AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZÕDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ

JEGYZÕKÖNYVEK

A. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZÕDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ

MÛKÖDÉSÉRÕL SZÓLÓ SZERZÕDÉSHEZ, ILLETVE AZ EURÓPAI

ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZÕDÉSHEZ CSATOLANDÓ

JEGYZÕKÖNYVEK

JEGYZÕKÖNYV

A NEMZETI PARLAMENTEKNEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN BETÖLTÖTT

SZEREPÉRÕL A MAGAS SZERZÕDÕ FELEK,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az az el já rás, aho gyan a nem ze ti par la men tek az Eu ró pai Unió te vé keny sé gei vo -nat ko zá sá ban kor má nyuk fe lett el len õr zést gya ko rol nak, az egyes tag ál la mok sa ját al kot má nyos szer ve ze té re és gya kor la tá ra tar to zik,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy ösz tö nöz zék a nem ze ti par la men tek na gyobb mér té kû rész vé te lét az Eu ró pai Unió te vé keny sé gé ben, és fo koz zák le he tõ sé gü ket né ze te ik ki fej té sé re az Eu ró pai Unió jog al ko tá si ak tu sa i nak ter ve ze

té re vo nat ko zó an, va la mint azok ban az ügyek ben, ame -lyek kü lö nös ér dek lõ dé sük re tart hat nak szá mot,

MEGÁLLAPODTAK a kö vet ke zõ ren del ke zé sek ben, ame lye ket az Eu ró pai Uni ó ról szóló szer zõ dés hez, az Európai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés hez és az Eu ró pai Atom ener giakö zös sé get lét re ho zó szer zõ dés hez csa -tol nak:

I. CÍM

A NEMZETI PARLAMENTEK TÁJÉKOZTATÁSA 1. CIKK

A bi zott sá gi kon zul tá ci ós do ku men tu mo kat (zöld köny ve ket és fe hér köny ve ket, va la mint köz le mé nye ket) a Bi zott ság azok köz zé té te le idõ pont já ban köz vet le nül to váb -bít ja a nem ze ti par la men tek nek. A Bi zott ság – az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak való meg kül dés sel egy ide jû leg – to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek az éves jog al -ko tá si prog ra mot, va la mint min den egyéb, a jog al -ko tá si ter ve zés re vagy a po li ti kai stra té gia ki ala kí tá sá ra vo nat ko -zó do ku men tu mot.

2. CIKK

Az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak meg kül dött jog al ko tá si ak tu sok ter ve ze tét to váb bí ta ni kell a nem ze ti par la men tek nek is.

E jegy zõ könyv al kal ma zá sá ban „jog al ko tá si ak tus ter ve ze te” a Bi zott ság azon ja vas la ta, a tag ál la mok egy cso -port ja vagy az Eu ró pai Par la ment azon kez de mé nye zé se, a Bí ró ság azon ké rel me, az Eu ró pai Köz pon ti Bank azon aján lá sa, il let ve az Eu ró pai Be ru há zá si Bank azon ké rel -me, amely jog al ko tá si ak tus el fo ga dá sá ra irá nyul.

A Bi zott ság tól szár ma zó jog al ko tá si ak tu sok ter ve ze tét – az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak való meg -kül dés sel egy ide jû leg – a Bi zott ság köz vet le nül to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek.

Az Eu ró pai Par la ment tõl szár ma zó jog al ko tá si ak tu sok -ra vo nat ko zó ter ve ze tet az Eu ró pai Par la ment köz vet le nül to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek.

A tag ál la mok egy cso port já tól, a Bí ró ság tól, az Eu ró pai Köz pon ti Bank tól, il let ve az Eu ró pai Be ru há zá si Bank tól szár ma zó jog al ko tá si ak tu sok ra vo nat ko zó ter ve ze tet a Ta -nács to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek.

3. CIKK

A nem ze ti par la men tek a szub szi di a ri tás és az ará nyos ság el vé nek al kal ma zá sá ról szóló jegy zõ könyv ben meg ál la pí tott el já rás nak meg fele lõen in do kolt vé le ményt küld het nek az Eu ró pai Par la ment, a Ta nács és a Bi zott ság el nö

ke i nek arra vo nat ko zó an, hogy egy jog al ko tá si ak tus ter -ve ze te össz hang ban van-e a szub szi di a ri tás el vé -vel.

Amennyi ben a jog al ko tá si ak tus ter ve ze te a tag ál la mok egy cso port já tól szár ma zik, a Ta nács el nö ke a vo nat ko zó in do kolt vé le mény(eke)t to váb bít ja e tag ál la mok kor má -nya i nak.

Amennyi ben a jog al ko tá si ak tus ter ve ze te a Bí ró ság tól, az Eu ró pai Köz pon ti Bank tól, ille tõ leg az Eu ró pai Be ru há zá si Bank tól szár ma zik, a Ta nács el nö ke a vo nat ko zó in -do kolt vé le mény(eke)t to váb bít ja az érin tett in téz mény nek vagy szerv nek.

4. CIKK

A kö zött az idõ pont kö zött, ami kor va la mely jog al ko tá si ak tus ter ve ze tét az Unió hi va ta los nyel ve in a nem ze ti par -la men tek ren del ke zé sé re bo csát ják, és a kö zött az idõ pont kö zött, ami kor azt el fo ga dás cél já ból, ille tõ leg egy ál lás pont jog al ko tá si el já rás ke re té ben tör té nõ el fo ga dá sa cél já -ból a Ta nács ide ig le nes na pi rend jé re tû zik, egy nyolc he tes idõ szak nak kell el tel nie. Sür gõs eset ben ki vé tel te he tõ; eb -ben az eset -ben az in do ko kat a Ta nács jogi ak tu sá ban vagy ál lás pont já ban meg kell je löl ni. A kel lõ en in do kolt sür gõs ese tek ki vé te lé vel e nyolc he tes idõ szak ban a jog al ko tá si ak tus ter ve ze té rõl sem mi lyen meg ál la po dás nem köt he tõ.

A kel lõ en in do kolt sür gõs ese tek ki vé te lé vel a jog al ko tá si ak tus ter ve ze té nek a Ta nács ide ig le nes na pi rend jé re tû zé se és az ál lás pont el fo ga dá sa kö zött tíz nap nak kell el tel nie.

5. CIKK

A Ta nács ülé se i nek na pi rend jét és ered mé nyét – be le -ért ve az azon ülé sek rõl ké szült jegy zõ köny ve ket, ame lyek so rán a Ta nács jog al ko tá si ak tu sok ter ve ze té rõl ta nács ko -zik – a tag ál la mok kor má nyai ré szé re tör té nõ to váb bí tás sal egy ide jû leg köz vet le nül to váb bí ta ni kell a nem ze ti par la -men tek nek.

6. CIKK

Amennyi ben az Eu ró pai Ta nács élni kí ván az Eu ró pai Uni ó ról szóló szer zõ dés 48. cik ke (7) be kez dé sé nek elsõ, il let ve má so dik al be kez dé sé ben fog lal tak kal, a nem ze ti par la men te ket leg alább hat hó nap pal a ha tá ro zat el fo ga dá sa elõtt tá jé koz tat ni kell az Eu ró pai Ta nács kez de mé nye -zé sé rõl.

7. CIKK

A Szám ve võ szék éves je len té sét az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak való meg kül dés sel egy ide jû leg tá jé -koz ta tá sul meg kül di a nem ze ti par la men tek nek.

8. CIKK

Amennyi ben a nem ze ti par la ment nem egy ka ma rás rend sze rû, az 1–7. cik ket a nem ze ti par la men tet al ko tó min den ka ma rá ra al kal maz ni kell.

II. CÍM

PARLAMENTEK KÖZÖTTI EGYÜTTMÛKÖDÉS 9. CIKK

Az Eu ró pai Par la ment és a nem ze ti par la men tek kö zö -sen meg ha tá roz zák az Eu ró pai Uni ón be lül a par la men tek kö zöt ti ha té kony és rend sze res együtt mû kö dés meg szer ve -zé sé nek és elõ moz dí tá sá nak mód ját.

10. CIKK

Egy, az uni ós ügyek re sza ko so dott par la men ti bi zott -sá gok ból álló kon fe ren cia bár mi lyen olyan ész re vé telt meg fo gal maz hat, ame lyet az Eu ró pai Par la ment, a Ta nács és a Bi zott ság fi gyel mé re ér de mes nek tart. A kon -fe ren cia to váb bá elõ moz dít ja az in for má ci ók és a be vált gya kor la tok cse ré jét a nem ze ti par la men tek és az Eu ró -pai Par la ment kö zött, be le ért ve azok kü lön bi zott sá ga it is. Emel lett a kon fe ren cia meg ha tá ro zott kér dé sek, így kü lö nö sen a kö zös kül- és biz ton ság po li ti ka, – be le ért ve a kö zös biz ton ság- és vé de lem po li ti kát – meg vi ta tá sa cél já ból par la ment kö zi kon fe ren ci á kat is szer vez het. A kon fe ren cia ál tal meg fo gal ma zott ész re vé te lek a nem ze -ti par la men te ket nem kö te le zik, és azok ál lás pont ját nem be fo lyá sol ják.

JEGYZÕKÖNYV

A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL A MAGAS SZERZÕDÕ FELEK,

AZZAL A KÍVÁNSÁGGAL, hogy biz to sít sák, hogy a dön té se ket az Unió pol gá ra i hoz a le he tõ leg kö ze lebb esõ szin ten hoz zák meg,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy meg ál la pít sák a szub szi di a ri tás nak és az ará nyos ság nak az Eu ró pai Uni ó ról szóló szer zõ dés 3b. cik ké ben fog lalt elve al kal ma -zá sá nak fel té te le it, to váb bá hogy lét re hoz za nak egy, az ezen el vek al kal ma zá sá nak az el len õr zé sé re irá nyu ló rend szert,

MEGÁLLAPODTAK a kö vet ke zõ ren del ke zé sek -ben, ame lye ket az Eu ró pai Uni ó ról szóló szer zõ dés hez és az Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés hez csa tol nak:

1. CIKK

Va la mennyi in téz mény biz to sít ja a szub szi di a ri tás és az ará nyos ság el vé nek fo lya ma tos tisz te let ben tar tá sát az Európai Uni ó ról szóló szer zõ dés 3b. cik ké ben meg ha tá ro -zot tak sze rint.

2. CIKK

A jog al ko tá si ak tu sok ra irá nyu ló ja vas la tok elõ ter jesz tése elõtt a Bi zott ság szé les körû kon zul tá ci ót foly tat. En -nek so rán, adott eset ben, a ter ve zett in téz ke dés re gi o ná lis és he lyi vo nat ko zá sa it is figye lembe kell ven ni. Kü lö nö sen sür gõs ese tek ben a Bi zott ság nem foly tat ilyen konzultá ciót. Az erre vo nat ko zó dön té sét a ja vas lat ban meg kell in -do kol nia.

3. CIKK

4. CIKK

A Bi zott ság a jog al ko tá si ak tu sok ter ve ze te it és mó do sí tott ter ve ze te it az uni ós jog al ko tók nak tör té nõ to váb bí tás -sal egy ide jû leg to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek.

Az Eu ró pai Par la ment jog al ko tá si ak tu sok ra vo nat ko zó ter ve ze te it és mó do sí tott ter ve ze te it to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek.

A tag ál la mok egy cso port já tól, a Bí ró ság tól, az Eu ró pai Köz pon ti Bank tól, ille tõ leg az Eu ró pai Be ru há zá si Bank tól szár ma zó, jog al ko tá si ak tu sok ra vo nat ko zó ter ve ze te ket és mó do sí tott ter ve ze te ket a Ta nács to váb bít ja a tag ál -la mok nem ze ti par -la ment je i nek.

Az Eu ró pai Par la ment a jog al ko tá si ál lás fog la lá sa it, a Ta nács pe dig az ál lás pont ja it azok el fo ga dá sát köve tõen to váb bít ja a nem ze ti par la men tek nek.

5. CIKK

A jog al ko tá si ak tu sok ter ve ze te it a szub szi di a ri tás és az ará nyos ság elve te kin te té ben kü lön in do kol ni kell. Min den jog al ko tá si ak tus ter ve ze té nek egy kü lön fel jegy zés ben rész le te sen tar tal maz nia kell azo kat az ada to kat, ame lyek a szub szi di a ri tás és az ará nyos ság el vé vel való össz hang meg íté lé sé hez szük sé ge sek. En nek a fel jegy zés nek ada to

kat kell tar tal maz nia a ter ve zet elõ re lát ha tó pénz ügyi ha tá -sa i ról, to váb bá – irány elv ese té ben – a tag ál la mok, il let ve adott eset ben a ré gi ók ál tal an nak vég re haj tá sá ra el fo ga -dan dó jog sza bá lyok ra vo nat ko zó ha tá sa i ról. Az an nak meg ál la pí tá sá hoz ve ze tõ oko kat, hogy egy uni ós cél az Unió szint jén job ban meg va ló sít ha tó, mi nõ sé gi és – ahol csak le het sé ges – mennyi sé gi mu ta tók kal kell alá tá masz ta ni. A jog al ko tá si ak tus ter ve ze té nek figye lembe kell ven nie an nak szük sé ges sé gét, hogy az Uni ó ra, a nem ze ti kor má nyok ra, a re gi o ná lis vagy he lyi ha tó sá gok ra, a gaz da sá gi sze rep lõk re és a pol gá rok ra há ru ló pénz ügyi vagy igaz -ga tá si ter he ket a le he tõ leg ki sebb re csök kent sék, és hogy azok arány ban áll ja nak az el éren dõ cél ki tû zé sek kel.

6. CIKK

A jog al ko tá si ak tus ter ve ze té nek az Unió hi va ta los nyel ve in való to váb bí tá sá tól szá mí tott nyolc hé ten be lül bár mely nem ze ti par la ment, il let ve bár mely nem ze ti par la men ti ka ma ra in do kolt vé le ményt küld het az Eu ró pai Par -la ment, a Ta nács, il let ve a Bi zott ság el nö ké nek, amely ben is mer te ti azo kat az oko kat, ame lyek alap ján az adott ter ve ze tet nem tart ja össze egyez tet he tõ nek a szub szi di a ri tás el vé vel. A nem ze ti par la men tek re, il let ve nem ze ti par la men -ti ka ma rák ra tar to zik, hogy – adott eset ben – a jog al ko tói ha tás kö rök kel ren del ke zõ re gi o ná lis par la men tek kel egyez tes se nek.

Amennyi ben a jog al ko tá si ak tus ter ve ze te a tag ál la mok egy cso port já tól szár ma zik, a Ta nács el nö ke a vé le ményt to váb bít ja e tag ál la mok kor má nya i nak.

Amennyi ben a jog al ko tá si ak tus ter ve ze te a Bí ró ság tól, az Eu ró pai Köz pon ti Bank tól, ille tõ leg az Eu ró pai Be ru há zá si Bank tól szár ma zik, a Ta nács el nö ke a vé le ményt to -váb bít ja az érin tett in téz mény nek vagy szerv nek.

7. CIKK

(1) Az Eu ró pai Par la ment, a Ta nács és a Bi zott ság, il let ve adott eset ben – amennyi ben a jog al ko tá si ak tus ter ve ze -te tõ lük szár ma zik – a tag ál la mok cso port ja, a Bí ró ság, az Eu ró pai Köz pon ti Bank, ille tõ leg az Eu ró pai Be ru há zá si Bank figye lembe ve szi a nem ze ti par la men tek, il let ve a nem ze ti par la men ti ka ma rák in do kolt vé le mé nyét.

Min den egyes nem ze ti par la ment nek – a nem ze ti par la -men ti rend szer nek meg fele lõen el oszt va – két sza va za ta van. Két ka ma rás nem ze ti par la ment ese tén mind két ka ma -ra egy-egy sza va zat tal ren del ke zik.

(2) Amennyi ben az in do kolt vé le mé nyek nek a nem ze ti par la men tek ré szé re az (1) be kez dés má so dik al be kez dé sé vel össz hang ban biz to sí tott sza va za tok együt tes össze gé -nek leg alább egy har ma dát kép vi se lõ ré sze azt ál la pít ja meg, hogy a jog al ko tá si ak tus ter ve ze te nincs össz hang ban

a szub szi di a ri tás el vé vel, a ter ve ze tet fe lül kell vizs gál ni. E sza va zat kü szöb az Eu ró pai Unió mû kö dé sé rõl szóló szer zõ dés 61i. cik ke alap ján elõ ter jesz tett, a sza bad ság, a biz -ton ság és a jog ér vé nye sü lé sén ala pu ló tér ség re vo nat ko zó jog al ko tá si ak tu sok ter ve ze te ese tén az összes sza va zat egy ne gye de.

E fe lül vizs gá la tot köve tõen a Bi zott ság, il let ve adott eset ben – amennyi ben a jog al ko tá si ak tus ter ve ze te tõ lük szár ma zik – a tag ál la mok cso port ja, az Eu ró pai Par la ment, a Bí ró ság, az Eu ró pai Köz pon ti Bank vagy az Eu ró pai Be -ru há zá si Bank a ter ve ze tet fenn tart hat ja, mó do sít hat ja vagy vissza von hat ja. Ezt a dön tést in do kol ni kell.

(3) Ezen fe lül a ren des jog al ko tá si el já rás ke re té ben, amennyi ben az in do kolt vé le mé nyek nek a nem ze ti par la

In document tör vény (Pldal 65-75)