JEGYZÕKÖNYVEK
B. EGYEDI MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT
JEGYZÕKÖNYVEK
9. A kö vet ke zõ jegy zõ köny vek ha tá lyu kat vesz tik:
a) az Olasz or szág ról szóló 1957. évi jegy zõ könyv, b) a meg ha tá ro zott or szá gok ból szár ma zó és ér ke zõ, a tag ál la mok ba tör té nõ be ho za ta luk so rán kü lön le ges el bá -nás ban ré sze sí tett áruk ról szóló 1957. évi jegy zõ könyv,
c) az Eu ró pai Mo ne tá ris In té zet alap ok má nyá ról szóló 1992. évi jegy zõ könyv,
d) a gaz da sá gi és mo ne tá ris unió har ma dik sza ka szá ba tör té nõ át me net rõl szóló 1992. évi jegy zõ könyv,
e) a Por tu gá li á ról szóló 1992. évi jegy zõ könyv, f) a nem ze ti par la men tek nek az Eu ró pai Uni ó ban be töl -tött sze re pé rõl szóló 1997. évi jegy zõ könyv, amely nek helyébe egy azo nos címû, új jegy zõ könyv lép,
g) a szub szi di a ri tás és az ará nyos ság el ve i nek al kal ma -zá sá ról szóló 1997. évi jegy zõ könyv, amely nek he lyé be a szub szi di a ri tás és az ará nyos ság el vé nek al kal ma zá sá ról szóló, új jegy zõ könyv lép,
h) az ál la tok vé del mé rõl és kí mé le té rõl szóló 1997. évi jegy zõ könyv, amely nek szö ve ge az Eu ró pai Unió mû kö -dé sé rõl szóló szer zõ -dés 6b. cik két al kot ja majd,
i) az Eu ró pai Unió bõ ví té sé rõl szóló 2001. évi jegy zõ -könyv,
j) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó szer zõ dés 67. cik -ké rõl szóló 2001. évi jegy zõ könyv.
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYA
10. Az Eu ró pai Unió Bí ró sá gá nak alap ok má nyá ról szóló jegy zõ könyv a kö vet ke zõ kép pen mó do sul:
a) az elsõ pre am bu lum be kez dés ben az „Eu ró pai Közösséget lét re ho zó szer zõ dés” szö veg rész he lyé be az
„Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés” szö veg lép, és az „, il let ve az Eu ró pai Atom ener giakö zös sé get lét re -ho zó szer zõ dés 160. cik ké ben” szö veg részt el kell hagy ni.
A jegy zõ könyv szö ve gé nek töb bi ré szé ben az „EKSzer -zõ dés” szö veg rész he lyé be az „Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés” szö veg lép; a jegy zõ könyv szö ve gé ben az „, il let ve az EAKSzer zõ dés 107d. cik ké nek (2) be kez -dé se, 126. cik ké nek (2) be kez -dé se, 129. cik ke vagy 160b. cik ké nek (7) be kez dé se”, az „, il let ve az EAKSzer -zõ dés 146. cik ke”, az „, il let ve az EAK-Szer zõ dés 148. cik ké ben”, a „, 158. cik ke”, az „és 158.”, a „vagy
158. cik ke”, az „, il let ve az EAK-Szer zõ dés 158. cik ke”, az „, il let ve az EAK-Szer zõ dés 159. cik ké tõl”, az „és az EAKSzer zõ dés 140a. cik ké nek (2) be kez dé sé ben” a „, va -la mint az EAK-Szer zõ dés 140a. cik ke (3) be kez dé sé ben”, az „, il let ve az EAK-Szer zõ dés 140a. cik ké nek (2) és (3) be kez dé sé ben”, az „és az Eu ra tom-Szer zõ dés 140b. cik ke” to váb bá az „és az Eu ra tom-Szer zõ dés 152. cik ke” szö veg részt el kell hagy ni.
b) ez a pont a ma gyar vál to za tot nem érin ti.
c) a 2. cikk ben a „nyil vá nos ülé sen” szö veg rész he lyé -be „a Bí ró ság nyil vá nos ülé sén” lép;
d) a 3. cikk má so dik be kez dé se és a 4. cikk ne gye dik be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: „Amennyi -ben az ilyen dön tés a Tör vény szék, il let ve egy kü lö nös hatáskörû tör vényszék va la mely tag já ra vo nat ko zik, a Bíróság az érin tett tör vényszékkel foly ta tott kon zul tá ci ót köve tõen ha tá roz.”;
e) a 6. cikk elsõ be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé -szül ki: „Amennyi ben az érin tett sze mély a Tör vény szék, il let ve egy kü lö nös ha tás kö rû tör vényszék tag ja, a Bí ró ság az érin tett tör vényszékkel foly ta tott kon zul tá ci ót köve tõen ha tá roz.”;
f) a II. cím cím so ra he lyé be az „A Bí ró ság szer ve ze te”
szö veg lép;
g) a 13. cikk elsõ be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban az
„A Bí ró ság ja vas la ta alap ján a Ta nács egy han gú lag” szö veg rész he lyé be az „A Bí ró ság ké ré sé re az Eu ró pai Par la -ment és a Ta nács ren des jog al ko tá si el já rás ke re té ben”
szö veg lép;
h) a III. cím cím so ra he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
„A Bí ró ság el já rá sa”;
i) a 23. cikk a kö vet ke zõ kép pen mó do sul:
i. az elsõ be kez dés elsõ mon da tá ban az „Az EU-Szer zõ dés 35. cik ké nek (1) be kez dé sé ben, az” szö veg rész he lyé be az „Az” szö veg lép,
„, illetve az EAKSzer zõ dés 150. cik ké ben” szö -veg részt el kell hagy ni; a má so dik mon da tá ban pe dig a „to váb bá a Ta nács nak vagy az Eu ró pai Köz pon ti Bank nak, ha e két in téz mény va la me lyi ke hoz ta azt a jogi ak tust, amely nek ér vé nyes -sé ge vagy ér tel me zé se a jog vi ta tár gyát ké pe zi, il let ve az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak, ha e két in téz mény kö zö sen hoz ta meg azt a jogi ak tust, amely nek ér vé nyes sé ge vagy ér tel me zé se a jog vi ta tár gyát ké pe zi.” szö veg rész he lyé be a „to váb bá an nak az uni ós in téz mény nek, szerv -nek vagy hi va tal nak, ame lyik meg hoz ta azt a jogi ak tust, amely nek ér vé nyes sé ge vagy ér tel me zé se a jog vi ta tár gyát ké pe zi.”;
ii. a má so dik be kez dés ben a „to váb bá adott eset ben az Eu ró pai Par la ment nek, a Ta nács nak és az Európai Köz pon ti Bank nak jo gá ban áll” szö veg -rész he lyé be a „to váb bá adott eset ben an nak az uni ós in téz mény nek, szerv nek vagy hi va tal nak, ame lyik meg hoz ta azt a jogi ak tust, amely nek
érvényessége vagy ér tel me zé se a jog vi ta tár gyát ké pe zi, jo gá ban áll” szö veg lép;
j) a 24. cikk má so dik be kez dé sé be az „és in téz mé nye ket” szö veg rész he lyé be a „va la mint in téz mé nye ket, szer -ve ket és hi va ta lo kat” szö -veg lép;
k) a 40. cikk má so dik be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
„Ugyan ez a jog az Unió szer ve it és hi va ta la it, to váb bá min den olyan egyéb sze mélyt is meg il let, aki va ló szí nû sí -te ni tud ja, hogy a Bí ró ság elé vitt jog vi ta ki me ne -te lé hez jogos ér de ke fû zõ dik. Ter mé sze tes vagy jogi sze mé lyek nem avat koz hat nak be a tag ál la mok kö zöt ti, az Unió in téz mé nyei kö zöt ti, il let ve a tag ál la mok és az Unió in téz mé -nyei kö zöt ti jog vi ták ba.”;
l) a 42. cikk ben az „in téz mé nyei” szö veg rész he lyé be az „in téz mé nyei, szer vei vagy hi va ta lai” szö veg lép.
m) a 46. cikk ben az „, il let ve az EAK-Szer zõ dés 146. cik ké ben” va la mint az „, il let ve az EAK-Szer zõ dés 148. cik ke má so dik be kez dé sé nek” szö veg részt el kell hagy ni, to váb bá a cikk a kö vet ke zõ új be kez dés sel egé szül ki: „Ezt a cik ket az Eu ró pai Köz pon ti Bank el len szer zõ dé -sen kí vül oko zott ká ro kért való fe le lõs ség re vo nat ko zó an be nyúj tott ke re se tek re is al kal maz ni kell.”;
n) a IV. cím cím so ra he lyé be „A TÖRVÉNYSZÉK”
szö veg lép;
o) a 47. cikk elsõ be kez dé sé nek he lyé be az „A 9. cikk elsõ be kez dé sét, a 14. és 15. cik ket, a 17. cikk elsõ, má so -dik, ne gye dik és ötö dik be kez dé sét, va la mint a 18. cik ket a Tör vény szék re és an nak tag ja i ra is al kal maz ni kell.” szö -veg lép;
p) az 51. cikk elsõ be kez dé sé ben az „, il let ve az EAKSzer zõ dés 140a. cik ké nek (1) be kez dé sé ben”, és az „, il let -ve az EAK-Szer zõ dés 146. és 148. cik ké ben” szö -veg részt el kell hagy ni, va la mint az a) pont já nak har ma dik fran cia be kez dé sé ben a „202. cik ké nek har ma dik fran cia be kez dé sé vel” szö veg rész he lyé be a „249c. cik ké nek (2) be kez dé sé vel” szö veg lép, a b) pont já ban pe dig a „11a. cik ke” szö -veg rész he lyé be a „280f. cik ké nek (1) be kez dé se” szö -veg lép; a cikk má so dik be kez dé sé ben a „vagy az Eu ró pai Köz -pon ti Bank nyújt be” szö veg rész he lyé be a „nyúj ta nak be”
szö veg lép;
q) a 64. cikk a kö vet ke zõ kép pen mó do sul:
i. a cikk a kö vet ke zõ új elsõ be kez dés sel egé szül ki:
„Az Eu ró pai Unió Bí ró sá gá nak nyelv hasz ná la ti sza bá lya i ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket a Ta nács ál tal egy han gú lag el fo ga dott ren de let ál la pít ja meg. A ren de le tet vagy a Bí ró ság ké ré sé re és a Bi zott ság gal, va la mint az Eu ró pai Par la ment tel foly ta tott kon zul tá ci ót köve tõen, vagy a Bi zott -ság ja vas la tá ra és a Bí ró -ság gal, va la mint az Európai Par la ment tel foly ta tott kon zul tá ci ót köve tõen kell el fo gad ni.”;
ii. a má so dik be kez dés sé váló elsõ be kez dés elsõ mon da tá ban az „amíg ezen alap ok mány ban a Bíróságnál és az El sõ fo kú Bí ró ság nál al kal ma
zan dó nyelv hasz ná la ti sza bá lyok ra irány adó elõ -írások el fo ga dás ra nem ke rül nek” szö veg rész helyébe az „amíg a fen ti sza bá lyok el fo ga dás ra nem ke rül nek” szö veg a má so dik mon dat he lyé -be pe dig a kö vet ke zõ szö veg lép: „Az Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés 223. és 224. cik ké ben fog lal tak tól el tér ve, a nyelv hasz -ná la ti sza bá lyok ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket ki zá ró lag a Ta nács egy han gú jó vá ha gyá sá val le -het mó do sí ta ni vagy ha tá lyon kí vül he lyez ni.”;
r) a jegy zõ könyv elsõ mel lék le te 3 cik ké nek (1) be kez dé sé ben az „és az Eu ra tomSzer zõ dés 140b. cik ke ne gye -dik be kez dé sé vel” szö veg részt, (2) be kez dé sé ben pe dig a
„, va la mint az Eu ra tomSzer zõ dés 140b. cik ké nek ne gye dik be kez dé sé ben” szö veg részt, to váb bá a (2) és (3) be kez -dé sé ben a „, mi nõ sí tett több ség gel el jár va” szö veg részt el kell hagy ni.
s) ez a pont a ma gyar vál to za tot nem érin ti.
A KBER ÉS AZ EKB ALAPOKMÁNYA
11. A Köz pon ti Ban kok Eu ró pai Rend szer e és az Eu ró -pai Köz pon ti Bank alap ok má nyá ról szóló jegy zõ könyv a kö vet ke zõ kép pen mó do sul:
a) az elsõ pre am bu lum be kez dés ben az „Eu ró pai Közösséget lét re ho zó szer zõ dés 8. cik ké ben” szö veg rész he lyé be az „Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés 107. cik ké nek (2) be kez dé sé ben” szö veg lép;
b) az I. fe je zet cím so ra he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
„A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE”
c) az 1.1. cikk két tag mon da ta két szá mo zat lan al be kez dés sé vá lik. Az elsõ al be kez dés he lyé be a kö vet ke zõ szö -veg lép: „Az Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés 245a. cik ké nek (1) be kez dé sé vel össz hang ban az Eu ró pai Köz pon ti Bank (EKB) és a nem ze ti köz pon ti ban kok alkotják a Köz pon ti Ban kok Eu ró pai Rend sze rét (KBER).
Az eu ro rend szert az EKB és azon tag ál la mok nem ze ti köz pon ti bank jai al kot ják, ame lyek pénz ne me az euro.”; a má so dik al be kez dés ele jén a „Fel ada ta i kat és te vé keny sé gü -ket” szö veg rész he lyé be az „A KBER és az EKB fel ada ta it és te vé keny sé gét” szö veg lép;
d) a 1.2. cik ket el kell hagy ni;
e) a 2. cikk ele jén az „E szer zõ dés 105. cik ke (1) be kez -dé sé nek meg fele lõen” szö veg rész he lyé be az „Az Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés 105. cik ke (1) be kez -dé sé nek és 245a. cik ke (2) be kez -dé sé nek meg fele lõen”
szö veg lép. A má so dik mon dat ban az „e szer zõ dés” szö -veg rész he lyé be az „Eu ró pai Uni ó ról szóló szer zõ dés”
szö veg lép, a har ma dik mon dat ban pe dig az „e szer zõ dés”
szö veg rész he lyé be az „Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés” szö veg lép;
f) a 3.1. cikk má so dik fran cia be kez dé sé ben az „e szer zõ dés 111. cik ke” szö veg rész he lyé be az „em lí tett szer zõ -dés 188o. cik ke” szö veg lép;
g) a 4. cikk b) pont já ból a „meg fe le lõ” szö veg részt el kell hagy ni;
h) a 9.1. cikk ben az „e szer zõ dés 107. cik ke (2) be kez -dé sé nek meg fele lõen” szö veg rész he lyé be az „az Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés 245a. cik ke (3) be kez -dé sé nek meg fele lõen” szö veg lép;
i) a 10. cikk a kö vet ke zõ kép pen mó do sul:
i. a 10.1. cikk ben az „a nem ze ti köz pon ti ban kok el nö ke i bõl áll.” szö veg rész he lyé be az „azon tag -ál la mok nem ze ti köz pon ti bank ja i nak el nö ke i bõl áll, ame lyek hi va ta los pénz ne me az euro.” szö -veg lép;
ii. a 10.2. cikk elsõ al be kez dé sé nek elsõ fran cia be kez dé sé ben az „az eu rót már be ve ze tõ tag ál la -mok pi a ci áron szá mí tott agg re gált brut tó ha zai ter mé ké ben, il let ve mo ne tá ris pénz ügyi in téz mé -nye ik tel jes agg re gált mér le gé ben meg ál la pí tott ré sze se dé se ha tá roz meg.” szö veg rész he lyé be az
„az azon tag ál la mok pi a ci áron szá mí tott agg re -gált brut tó ha zai ter mé ké ben, il let ve mo ne tá ris pénz ügyi in téz mé nye ik tel jes agg re gált mérle -gében meg ál la pí tott ré sze se dé se ha tá roz meg, amely tag ál la mok pénz ne me az euro.” szö veg lép, és ugyan ezen al be kez dés har ma dik fran cia be kez dé sé ben az „NKB-el nö kök” szö veg rész he lyé be a „nem ze ti köz pon ti ban kok el nö kei”
szö veg lép; a har ma dik al be kez dés ben a „10.3 és 10.6. cikk, il let ve a 41.2. cikk” szö veg rész he lyé -be a „10.3, il let ve a 40.2. és 40.3. cikk” szö veg lép;
iii. a 10.6. cik ket el kell hagy ni;
j) a 11.2. cikk elsõ al be kez dé sé ben az „a tag ál la mok kor má nyai ál lam, il let ve kor mány fõi szint en, kö zös meg -egye zés sel” szö veg rész he lyé be az „az Eu ró pai Ta nács minõsített több ség gel” szö veg lép;
k) a 14.1. cikk bõl a „leg ké sõbb a KBER lét re ho zá sá nak idõ pont já ig” szö veg részt el kell hagy ni;
l) a 16. cikk elsõ mon da tá ban a „bank je gyek” szö veg -rész he lyé be az „eu ro bank je gyek” szö veg lép;
m) a 18.1. cikk elsõ fran cia be kez dé sé ben a „mind kö zös sé gi, mind Kö zös sé gen kí vü li pénz ne mek ben” szö veg rész he lyé be a „mind eu ró ban, mind egyéb pénz ne mek -ben” szö veg lép;
n) a 25.2. cikk ben a „ha tá ro za tok nak” szö veg rész helyébe a „ren de le tek nek” szö veg lép;
o) a 28.1. cikk bõl el kell hagy ni az „, amely nek az EKB lét re jöt té tõl ren del ke zés re kell áll nia,” szö veg részt;
p) a 29.1. cikk be ve ze tõ be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép: „Az EKB tõ ké jé nek jegy zé sé re vonat -kozó kul csot – ame lyet elsõ al ka lom mal 1998-ban, a KBER lét re ho zá sa kor rög zí tet tek – úgy kell meg ha tá roz ni, hogy va la mennyi nem ze ti köz pon ti bank hoz egy súlyt kell ren del ni, amely a kö vet ke zõk össze gé nek fe le l meg:”;
a má so dik al be kez dés he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
„A szá za lé ko kat a 0,0001 szá za lék pont leg kö ze lebb esõ több szö rö sé re kell fel fe lé vagy le fe lé ke re kí te ni.”;
q) a 32.2. cikk bõl el kell hagy ni az „A 32.3. cikk re is figyelemmel” szö veg részt, a 32.3. cikk ben pe dig az „a har -ma dik sza kasz kez de tét köve tõen” szö veg rész he lyé be az
„az euro be ve ze té sét köve tõen” szö veg lép;
r) a 34.2. cikk elsõ négy al be kez dé sét el kell hagy ni;
s) a 35.6. cikk ben az „a nem ze ti köz pon ti ban kok ezen alap ok mány ból”, il let ve a „nem ze ti köz pon ti bank az ezen alap ok mány ból” szö veg ré szek he lyé be az „a nem ze ti köz pon ti ban kok nak a Szer zõ dé sek bõl és az ezen alap ok mány ból”, il let ve a „nem ze ti köz pon ti bank a Szer zõ dé
s) a 35.6. cikk ben az „a nem ze ti köz pon ti ban kok ezen alap ok mány ból”, il let ve a „nem ze ti köz pon ti bank az ezen alap ok mány ból” szö veg ré szek he lyé be az „a nem ze ti köz pon ti ban kok nak a Szer zõ dé sek bõl és az ezen alap ok mány ból”, il let ve a „nem ze ti köz pon ti bank a Szer zõ dé