úgy értelmezni, mint amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy a legkedvezőbb belső jogi szabályozásukat terjesszék ki valamennyi hasonló keresetre.25
A könnyebb érthetőség érdekében vizsgáljunk meg az EUB egy magyar ügy-ben 2015. február 12-én közzétett döntését, amelyen keresztül bemutatható a teszt gyakorlati alkalmazása. A C-567/13. számú Vizsnyiczai ügyben26 az adott per felperesei pénzintézettel kötött fogyasztói kölcsönszerződésük semmissé-gének megállapítása iránt terjesztettek elő keresetet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Kereseti kérelmükben – többek között – arra hivatkoztak, hogy a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, jóerkölcsbe ütközik, valamint arra is, hogy az egyes szerződési feltételei tisztességtelenek.27
20 Lásd Transportes Urbanos ítélet C-118/08. ECLI:EU:C:2010:39. 46. pontja.
21 Uo. 28. pont, illetve lásd még ET Agrokonsulting-04 ítélet C-93/12. ECLI:EU:C:2013:432 39.
pont.
22 Preston ítélet C- 78/98 ECLI:EU:C:2000:247. 57. pont. Sharpston főtanácsnok indítványa C-497/13. sz. Faber ügyben ECLI:EU:C:2014:2403 58. pont.
23 Pontin ítélet C-63/08. ECLI:EU:C:2009:666 46. pont.
24 Uo. 56. pont.
25 Susanne Bulicke ítélet C-246/09. ECLI:EU:C:2010:418, 27. pont.
26 Vizsnyicai ítélet C-567/13. ECLI:EU:C:2015:88.
27 A felek gyakran hivatkoznak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása érdekében több érvénytelenségi okra. Ezek közül az egyiknek – a tisztességtelen kikötésnek – a törvény-szék, míg a többi érvénytelenségi oknak a járásbíróság hatáskörébe utalása a hatásköri
össze-A Pp. hatásköri szabályai szerint azonban a tisztességtelen szerződési feltéte-lek érvénytelensége iránti perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Ebből kö-vetkezően a magyar jogon alapuló semmisségi okok – a szerződés jóerkölcsbe ütközik, lehetetlen szolgáltatásra irányul – a járásbíróság, míg a 93/13 irány-elvből eredő szabályokra alapított – tisztességtelen szerződési feltételre hivat-kozó – petítumok már törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Van tehát két – egy magyar és egy uniós jogra alapított – kereseti kérelem, melyre eltérő eljárásjo-gi rendelkezések alkalmazandóak, ezért első lépésként azt kell megvizsgálni, hogy a két szabály hasonló-e. Mint korábban említettem, e kérdés eldöntéséhez az EUB iránymutatása szerint a keresetek célját, jogalapját, valamit lényeges el-járási elemeit kell összevetni. Mivel ez a vizsgálat az alkalmazandó elel-járási sza-bályokról közvetlen ismeretekkel rendelkező nemzeti bíróság feladata, ezért az EUB csak vélelmezi a hasonlóságot, és az egyenértékűség vizsgálatának követ-kező lépésére tér rá.28 A konkrét ügyben ez annak összehasonlítását jelentette, hogy az uniós jogra alapított keresetekre vonatkozó törvényszéki hatásköri sza-bály kedvezőtlenebb-e.
Egy eljárásjogi szabály „hátrányosabb” jellegét komplex módon kell vizsgál-ni, tehát nem elegendő egy-egy tulajdonsága alapján, az esetleges előnyöktől el-vonatkoztatva dönteni. A Vizsnyicai ügyben kétségkívül a törvényszéki hatás-körbe tartozó kereseti kérelem eljárási illetéke magasabb volt, mint a járásbíróság előtti eljárásé.29 Azonban az EUB szerint kizárólag a költségek szempontjából nem lehet megállapítani az egyenértékűség elvébe való ütközést, ugyanis az, hogy egy kereseti kérelem elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik, az azt a célt is szolgálja, hogy a 93/13 irányelvből eredő igények iránti perekben az igaz-ságszolgáltatás egységesebb és szakosodottabb legyen.30 Mindezek
összeveté-ütközések folytán számos esetben okozott eljárásjogi problémát. KEMENES István: Észrevételek a törvényszékek és járásbíróságok között az ügyek hatásköri megosztásához. In: NÉMETH János – VARGA István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2014. 93.
28 Terjedelmi korlátok miatt jelen tanulmányban nem térek ki az összeegyeztethetőség EUB által meghatározott szempontok szerinti vizsgálatára, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a két kereseti kérelemre vonatkozó eljárásjogi rendelkezések hasonlóságához nem férhet kétség.
29 Ez a különbség abból a speciális eljárási helyzetből adódott, hogy az Itv. 39. § (3) bekezdés a)-b) pontjai alapján, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor a járásbíróság előtti perben az illeték számításának alapja 350 000 Ft, míg törvényszék esetén 600 000 Ft.
30 Más szempontokat is fi gyelembe véve az igazságszolgáltatási szervezetrendszerben fellelhe-tő (hatásköri, illetékességi és perorvoslati) eljárási szabályokkal megteremthefellelhe-tő az egyes bí-rósági fórumok közötti kiegyenlített munkamegosztás és a hatékony, de színvonalas ítélkezés törvényi feltételrendszere. Ld. NÉMETH János – TAMÁSNÉ NAGY Erzsébet – TÖRÖK Judit – DÖME
Attila – ÉLES Tamás – VARGA István: A polgári peres eljárás fórumrendszeréhez kapcsolódó egyes szabályozási előkérdések. In: NÉMETH János – VARGA István (szerk.): Egy új polgári per-rendtartás alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2014. 79.
séből az EUB arra a megállapításra jutott, hogy Pp. törvényszéki hatáskört elő-író rendelkezése nem sérti az egyenértékűség elvét.31