IV. Fejezet
3. A problémamegoldás folyamata
2.4. Döntéshozatali alapok
Az emberi döntésekről nem egységesen gondolkodunk, ezért különböző felfogásmódok, irányzatok léteznek:
1. a filozófusok közelítésmódja 2. a közgazdászok közelítésmódja 3. az adminisztratív modell 4. a Skinner-féle modell
5. a fokozatos hozadék modellje
6. az optimális és kiegészítő döntések elmélete 7. normatív és leíró döntéselméleti irányzatok
1.) A filozófusok közelítésmódja
77 A döntéssel a filozófusok is foglalkoztak, főként az foglalkoztatta őket, hogy egy adott cse-lekvés vagy döntés jó-e, és ezeket gyakran dilemma formájában fogalmazták meg. Az irányzat képviselői többnyire az egyén problémájával foglalkoztak: hogyan kell cselekedni a „jó” élet megvalósításához. Megfogalmaztak egy általános kérdést: milyen a jó élet?
Ezt 2 úton közelítették meg:
a) Definiálták a „jót”, és ennek vetületét alkotó értékeket
b) Összefoglalták az elfogadható értékeket, és ezek összességét tekintették „jónak”
Az ilyen módon definiált jónak vagy reális, objektív létezést tulajdonítottak, vagy szubjek-tívnak tekintették
2.) A közgazdászok közelítésmódja
A filozófusok nem kvantitatív értékekkel foglalkoztak, míg azonban a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások megszámlálhatóak. Az irányzat legkiemelkedőbb alakja Adam Smith, Taylor. A közgazdászok által kutatott döntési problémák a kereslet-kínálat mindkét oldalát érintették. Azzal foglalkoztak, hogy melyek a fogyasztó, termelő céljai. Erre pedig a választ a hasznosságban (utilitás) látták. Ez nem más, mint az emberi igények kielégíté-sének képessége.
Szerintük az egyén célja a teljes hasznosság maximalizálása:
c) A döntéshozó több cselekvési változat (alternatíva) közül választhat
d) Ha ezeket az alternatívákat megvalósítják, bizonyos eredményekhez (következ-ményekhez) vezet
e) Mindegyik eredménynek értéke illetve valószínűsége van
Összességében elmondható, hogy egy bizonyos alternatíva teljes értéke az egyes eredmények értékének és ezek valószínűségének valamilyen függvénye.
- Taylor szerint a döntéselmélet alapjai:
a) Egy adott alternatíva választása esetében valamennyi eredmény valószínűsége egy, azaz bizonyos
b) A döntéshozó rendelkezik valamennyi, az alternatívákra és azok eredményére vonatkozó információval
c) A döntéshozó megkülönböztető képessége végtelenül érzékeny
d) A döntéshozó azt az alternatívát választja, ami a hasznosságot maximalizálja Az újabb közgazdasági kutatások felismerték, hogy az egyén nem cselekszik mindig a hasznosság maximalizálásának megfelelően. Ennek alábbi okait tárták fel:
78 e) Képtelen ezt a „bonyolult” eljárást megismételni
f) A piacon eltérést okozó értékek g) A szokások befolyásoló hatása h) A verseny befolyása
i) A társadalmi intézmények hatása
3.) Az adminisztratív modell
- Valójában a modell két közelítésmód szintézise:
vezetéselmélet pszichológia
- Alternatívák gyakran nem áll-nak rendelkezésre, hanem azokat meg kell alkotni (változatképzés) - Az információk hiányosak, így azokat pótolni kell (információ-szerzés)
- Az információszerzés költséges - Az információ pontatlansága a hasznosság bizonytalanságához vezethet
- Az eredmények bekövetkezési valószínűségével és azok értékével foglalkozik
- Nem az objektív valószínűség és az érték a fontos, hanem hogy a döntéshozó mekkorának észleli, ennek megfelelően az észlelt világ irányítja a döntéshozót
- Az elmélet szerint a döntéshozó így kezeli a bizonytalanságot:
A kvantitatív/félig kvantitatív értékekre irányítja figyelmét. A nem megszá-molható eredményekkel nem foglalkozik.
Inkább a rövidtávú eredményekkel foglalkozik.
- A döntéshozó így kezeli a költséget:
Egyszerű információkkal és számításokkal igyekszik dolgozni, így nincsenek bonyolult kutatási programok, nincsenek komplex információs rendszerek
4.) A Skinner-féle modell
Másként nevezik a szigorú megerősítés modelljének is. A döntések magyarázatához fel kell
79 tárnunk azokat a pozitív eredményeket (jutalmakat), amelyek a múltban bizonyos döntések megerősítéséhez vezettek
4 pontot fogalmaz meg a modell:
a) a leghatékonyabb és legeredményesebb erősítők azok, amelyek a legközvetle-nebb kapcsolatban vannak a döntéssel
b) hatékonyabb, ha ez erősítések megszakítással következnek be (nem egyszerre) c) pozitív erősítés hatékonyabb, mint a negatív
d) azokat az eredményeket, amelyek ténylegesen erősítik a viselkedést, csak empi-rikus úton lehet megismerni
5.) Fokozatos hozadék modellje
Másként nevezik a szabályozott anarchia modelljének is, melyet szociológusok és a politi-ka tudományos szakértői dolgozták ki. A modell feltételezi, hogy a gyakorlatban olyan nagyszámú és komplex eredmény fordul elő, és az alternatívák és eredmények kapcsolatá-ról olyan keveset tudunk, hogy nem lehetséges az alternatívák összehasonlítása. Ezért az egyedüli lehetőség az alternatívák egyenkénti összehasonlítása azokkal a tényleges ered-ményekkel, amiket a múltban hasonló alternatíva eredményezett, így elkerülhető az ún.
nagy hiba (negatív eredmény). Másik előny, hogy ha egy döntéshozó bizonyos fontos eredményről hajlamos lenne elfeledkezni, van elegendő egyéb hatalmi centrum, hogy a fi-gyelmét ezekre is ráirányítsa. Itt tehát a döntéshozó nem csak egyén lehet, hanem a csoport is.
Különbség van a heterogén/homogén értékrendszerben épülő döntések között:
heterogén: elsősorban a konfliktusokat, érdekellentéteket kell megoldani homogén: a döntési folyamaton van a hangsúly
6.) Az optimális és a kielégítő döntések elmélete Az elmélet előfeltevései:
az egyén ismeri az összes alternatívát ismeri, és biztosan tudja azok eredményeit
ha meg tudja állapítani az eredmények preferencia-sorrendjét, akkor az opti-mális alternatíva kiválasztása elvileg könnyű feladat
2 típusa határozható meg:
objektív racionalitás elve: ha valóban teljesülnek az előfeltételek
80 korlátozott racionalitás elve: az összetett problémák megfogalmazásában és megoldásában a valóságos helyzetekben előforduló problémák nagyságához vi-szonyítva az emberi elme kapacitása nagyon kicsi ahhoz, hogy objektív racionali-tás alapján oldhassunk meg problémákat
A kielégítő döntések alapjai:
az egyén a maximalitás helyett kielégítő megoldásra törekszik kielégítő alter-natíva választásával
a döntéshozó addig tanulmányozza és vizsgálja a lehetséges alternatívákat, amíg a minimális követelményeket kielégítőt meg nem találja
7.) Normatív és leíró döntéselméleti irányzatok
Normatív irányzat foglalkozik azzal, hogyan lehet a döntéseket úgymond „jobbá” tenni, hogyan kell dönteni, míg a leíró irányzat keresi a választ arra, hogyan döntenek az embe-rek ténylegesen. Mindkettő foglalkozik az érték mérési kérdéseivel. A döntéshozónak tud-nia kell, milyen értékrendszert kíván alkalmazni, természetesen azt, hogy egy adott döntés
„jó”, vagy „helyes”, az nem egyértelműen meghatározható. Megfogalmaztak egy axióma-rendszert, amelyek ha egyszerre teljesülnek, akkor elmondható, hogy a döntéshozó racio-nális:
összehasonlíthatóság/ komparabilitás : két alternatíva esetében a döntéshozó kész és tud dönteni: indifferens a kettő között
tranzitivitás: ha A preferált B-hez képest, és B preferált C-hez képest, akkor A preferált C-hez képest
dominancia: ha s1 alternatíva eredménye legalább olyan preferált, mint s2
eredménye, akkor nem szabad s2-t választani, azaz s1 domináns
függetlenség: az eredmények hasznosságának és valószínűségének egymástól függetlennek kell lenni