N y elv ün kb en számos olyan jelenség van, amel yne k meg ít é l é s e problematikus, hisz en sokszor csak szu bjek tí v vél emé ny ek re é p í t hetünk. Az egyik ilyen probléma a - n á k , az igék feltétele s mód, egyes szám első személyű illeszkedett és ez esetb en nem standard módjele. A sz ak iro dalom ban azt olvashatjuk, hogy az igék felté teles mód egyes szám első személyű al ak ja ib an ter je d a - n á k - féle igeragozás. Például Ferenczy Géz a és Kov a l o v s z k y Miklós szerint ez a — h e l y tel en ne k ítélt — módjel változ at egyre gyakor ibb mind az él őszób eli meg nyi latkozásokban, mi nd a ny o m t atá sb an (Fe
renczy 1971, Kov alo vsz ky 1977). Az azonban, hogy a - nák ha s z n á latának mi a társa dal mi disztribúciója, po nt os an ne m ismert.
Még G. V a rg a György i átfogó felmér ésé ben és Ala kv á l t o z a t o k a budapest i k ö z n y nel vb en című munká já ba n sem ta lá lu nk erre uta lást (G. V a rg a 1968).
A s z a ki ro da lo mb an továbbá felvető dik az is, va jon mivel h o z ható ös sz ef üggés be az az általános vélemény, hogy a normától el
térő változa t me gl eh et ős en gyakori, sőt egyre jobban terjed. Er
re kéz en f e k v ő ma gy ará zatké nt a m a g á n h a n gz ó- il le sz ke dé s tö rv ény - szerűségét említik, nevez etesen azt, hogy az illesz kedés érvé nyesül az igék ragozásában, tov ább á az igékhez járuló mó dj elek esetébe n is. Közny el vünk ben azo nban az igék feltéte les mód egyes szám első személyű alakja kivétel, mert ezekb en a módjel egyalakú, a mél y hang ú igék után is magas hangú (én t u d n é k ). Ál
t a lá no sa n elf oga dott nézet az, hogy az ill esz kedet t és ez esetben nem stand ard alakok a nyelvi ga zd as ágo ssá g mi att i egyszerűbb m e g o l d á s r a tör ek vés köv etkeztében jöttek létre vagy talán a m é l y h a n g ú v é g ződ és ű tárgyas alakok analógiás hat á s á r a kel e t k e z tek (K ov alovs zky 1977). Többen n y e l v j á rá si as sá gn ak tartják.
Már Simonyi Zsigmond Tüzetes magyar nyelvta n című m u n kájának hangtani rés zé be n ezt írja: "Van sok olyan n y e l v járásunk, amely az iktel en igék feltételes mód egyes szám első személyét is á-val ejti a többi személy ana ló gi áj ár a (pl. én járnák )".
Mindezek is me ret ébe n dol go za tomba n kísérletet tes zek a - nák- ról alkotott kép pontosítására. Célom elsősor ban az, hog y a - ná k- féle igeragozást minős égi és me nny iségi mut ató kkal jellemezzem.
Ennek alapján két kérdé skö rt viz sgá lok meg: 1. kik has zn á l j á k a -nák-o t , 2. ezzel össze fü gg és be n választ keresek arra, hog y a szakirodalomban említett jelenségeken kívül mi ly en nyelvi és nem nyelvi tényez őknek lehet még hat ás a a - n á k - féle igeragozásra.
A kérdések pon tos abb meg válas zo lá sá ho z a N y e l v tu do má ny i In
tézet Élőnyelvi csopo rtj án ak budapest i szo cio li ngv is zt ik ai in
terjúját (vö. Ko ntr a 1987), illetve annak egyes eredmé nye it használtam. Az interjú a feltételes mód jelen idő egyes szám el
ső személyű módjel h e l ye sn ek és hel yte lenne k ítélt vál to za ta it (-né k /-n á k ) célzotta n az ún. produk tív t e s z t f e lad at ok ba n v i zs gá l
ja. Kaphatunk azonba n adatokat erre vona tko zóan a szö ve gol vas ási feladatokból, illetve egy fülhallgatóval végzett t e sz tf el ad at ból is. A vizsgálati anyag ennek alapján há rom részből állt. A pr o duktív teszt fela da to kb an az ad atköz lők nek a k ö v et ke ző monda to ka t kellett kiegé szí te ni ük a tud ige meg fel elő alakjaival:
a) Ha jobban meg fizetnének, ... én jobban is
dolgozni. tud
b) ... én sz orgal mas abb is lenni, ha akarnék.
tud
c) Ha a szüleim akarnák, ... én szo rgalmasabb
is lenni. tud
A második feladatba n a vizsgált személyek adott szöveget normál és ehhez képest gyorsít ott tempó ban olvasta k fel. Ez esetben a vizsg álandó igeala kok az „Ezerszer" című szöveg ut ol só két monda táb an szerepeltek: „... Ha hatszo ros vagy n y o l c s z o ros órabért k a p n é k . akkor sem hag yná m a lakásban e g y e d ü l . Ilyet én nem csinálnék semmi pénzért sem !" A fülhal lgató val végzett tesztben a feladattípus neve: „Azonos vagy különböző?", a v i z s
gálandó igealakok: c s i n á l n á k - c s i n á l n á k . Az a d a t k ö z l ő k n e k ekkor a két szó jelentését kellett azonosnak va gy k ü l ö n b ö z ő n e k ítél ni
ük.
Ös sz ese n 50 budapesti adatközlő anyagát v i z s g á l t a m 10-es csoportokban, a köv etkez ő társadalmi me gos zlásb an: tanár, egye
temista, bolti eladó, munkás, sza kmunkástanuló. (Nyelvjá rás i je
lenséget egyik adatközlőnél sem tap asz tal tunk. ) E red ménye k
A fel adat ok ba n (produktív tesztek és az olvas ási feladatok) az 50 ad atk özlő 350 válaszából 344 volt é r ték el he tő a - n á k /-nék szempontjából. Ebből 92,4% a - n é k , 7,6% a - n á k - ra adott válaszok aránya. Az il les zkede tt és ez esetben n e m standar d módjel, mint látható, vis zo n y l a g magas arányban fordult elő, s h a s onl óa n ala
kult a fel ada tok tí pu sa szerinti bon tás ba n is (lásd 1. táblázat).
1 . táblázat: A -n á k /-n é k , megos zlá sa felad at tí pu so nk én t Pro du kt ív tesztek Olvasás
-né k 88,7% 95,4%
-ná k 11,3% 4,6%
Fül hal lgató val végzett teszt Azonos Különböző
26% 74%
S ze mb et űn ő a fülhallgatóval végzett tes zt fel ad at eredménye.
A vizsgált sz emé lyek 74%-a különbözőnek, 26%- a pedig azonosnak t art ja az egyes szám első és a többes szám har ma dik személyfi csinál nék és csin áln ák igealakok jelentését. Máské pp en fogal maz
va: a feltétele s mód egyes szám első személyű igék esetén a kö z
ny el vb en k i v éte lk én t számon tartott - nék módje let az adatköz lők min te gy egy har mad részben ké ta lak únak vélik azokhoz képest, akik eg ya lak únak gondolják. Termész etese n az ere dmény ek értékelésekor szem előtt kell tartanunk, hogy itt nem spontán beszédről, hanem tes ztf elada tok ról, tehát igényes ny el vh asz nál atot kiváltó be sz éd
helyzetről van szó. Számo lv a ezzel a ténnyel, a %-os értékek azonban val ószí nűs ítik a szaki rodalom azon megállapítását, hogy a -nák -féle igeragoz ás egyre jobban terjed. Más rés zt felmerül a kérdés, hogy a - nák nagy fok ú elt er jedés ében a szaki ro
dalomban feltételezett okok között nem a tárgyas igeala kok an a lógiás hatása a legerősebb-e.
Úgy tűnik, hogy t e szt he ly ze tb en — mikor a beszélő nél a spontán beszédhez vi sz o n y í t v a kódvál tás tö rtén ik — a - nák el ő
fordulási arányát a feladat jellege is befolyásolja. Feltűnő, hogy míg az olvasási fel ada tok ban csak 4,6%-os a ne m standard alakok aránya, addig a k i eg és zí te nd ő mon da tok ban 11,3%-os, tehát közel két és félszer gy ako ribb a nem standard módjel. F e l tét e
lezhető, hogy a kü lön bség az olvasás során jelentkező lehetséges tanulási folyamat eredménye (a hangos felolvasás előtt az adat
közlők magukb an is elolv as sá k a szöveget). Ellen tm on d azon ban ennek a feltevésnek az egyéb nyelvi téve szt és ek nagy száma, má s részt a produk tív t e s z t fe la da to k estén is el ké pz el het ő az, hogy az adatközlők előre elolvassá k a kieg és zí te nd ő mondatot. Ezért valószínűleg itt inkább az íráskép „húzó" hatásával kell szá
molnunk. Vagyis: az öss zef üggő szövegben a feltételes módú ige
alak felolvasásakor nem kell dönteni a megf el el ő alakról, s f e l tehetően ezért vizu áli san jobban ko nc en trá lun k az előtt ünk m e g
jelenő szövegre. így az illeszkedett, tehát nem sta nd ard fel
tételes módjel megj ele né se is ritkább, val ós zí nű s í t h e t ő e n fél- r e o l v as ás bó l, olvasási hibából ered. Ugyanak kor felte he tő en az olvasási feladatnak a te lj es ítm ény e áll a le gk öze lebb a - nák spontán beszédbeli használatához.
Az elmondottakat me gerős íti a produktí v t e sz tf el ad at ok ban kapott olvasási eredm ény is. A Tudnék én szorgal masab b is lenni, ha akarnék mondat ban szereplő akarn ék igealak olvasását egyet len adatközlő sem té ve szt ette el. Ez persze nem azt jelenti, hogy az akarnák változat n e m fordul elő, han em inkább azt, h o g y ez ese t
ben egy más típusú fe la da thely zet ről van szó; az a d at kö zl ő m o n datot egészít ki, a feladat me gol dásak or a neve zett igealakot (akar né k) így fel tehetően sokkal fig yel meseb ben olvass a el.
A szö ve gol vasás i feladatokban két fe lté telezés volt: 1. a normál tempó és az ehhez képest gyorsabb vált oza t esetén közel azonos lesz azok száma, akik a -ná k -ot használják; 2. az eset
legesen mag as ab b -nák arány a tempó gyo rs u l á s a mi att i kevésbé tökéletes feldolgozásnak, olvasási hibának, nyel vb ot lá sn ak tud
ható be. A vizsgált csoportban és fel adatt íp us ban „lassú" olv a
sáskor valami vel keves ebb volt a standard módjel aránya, mint
„gyors" olvasáskor. (Lassú olvasáskor 94,9%, gyors olvasáskor 95,8%.) A mi nim áli s különbség — amely eg ye tlen adatköz lőn ek (egyetemistának) az egyik igealak (c s i n á l n é k ) lassú olvasásakor
„tévesztett" vála szát jelenti — , elhanyagolható. E fela da tt í
pusnál az egyéni megosz lás ok és a társa dal mi hely zet ös sz efüg
gése alapj án elmondható, hogy a - nák csak a mun k á s o k (3 ada t
közlő 6 válasza), illetve a sza kmunkások (1 ada tk öz lő 2 válasza)