Definíciók a társadalmi részvételre

Interjúalany Társadalmi részvétel definíciója Kulcsszavak

Szociológus, kutató és egyetemi oktató

Kétirányú kommunikáció, dialógus a döntéshozók és érintettek között, illetve dialógus a szakértők és a laikusok között. Méghozzá olyan dialógus, amelyben mindenkinek a lehetőségek szerint a legtöbb információ birtokába kerül, a lehető legnagyobb kompetenciával tud részt venni; valamint minden érintett elképzelése

megjelentik a vitában, s a végső döntés valamilyen módon ezeknek az elképzeléseknek az eredőjeként jön létre. Szociológus, kutató Egyfelől az érdekelt, érintett csoportok érdekeinek az

integrációja; másfelől bevonásuk a döntéshozatali folyamat legelején, még a döntés előtt, illetve végig a terv formálódásában, állandó konzultációval.

Közvetlen részvétel a döntéshozatalban; mégpedig az a formája, amikor egy olyan döntéshozó testülethez fordul az állampolgár közvetlenül, ahol egyébként van

választott képviselője is; végül is arról szól, hogy az állampolgárok mit akarnak és mit csinálnak.

Közvetlen részvétel Döntéshozatal

Állampolgári akarat és tett

NGO jogász Három pillére van: az első az információs jog, a középső a beleszólási jog, az utolsó a jogorvoslat; jogait

gyakorlók az ügyféli jogkörnek bizonyos elemeit gyakorolják.

Információhoz jutás, Beleszólás és jogorvoslat joga

Ügyféli jogkör NGO politikus A társadalmi részvétel megvalósítása nem azt jelenti,

hogy a civil szektor csúcsképviselete bevonásra kerül a kormányzati döntésekbe, hanem azt, hogy létre jönnek azok a jogszabályok és intézményi garanciák a

különböző kormányzati szektorokban - helyi, regionális és országos szinten egyaránt -, amelyek biztosítják a nyilvánosság széles rétegei és az állampolgárok egyesülései részvételét a döntések meghozatalában.

A részvételi lehetőséget nemcsak a civil szervezetek számára kell biztosítani, hanem a nyilvánosság számára is általában.

Hivatásos politikus ..a társadalmi párbeszéd a helyre állítása..

..kérdés, hova csatornázódnak be a különböző szereplőkkel folytatott párbeszédek..

A (kétkamarás parlament létrehozása azt jelent, hogy) meg van a politikai szintér a pártok részére és meg kell teremteni a társadalmi párbeszéd és az érdekérvényesítés lehetőségét a második kamarában. Ebben a kamarában az egyházak, kisebbségek, civilek, szakszervezetek, szakmai érdekképviseletek vannak jelen és itt nem csak a párbeszédnek egyfajta levegőbe kiáltása valósulhatna meg, hanem ezt lehetne intézményesíteni is valamilyen formában.

nekem a saját lakóhelyemet érintő ügyekben legyen beleszólásom

Mozgalmi NGO szakértője

Elsősorban, hogy a választott képviselők, mert képviseleti demokrácia van, és a döntéseket kevesen hozzák, mennyire hallgatják meg, mennyire veszik a fáradtságot, hogy megismerjék az általuk képviselt csoportok érdekeit, mennyire erős az általuk képviselt érdekek képviselete

Képviselt csoportok érdekei

Regionális-NGO szakértője

Minimum azok akik közvetlenül érintettek hallathatják a hangjukat, ez a minimum

Minél magasabb szinten van a döntés, az érintettek annál nehezebben azonosíthatók, minél több érintett bevonása fontos

Fokozatai a passzív információkapás, aktív

információkapás amikor hatóságok aktívan elébe mennek érintettek tájékoztatásának, hogy milyen döntési

folyamat, hogy lehet beleszólni, közmeghallgatás, lakossági képviselők delegálása döntéshozó testületekbe, referendum. A tájékoztatás nem tekinthető részvételnek, csak ha van lehetősége, hogy reagáljon valamilyen módon

Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa

A fogalom tehát nem kérdés, hanem az adott törvényekben meghatározott.

… egy abszolút tág fogalom, mert számomra a társadalmi nyilvánosság jelenti a hivatalok kötelezettségeit a magán emberektől kezdve Mari nénitől, társadalmi szervezetek érdekképviseleti szervek tagjaiig, tehát számomra ez teljes kört jelent.

Törvényben

egyetemi oktató ..a lakosság minél korábbi bevonása,

.. az érintett lakosság, civil csoportok szakértőinek vagy nem szakértőinek a véleményét nyilvánosságra kell hozni,

..a nyilvánosság önmagában nem biztosíték sok szempontból, de a kellő időben (zajló) nyilvános vitatnak, akkor (növeli) a valószínűség(ét) annak, hogy az érintett lakossági csoportok megtalálják azokat a kompetens embereket, akik szót emelnek az érdekükben.

Lakosság bevonása, Nyilvánosság, Nyilvános vita

A társadalmi részvétel interjúalanyaink által adott s a fenti táblázatban összefoglalt meghatá-rozásai számos aspektusra irányítják rá figyelmünket. A társadalmi részvétel valamilyen közösségi, kollektív vagy társadalmi döntéssel kapcsolatban merül föl, azaz a döntéshozatal mikéntjével függ össze. Ebben a folyamatban a társadalom minden olyan csoportjának részt kell vennie, aki érintett – akár előnyösen, akár hátrányosan – a közösségi döntési alternatívák által. Jogi szempontból ők az ügyfelek. Hangsúlyozandó tehát, hogy a „hivatásos” vagy vala-milyen formában „fölruházott” döntéshozók, valamint a szóban forgó téma szakértői mellett meg kell jelenniük a döntéshozatal folyamatában a „laikusoknak”, a szakértőknek, nem-hivatásosoknak („amatőröknek”). Továbbá a döntéshozatali folyamat minden részében – elejétől a végéig (azaz a döntés-előkészítéstől a döntés meghozataláig) – jelen kell lenniük az érintetteknek (mindegyikük közvetlen képviselőjének). Ám nemcsak hogy jelen vannak, hanem hangjukat is hallathatják, elképzeléseiket elmondhatják – erre pedig figyelni kötelesek a hivatásosok, a szakértők. A társadalmi részvétel tehát a valódi dialógus igényével lép föl, egy olyan vitafolyamatot igényel, ahol a szakmai döntés megszületése előtt fejtheti ki minden érintett saját véleményét, s kell mindegyiknek meghallgatnia a másikét is. Úgy tűnik, ebből az következik, hogy a jó döntéshozó és szakértő hallgatni is tud. Sőt, a meghallgatáson túl a feladat az érdekek „integrációja”, a konszenzusos döntési alternatíva kimunkálása, megtalálása.

A vita folyamát ugyanakkor az is jellemzi, hogy minden résztvevőnek lehetősége van minden releváns információ megismerésére és megértésére. Sőt, a döntéshozatal folyamata akként fölépített, hogy a dialógus a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa az egyenlő esélyeket az érdemi részvételre abban az értelemben is, hogy minden érintett kompetenciáját figyelembe veszi. Például tehát nem „ezoterikus” nyelvezetű, s nem igényel a részvétel olyan erőforrásokat, amivel számos vagy akár csak néhány fontos érintett csoport ne rendelkezzen.

Továbbá az információhoz jutás és a közvetlen beleszólás (az akaratnyilvánítás és a tevőleges részvétel) mellett az is az érintettek lehetőségi körébe tartozik, hogy a döntés megszületése után is legyen még módjuk – esetleges elégedetlenségüknek hangot adva – valamiféle

„orvoslást”, jogorvoslatot keresni.