Együttműködés a tágabb desztináció turisztikai versenyképességében

A térség turisztikai versenyképességéről kialakult vélemények döntő fontosságú alkotóeleme, hogy a turisztikai programok, azok infrastrukturális alapjai milyen mértékben koordináltak, és hogy a térség turisztikai marketing tevékenysége milyen mértékben fragmentált. Amennyiben minden attrakció csak a saját tevékenységére koncentrál – vagyis a turisztikai programok

113

koordinálása alacsony fokú –, a versenyképesség nem lesz megfelelő.

Különösen igaz ez olyan térségben, ahol egy kiemelkedő turisztikai attrakció dominanciája jellemző, amely ráadásul nagyságrendi fejlesztései révén nemrég lépett be a turisztikai kínálatba. Ez esetben valójában a változatlanul fennálló külső feltételrendszer és a megszokott tevékenységsorozat vonatkozásában, mégis a korábbitól eltérő új belső viszonyrendszer mentén kell újraértelmezni a térség turizmusát. A tágabban értelmezett desztináció versenyképességében meghatározó szerepet játszik azon sajátossága, miszerint a térség turizmusában a kulturális vonások központi szerepet kapnak. (Ahogyan pl. a Lombardi régióban is a kulturális tényezők jelentik a helyi fejlesztések motorját.) A kínálatfejlesztés központi elemeként a kultúra megjelenhet egyedi és desztinációs szinten hálózatosodó turisztikai attrakciók formájában, sajátos miliőként otthont adhat rendezvényeknek és programoknak, de a soft kultúra vonásai szellemi alapot is jelenthetnek a rendezvény- és programkínálat kialakításához, miközben egyedi vagy speciális hangulatú szolgáltató egységek is megjelenhetnek a kulturális értékekhez kapcsolódóan, az építményekben vagy azok közvetlen környezetében. A sajátos genius loci természetesen a társadalmi fogadóközegre is jelentős hatást gyakorol; az értéktudatosság, az erős identitás és a vendégszeretet éppoly fontos elemei a desztinációs turizmusnak, mint a fizikai élményelemek és szolgáltatások. A térségi turizmus kommunikációs aktivitásában kiemelt jelentőséggel bír egy egyedi, jól azonosítható, egységesen megjelenített desztinációs márka, amelyben szükségszerűen központi szerepet játszhat a térség unikális kulturális öröksége. A kínálat összehangolása, a hálózatosodó tematikus termékek és csomagajánlatok, a szolgáltatások egymást kiegészítő volta, valamint az egységes desztinációs márka és imázs feltételezi a nagyszámú helyi szereplő közötti párbeszédet. A kulturális örökségre épülő területi marketingben, a kulturális örökségek fenntartható menedzselése és a kulturális

114

örökségturizmus terén kiemelt jelentőségű a helyi stakeholderek szerepe. A szemlélet és az aktivitások összehangolása ugyanakkor az érdekek különbözősége és az együttműködés hiányosságai okán gyakran nehézségekbe ütközik, és konfliktusokhoz vezet. Ez a veszély – ahogyan azt a kutatás is igazolja – a vizsgált desztinációba, a fertődi Esterházy-kastély szűkebb és tágabb térségében is reális a turizmusban érdekelt, ahhoz kapcsolódó helyi szereplők között.

Az interjúk válaszai nagyrészt tipizálhatók a megkérdezett helyi szereplők pozíciója mentén. A közös gondolatok mellett sajátosság figyelhető meg a turisztikai szakmából érkező, for-profit tevékenységet folytató vállalkozói réteg véleménye és a közszférát képviselő, a települések komplex fejlődését szemlélő, így a turizmushoz csak részben kapcsolódó helyi döntéshozók megállapításai között. A kastély szűkebb-tágabb környezetének turisztikai helyzetérzékelésére vonatkozó kiemelt véleményeket a 4. táblázat összesíti.

115

4. táblázat A térség turisztikai helyzetére és versenyképességére vonatkozó

vélemények

Vállalkozói vélemények Önkormányzati és civil vélemények

 „A Fertő-Hanság Nemzeti Parknál az osztrákok korábban kiépítették a tóparti üdülő lehetőségeket, így a negatívan hatnak. A védelem miatt sok mindent nem lehet megvalósítani, amit máshol könnyedén.”

 „Hiába hirdetjük magunkat egységesnek, még mindig erősebb az osztrák lokálpatriotizmus, így nem engedik a vendéget kívülre.”

 „A kerékpáros turizmus fejlődésében hiszek.”

 „A mi térségünkben a belföldi turisták számára bent van Ausztria ígérete, a nyugati életszínvonal, értékrend. Az értékeink megőrizése építészetben, kultúrában, természeti örökségben nagyon fontos.”

 A turisztikai kínálat versenyképes, de a kapcsolódó szolgáltatások nem megfelelő színvonalúak.”

 „Nem képesek az emberek térségben, régióban gondolkodni, mindenki csak a saját településének érdekeit képviseli.”

 „Turisztikai területen nincs együttműködés az önkormányzatok között.”

 „Hazai szinten csúcson vagyunk, de Ausztriát tekintve az infrastruktúra területén elmaradunk.”

 „Legfontosabb turisztikai vonzereje a környéknek az Esterházy-kastély, de a településen csak áthalad. A lakosság nem ismerte fel azokat az értékeket, amelyekkel rendelkezik. A Fertő-táj építészetét bemutató skanzen lehetőséget adna turisztikai attrakciót létrehozására.”

 „Erősség a földrajzi helyzet, a közlekedési elérhetőség, a változatos turisztikai vonzerők. Gyengeség a stratégiai gondolkodás hiánya, hogy nincs széles spektrumú szálláshely kínálat, a szereplők között nincs párbeszéd és együttműködés.”

116

A két csoport tagjai között lehetségesek átfedések, hisz a közszférában tevékenykedő döntéshozó mellette szolgáltatóként is megjelenhet a térségi turizmus kínálati rendszerében. Ez a kettősség természetes jelenség a desztinációk esetében, mint ahogyan az is, hogy a lokális szereplők ismerik, olykor jól ismerik egymást. A térségi szintű hálózatosodás hiányosságai ellenére az egyes szereplők között létezhet összehangolt fejlesztés, egymást kiegészítő ajánlat, ahogyan közös csomagajánlatokkal is megjelenhetnek a turizmus piacán. Az egyes megállapításokon túl az elemzés szempontjából szemléletes képet ad a vélemények összesítése a tipizálható pozitív és negatív vonások összefoglalása, amelyeket az 5. táblázat ábrázol.

5. táblázat A térség turisztikai versenyképességének összefoglaló megítélése

Pozitívumok Negatívumok

Az önkormányzatok és civil szervezetek véleménye szerint

 A turizmus sokfélesége az adottságok alapján

 Az Esterházy-kastély, a Világörökség, a Nemzeti Park kiemelkedő turisztikai értékek

 Jó földrajzi, közlekedési helyzet

 A térségi gondolkodás hiánya

 Az együttműködés hiánya az önkormányzatok között

 Infrastrukturális hátrány, szálláshelyek hiánya

 Versenyhátrány Ausztriával szemben

 A magyar-osztrák együttműködés hiánya

 Információ hiány, gyenge térségi

 Erősebb az osztrák marketing

117

Az önkormányzati és civil szervezetek vezetői szinte kizárólag a természeti és a kulturális adottságokat (Esterházy-kastély, Fertő-Hanság NP természeti értékei) emelték ki, mint a térség pozitív jellemzőit, amelyre alapozva sokszínű, versenyképes turisztikai kínálat alakítható ki. Ezt segítik a kedvező földrajzi és közlekedés-földrajzi kapcsolatok, valamint a desztinációsmarketing szempontjából ismertségnövelő és egyértelműen pozitív hívószóként működő Esterházy-kastély és az UNESCO Világörökség cím. A különlegesértékkel is bíró adottságok mobilizálása azonban több akadályba is ütközik, amelyek főként a térségi együttműködés és együttgondolkodás hiányára vezethetők vissza. Ezek közül mindenképpen kiemelendő a kínálat komplexitása terén jelzett hiányosság, miszerint a térség az értékek, szolgáltatások és programok hálózati összekapcsolódásának hiányában nem képes tartósan lekötni a látogatókat, és tartós élményt nyújtani számukra. A vállalkozók a térség rosszabb versenyképessége kapcsán az osztrákokénál rosszabb indulóhelyzetet, az osztrákok versenyképesebb turisztikai kínálatát és hatékonyabb marketing aktivitását említették, miközben sajátos paradoxonként Ausztria közelsége erősíti is a desztináció vonzerejét. További ellentmondást jelent, hogy a Nemzeti Park által gondozott értékek jelentős kínálati tényezők a desztináció életében, ugyanakkor a Nemzeti Park politikája és korlátozó szabályozása kifejezetten káros hatással van a vállalkozói aktivitásra. Ebben a viszonyrendszerben az említettek mellett kitörési pontként értékelik a desztináció turisztikai szolgáltatói és szakemberei a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket és az Esterházy-kastély kulturális örökségértékét és attrakcióit.

Az interjúkból tehát kiderült, hogy a desztináció turizmusának szereplői eltérő módon látják a térség versenyképességének helyzetét. Ausztria közelségét inkább hátrányként élik meg, mint előnyként. Azt azonban nem látják, nem ismerik fel, hogy a hátrányosabb helyzetben még inkább indokolt volna a térségi szintű együttműködés. Az Esterházy-kastély domináns

118

szerepét elismerik, és ennek megfelelően várakozással tekintenek rá, ugyanakkor félő, hogy erre való tekintettel kissé felmentve is érzik magukat a szükséges cselekvések alól. Az önkormányzati vezetők és a civil szervezetek vezetői sokkal inkább gondolkodnak desztinációs szinten. A térség turizmusának helyzetét tekintve véleményt formálnak az osztrák oldal és a magyar oldal viszonyáról, és elsősorban az együttműködés problémáit említik. A vélemények összesítése alapján megállapítható, hogy az együttműködés a turizmus területén a desztinációban az Esterházy-kastély, a térség turisztikai szolgáltatói, további vállalkozásai és az önkormányzatok között kiemelkedő jelentőségű. Szükséges volna, és kialakítható is lenne így egy ún. térségi ernyőmárka, amely a desztináció egészét, és nem a különálló attrakciókat képviselné. A Fertő parti desztináció a maga sokszínűségében jelenne meg, ugyanakkor az Esterházy-kastélyt, mint az örökségértékei által egyértelmű turisztikai „zászlóshajó” jelentőségét kiemelve. Az interjúkból ugyanakkor az is kiderült, hogy a térségben való gondolkodás és egy közös ernyőmárka alatt történő marketing megjelenés a turizmus területén számos érdekellentétet szül(het), amelyek elsimítása alapvető fontosságú a jövőre nézve.

5.2.2. A fertődi Esterházy-kastély, mint térségi turisztikai potenciál