IV. Fejezet
3. A problémamegoldás folyamata
2.5. Döntések
„Alma-banán – körte”- gyakorlati feladat
Alma Banán
??? Körte
81 Ha választanod kell, melyiket választanád: az almát vagy a banánt? És a banán és a körte közül?
Beszéljük meg, hogy milyen szempont alapján döntöttél?
A lehetőségek közötti választást nevezzük döntésnek.12 A korlátozott racionalitás elmélete szerint döntéseink csak korlátozottan racionálisak. Általában előnyök és hátrányok halmazát tartalmazzák.
Kevés az egyértelműen csak előnyöket biztosító döntés.
A programozott döntések (hivatali döntéshozatal) feladatsorok elvégzése. Meghatározott előírásoknak, szabályoknak, feltételeknek megfelelően lehet és kell a döntéseket, határozatokat meghozni.
Mi okozott nehézséget?
- időben megelőző gondolatok befolyásolják a gondolatainkat és nem konkrétan a mindenkor megoldandó feladat során hozunk döntéseket, hanem a tapasztalat alapján
- új feladat esetén a problémamegoldást és a döntési folyamatot újra kell kezdeni - „vedd le a szemüveged!”
A közigazgatásban érték a rutin a feladatmegoldás során, azonban ez korlátot is jelenthet a kreatív feladatmegoldást igénylő esetekben. A megoldandó helyzet felmerülése esetén el kell dönteni, hogy rutinnal történő megoldás a hatékony, vagy egyedi megoldást igénylő a helyzet, itt a tapasztalat erejét kell használni.
A korlátozott racionalitás elmélete szerint döntéseink csak korlátozottan racionálisak. Általában előnyök és hátrányok halmazát tartalmazzák. Kevés az egyértelműen csak előnyöket biztosító döntés.
A döntés, mint lehetőségek közötti választás nem jó vagy rossz. Minden lehetőség erősségek és hátrányok halmaza. Minden döntésnek ára van. Amikor döntünk, akkor ez a jövőre vonatkozik, de csak az akkori pillanatnyi információk birtokában dönthetek, valamint a bizonytalan jövőre vonatkozó hipotéziseimet veszem figyelembe. Ezért lehet, hogy később kiderülhet, helytelen volt.
Döntésnél fontos az előnyök és a hátrányok egyforma számbavétele. Hajlamosak vagyunk arra, hogy egy számunkra kedvező döntésnél a támogató szempontokat erősítsük, és a gyengítő szempontokat ne vegyük figyelembe. Ennek eredménye lehet csalódás, vagy a többiek értetlensége
82 Döntés-előkészítés13
• a döntési kritériumoknak, vagyis a döntéshozót jellemző céloknak és korlátoknak az azonosítása és az ennek eredményeként esetleg ellentmondásosnak bizonyuló részcélok közötti konzisztencia megteremtése
• a döntési alternatívák előállítása, áttekintése
• a döntési alternatívák vizsgálata és szűrése a megvalósíthatóság szempontjából
• a megvalósítható cselekvési alternatívák hatáselemzése és értékelése
• ellenőrzés
A döntés és a döntési folyamat
A döntések analízise – gyakorlati feladat (5.sz. melléklet)
Nézzük meg az alábbi táblázatot! Mindenki gondoljon vissza egy korábbi utólag jónak vagy rossznak minősült döntésére! (Ez valami bonyolultabb kérdés eldöntése legyen pl. olyan hatósági döntés, aminek csak egyféle kimenete lehet az adott jogszabályi környezetben. Pl. munkahelyváltás) Írjuk le a döntést röviden, és tegyünk pipát vagy x-et a megfelelő kockába aszerint, hogy az adott szempont a döntésemnél megfelelően érvényesült-e, utolsóhoz pedig szöveges válasz.
Valamely cél elérésére irányuló elhatározás, alternatív lehetőségek közötti választás, amely általában meghatározza a cél elérésének módját is.
A döntés:
• általános emberi tevékenység
• jellegzetes vezetői feladat
• döntés-előkészítés után a saját cél- és értékrendszere alapján kiválasztott optimális alter-natíva
Jellemzői:
• tudatosság: akarati cselekvés egyik formája,
• jelentős a pszichikus tényezők szerepe (emlékezet, szokás, koncentrálási képesség, hatá-rozottság, felelősségvállalás, versengés stb),
83
• meghatározói a személyiség minőségi tényezői: a felkészültség, a tapasztalat, a hozzáér-tés, a gyakorlat,
• utolsó lépése (maga a döntés meghozatala) jelentős mértékben intuitív.
A döntés körülményei:
• a lehetőség és a mozgástér megítélése,
• a döntés szükségességének felismerése,
• a döntés időpontjának felismerése,
• a várható következmények számbavétele,
• a kockázatvállalás megítélése,
• az optimális választás felismerése.
A döntések osztályozása
• programozott/programozatlan (eljárásokban előírt/szabadon paraméterezett) döntések,
• egyedi/rutindöntések,
• intuitív/módszeres/tudományos döntések,
• átruházható/át nem ruházható döntések (hatáskör és felelősség kötött),
• egyéni/csoportdöntések.
A döntési szituáció
• bizonyossági feltételek melletti döntések (determinisztikus),
• kockázati feltételek között hozott döntések (rizikós),
• bizonytalansági feltételek között hozott döntések (sztochasztikus).
A döntés előfeltétele, hogy felismerjük, észleljük, hogy konkrét helyzetben választási lehetőségünk van-e.
2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott Daniel Kahneman az ún. kilátáselméletért14, amelyet a bizonytalansággal szembesülő döntéshozók valós viselkedéséről alkotott. Az elmélet lényege, hogy az emberek előrejelzéseik és állításaik megfogalmazásakor rendszerint nem követik a várható hasz-nosság racionális kalkulációjának a szabályait, illetve az előrejelzés statisztikai törvényszerűségeit.
Bonyolult és kockázatos döntési helyzetekben gyakran leegyszerűsítik a problémát – s a helyzet racionális elemzése helyett – szubjektív érzéseikre, előítéleteikre hagyatkoznak, vagyis nem, vagy nem kellően veszik figyelembe a racionális magyarázatokat, érveket. A kilátáselmélet (prospect) a döntéshozó szubjektumát, mint pszichológiai szempontot értékelte a modellben.
84 A döntések meghozatala előtt fel kell tárnunk a kockázati tényezőket azok súlya és a bekövetkezés esetén elért hatása tekintetében. A döntéseinket számos bizonytalansági tényező is befolyásolhatja, ami információhiányból, esetleg tudáshiányból fakad. Jelentősége lehet annak, hogy a döntéshozó milyen racionális elveket érvényesít a döntések meghozatala során.
Charles B. Handy (1986) a döntéshozatal öt különböző változatát15 ismerteti:
• döntés tekintélyalapon,
• többségi döntés,
• döntés közmegegyezéssel,
• kisebbségi döntés,
• döntés válasz hiányában.
A szervezetekben vagy egyszemélyi, vagy testületi vezetési szervezeti forma érvényesül. Egysze-mélyi döntések általában a vezetői megbízatással rendelkező vezető rendelkezései.
Elterjedtebbek a csoportos döntéshozatali eljárások, s ennek tudományos magyarázatát az adja, hogy kutatások igazolták, a csoportok általában megalapozottabb döntésekre képesek. A testületi vezetés esetén a döntések kötött eljárási rendben keletkeznek.
A döntésekkel szemben támasztott általános követelmények:
• szakmai megalapozottság;
• a döntés-előkészítő funkciók maradéktalan teljesítése;
• döntési hibák (veszteségforrások) elkerülése: pl. a szükséges időtényező lerövidítése; a ké-sedelmes döntés, a kockázatvállalás halogatása;
• a jogszerűség betartása;
• a célszerűség elvének alkalmazása;
• a döntés várható hatásának előzetes felmérése;
• a döntések rendszerszemléletű megközelítése
85 A fejezetet írta: dr. Molnár Ildikó