• Nem Talált Eredményt

A differenciált oktatás gyakorlati megvalósítása 1. Differenciálás tanórai csoportmunka szervezésével

In document A kémiatanítás módszertana (Pldal 193-200)

VII. DIFFERENCIÁLT OKTATÁS, FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS

2. A differenciált oktatás gyakorlati megvalósítása 1. Differenciálás tanórai csoportmunka szervezésével

A hagyományos, kémiaórákon gyakran alkalmazott feladatok megoldása is szervezhető úgy, hogy az többféle képességű és előképzettségű diák számára biztosítson fejlődési lehetőséget.

A tehetséggondozásban manapság divatos kifejezések a „gazdagítás” és a „gyorsítás”. A gazdagítás (vagy más szóval „dúsítás”) célja az ismeretek és a műveletekre épülő képességek tananyagon túllépő fejlesztése.226 A gazdagítás történhet a tudás mélységének és kiterjedtségének, illetve az elsajátítás sebességének tekintetében (ez utóbbi a „gyorsítás”), valamint az egyedi tartalmi igények és a különböző képességek fejlesztése területén.

A tanulás párhuzamos, többszintű szervezése segíthet abban, hogy minden diák a maga egyéni sajátosságai szerint kerüljön kapcsolatba a tananyaggal. Egy csoporton belül lehetnek olyan tanulók, akik szívesebben dolgozzák fel a témát egy probléma köré csoportosítva, amelyet nekik kell megoldaniuk. Lehetnek olyan tanulók, akik csoportban kooperálva képesek a legjobban elsajátítani a tananyagot. Vannak, akik az internet segítségével szívesen végeznek kutatómunkát.

Továbbá természetesen lehetnek, akik egyedül szeretnek dolgozni, és még egyéb, egyedi módok is szóba jöhetnek. Nagy segítséget jelenthet a fejlődésben annak a módszernek az alkalmazása, amikor egy komplexebb és/vagy nehezebb feladatot elemi lépésekre bontunk. Ez történhet egyszerűen részkérdések megfogalmazásával, amelyek mintegy végig vezetik a tanulókat a megoldáson (ezáltal biztosítva számukra egy implicit megoldási tervet. A másik módszer szerint

http://howardgardner.com/multiple-intelligences/ (utolsó letöltés: 2015. 04. 20.)

226 Balogh L.: Gazdagítás, gyorsítás a tehetséggondozásban,

www.mateh.hu/.../Gazdagitas_gyorsitas_a_tehetseggondozasban.ppt (utolsó letöltés: 2015. 04. 20.)

viszont fokozatosan nehezedő „rávezető” jellegű feladatokkal lehet fejleszteni a tanulók készségeit abba az irányba, hogy a magasabb szintű műveleteket igénylő feladatokat is meg tudják oldani. Ilyen típusú, számolási példákból álló fejlesztő feladatokat a fokozatosság elvének tárgyalásakor mutatunk be a feladatok megoldásának tanítása kapcsán (részletesebben lásd VI. A kémiai számítások tanítása).

A differenciált oktatásra azonban a diákokat is fel kell készíteni. Tudniuk kell, hogy a különböző csoportok átjárhatók. Elképzelhető, hogy valamely témakör feldolgozása során egy diák a kooperatív csoportmunkában történő feldolgozást választja, míg más esetben jobban motiválja, ha önálló, egyéni kutatómunkát végezhet. Az önálló csoportválasztás egyben fejleszti az önismeretet is. A feladatok megoldása előtt és után beiktathatók olyan, önértékelő kérdések, amelyek segítenek felmérni a tanulóknak, hogy hol tartanak az adott ismeretanyag, műveletsor stb. elsajátításában. Ez feltárhatja a problémákat, mert világossá teszi a diák és a tanár számára, hol akadt el a fejlődésben, milyen segítségre van szüksége.

1. példa. „Komponensek és fázisok”(7. osztályos óravázlat, csoportmunkán alapuló differenciált oktatásban)227

Idő

perc Óravázlat: Komponensek, fázisok (7. évfolyam, kémiaóra) 9

Közös nyitás

Fogalmak megbeszélése: anyagi halmaz, elem, vegyület, keverék, kémiailag tiszta anyag, komponens, fázis. Frontális megbeszélés.

Minden csoport röviden bemutatja gyűjtő/kutató munkájának eredményét a többieknek.

9

A színes háttér a tanár jelenlétét jelenti

A) csoport: Elsősorban tanári segítséggel tanuló, alaposabb magyarázatra, értelmezésre igényt tartó diákok csoportja.

Felzárkóztatásra alkalmas lehet.

B) csoport: Elsősorban csoportban, együttműködve tanuló diákok csoportja, a feladatok megoldásának közös ellenőrzésével. A tanár csak facilitátor szerepet játszik.

C) csoport: Elsősorban önállóan tanuló (csoportban vagy egyénileg), önfejlesztésben szívesen részt vevő, tehetséges diákok csoportja, (a tehetséggondozás része lehet).

Csoportalakítás: Előre meghatározott (a tanár jelöli ki) vagy lehetőséget kapnak a tanulók a szabad feladatválasztásra (önismeret, motiváltság).

227 Balázs K.: Kémiai implementációs tananyagok, OFI, TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001;

http://www.ofi.hu/tanmenet-oravazlatok-0 (utolsó letöltés: 2015. 04. 13.)

2. példa. „Alkánok fizikai tulajdonságai” (10. osztályos óravázlat) a csoportmunkán alapuló differenciált oktatásban228

perc Idő Óravázlat: Alkánok fizikai tulajdonságai (10. évfolyam, kémiaóra)

7

Közös nyitás Vajon mitől függ a forráspont?

Az ábrát modellként értelmezve, az eddigi ismeretek részecskeszemléletű alkalmazása (frontális, kérdve kifejtő óravezetés).

- Ha egy részecskét a folyadéktérből a gáztérbe akarunk juttatni, mikor kell nagyobb energiát befektetni (mikor „nehezebb” a részecskét a gáztérbe juttatni):

- ha kisebb/nagyobb a részecske tömege?

- ha gyengébb/erősebb a részecskék közötti kölcsönhatás? Függhet esetleg még valamitől a forráspont?

[A forráspont tehát annál magasabb, minél erősebbek a másodrendű kötések, minél nagyobb a moláris tömeg.]

Vajon mitől függ az olvadáspont?

- Ha a folyadékrészecskéket szabályos rendbe akarjuk rendezni, mikor kell több energiát elvonnunk tőlük (mikor „nehezebb” rendre kényszeríteni a részecskéket):

- ha kisebb/nagyobb a részecskék tömege?

- ha gyengébb/erősebb a részecskék közötti kölcsönhatás?

Függhet esetleg még valamitől az olvadáspont?

[Az olvadáspont tehát annál alacsonyabb, minél gyengébbek a másodrendű kötések, minél kisebb a moláris tömeg.]

7

6 Közös ellenőrzés és megbeszélés Önálló javítás megoldókulcs

alapján.

5 A feladatlapban megadott molekulák modellezése: pentán; metilbután; dimetil-propán.

Anyagi halmaz modellezése: pálcikaalakú és gömb alakú molekulákkal.

10

Alkánok egyéb fizikai tulajdonságai: vízben való oldhatóság, vízhez viszonyított sűrűség.

5 Közös zárás

Rögzítjük a füzetben az alkánok fizikai tulajdonságait.

A színes háttér a tanár jelenlétét jelenti

228 Balázs K.: Kémiai implementációs tananyagok, OFI, TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001;

http://www.ofi.hu/tanmenet-oravazlatok (utolsó letöltés: 2015. 04. 13.)

A) csoport: Elsősorban tanári segítséggel tanuló, alaposabb magyarázatra, értelmezésre igényt tartó diákok csoportja.

Felzárkóztatásra alkalmas lehet.

B) csoport: Elsősorban csoportban, együttműködve tanuló diákok csoportja, a feladatok megoldásának közös ellenőrzésével. A tanár csak facilitátor szerepet játszik.

C) csoport: Elsősorban önállóan tanuló (csoportban vagy egyénileg), önfejlesztésben szívesen részt vevő, tehetséges diákok csoportja, (a tehetséggondozás része lehet).

Csoportalakítás: Előre meghatározott (a tanár jelöli ki) vagy lehetőséget kapnak a tanulók a szabad feladatválasztásra (önismeret, motiváltság).

1. feladatlap: Alkánok fizikai tulajdonságai 1. Húzd alá a dőlt betűs szavak közül azt, amely igazzá teszi a mondatot!

Minél kisebb/nagyobb egy molekula tömege, annál kisebb/nagyobb energiát kell befektetni ahhoz, hogy a folyadéktérből a gáztérbe kerüljön.

Minél kisebb/nagyobb egy molekula tömege, annál kisebb/nagyobb energiát kell befektetni ahhoz, hogy kristályrácsba rendeződjön.

Minél gyengébbek/erősebbek a molekulák közötti összetartó erők, annál kisebb/nagyobb energiát kell befektetni ahhoz, hogy a folyadéktérből a gáztérbe kerüljön.

Minél gyengébbek/erősebbek a molekulák közötti összetartó erők, annál kisebb/nagyobb energiát kell befektetni ahhoz, hogy kristályrácsba rendeződjön.

2. Az előző feladatban adott válaszok alapján határozd meg, hogy mitől függ a forráspont és az olvadáspont!

A forráspont függ:……… Az olvadáspont függ:………

………. ………

Vajon mi befolyásolhatja még a forráspontot?...

Vajon mi befolyásolhatja még az olvadáspontot?...

2. feladatlap: Alkánok fizikai tulajdonságai

3. Rajzold le a megnevezett alkánok szerkezetét, majd párosítsd az adott szénhidrogénhez a megfelelő forráspont és olvadáspont adatot! Indokold válaszodat!

Forráspont adatok: -162 oC; 36 oC; 174 oC; olvadáspont adatok: -182,5 oC; -130 oC; -30 oC.

Metán Pentán Dekán

Szerkezeti képlet vagy vonalábra:

Összegképlet:

Moláris tömeg:

Forráspont:

Olvadáspont:

Halmazállapot (25 oC, 105 Pa):

4. Nevezd el a megfelelő pentánizomert a vonalábra alapján! Fogalmazd meg, hogy mi a különbség az izomerek között - a molekulák közötti másodrendű kötések típusában?...

- a moláris tömegben?...

- a molekulák alakjában?...

Pentánizomerek neve:

Vonalábra:

Összegképlet:

Moláris tömeg:

Forráspont: 36 oC 28 oC 10 oC

Olvadáspont: -130 oC -160 oC -17 oC

Halmazállapot (25 oC, 105 Pa):

5. Fogalmazd meg a grafikon értelmezésével, hogy mitől függ a forráspont!

C/2. feladatlap: Alkánok fizikai tulajdonságai

3. Rajzold le a megnevezett alkánok szerkezetét, majd párosítsd az adott szénhidrogénhez a megfelelő forráspont és olvadáspont adatot! Indokold válaszodat!

Forráspont adatok: -162 oC; 36 oC; 174 oC; 205 oC; olvadáspont adatok: -182,5 oC; -130 oC; -30 oC; 37 oC.

Metán Pentán Dekán Eikozán

Szerkezeti képlet vagy vonalábra:

Összegképlet:

Moláris tömeg:

Forráspont:

Olvadáspont:

Halmazállapot (25 oC, 105 Pa):

4. Írd fel a pentán izomerjeinek vonalábráját, majd párosítsd hozzájuk a megfelelő forráspont és olvadáspont adatot!

Indokold válaszodat!

Forráspont adatok: 10 oC; 28 oC; 36 oC; olvadáspont adatok: -17 oC; -13 oC; -160 oC.

Pentánizomerek neve: Pentán (2-)metilbután

(izopentán) (2,2-)dimetil-propán (neopentán) Vonalábra:

Összegképlet:

Moláris tömeg:

Forráspont:

Olvadáspont:

Halmazállapot (25 oC, 105 Pa):

Az adatok ismeretében értelmezd az alábbi ábrát!

5. feladat ugyanaz, mint a 2. feladatlapon lévő 5. feladat.

T (oC) 36

10 0 -17

-130

3. feladatlap: Alkánok fizikai tulajdonságai

Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó részletekkel: írd be az alkán szabályos kémiai nevét vagy félkonstitúciós képletét!

A) B) heptán C) D) etán

E) F) 5,6-dietil-3,4,6-trimetil-nonán G)

Állítsd sorrendbe növekvő forráspont szerint a fenti alkánokat, és írd a betűjelét a megfelelő sorszámhoz!

1. ………. 2. ………. 3. ………. 4. ………. 5. ………. 6. ………. 7. ……….

C/3. feladatlap: Szénhidrogének fizikai tulajdonságai A 3. feladatlap feladatai az alábbi kiegészítéssel:

H) I) eikozán J) K) 5,6-dietil-7-propil-3,4,6,7-tetrametil-dekán

CH3-(CH2)14-CH3

Állítsd sorrendbe növekvő forráspont szerint a fenti alkánokat, és írd a betűjelét a megfelelő sorszámhoz!

1. … 2. … 3. … 4. … 5. … 6. … 7. … 8. … 9. … 10. … 11. …

In document A kémiatanítás módszertana (Pldal 193-200)