Az egészségturizmus gazdasági hatásai

Az egészségturizmus világszerte gyorsan fejlődő iparág, amely magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkező személyek figyelmének felkeltésére is alkalmas. Napjaink gazdaságát nagymértékben befolyásolja az egészséges életmód, a betegségek megelőzése, illetve az öregedés jeleinek és jellemzőinek késleltetése kapcsán felmerülő fogyasztói szükséglet. Az egészségturizmus az Európai Unió vonatkozásában is jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik (Dragičević – Paleka, 2019). A tehetősebb turisták megjelenése nem csupán a fejlődő országok számára adhat pozitív irányú gazdasági löketet, hanem elősegítheti a kisebb, hagyományos egészségfejlesztési módszerekkel rendelkező régiók jólétének növekedését is.

Az egészségturizmus egyik legjelentősebb pozitív gazdasági hatása a közvetlen deviza jövedelem növekedése, valamint a kormányzati bevételekhez történő nagymértékű hozzájárulás. Mindezek mellett az egészségturizmus közvetlen (direkt), vagy közvetett (indirekt) foglalkoztatást és üzleti lehetőséget biztosít a helyi lakosok számára:

 A direkt foglalkoztatás azokat a munkahelyeket és munkaköröket foglalja magába, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a turizmushoz, mint például a szállodai munkák, taxi szolgáltatás, éttermi munkakörök, stb.

 Az indirekt foglalkoztatás alatt azokat a munkaköröket értjük, amelyek nem közvetlenül, de szükségesek a turizmus, illetve az egészségturizmus sikeres működtetéséhez, mint például azok az egyéb szolgáltatások, amelyeket a helyi lakosok is napi rendszerességgel használnak, de az utazás során a turisták mindennapos igényeit is kielégítik (Jagyasi, 2014; Baker McArthur, 2015).

Az egészségturizmus előnyös gazdasági szerepét tovább erősíti, hogy más turizmusfajtákhoz képest viszonylag hosszú tartózkodási idő figyelhető meg, a kúraalapú kezelések esetén az átlagos tartózkodási idő több mint tíz nap. A hosszú tartózkodási idő miatt magas az egy vendégre és az egy vendégéjszakára jutó költés, a vendégek fajlagos költése átlagosan 30-35%-kal magasabb, mint a turizmus hagyományos típusai esetén. A specializált szolgáltatások miatt jelentős az egészségturizmus élőmunka-igénye is. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján elmondható, hogy Magyarországon a turizmus típusai közül az egészségturizmus generálja a legmagasabb fajlagos költést. Az egészségturizmus piacán kevésbé érvényesülnek a szezonalitás és a gazdasági recesszió negatív hatásai, hiszen a szolgáltatások nem időjárás függőek, így a turisták látogatásai

egész évben egyenletesnek tekinthetők. Az egészségturizmus csökkenti a területi koncentrációt, mivel Magyarország 80%-a alatt található termálvíz, amely számos területen lehetővé teszi az egészségturizmus kialakítását. Az egészségturizmus kínálatát képező szolgáltatások jellemzően más turizmustípusokkal is összekapcsolódnak (pl.:

ökoturizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus, stb.) amely a munkahelyek és a jövedelmek növekményét eredményezik, valamint pozitív hívószavakkal pozícionálják Magyarországot (Kocziszky, 2004; Fekete – Turcsányi, 2009; ESKI, 2010; Hojcska – Szabó, 2011; Boros – Printz-Markó – Priszinger, 2011; Katona, 2011; MTÜ 2017; Ferreia – Castro, 2020).

Az egészségturizmus egy ország vagy régió imázsának pozitív irányú fejlődésén keresztül képes elősegíteni a gazdasági növekedést, hiszen az elégedett vendégek újabb potenciális vendégeket generálhatnak, így nőhet a kereslet, vele együtt pedig a bevétel is (Álvarez et al., 2013). Az egészségturisztikai szolgáltatásokat is kínáló települések számára fontos a turizmus, hiszen az az idegenforgalmi adónak (IFA) köszönhetően közvetlen bevételt is generál (turizmus.com). „A gazdaságtudományi szakemberek is a wellness- és az egészségügyi szektorban látják a jövő gazdasági növekedésének fő motorját. A kínálat növekedésével egyre újszerűbb szolgáltatások jelennek meg a piacon. A növekedés dinamizmusa hosszútávon meghatározza az adott ország turisztikai piacon betöltött pozícióját” (Sándor, 2011, p. 55.).

Az egészségturizmus nem csupán a turizmus jövőjének biztosítására alkalmas, hanem az egészségügyi ellátórendszer azon pozícióit is érdemben képes javítani, amelyek nem elsősorban az egészségügyi turizmushoz kapcsolódnak. Az egészségturizmus képes:

 külső forrást hozni az egészségügybe, a lakosság terheinek növelése, illetve a gazdaság versenyképességének csökkentése nélkül;

 segíteni a képzett munkaerő megtartását és javítani az ágazatban dolgozók megélhetési lehetőségeit;

 pozitív hatással lenni az innovációra és a technológiai fejlődésre, illetve javítani a korszerű technológiák kihasználtságát, így elősegítve az azokhoz kapcsolódó beruházások megtérülését;

 növelni az egészségügyi ellátás színvonalát;

 pozitívan hatni a belső piacra azáltal, hogy a megvásárolható szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói kör bővül;

 pozitív hatást gyakorolni az önkéntes egészségpénztárak és kiegészítő biztosítások szélesebb körökben való elterjedésére;

 elősegíteni a magánszféra monitorozhatóságát és szakmai felügyeletét az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus központi menedzselése által (ESKI, 2010 p.10.; Álvarez et al., 2013;)

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy térség kiváló egészségturisztikai adottságai önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a pozitív gazdasági hatások kialakuljanak, illetve a térség turisztikai teljesítménye magas fokú legyen. A pozitív gazdasági hatások eléréséhez, illetve magas szintre emeléséhez az egészségturizmus szempontjából megfelelő adottságokkal rendelkező területeket üzleti oldalról kell megközelíteni (Murphy, 2018).

Az egyes desztinációk menedzselése során kiemelkedő fontossággal bír a megfelelő piac- és keresletelemzés, valamint az így kapott eredmények hibátlan illesztése a rendelkezésre álló termékkínálattal. Lényeges a helyes következtetések levonása abban a tekintetben, hogy az adott turisztikai desztináció milyen erőforrásokkal és hogyan képes kielégíteni a keresleti oldal elvárásait (Murphy, 2018).

Összegző megállapításaim

Az egészségturizmus jelentős és fontos gazdasági hatással bír. Hatására növekszik a közvetlen devizabevétel, multiplikátor hatásának köszönhetően közvetlen és közvetett módon munkahelyet teremt a helyi lakosok (fogadóközösségek) számára, a szolgáltatások jellegéből adódó hosszú tartózkodási idő következtében a vendégek költése magasabb, a szezonalitás hatásai pedig kevésbé érvényesülnek. A gazdasági hatásokhoz kapcsolódóan azonban nem csupán a turizmushoz szorosan kötődő hatásokat érdemes kiemelni, hanem az egészségügy területén tapasztalható pozitív befolyást is (pl.: fejlesztési források, önkéntes egészségpénztárak, innováció, stb.).

Egyetértek Murphy 2018-ban megfogalmazott gondolataival, miszerint az egészségturizmus pozitív gazdasági hatásainak érvényesüléséhez nem elegendő a természeti- (pl.: természetes gyógytényezők), illetve társadalmi (pl.: megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő) adottságok rendelkezésre állása. Ezek ugyan alapvető feltételei az egészségturisztikai szolgáltatók sikeres üzemeltetésének, azonban önmagukban, megfelelő üzleti szempontú előkészítés, tervezés és végrehajtás nélkül nem elegendők.