és a nemzetközi mérések tanúságai*
Jelen tanulmányunk célja a romániai közoktatásban dolgozó pedagógusok önmagukról, szak-májukról, továbbképzéseikről, valamint értékteremtő és értékközvetítő szerepükről vallott nézeteik nemzetközi felmérés tükrében való vizsgálata, tesszük mindezt egy általunk meg-vizsgált felekezeti iskola eredményeinek összevetése alapján. Elemzésünket egyrészt a magyar-országi szerzetesi intézmények körében végzett tanári kérdőíves felmérés, másrészt az OECD 2013. évi nemzetközi tanárkutatás (TALIS 2013, Teaching and Learning International Survey) Romániára szelektált adatállományára építjük. Elemzésünket a következő három nagy kérdéskörben végezzük el: 1. tanárok demográfiai jellemzői, 2. tanárok továbbképzései, 3. az iskola légköre. Kérdőívünkben a TALIS nemzetközi tanárkutatás kérdései közül is szere-peltek, így ahol lehetséges és szükséges, ott az eredményeket az OECD TALIS 2013-as felmérés romániai jelentésével is összevetjük.
Kulcsfogalmak: TALIS 2013, felekezeti iskola, tanárok továbbképzései, az iskola légköre
Bevezetés
Románia Államelnöki Hivatala 2016. február 15-én hivatalosan is megnyitotta a Románia államelnöke által indítványozott „Művelt Románia” című 2016–2018 közt zajló országos vitafórumot,1 melynek célja az oktatási rendszer megreformálása. A pro-jekt első, 2016-os, szakasza a központi és regionális helyszíneken létrejövő társadalmi vitán alapul, melynek célja a minél szélesebb körű konszenzus és végül amellett való hosszú távú elköteleződés. Mindehhez a már meglévő és soron következő országos és nemzetközi kutatások teremtenék meg a megfelelő táptalajt. A nemzetközi
* Tanulmányunk „Az egyházak köznevelési feladatainak támogatása (TÁMOP-3.1.17-15)” című kutatása alapján készült, melyet a Debreceni Egyetem CHERD-Hungary Kutatóintézet egyik kutatócsoportja – a hét szerzetesrend által működtetett tanintézmények pedagógusai körében – végzett el. Erdélyben (Románia) jelenleg a szerzetesrendek egyetlen tanintézményt sem működ-tetnek, így a magyarországihoz hasonló célcsoportot nem érhettük el; viszont léteznek államilag finanszírozott felekezeti iskolák, melyek közül jelen tanulmány egyetlen római katolikus iskola tanárai közt végezte el a lekérdezést, és annak eredményeit ismerteti a nemzetközi tanárkutatás kontextusában. A továbbiakban: CHERD-kérdőív.
1 http://www.presidency.ro/ro/angajamente/romania-educata (megtekintés: 2016. 03. 22.).
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
sonlító és hazai kutatások eredményei (vö. PISA-kutatások, érettségi eredmények) arra engednek következtetni, hogy az ország oktatási rendszere nem eléggé hatékony, nem eléggé eredményes.
„A tanárok számítanak” (Teachers Matter) című OECD nemzetközi kutatás ösz-szefoglaló jelentéséből is az derül ki, hogy az oktatás hatékonysága, eredményessége elérésében a tanárok döntő szerepet játszanak. Ebből adódóan a tanári szakmát érin-tő kérdések kiemelt jelenérin-tőséggel bírnak úgy a szűk szakmai, mind a szakpolitikai berkekben. A nemzetközi szakirodalom, valamint az Európai Bizottság és Európai Tanács oktatáspolitikai dokumentumainak egybevágó véleménye az, hogy az okta-tás kulcsszereplői maguk a pedagógusok (OECD 2005; Hermann et al. 2009). Mivel a TALIS2 tekinthető a legfontosabb információforrásnak a tanárok és iskolavezetők oktatással, szakmai helyzettel és iskolai környezettel kapcsolatos véleményét, észrevé-teleit illetően, ezért tanulmányunk kiemelt módon a Romániára vonatkozó részada-tokra fókuszál.3 Az első McKinsey-jelentés (Barber & Mourshed 2007) kategorikusan kijelenti, hogy bármilyen oktatási reform, mely elsődlegesen nem a pedagóguskép-zést célozza meg, hiábavaló erőlködésnek, haszontalan erőbefektetésnek bizonyul. Az oktatásügy reformjának tehát szerves részét képezi a pedagógusok alap- és tovább-képzésének megújítása is. Mindenekelőtt szükséges tehát a hatékony oktatási reform érdekében pedagóguskutatásokat elemezni, kutatásokat végezni.
A romániai magyar nyelvű és kisebbségi oktatásüggyel foglalkozó tanulmányok sorra elemzik a tanárképzés és továbbképzés keretrendszereit, a rendszerváltás óta be-következett reformok be- és be nem váltott intézkedéseinek hatékony és kártékony voltát, jövőbeli perspektíváit (Szabó Thalmeiner 2006; 2007; 2013; Stark 2013; 2015).
A tanárok szakmai továbbképzéseinek feltérképezése és elemzése képezi mindezen dokumentumelemzésen, lekérdezésen alapuló tanulmányok gerincét, melyet a TALIS 2013 és a PISA 2012-es romániai részeredményeinek keresztmetszetébe való helye-zése még jobban árnyalja (Zoller 2015). A Debreceni Egyetem CHERD-Hungary kutatócsoportja a SZAKTÁRNET4 projekt keretében végzett empirikus kutatásai
2 Teaching and Learning International Survey = Nemzetközi tanítási-tanulási felmérés. A vizs-gálatot az OECD INES (Nemzetközi Indikátor Munkacsoport) kezdeményezte, melynek le-bonyolítását egy nemzetközi konzorcium végezte (IEA Adatfeldolgozó Központ, Hollandia;
IEA DPC, Németország; Kanadai Statisztikai Hivatal). A kutatás romániai adminisztrálását a 906/2011-es kormányrendelet értelmében a CNEE (Centrul Național de Evaluare și Examinare
= Országos Értékelési és Vizsgáztató Központ) keretén belül létrehozott TALIS Országos Köz-pont végezte. A továbbiakban: TALIS 2013.
3 Románia először szerepelt a nemzetközi mérésben a 2011–2013 közti második felmérési ciklus-ban, amelyben összesen 34 ország vett részt, melyből 19 EU-s tagország. Raport Național TALIS 2013. O analiză a răspunsurilor participanților la studiul internațional privind procesul de predare-învățare (TALIS) 2013. CNEE 2014. http://www.rocnee.eu/TALIS/ (megtekintés: 2016. 01. 18.).
4 Egyrészt a TELEMACHUS (TEachers’ LEarning Motivation and AChievement in eastern part of HUngary Survey), másrészt a TESSCEE (Teacher Education Students Survey in Central and Eastern Europe) 2014-es kutatásairól van szó, utóbbi kiterjesztette vizsgálatát a székelyföldi, er-délyi és partiumi magyar nyelvű melletti nem magyar nyelvű tanárképzéssel foglalkozó intézmé-nyeire is, mely kiváló lehetőséget biztosít az összehasonlításra.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
a pedagógus-továbbképzésekre is merőben fókuszál, viszont ugyanolyan mértékben vizsgálja azon mutatókat is, mint az iskolai légkör (Bacskai 2009), személyes kapcso-latok, osztálytermi folyamatok stb. rendszerét, melyek bár empirikusan nehezebben mérhetők, de kiegészíti, mintegy magyarázza mindazon egyéni jellemzőket, melyek szélesebb és átláthatóbb képet formálnak a pedagógusról (Pusztai & Ceglédi 2015;
Pusztai & Morvai 2015).
Tanulmányunk a négy gyulafehérvári (korábbi erdélyi) egyházmegye területén székelő római katolikus középiskolai tanintézménye közül az egyik iskola tanárainak megkérdezésén alapul. Az államosítás előtt az egyházmegyének 205 katolikus iskolája (elemi, gimnáziumi, kereskedelmi, ipari, gazdasági, tanító- és óvónőképző stb.) műkö-dött, mindehhez képest a jelenlegi szituáció szimbolikus jellegű. A vizsgált gimnázium (az alábbiakban: Gimnázium) a négy jelenleg működő római katolikus iskola közül mind elhelyezkedését, mind struktúráját, mind létszámát, mind hatékonyságát illetően kiemelkedik.5 Az általunk vizsgált gimnázium 1948-as megszüntetését követően az 1989-es fordulat után, azaz 1991-ben indulhatott újra abban az elkobzott iskolaépü-letben, melyben eleinte csak vendégként, majd annak sikeres visszaigénylése után jo-gos tulajdonosaként működhet. Jó négy évtizednyi idő után az újraindítás, építkezés a nulláról indult, melyet a mentalitás megváltoztatása is merőben beárnyalt, ugyanakkor nehézségbe ütközött olyan pedagógusokat találni, akik nemcsak elkötelezetten, szív-vel-lélekkel tudnak dolgozni, hanem a keresztény értékrenddel is tudnak azonosulni és azt továbbítani.
Negyedszázad után, újjászületésének a 25. évében, a Gimnázium 16 osztállyal (4 gimnáziumi, 12 líceumi),6 közel 450 diákkal, valamint 28 címzetes főállású és 5 óraadó tanárral rendelkezik. A Gimnázium beiskolázása a romániai átlaghoz közelít, hisz az 474 diákkal, 32 tanárral és 22-es tanulói átlagosztállyal számol. A kérdőívet minden főállású tanárhoz eljuttattuk, melyet 24-en kitöltve vissza is küldtek (N = 24), mely 85,71%-nak felel meg, tehát a lekérdezés jóformán teljes körű.7
A tanulmány másik adatbázisát a TALIS 2013 képezte, melyen másodelemzéseket hajtottunk végre. A nemzetközi felmérésen Romániából 197 ISCED 2 és 147
PISA-5 Kutatásunk következő fázisában a Székelyföldön székelő összes felekezeti iskola tanáraira kí-vánjuk a lekérdezést kiterjeszteni. A négy római katolikus iskola közül az egyik szórványban található, ráadásul kisszeminárium jellege van, mely nem érinti kutatásunk területét. A másik intézményt két éve alapították (a legfiatalabb intézmény), a harmadik pedig vidéken található, mely egyedülálló a székelyföldi felekezeti iskolák körében, ugyanis a többi városi környezetben fekszik.
6 Gimnázium (şcoală gimnazială) a román közoktatási rendszerben az 5–8. évfolyamokat foglalja magába. Általában az elemi osztályokat is magába foglaló nyolc évfolyamos iskolákban műkö-dik. Líceum (liceu) a román közoktatási rendszerben a 9–12/13. évfolyamokat magába foglaló oktatási intézmény, mely lehet elméleti (reál és humán), szak (műszaki, szolgáltatások, természeti erőforrások és környezetvédelem) és tehetségápoló (katonai, teológiai, sport, pedagógiai, művé-szeti).
7 Tudatában vagyunk annak módszertani követelményével, hogy 100 fő alatti mintánál nem szá-zalékos, hanem elemszámú kimutatást használunk, de így nem tudnánk azt akár a romániai, akár a nemzetközi kontextusban tárgyalni.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
link típusú iskola vett részt, melyből a tanárok száma 3286 és 3275 fő volt; a részvételi arány pedig 98%-os (TALIS 2013). A felmérés idején Romániában 5865 ISCED 2 típusú iskola működött 70 807 tanárral. Az OECD TALIS mintavételébe országon-ként kb. 200 iskolának és iskolánországon-ként kb. 20 tanárnak kellett tartoznia; míg a PISA-link típusú felmérésbe a PISA 2012-ben felmért 201 iskolája közül kb. 150 iskolának és 3000 tanárnak.8
A pedagógusok erőforrásai
A hazai felekezeti iskolák tanárait vizsgáló korábbi kutatások (vö. Bacskai 2015;
Pusztai 2016) amellett érvelnek, hogy a felekezeti iskolák tulajdonságai nem indivi-duum, hanem iskolai kontextus szintjén értelmezhető, ragadható meg. Jelen tanul-mányunkban a tanárok jellemzőinek ismertetését csak a humán tőke (demográfiai és képzettségi jellemzők) szempontjából történő vizsgálatára redukáljuk. A következő írásunkban a tanári jellemzőket a vallási/spirituális (egyéni és közösségi szint) és a tár-sadalmi tőke (intra- és intergenerációs kontextus) szempontjából fogjuk megvizsgálni, melyek magyarázó változóként (független) szolgálnak a függő változókkal (eredmé-nyességi változók) való összevetésre (vö. Bacskai 2015; Pusztai 2016).
A tanárok demográfiai jellemzői
Romániában az alapfokú iskolázás felső szakaszában tanító pedagógusok demográ-fiai jellemzői nem térnek el lényegesen a TALIS-országok átlagától. Mindenekelőtt a tanárok nemi eloszlását vizsgáltuk meg, hisz a nemzetközi és a romániai eredmények nemek közti arányeltolódása alapján egyértelmű egyensúlyzavarról, elnőiesedésről beszélhetünk, mely tény kihatással lehet a tanulók eredményeire, motiválására, fe-gyelmezésére stb. A legtöbb ország külön stratégiát dolgozott ki a pedagógusszakma férfiak számára való vonzóvá tételére, ugyanis a férfiak elveszítették dominanciájukat a közoktatásban (Buda 1996). Romániában a gimnáziumi tanárok 69%-a nő, a vizs-gált katolikus iskolában pedig a 82%-a; tehát az országos átlag felett van, viszont a nemzetközi átlag 68%-ot mutat, azaz majdnem azonos a romániai állapottal. E nemi arány már önmagában is jelzi azt a szociológiai tényt, miszerint a pedagógusszakma társadalmi presztízse alacsonyabb lett, azzal a megjegyzéssel, hogy a nők az alacsony presztízsnek nem okai, hanem következményei. A pedagógusi életkor vizsgálatát ille-tően azt látjuk, hogy az országos átlag 42 évre, a TALIS-átlag 43 évre, míg a vizsgált Gimnázium esetében mindez 39 évre tehető. A TALIS-felmérés a pedagógusokat
8 A romániai TALIS-adatbázis nagy előnye, hogy azt össze tudjuk vetni a PISA 2012-es felmérés eredményeivel, ugyanis ismerjük mindkét felmérésben szereplő iskolákat, azok eredményeit, így ezt az adatot függő változóként is jól hasznosíthatjuk.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
korcsoportok szerint is vizsgálja, mely hasonló eredményeket mutat a romániai hely-zettel, ahol a tanárok több mint fele 30–49 év közötti.9
1. táblázat. A tanárok nemi aránya, átlagéletkora és korcsoportok szerinti eloszlása (százalék és átlagérték)
Gimnázium
(N = 24) Románia
(N = 3286) TALIS-átlag
(N = 104 358)
Nők aránya 82% 69% 68%
Tanárok átlagéletkora 39 év 42 év 43 év
Életkor
30 év alatt 8% 13% 12%
30–49 év között 75% 60% 58%
50 év felett 17% 27% 30%
Az adatok forrása TALIS 2013 (BTGINTT2)10 és saját szerkesztés.
A továbbiakban a pályán eltöltött időt mértük, majd összehasonlítottuk azt a romá-niai és a nemzetközi felmérésben (TALIS 2013) részt vevő országok átlageredményei-vel. Számos empirikus kutatás (vö. Rivkin, Hanushek & Kain 2005) foglalkozott már a tanárok szakmai tapasztalata és a tanulók eredményeinek elemzésével. A nemzetközi kutatások eredményei arról tanúskodnak, hogy a tapasztalat és a hatékonyság között nem tételezhető lineáris összefüggés. Egyes bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a pedagógus minden egyes tanári pályán eltöltött éves tapasztalata által növekszik a tanulók eredménye, kiváltképp igaz ez a pedagógus pályafutásának első öt évében (Mirescu et al. 2014). Ismét más kutatások szignifikáns összefüggést találnak a tanári tapasztalat és a diákok olvasási készségét mérő eredményei között (Hanushek 1992), míg mások nem mutatnak ki összefüggést (Monk 1994).
A TALIS-kutatásban részt vevő országok tanárainak katedrán eltöltött átlaga (lásd 2. táblázat) 16 év, mely mind a romániai, mind az elemzett iskolánk esetében egyenér-tékű. Továbbá mindezt a hároméves más jellegű oktatási tevékenység, valamint négy-éves más szakterületen betöltött munkaidő egészíti ki. A Gimnázium adatai itt eltér-nek mind a romániai, mind a nemzetközi eredménytől, ugyanis majdnem mindegyik tanár pályafutását a szakmában és nagy arányban a jelenlegi iskolájában kezdte, és majdnem mindegyik tanár kizárólagosan oktatói tevékenységet folytatott.11
9 A TALIS tanári kérdőív 1. és 2. kérdése. CHERD-kérdőív 17. oldal.
10 BTGINTT2 jelentése: B = Lower secondary education (ISCED level 2); T = Teachers; G = General questionnaire; INT = International (TALIS-average); T2 = Second round of TALIS (TALIS 2013). A továbbiakban: TALIS 2013 adatbázis. A Romániára szelektált adatbázis jelzé-se: BTGROUT2, ahol a ROU Romániát jelzi, a többi rövidítés megegyezik a fentebb leírtakkal.
A teljes adatbázisban (TTGallT2) 170 020 fő (tanár) szerepel, ugyanis néhány országban nem-csak az ISCED 2, hanem az ISCED 1 és ISCED 3, valamint a PISA-TALIS link felmérést is elvégezték. Az elemszámot a további táblázatok esetében nem jelzem, hisz azok változatlanok.
11 A TALIS tanári kérdőív 5. kérdése. CHERD-kérdőív 2–3. oldal.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
2. táblázat. A pedagóguspályán eltöltött évek száma (átlagérték)
Gimnázium Románia TALIS-átlag
Jelenlegi iskolájában eltöltött évek átlaga 11,9 10,4 9,8
A tanári szakmában eltöltött évek átlaga 16,25 16,5 16,2
Oktatási tevékenységben (de más területen)
eltöltött évek átlaga 0,6 4,5 2,7
Más munkahelyen eltöltött évek átlaga 0,4 2,5 3,8
Forrás: TALIS 2013 adatbázis és saját szerkesztés.
Miután megvizsgáltuk a pedagógustársadalom/tanári kar nemi összetételét, átlag-életkorát, valamint a szakmában eltöltött átlagéveinek számát, a következőkben arra keressük a választ, hogy milyen szociális miliőből származnak, és az hogyan hat – a már fentebb bemutatott aspektusokat is figyelembe véve – mindennapi munkájuk-ra. Kérdőíves vizsgálatunkban a ma pályán lévő tanárok társadalmi hátterét egy adat három szegmensével – a megkérdezett édesapjának, édesanyjának és házastársának legmagasabb iskolai végzettségével – kíséreltük meg bemérni.12
3. táblázat. Édesapa/édesanya/házastárs legmagasabb iskolai végzettsége (oszlopszázalék)
Iskolai végzettség Édesapa Édesanya Házastárs
8 általános 9 35
Szakmunkásvizsga 42 9
Szakközépiskola 34 25
Gimnázium 0 16
Egyetem 15 15 100
Forrás: saját szerkesztés.
Minthogy a megkérdezettek mindannyian felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (ISCED 5),13 ez bármely közép- vagy alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező apa – ma pedagógusként dolgozó – gyermeke esetében a család, pontosabban az apa is-kolai végzettségéhez képest mindenképpen előbbre lépést jelent. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a Gimnázium pedagógusainak nagy százaléka első generációs ér-telmiségi, tehát magas fokú társadalmi mobilitás olvasható ki. Mindehhez két dolgot kívánunk hozzáfűzni, mely az oktatásszociológia alaptétele: egyrészt minden szülői nemzedék a gyerekét a sajátjával azonos vagy annál magasabb iskolai fokozatra kí-vánja eljuttatni; másrészt a megkérdezett pedagógusok nagy része képesítését a 90-es
12 CHERD-kérdőív 18. oldal.
13 A TALIS-adatok szerint a romániai ISCED 2-ben oktató tanárok legmagasabb iskolai vég-zettségük szerint a következőképpen oszlanak meg: ISCED 5 alatti 0,8%, ISCED 5A 92,5%, ISCED 5B 5%, ISCED 6 1,4%.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
és 2000-es években szerezte, amikor jóval több lehetőség adódott annak elvégzésére, mint ahogyan az a hetvenes-nyolcvanas években lett volna.
A Gimnázium tanárai olyan családból származnak, ahol sem az apák, sem az anyák 85%-a nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, viszont az is egyértelműen látszik, hogy akinek egyetemi végzettségű az édesapja, annak az édesanyja is az, mely példát gyerekeik is követik. Se az apák, se az anyák körében nincs olyan, akinek ne lenne legalább 8 általános végezettsége, az apák körében a legmagasabb arány a szakmunkás-vizsgával rendelkezők (42%), míg az anyák esetében a 8 általános (35%) végzettségű.
Az adatok alapján nincs olyan pedagógus apa, akinek gimnáziumi végzettsége lenne, viszont az anyák körében található (16%). Az adatok arra engednek következtetni, hogy valamelyest az anyákkal ellentétben az apák rendelkeznek magasabb fokú kép-zettséggel. A származási család mellett a pedagógusok „választott családjának” társa-dalmi hátterét is elemeztük. A mintánkban szereplők csaknem fele (43%) házasságban él, 50%-uk nőtlen vagy hajadon, 7%-uk pedig elvált, egyedül (gyerekeivel) él. Mind-egyik pedagógus házastársa (100%) felsőfokú (egyetemi) végzettséggel rendelkezik, azaz a házasodási stratégia a jellegzetes értelmiségi utat követi. Utolsó akkordként pedig a házasságban élő pedagógusok gyermekvállalását elemeztük, melyből az tűnt ki, hogy 67%-nak van gyereke, míg 33%-nak nincs, mely tény a Gimnázium aránylag fiatal tanári karának tudható be.
Első fejezetünk végére érve a TALIS-adatok feldolgozása és ismertetése alapján fel-vázolhatjuk a Romániában „tipikus” ISCED 2-ben oktató tanár jellemzőit, mely: nő, 42 éves, ISCED 5A típusú végzettséggel rendelkezik, legalább egy pszichopedagógiai vagy pedagógiai képzésben részesült, 16 éves tanári tapasztalattal rendelkezik, melyből 10 évét a jelenlegi iskolájában szerezte, valamint meghatározatlan idejű munkaszerző-déssel, teljes normával alkalmazták.
A tanárok szakmai továbbképzései
A tanárok 15%-a számolt be arról a TALIS-felmérés során (TALIS 2013), hogy az előző évben nem vett részt szakmai továbbképzést célzó tevékenységben. Ebből adó-dóan kérdőívünk közt a tanárok szakmai fejlődésére vonatkozó kérdések is szerepel-tek, melyek olyan tevékenységekre vonatkoztak, mely által a tanárok ismereteinek és képességeinek jobbítását célozza meg a tantermi siker elérésének céljából. Kérdéseink mind a formális (oktatási konferenciák vagy szemináriumok, tanfolyamok, szakmai műhelyek stb.), mind az informális (pl. kollégák közti kommunikáció, együttműködés stb.) jellegű tevékenységekre kiterjedtek, és arra kértük őket, hogy nevezzék meg az elmúlt öt év pedagógus-továbbképzések részvételi számát, azok kötelező vagy fakul-tatív jellegét, valamint azokat, amelyeket szubjektíve fontosnak ítéltek meg, illetve mi motiválta a továbbképzésre való jelentkezését stb.
Tudni kell, hogy Romániában az 5562/2011-es számú miniszteri rendelet alapján előíró jelleggel elvileg minden pedagógusnak öt egymást követő év alatt minimum 90
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
transzferábilis kreditértékű szakmai továbbképzésen kell részt vennie.14 Kivételt ké-peznek a didaktikai fokozatokra készülő pedagógusok, hisz számukra az adott fokozat megszerzése a továbbképzés integráns részét képezi, ezért a pedagógus a fokozatok megszerzése időszakában mentesül az időszakos továbbképzés kötelezettsége alól, ugyanez azokra is vonatkozik, akik saját szakjuk vagy a neveléstudományok területén szereznek mesteri oklevelet vagy doktori fokozatot. Gyakorlatilag kevésbé működik a részben jól kitalált rendszer, hisz annak be nem tartása nem von maga után semmilyen nemű szankciót. Mindezek ellenére a 90 transzferábilis kreditértékű szakmai tovább-képzésről szóló igazolás/oklevél néhány pozíció/pályázat betöltése esetében kizáró/
kötelező kritériumként szolgál. Például szakmódszertanos15 státusra való jelentkezés esetében kizáró jelleggel bír, avagy érdemi fokozatra benyújtott pályázat esetében an-nak bizonyos számú pontértéket tulajdonítaan-nak stb. A másik tény az, hogy az elmúlt évtized alatt, főképp 2010–2015 között, a pedagógus-továbbképzések dömpingjellege nyilvánult meg. A POS DRU-s16 európai uniós pályázatnak köszönhetően egyik kép-zés érte a másikat (Raport privind…), néhányon pedig kötelező jelleggel mindenkinek részt kellett vennie.
A felmérés adatai azt tükrözik,17 hogy a Gimnázium tanárai átlagosan 4,33 képzé-sen vettek részt az elmúlt öt évben, melyből a kötelezők száma az 1,41-et éri el, és az általuk fontosnak vélt képzések átlagszáma jóval meghaladja a kötelezők számát, azaz 2,41 értékű. Azt mondhatjuk, hogy átlagosan mindegyik pedagógus majdnem éven-te vesz részt szakmai továbbképzésen, melyből a felét hasznosnak ítéli meg szakmai karrierje, előmenetele, hasznosíthatósága szempontjából. Meg kell jegyeznünk, hogy a tanfelügyelőség az oktatási minisztérium előírása alapján félévente legalább egy szak-módszertani napot szervez a pedagógusoknak, melyen a jelenlét kötelező, melyet a pedagógusok szakmai továbbképzésnek titulálva jelöl(het)tek be a kérdőíven.
14 Ordin pentru aprobarea Metodologiei privind sistemul de acumulare, recunoaștere și echivalare a
14 Ordin pentru aprobarea Metodologiei privind sistemul de acumulare, recunoaștere și echivalare a