Döntéshozatali alapok

Az emberi döntésekről nem egységesen gondolkodunk, ezért különböző felfogásmódok, irányzatok léteznek:

1. a filozófusok közelítésmódja 2. a közgazdászok közelítésmódja 3. az adminisztratív modell 4. a Skinner-féle modell

5. a fokozatos hozadék modellje

6. az optimális és kiegészítő döntések elmélete 7. normatív és leíró döntéselméleti irányzatok

1.) A filozófusok közelítésmódja

77 A döntéssel a filozófusok is foglalkoztak, főként az foglalkoztatta őket, hogy egy adott cse-lekvés vagy döntés jó-e, és ezeket gyakran dilemma formájában fogalmazták meg. Az irányzat képviselői többnyire az egyén problémájával foglalkoztak: hogyan kell cselekedni a „jó” élet megvalósításához. Megfogalmaztak egy általános kérdést: milyen a jó élet?

Ezt 2 úton közelítették meg:

a) Definiálták a „jót”, és ennek vetületét alkotó értékeket

b) Összefoglalták az elfogadható értékeket, és ezek összességét tekintették „jónak”

Az ilyen módon definiált jónak vagy reális, objektív létezést tulajdonítottak, vagy szubjek-tívnak tekintették

2.) A közgazdászok közelítésmódja

A filozófusok nem kvantitatív értékekkel foglalkoztak, míg azonban a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások megszámlálhatóak. Az irányzat legkiemelkedőbb alakja Adam Smith, Taylor. A közgazdászok által kutatott döntési problémák a kereslet-kínálat mindkét oldalát érintették. Azzal foglalkoztak, hogy melyek a fogyasztó, termelő céljai. Erre pedig a választ a hasznosságban (utilitás) látták. Ez nem más, mint az emberi igények kielégíté-sének képessége.

Szerintük az egyén célja a teljes hasznosság maximalizálása:

c) A döntéshozó több cselekvési változat (alternatíva) közül választhat

d) Ha ezeket az alternatívákat megvalósítják, bizonyos eredményekhez (következ-ményekhez) vezet

e) Mindegyik eredménynek értéke illetve valószínűsége van

Összességében elmondható, hogy egy bizonyos alternatíva teljes értéke az egyes eredmények értékének és ezek valószínűségének valamilyen függvénye.

- Taylor szerint a döntéselmélet alapjai:

a) Egy adott alternatíva választása esetében valamennyi eredmény valószínűsége egy, azaz bizonyos

b) A döntéshozó rendelkezik valamennyi, az alternatívákra és azok eredményére vonatkozó információval

c) A döntéshozó megkülönböztető képessége végtelenül érzékeny

d) A döntéshozó azt az alternatívát választja, ami a hasznosságot maximalizálja Az újabb közgazdasági kutatások felismerték, hogy az egyén nem cselekszik mindig a hasznosság maximalizálásának megfelelően. Ennek alábbi okait tárták fel:

78 e) Képtelen ezt a „bonyolult” eljárást megismételni

f) A piacon eltérést okozó értékek g) A szokások befolyásoló hatása h) A verseny befolyása

i) A társadalmi intézmények hatása

3.) Az adminisztratív modell

- Valójában a modell két közelítésmód szintézise:

vezetéselmélet pszichológia

- Alternatívák gyakran nem áll-nak rendelkezésre, hanem azokat meg kell alkotni (változatképzés) - Az információk hiányosak, így azokat pótolni kell (információ-szerzés)

- Az információszerzés költséges - Az információ pontatlansága a hasznosság bizonytalanságához vezethet

- Az eredmények bekövetkezési valószínűségével és azok értékével foglalkozik

- Nem az objektív valószínűség és az érték a fontos, hanem hogy a döntéshozó mekkorának észleli, ennek megfelelően az észlelt világ irányítja a döntéshozót

- Az elmélet szerint a döntéshozó így kezeli a bizonytalanságot:

A kvantitatív/félig kvantitatív értékekre irányítja figyelmét. A nem megszá-molható eredményekkel nem foglalkozik.

Inkább a rövidtávú eredményekkel foglalkozik.

- A döntéshozó így kezeli a költséget:

Egyszerű információkkal és számításokkal igyekszik dolgozni, így nincsenek bonyolult kutatási programok, nincsenek komplex információs rendszerek

4.) A Skinner-féle modell

Másként nevezik a szigorú megerősítés modelljének is. A döntések magyarázatához fel kell

79 tárnunk azokat a pozitív eredményeket (jutalmakat), amelyek a múltban bizonyos döntések megerősítéséhez vezettek

4 pontot fogalmaz meg a modell:

a) a leghatékonyabb és legeredményesebb erősítők azok, amelyek a legközvetle-nebb kapcsolatban vannak a döntéssel

b) hatékonyabb, ha ez erősítések megszakítással következnek be (nem egyszerre) c) pozitív erősítés hatékonyabb, mint a negatív

d) azokat az eredményeket, amelyek ténylegesen erősítik a viselkedést, csak empi-rikus úton lehet megismerni

5.) Fokozatos hozadék modellje

Másként nevezik a szabályozott anarchia modelljének is, melyet szociológusok és a politi-ka tudományos szakértői dolgozták ki. A modell feltételezi, hogy a gyakorlatban olyan nagyszámú és komplex eredmény fordul elő, és az alternatívák és eredmények kapcsolatá-ról olyan keveset tudunk, hogy nem lehetséges az alternatívák összehasonlítása. Ezért az egyedüli lehetőség az alternatívák egyenkénti összehasonlítása azokkal a tényleges ered-ményekkel, amiket a múltban hasonló alternatíva eredményezett, így elkerülhető az ún.

nagy hiba (negatív eredmény). Másik előny, hogy ha egy döntéshozó bizonyos fontos eredményről hajlamos lenne elfeledkezni, van elegendő egyéb hatalmi centrum, hogy a fi-gyelmét ezekre is ráirányítsa. Itt tehát a döntéshozó nem csak egyén lehet, hanem a csoport is.

Különbség van a heterogén/homogén értékrendszerben épülő döntések között:

heterogén: elsősorban a konfliktusokat, érdekellentéteket kell megoldani homogén: a döntési folyamaton van a hangsúly

6.) Az optimális és a kielégítő döntések elmélete Az elmélet előfeltevései:

az egyén ismeri az összes alternatívát ismeri, és biztosan tudja azok eredményeit

ha meg tudja állapítani az eredmények preferencia-sorrendjét, akkor az opti-mális alternatíva kiválasztása elvileg könnyű feladat

2 típusa határozható meg:

objektív racionalitás elve: ha valóban teljesülnek az előfeltételek

80 korlátozott racionalitás elve: az összetett problémák megfogalmazásában és megoldásában a valóságos helyzetekben előforduló problémák nagyságához vi-szonyítva az emberi elme kapacitása nagyon kicsi ahhoz, hogy objektív racionali-tás alapján oldhassunk meg problémákat

A kielégítő döntések alapjai:

az egyén a maximalitás helyett kielégítő megoldásra törekszik kielégítő alter-natíva választásával

a döntéshozó addig tanulmányozza és vizsgálja a lehetséges alternatívákat, amíg a minimális követelményeket kielégítőt meg nem találja

7.) Normatív és leíró döntéselméleti irányzatok

Normatív irányzat foglalkozik azzal, hogyan lehet a döntéseket úgymond „jobbá” tenni, hogyan kell dönteni, míg a leíró irányzat keresi a választ arra, hogyan döntenek az embe-rek ténylegesen. Mindkettő foglalkozik az érték mérési kérdéseivel. A döntéshozónak tud-nia kell, milyen értékrendszert kíván alkalmazni, természetesen azt, hogy egy adott döntés

„jó”, vagy „helyes”, az nem egyértelműen meghatározható. Megfogalmaztak egy axióma-rendszert, amelyek ha egyszerre teljesülnek, akkor elmondható, hogy a döntéshozó racio-nális:

összehasonlíthatóság/ komparabilitás : két alternatíva esetében a döntéshozó kész és tud dönteni: indifferens a kettő között

tranzitivitás: ha A preferált B-hez képest, és B preferált C-hez képest, akkor A preferált C-hez képest

dominancia: ha s1 alternatíva eredménye legalább olyan preferált, mint s2

eredménye, akkor nem szabad s2-t választani, azaz s1 domináns

függetlenség: az eredmények hasznosságának és valószínűségének egymástól függetlennek kell lenni