LINQUISTICA SERIES A 5TUDIA ET DISSERTATIQNES, 3.

LINQUISTICA

SERIES A

5TUDIA ET DISSERTATIQNES, 3.

ÉLŐNYELVI T A N U L M Á N Y O K

L IN Q U IS T IC A

SERIES A

STUDIA ET DISSERTATIQNES, 3.

ÉLŐNYELVI TANULMÁNYOK

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 1988. október 5-6-án rendezett élőnyelvi tanácskozás előadásai

Szerkesztette:

BALOGH LAJOS és KONTRA MIKLÓS

A M A Q Y A R TU D O M Á N YO S A K A D É M IA N YELV TU D O M ÁN YI INTÉZETE INSTITUTUM LINQUISTICUM A C A D E M IA E SCIENTIARUM HUNQARICAE

- f

152 ,

A f'P!VlUtíOB33||f( f i f e

lányira ^

Lílíárf s?4is: .

ISBN 963-846 1-3 7-3 ISSN 0238-8642

91

Copyright az MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest,

Felelős kiadó: Hermán József

Hozott anyagról sokszorosítva

8919069 MTA Sokszorosító, Budapest. F. v.: dr. Héczey Lászlóné

1990

Előszó ... ... 1 I. Kontra M iklós:A budapesti köznyelvi vizsgála tok ról ... 3 Horváth Vera— Reményi Andrea Ágnes: Az ikes ragozásról 9 Laozkó Mária: Az igék feltételes mód egyes szám első

személyű alakjának (én tu d n é k /t u d n á k ) h a s z n á ­ lata különb öző társadalmi cso portokban ... 20 Terestyéni Tamás: Bes zé dsz ok ás ok (Egy szo cio li ng vi sz -

tikai adatfel vét el néhány előzetes eredménye) . 32 Pléh Csaba: A stigmatiz áoió és a hip er ko rr ek ci ó d i n a ­

mikájáról ... 55 Kontra Miklós: Természetesen, hogy nem h i b a — nyelvi

változá s? ... 76 II. Balogh Lajos: A táji nye lvv ált ozato k kut a t á s a ... 84

Rónai Béla: A bukovinai székely nyelvjárá s han g r e n d -

szerének v á lto zá sa . ... ... ... ... ... 89 Pesti János: Az élőnyelvi vizsg álatok k u t a t á s m ó d s z e r ­

tani kérdés eiről (Szentlőrinoi bes zé df e l v é t e l e k alapján) ... 98 Végh József: Az őrségi nyelvjá rás mai képe (A nyelvi

változás okr ól) ... 113 Balogh Lajos: A nyelvi regionalitás szintjei ... 121 III. Papp György: A Ma gya r Nyelv, Irodalom és H u ng ar ol óg ia i

K ut a t á s o k Inté zetéb en folyó élőnyelvi k u t a t á s o k ­ ról ... 134 Penavin Olga: A bánáti magyar nyelvjárási atlasz

adatai ny om áb an . ... 1 39 Lánoz Irén: Regionális köznyelvi kutatáso k Csa nta-

véren ... 146 Raj síi Ilona: Zárt jí-zés a közép-bácskai regionális

köznyelv ben (Becse) ... . 151 Molnár Csikós László: Ne ol og izm uso k a jugoszláviai

magyar regionális köznye lvben ... . 156

köznye lvi norma ... 164 IV. Va r g a László: Stilizált bes zédd al la mo k a magy arb an .. 169

G. V a r g a Györgyi: P r e s z t l z s v á l t o z a t , stgimatizált

változ at .... ... ... . 1 78 Szende Tamás: „Lazítási folyamatok" a köz ny el vb en ... 182 P. Lakatos Ilona: Szer kezet kever edé s az élőnye lvb en . 189 Tukacsn é Károlyi Margit: Az ingázók és nem ingázók

beszé dének sajátosságai Ha jd úh a d h á z o n .... . 200 Wac h a Imre: Számítógépes pro gra m terve szö ve gs zi nt ak ­

tikai kutatásokhoz ... . 209 Tá rg ymu tató ... . 223

Az MTA Nyelv tu do má ny i Intézete és az újvidéki Ma gy ar Nyelv, Irodalom és Hu ng ar oló gia i Kut atá sok Intézete 1988. október 5-6-ig tanácskozást rendezett Buda pes ten az élőnyelvi ku tat ásokr ól. A tudományos eszmecse re idős zerűs égé t elsősorba n az indokolta, hogy az utóbbi években nálu nk Magya ro rs zá go n is jelentős m é r t é k b e n megnőtt az érdeklődés a hangzó nyelv iránt, k ü l ön bö ző k u t a t ó m ű ­ helyek foglalkoznak a beszélt nyelv problémáival. E k o n f e r e n c i á ­ val több célt ig ye kez tün k megvalósítani. Be kív ánt uk mut at ni a Nyelvtudományi Intéz et élőnyelvi kutatás ain ak k i b o n t a k o z ó b a n le­

vő eredményeit; fórumot akartunk teremteni egymás m u n k á j á n a k megismerésére, móds ze rt an i tapa sztal ato k gyűjtésére, k i c s e r é l é s é ­ re; és egy üttműködési lehetős ége ket kerestün k v a jd asá gi k o l l é ­ gáinkkal, akik a miei nkh ez hasonló pro blémákkal küszködnek.

A fentiek jegyében zajlott le a megnyitó is. Imre Samu aka dé ­ mikus írásban elküldött köszöntője a rende zvé ny lé tj o g o s u l t s á g á ­ ról tanúskodott. Pató Imre, az újvidéki Hu ng ar oló giai Intézet igazgatója a közös kuta tá so k szükségességét han goztatta. Úgy t ű ­ nik, erre lesz is le het őség a jövőben, hi szen az MTA N y e l v t u d o ­ mányi Intézete meg áll ap od ás t kötött az újvidékiekkel, amely szor ­ galmazza az évenkénti rendszer es kutatócserét, szakmai tan á c s k o ­ zások szervezését, közös ki adván yok szerkesztését, a kut atók kö l ­ csönös publikációit a két intézm ény által ki ad á s r a ker ülő peri o­

dikákban, gyűjt eményes kötetekben.

A ko nf er en ci án az egyes munka cso po rt ok vezet ői be sz á m o l t a k az általuk gondozott témákról, a kutatá sok jelenlegi állásáról.

Ezeket a bes zámolókat a kö te tün kben nyo mta tá sb an is közzétettük.

Az elhangzott előadáso k közül azonban csak azokat tudtuk m e g j e ­ lentetni, amelyek v a l a m i l y e n mód on kapcsoló dnak a két intézmény által irányított élőnyelv i vizsgálatokhoz.

A szerkesztés során négy tematikai csoportot ala kítot tun k ki. Az I. cs opo rtb a a Budapest i sz oci oling vis ztika i interjú (rövidítve: BUSZI) című mag netóf ono s vizsgálat és a hátteréül szolgáló országos sz oc io li ngv iszti kai adatfel vétel kezd et i ered-

menyeiről tájé koz ta tó írások kerültek. A II. csopo rtb an az MTA Nye lvtu dom ányi Intézete által kez de mén yezet t és az OTKA (Országos Tudományos Kutatá si Alap) által támogatott regionál is köznyelvi kut atáso k eddigi eredményeiből mutatu nk be né hány tanulmányt.

(Mivel t e m a t ik ai la g ide tartozik, itt olvasható Végh József elő­

adás a is.) A III. csoport a jugoszláviai ma gy ar regionális kö z ­ nyelvi kut at áso kr ól szóló előadásokat tartalmazza. Végül a IV.

cso po rt ba azokat az írásokat soroltuk, amely ek csak mar giná li sa n kap cso ló dn ak az élőnyelvi OTKA budapesti és regionáli s köznyelvi ágához, illető leg az újvidéki kutatásokhoz.

A ta ná csk ozás 1989 októberében Újv id ék en tovább folytatódik.

Budapest, 1989. szeptember

a szerkesztők

Ko nt ra Miklós

Bizonyos szempontból most ünnepli harma dik születé snapj át kutatásunk. 1985. október 8-án intézetü nkön belüli s kívüli k u t a ­ tók 15 fős cs opo rtja tan ács koz ást tartott az élőnyelv i v i z s g á l a ­ tokról. Örömmel jelentem, hogy a ta nác skozá son elh an gz ot ta k egy része már m e g v a l ó s u l t o d é olyan vonásai is vannak már k u t a t ó m u n ­ kánknak, amelyekre h á rom éve a legmerészebbek sem mer te k közülünk g o n d o l n i .

Kutatás aink fő céljait 1987-ben így fogalmaz tuk meg:

(1) Az eddigi írott korp us zo ko n avagy egy-két ny el vés z intuícióin alapuló nyel vésze ti leírások m ó d o s í t á s a és kiegé szítése jelentős menny isé gű beszélt nyelvi korpusz elemzése, valamint a nyelvhas znála t kísér let es viz sg ál at a (ang. elicit ati on experiments) révén.

(2) A szociológi ail ag minél pont osabb an leírt, kül ön bö ző budapesti társa dalmi rétegek, csoportok eltérő ny elv - használat ának vizsgálata.

(3) A stíl usok vizsgálata, vagyis a besz élőkn ek saját b e s z é d ü ­ ket kísérő figyelmük nag yságától függő változ ato k leírása.

(4) Olyan adatok felvétele, amelyek lehetővé te szi k bizonyos nyelvi vál to zás ok vizsgálatát, ha hasonló ada tf el vé te le k készülnek 10-20-30 év múlva.

E fő célok mell ett adódnak kisebb, ma jd h o g y n e m ad hoc cél­

jaink is. A beszélt nyelvi kut atá sokho z például e l e nge dh et et le n volt bizonyos mód sz ert ani kérdé sek alapos v i z s gá la ta — - ennek a munkánkna k egyik eredménye az 1988. novem ber éb en meg j e l e n ő Beszélt nyelvi tanul mányok c. kötetünk. Egy másik m u n k á l a t u n k r a 1987-ben egyszerűen nem is gond olh att unk még: ma kutat juk az erdél yi m e n e ­ kültek nyelvi és kulturál is bei ll esz kedés éne k m i ként jé t is -— eb­

ben Bartha Csilláé a főszerep.

Vi zs gá la ti céljainkat meg va lós ítand ó t ö b b e k között has zn á­

lunk egy szoci oling vis ztika i interjút (Kontra 19 87a és 1988), m a g ­ netof onnal rög zít ünk csoportüléseket (pl. egy kártyapart it) , ere­

deti m a g n ó f e lvé te le ke t (pl. a FŐTAXI di cs pé cs er ei és sofőréi kö z ­ ti besz élget ése ket) másodlagos fe lh asz nálók ént elemzünk, s a nyel v- ha sz nál atot az elicitáció módszerével (vö. K o n t r a 1987b) is kutatjuk,

A vizs gálat i célok, módszerek és es zk öz ök kia la k í t á s a sok munká val jár(t). A budapesti szo cio li ngv is zt ik ai in terjúna k (rövi­

dítve: BUSZI) m a a harmad ik változatát használjuk , de 1989-b en ezt is mód osí tani fogjuk. A mó do sít ásokb an jelentős szerepet játszanak a te re pm un ka tap as zta lat ai éppúgy, mint a k u tat ás ai nka t időnkét vé le mén yez ő nyelvészek, p l . Susan Gal (Rutgers University), Morav- csik Edit (U niv ere sity of Wisconsin),. Róbert H s o n (Survey of English Usage), Wol fg an g Dressier (Univer sität Wien), vagy G. Va r ­ ga Györgyi (ELTE). Néh a előfordul az is, hogy valaki nyil ván osan véleményt mon d kutatásainkról, erősen led or on go ló véleményt, a n é l ­ kül azonban, hog y ismerné kr iti kája tárgyát. Az ilyesmit ku ta tá ­ sunk t ö r t é net én ek egyik mos oly fakas ztó epizó dj ak én t regisztráljuk.

Ami a gyűjtöt t anyagok fel dolgozását illeti: nagy örömünkre szolgál, hog y a felvételek leírásában, kód olásában, az adatok ele mzé sében kez dettő l fogva sikerült kik üs z ö b ö l n ü n k a papírt és ceruzát. A lejegyzés, kódolás, tárolás és elemzés márc sa k tömegét tekintve is hatalm as munkáját Sony BM-80 tí pu sú lej egy ző m a g n e t o ­ fonokkal és személyi számítógépekkel végezzük.

Végül egy kérdésről kissé rés zle te se bb en is szólok: az adatkö zlő k kivá la sz tá sá na k módjáról.

Az empiriku s nyelvészeti vizs gálat ok céljai megh at ár oz zá k a gyűjtendő ad ato k körét. A budapesti szoci oli ng vi sz ti ka i interjú egyik deklar ált célja "a szociológi ailag minél pon tos ab ban leírt, külön böz ő bud apest i társadalmi rétegek, csoporto k eltérő ny elv- has zn ál at án ak viz sgálata" (Kontra 1987a:1). Ku ta tá su nk célja te ­ hát radi ká li sa n eltér például a Magyar Ny el vj ár ás ok Atlasz át gyűj ­ tött kut at ók céljától (vö. Lőrincze 1975), de a re gio nális kö z ­ nyelvi k u ta tá so k 1983-ban még explicite meg nem fogal mazott cél­

jaitól is (vö. Imre 1988:66-7 és Balogh 1988:81). A nyelva tla sz m unk álato k célja Lőrincze meg fog al ma zá sá ba n (1975:178-9) «egy-egy település n y e l v j á r á s i á t l a g á n a k a me gr a g a d á s a v o l t " .

E cél me gv al ósí tásáh oz olyan adatk özlőket kerestek, aki „ter mé sz e­

tes beszédüek" voltak, „értelmesek" voltak, ne m voltak „nagyon ol­

vasottak" stb. (Lőrinoze i.m. 174). Az adatk özlők ilyen m e g h a t á r o ­ zása a Nyatl. céljai nak megfelelt, de szoci oli ng vi sz ti ka i viz sg á­

latokban — amint Linn (1983:227) az amerikai atl asz ok kap cs án k i ­ fejti — ezek a k r it ér iu mo k nem használhatók, mivel az „értelmes",

„természetes beszédű" és a hasonló fogalmak pontatlanok, nem ex­

plicitek s így a precíz de fin íciók hi ány a leh ete tlenn é teszi a kva ntitatív vizsgálatokat.

A nyelv és a besz éd szociokultu rális ré te gz őd és éb ől köv et ­ kezően a budapesti köz nye lv viz sg ál atá ban döntő ké rd és sé vált a mintavétel, mikéntje.. Ha a m i nta nem repr ez en tá lj a valósághűen, a tényleges ará nyokn ak m e g fe le lő en a legfonto sab b fővárosi sz ocio­

kulturális rétegeket, csoportokat, típusokat, akkor — Terestyéni Tamást (1987:2) idézve — a következő, a viz sgá lat hitelességét, érvényességét meg ké r d ő j e l e z ő ve szé lye k állnak fenn:

"(a) Alu lrep re ze nt ál ód na k olyan rétegek, csoportok, típusok, amelyek jelentős, a nyelv és a beszéd ala k u l á s a szem­

pontjá ból fontos vál toz atoka t beszélnek.

(b) Fel ül re pr ez en tá ló dn ak olyan rétegek, csoportok, típusok, ame lye knek nyelvi változatai a nye lv kö z ö s s é g egé szé ben cs ekély szerepet játszanak.

(c) Megtörténhet, hogy egy-egy, m e nny is ég il eg sokak által beszélt változat teljese n kívül marad a viz sg ál at körén.

(d) Rep re zen tat ivitá s hi ány ában a vizsgála t nem tud választ adni ar ra a kérdésre, hogy egy-egy bes zélt ny elv i v á l ­ tozat mil ye n súllyal van jelen a bu dap est i n y e l v k ö z ö s ­ ségben, vagyis, hogy a lakos ságnak tén yl e g e s e n m e k ko ra és mi ly en szocioku ltu rális össz eté telű h á n y a d a beszél eg y-egy válto zat ot."

A szoc iol in gv is zt ik áb an megkü lö nb öz te ti k az ún. k v ó t a m i n ­ tát a vélet len vál as zt ás on alapuló rétegzett re pr ez e n t a t í v m i nt á­

tól (vö. pl. Davis 1983:69-71 és Linn 1983). A két m i n t a közötti alapvető különb ség abban van, hogy a kvó ta m i n t a nem vé le tle n választású minta, vagyis adott ny elv közös ség (pl. a bu dap est i la­

kosok összessége) mi n d e n tagjána k nincs azonos esélye arra, hogy bekerüljön a mintába.

A két mint avé teli technik a részletes bemutatására, jellem­

zésére itt nincs terünk. Ehelyett röviden a BUSZI két v á lto za ­ tában (1987- ben és 1988-ban) használt min ták at tek in tj ük át.

1987- ben a BUSZI 2. változatát (vö. Kon tr a 1987a) h a s z n á l ­ tuk kvó ta mintával. Öt, egyenként 10 fős csoport tal készíte ttü nk interjúkat: taná rsz akos egyetemistákkal, 50 évesnél idősebb t a n á ­ rokkal, bolti eladókkal, gyári fizikai munk ás ok ka l és 15-16 éves szakmunkástan uló kkal. Ezeket a csoportokat (kvótákat) bizonyos fokig önk ény es en állapítottuk meg, nyi lv án va ló azonban, hogy ez a m i nt a lehetővé kell tegye számunkra a sz oc ioö konóm iai státusukat tekintve eltérő kvóták (pl. munkáso k és tanárok) nye lvh asz nálat i kü lö nb sé ge in ek elemzését. Mintánk bizonyo s nyelvi vált ozá sok eset­

leges tet te né ré sé t is lehetővé teszi. A d i ak ró n vál to zá sok ugyanis a látens időben is viz sgálhatók (vö. pl. Gál 1979:17): ha szinkrón nye lvh as zná la ti külö nbség ek mut at koz nak két k ü lö nb öz ő életk orú de azonos szo cio öko nómia i státusú csoport beszédében, akkor ez — nagy valós zínű sé gg el — folyamatban levő nyelvi változás jele.

Min tá nk ban a taná ro k és az egyetemisták közötti 25-30 évnyi kor ­ külö nbs ég ilyen meg fo nt olá sok következménye.

1988- ban a BUSZI 3- változatát (vö. Ko n t r a 1988) már vél e t ­ len vá las zt ás ú rétegzett reprezent atí v mi nt áva l használjuk. Ezt a mintát egy törté nel mi vél etlennek és szoc iol ógus kol légá in k se­

gítő ké szs ég én ek köszönhetjük. 1986 óta folyik a hajda ni Tö me gk om ­ munik ációs Kutatóközpontban, mai nevén a Ma gyar Kö z v é l e m é n y - k u t a ­ tó Int ézet be n Angelusz Róbert és Tardos Róbert kutatása, amely a magyar tá r s a d a l o m szociális és kom mu ni kác iós réteg ző dé sé t v i zsg ál ­ ja, három, egyenkén t ezer fős országos re pr ez e n t a t í v min t á n (vö.

Ange lus z— -Tardos 1987). Vélet len rétegzett r e pr ez en ta tí v mintá kat (címlistákat) ma már kö nny ű hazánkba n vásárolni. Olyan m i nt a azon ­ ban, amelyne k min de n egyes tagjáról fontos nyelvi von at ko zá sú ada­

tok tömege is re ndelk ezé sre áll, csak egy van: Angeluszéké. A mi történe lmi szer enc sénk az volt, hogy időben be tudt un k kapc solód ni Ange lus z és Tardos kutatásába: 1988 ta va szán egy 30 perces szten- derdizált nyelv has zn ál at i kérdőívet (vö. A TÁRKI V. felvétel do ku ­ mentum ai) kérd ez te tt ün k ki Angeluszék egyik ezer fős országos min-

1

tájától. Az adatok már kód olv a szá mítóg épe n vannak. Ange luszé k ezernél tö bb szociológiai adatot vettek fel a min t a mi nd en egyes

Intézet közös vi zs gál atát a szociológiai hát té ra da to k eme ká p r á z ­ tató gazdags ága v i l á g vis zon yl at ba n is egy ed ül ál ló vá avatja. Pro ­ fán példát említve: ha n e tal án van valam ily en kor re lá ció egyes csoportok bizonyos ny el vh as zná lati jegye (pl. suksük ragozás) és aközött, hogy a csoport tagjai szerint 1990-b en 100 ezernél is több mu nk anélk üli lesz-e Magyarországon, akkor ezt a k o rr el á­

ciót szoci oli ng vi sz ti ka il ag hit ele s mód on meg fogjuk tudni álla­

pítani .

A BUSZI 3. válto za tá t 200 ada tközlővel csináljuk meg. E 200 ember annak az országos 1000 fős min tán ak a fővárosi almintája, amely ezres min tá n a Bes zé dsz ok ás ok kérdőívet k é r d e zte tt ük le. Ily módon biz tos ítva van, hog y a budapesti vizsgá lat a város lako ss á­

gát életkor, nem, isk ol áz ottsá g és foglalkozás szerint re pr ez en ­ táló mi ntán folyik, ugy an ak ko r a rendkívül gazdag szocio lóg iai adatfelvétel számta lan post hoc elemzést is lehetővé tesz majd.

Jegyzet

^A TÁRKI V. adatfel vét el Né zet ek-B blokkjána k B e s z é ds zo ká so k című részéről van szó. Ez a kutatás az MTA N y e l v tud om án yi In téz e­

te megrende lésér e készült. A vizsgál ati eszközöket K o n t r a Miklós, Pléh Csaba és Terestyé ni Tamás dol goz ta ki 198 7- 1988-ban.

Ir odalom

Angelusz Róbert— Tardos R ó b e r t , 1987. Kultu rál is— komm un ik ác ió s rétegződés (Kutatási tervezet). Sz oc iol ógia 1987/2:209-231.

Balogh Lajos, 1988. Hozz ás zó lá s Imre Samu előadásához.

Kiss Jenő és Szűts László ( s zer k. ), A ma gy ar n y el v ré t e g ­ ződése . 79-85. Akadémiai K i a d ó .

Davis, Lawrence i., 1983. English Dialectology: An I n t r o d u c t i o n . University, Alabama: The Unive rs it y of A l a b a m a Press.

Gál, Susan,

1 9 7 9

Imre Samu, 1988. A területi nyelvváltozatok. Kiss Je nő és Szűts László ( s z e r k . ), A magyar nyelv r é t e g z ő d é s e , 50-69.

Aka démia i Kiadó.

Kon tra Miklós, 1987a. A budapesti szo cio ling vi szt ik ai inter.iú — m á so di k v á l t o z a t . Kézirat, MTA N y e l vtu do má ny i Intézet, 1987-

j ú l i u s .

_____ 1987b. Az élőnyelvi vizsg álatok tár gyáró l és módszereiről.

Előadás a II. Dialektológiai Szimpóziumon, Szombathelyen, 1987. augusztus 25-én.

_____ 1988. The Budapes t Sociolinguistic Int erv ie w — Versi on Three.

Kézirat, MTA Nyelv tud omány i Intézet, 1988. július.

Linn, Mich ae l D.,1983. Informant selection in d i a l e c t o l o g y . A me ri ca n Speech 58:225-243.

Lőrincze Lajos, 1975. Az adatközlők. Deme László és Imre Samu (szerk.), A Ma gyar Nyelv járás ok Atl as zán ak e l m é l eti -mó ds ze r­

tani k é r d é s e i , 174-181. Akadémiai Kiadó.

A TÁRKI V. felvétel d o k u m e n t u m a i . A Tá rs ad al om ku ta tás i Inf orm ati­

kai Társulás 6. sz. kiadványa. Budapest, 1988. október.

Terestyéni Tamás, 1987. Kutatási javaslat. Kézirat, MTA N y el vt u­

dományi Intézet, 1987.

Horv áth Ve ra --- - Reményi Andrea Ágnes

Mint ismeretes, a magyar nyelv ma már ne m kül önböz tet i meg egymást kizáró mód on az ikes és iktelen ragozást, mint régen tette, az ikes és iktelen variánso k egymás mell ett élnek ny el ­ vünkben. Ezáltal ez a homo gén nyelvközöss ége t fe lt éte lez ő nyelv- elmélet számára le ír hat atlan és m e gma gy ar áz ha ta tl an jelenség (lásd pl. Vago 1 9 8 0 : 7 8t79) kéze nfe kvő témának tűnik egy szocio- lingvisztikai szempontú vizsgá lat számára.

A budapesti szociolingvisztikai interjú (röviden BUSZI) célja a mai budapesti köz nye lv gyűjtése és leírása. A körülbelül másfél órás interjúk első részében az adatközlő k kü l ö n b ö z ő nyelv- használati jelenségekre vonatkozó te szt fel adato kat oldanak meg, melyek közül né há ny az ikes problé mán ak is szentel figyelmet. Mi­

vel az anyag fel dol gozás a 1988-ban kezdődött, egyelőre csak a tesztekben előforduló ikes kérdése ket vizsgálhattuk, számolva azzal, hogy egyrészt a mi n t a viszo nyl ag kicsi lesz, másrés zt az­

zal, hogy a teszt hely ze tn ek meg fel elő en több ikes alakot kapunk, mint ha az interjú másik részét, a spontán beszédet is fi gy el em ­ be vehetnénk.

A BUSZI másodi k válto za tá ba n (ld. Ko ntr a 1987) két faj ta tesztben fordultak elő az ikes ragozás szempontjából releváns kérdések: az interjú egyik részében az adatköz lők szópárokat hallottak, s a párok on belül meg kellett jelölniük az általuk helyesnek tartott alakot („Melyik a helyes?" teszt). 10-20 pe rc ­ cel később más sorr endbe n ugyan azokat a szópárokat hallották, és azt kellett meg válaszolniuk, hog y vajon ők saját b e sz éd ük ben me­

lyik alakot használ ják („Ön ho gya n szokta ejteni?" teszt). A szópárok között két ragozott ikes alak 2-2 va ri án sa szerepelt, a kijelentő mód egyes szám első személyű eszek - e s z e m , és a felszólító mód egyes szám harma dik személyű meg g y ő z ő d j ö n - m e g ­ győződnék .

Az inter jú egy másik fe lad atcso por tja behelye tte sí tő s teszt volt: az ada tkö zl ők ne k egy szótári ala kban me ga dott szót kellett át al ak ít va bei lle szt en iü k a kártyán látható mo nda t megadot t h e ­ lyére. P é l d á u l : Gra pefru it juice-t mos ta ná ba n én se i s z o k / i s z o m , de kólát i g e n . A kártyák a következ ő formá ban kerü lte k az ada t­

közlők elé:

Gra pef ruit juioe-t mos taná ba n én se ...

de kólát igen.

iszik

A mondatok, mint ebből a példából is látszik, úgy lettek összeállítva, hogy ugyanakkor más nyelvi jelenségeket is vi zs ­ gáltak, itt pl. idegen szavak kiejtését. Az ikes igék ha sz n á l a ­ tát vizsgáló kár ty ák sem egymás után következtek, h a ne m összesen 60, más jelenségeket vizsgáló kártya közé beosztva.

A te sz tb en 8 ikes ige fordul elő összese n 14 példamondatban, és 3, az ikes probl émához kapcsolódó jelenséget vizsgá ló nem ikes ige 4 példamondatban.

1. táblázat: A vizsgált igék me go sz lá sa igealako k szerint

kij. ható kij. felt. felt. félsz, félsz, félsz.

E/1 E/1 E/1 E/3 E/1 E/2 E/3

virágzik eszik v ita tkozi k viselk edi k alszik iszik elkésik kilátszik/

kilátszódik (edz) (megy) (csinál)

XX

X X X X

X

XX

X X

X X

X (X)

(XX) (X)

2 4 1 2 2 1 1 1 (1) (2) (1)

8 + (3) 4+ 0) 1 1 1 1 (3) 6 14+

(4)

tő mód egyes szám másod ik és harmadi k személyt, pl. go nd olk odo l - gon do l k o d s z . 111. hull - h u l l i k , mert ezeknél vi sz on y l a g kevés ige esetében lehetséges két változat. Vi zsg álja visz ont a teszt a kijelentő mód egyes szám első személyt (ható ala kb an is), a feltételes mód egyes szám első és harmadi k személyt, és a felszó­

lító mód egyes szám első és harmadik személyt (ld. 1. táblázat).

(Második személyben, a rövid és hosszú alak viz sgá la tán ál csak nem ikes igékre tér ki a teszt. Az eredményekkel itt ne m foglal ­ kozunk . )

50 adatközlő adatait dolgoztuk fel 5 almintából: 10 ta ná ­ rét, 10 egyetemistáét, 10 eladóét, 10 munkásét és 10 szak mu nk ás - tanulóét .

Kijelentő mód

Vi zs gál atunk ban az ad atköz lők az ikes alakot legi nk áb b a kijelentő mód egyes szám első személyben választották.

A „Melyik a helyes?" és az „Ön hogyan szokta ejteni?" fül- hallgatós tesztek (ld. 2. táblázat) azt mutatják, ho gy az eszek - eszem pár esetében az ad atk özlők biztosak a vál asztásukban.

(Egyetlen bolti eladó volt, aki az eszem-et ítélte helyesnek, miközben azt állítja magáról, hogy ő eszek-et mond.) Az a d at kö z­

lők háromnegyede mind két tes ztb en az ikes alakot választotta, s csak 9-en vál aszto ttá k min dké t esetben az iktelen formát.

2. táblázat:

A „Melyik a helyes?" és az „Ön ho gyan szokta ejteni?" teszte k eredményei (kij. mód, egyes sz. 1. személy)

helyes: eszem mondok: eszem

helyes: eszek mondok: eszek

helyes: eszem mondok: eszek

értékel­

hetetlen összesen

tanár egyetemista eladó munkás szmtanuló

35 10

6

7 9 3

3. táblázat:

A behelyettesító's teszt (kijelentő mód, egyes sz. 1. személy)

elkésik (1) v it at k o z i k (2)

ikes iktelen ikes iktelen

összesen 22 26 41 6

tanár 7 3 8 1

e gy et emist a 6 4 10 0

eladó 3 7 7 3

munkás 5 5 10 0

szmtanuló 1 7 6 2

ér ték elhe te tl en 2 szmtanuló 1 tanár, 2 szmtan.

alszik (3) iszik (4)

ikes iktelen ikes iktelen

összesen 41 9 37 11

tanár 10 0 10 0

eg ye tem ist a 10 0 7 2

eladó 9 1 8 2

munkás 9 1 9 0

szmtanuló 3 7 3 7

ér ték elhe te tl en 0 1 e g y e t ., 1 munkás

Az alm int ák szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy az ikte- len alakot vála sz tó k között túls úly ban vannak a sza km un ká st a­

nulók .

P é l d a m o n d a t o k :

1. Ha én mé g egyszer e l kés ek /e l k é s e m , el boc sát anak az állásomból.

2. A főnökkel én is vi ta tk o z ó k /v i t a t k o z o m , amikor kell.

3. Én ritkán a l s z o k /alszom reggel hétnél tovább.

4. Grape fru it juice-t mostaná ban én se isz o k / i s z o m , de kólát igen.

A behe ly et te sí tő s feladatoknál szintén az ikes alakokat ha sz ná lt ák töb bsz ör (ld. a 3. táblázatot és az 1-4. pé ld am o n d a ­ tot), s az almintá ko n belül ugyancsak a szakmunkástanulók bi­

zonyul tak a l e g i k t e l e n e b b n e k . Csak 2 olyan ad atk özlő volt, 2 szakmunkástanuló, aki a négy lehetőség közül egyszer sem h a s z ­ nált ikes alakot, 20-an viszont egyszer sem has znál ták az ik-

telén változatot. A 200 (4x50) lehetséges kije le nt ő módú, egyes szám első személyű ikes alak 70,5%-a volt valób an ikes, 26%-a volt iktelen, és 3,5%-a volt értékelhetetlen. A taná ro k 35-ször, az egyetemisták 33-szor, az eladók 27-szer, a mu nk ás ok 33-szor, és a sza kmunkástanulók 13-szor használtá k az ikes változatot.

Igazolódni látszik tehát az a feltételezésünk, hogy az ikes ra­

gozás kijelentő mód egyes szám első személye szoci oli ngv is zt i- kailag jól d i s z k r i m i n á l , tehát felhasználható egy tet szőleges budapesti minta tesztszerű, gyors vizsgálatára.

Egyetérthetünk azzal a megállapítással, hogy az ikes rago ­ zás már nem él, osak egyes ikes igék vannak (vö. pl. NyKk. I:

1013, Jakab 1971:280). Ezzel kell mag yar áznun k azt a tényt is, hogy míg az a l s z i k . i s z i k , vitat koz ik igéket le gt öbb ször ikesen ragozták, az elkésik igét többen ragozták iktelenül. A NyKk.

például (1:1009-1010) 6 csoportb a osztja az ikes igéket aszerint, hogy milyen alakok ban és mi lye n gyakorisággal has zn ál ju k őket ikesen. Ezek a cso por tosít áso k azonban intuíción alapulnak, és csak empirikusan igazolhatók.

Felfogásunk szerint szükség lenne egy empirikus alapú, kva n­

titatív vizsgálatra, mel y tipo log izáln á az ikes igéket aszerint, hogy mennyire ragozzuk őket valóban ikesen. A BUSZI ne m vá l l a l ­ hatta fel ezt a feladatot, „egy ilyen átfogó vizsg ál at ho z a releváns adatok százait-ezreit kellene egy-egy adatközlő től felvennünk." (Kontra 1987:3)

4. táblázat: Az alhat és az alszik ige meg osz lá sa (kijelentő mód, egyes sz. 1. személy)

alhat alszik

ikes iktelen ikes iktelen

összesen 10 36 41 9

tanár 2 7 10 0

egyetemista 3 5 10 0

eladó 2 8 9 1

munkás 3 6 9 1

szmtanuló 0 10 3 7

értékelhetetlen 2 e g y e t . , 1 m u n k á s , 1 tanár

A N y K k . azon állítását, hogy „az ikes igék ható alakjait ma ált alá ban iktelenül ragozzuk" (:1012), k í sé rle tü nk alát ám as z­

totta: míg az al s z i k -ot egyes szám első szemé ly be n 41 -en ragoz­

ták ikesen és 9-en iktelenül, az alhat igénél, az Én se a l h a t o k / al hat om ebéd után, pedig szeretnék pél da mo nd at ba n ez az arány megfordul: 10-en ragozták ikesen és 36-an iktele nül ( l d . 4.

t á b l á z a t ) .

Egy kár ty a az edz ige egyes szám első személyű ragozását vizsgálja. Ennél az iktelen igénél rendkívül gyakori az ikes rag használata: 40% mondott edz em -et és 56% edze k-et (ld. 5.

t á b l á z a t ) . 5. táblázat:

Az edz ige meg os z l á s a (kijelentő mód, egyes sz. 1. személy)

edzem edzek ért ék el het etlen

összesen 20 28 2

tanár 4 6 0

egye tem is ta 4 6 0

eladó 4 5 1

munkás 6 4 0

szmtanuló 2 7 1

Az alm int ákat vizsgálv a azt látjuk, hogy a legkevé sbé a szakm unká sta nu ló k használ ják az edzem alakot, mint ahogy az ikes igék eseté ben is ők bizon yultak a l e g i k t e l e n e b b n e k .

Felmerü lt bennünk a kérdés, hogy t u l a j do nk ép pe n hip erk or- rekció- e az edzem alak. Az ikes igék iktelen rag oz ás a számunkra még k i je le nt ő mód egyes szám első személybe n sem tűnik stigmati- zált változatnak, amit az adatközlők kerülni igyekeznének, mint például a „ s u k s ü k ö l é s t " . (Az iktelen vált oz at ho z fűződő érték ­ ítéletek felde rítése természet esen további teszt elé st igényelne.) Nem lehetséges-e, hogy inkább egy analógiá s vált ozá ssa l állunk szemben, ahol a - dzik végű ikes igék, mint pl. a l e l e d z i k . lo­

pó dzik m i n t á j á r a ragozzák ikesen az edz igét. E feltevésünket a l á t á ma sz tj a az a tény is, hogy a VégSz .- be n (Papp 1969) m i n d ­ össze h á r o m -dz-re végződő nem ikes igét (edz,, m e g e d z , p e d z ) , vi szont 66 - dzik végű ikes igét találtunk.

Felszólító mód

A felszólító mód egészen más képet mutat, mint a kijelentő.

6. táblázat:

A „Melyik a helyes?" és az „Ön hogyan szokta ejteni?" tesztek eredményei (felszólító mód, egyes sz. 3. személy)

helyes: helyes: helyes: helyes:

meggyőződjék meggyőződjön meggyőződjék meggyőződjön

mondok: mondok: mondok: mondok:

meggyőződjék meggyőződjön meggyőződjön meggyőződjék

összesen 13 12 10 6

tanár 6 1 0 1

egyetemista 1 4 0 2

eladó 3 2 3 0

munkás 2 3 3 1

szmtanuló 1 2 4 2

értékel­ 2 tanár, 3 egyet., 2 eladó, 1 munkás, 1 szmtanuló hetetlen (összesen 9 adatközlő)

A meggyőződjön - meggyőződjék pár eredményei a „Melyik a helyes?" és az „Ön hogyan szokta ejteni?" teszt ekb en a nyelvi kö zö s s é g n a g y ­ fokú bizon yta lan sá gá ra utaln ak (ld. 6» táblázat). 9 ad atk özl ő válasza ér té kelhe tet len (szemben az eszek - eszem 5 é r t éke lh e­

tetlen válaszával), 1 6-an pedig mást mondtak helyesnek, mint amit saját állításuk szerint használn i szoktak. Az ért ék el he te t­

lenekkel együtt ez az adat közlő k fele. Az ada tközlők biz o n y t a ­ lanságát mutatja, hogy közül ük 6-an a meg g y ő z ő d j ö n -t ítélték helyesnek, mik öz be n maguk, á m í t á s u k szerint a me g g y őző dj ék alakot használják. Biz on yt ala nságo t tükröz a két ikes és két ik- telen válaszok nagyjábó l egyező száma is (13, ill. 12). .

Az egyes almintá k között nem látszik ha tároz ott különbség, az ikes és az iktelen válasz ok nagyjából eg yfo rmán oszlanak meg.

Egyedül a tanárok vála sz ai ba n mutatható ki val amif éle tendencia, mivel közülük hatan min dkét te sz tbe n az ikes válto za to t vá l a s z ­ tották .

7. táblázat:

A behel yette sít ős teszt (felszólító mód, egyes sz. 3. személy)

virágzik (5) vir ágz ik (6)

ikes iktelen ikes iktelen

összesen 32 14 37 13

tanár 8 2 9 1

egye tem ista 7 3 6 4

eladó 7 2 8 2

munkás 6 3 10 0

szmtanuló 4 4 4 6

értéke lhete tle n 1 eladó, 1 munkás C 2 szmtan.

viselkedik (7) vis el ke di k (8)

ikes iktelen ikes iktelen

összesen 42 6 24 26

tanár 9 0 8 2

egyete mista 7 3 5 5

eladó 8 2 6 4

munkás 9 1 4 6

szmtanuló 9 0 1 9

ért éke lhete tle n 1 tanár, 1 szmtan. 0

eszik (9) kilá ts zi k (10)

ikes iktelen ikes iktelen

összesen 12 38 18 29

tanár 4 6 5 4

egyetemista 2 8 2 8

eladó 3 7 3 7

munkás 3 7 5 4

szmtanuló 0 10 3 6

értékelh etetl en 0 1 tanár 1 munkás

1 szmtan.

P é l d a m o n d a t o k :

5. Azt k í vá no m Önöknek — mond ta egy új fővárosi gim ná zi um fel­

avatási ünn ep él yé n a min is zterh ely ettes — , hog y művelt, m u n ­ kasz erető és az újra mindig fogékony ifjakat bo cs ássan ak ki az isko la falai közül. Szerezzék vi ssz a a tudás becsületét!

Virá go zz on /v ir ág oz zé k az előírásoktól mentes, önálló és egyéni tanári m u nk a min dann yi un k hasznára!

6. A szomszédomnak szép virágai vannak, igen büszke is a kertjére.

A múltkor észrevette, hogy bámul om a virágait, s így szélt:

Tetszenek, ugye? A m a g a kertje is lehetne ilyen. H a azt akarja, hog y az a kert is ilyen szépen v i r á g o z z o n / v i r á g o z z é k , akkor tőlem vegyen virághagymát!

7- Az iskolaigazgató nyugo dt hangon így szólt egy mél tatlankodó, szitkozódó szülőhöz: Kérem, vis elk ed jen /v is el ke dj ék úgy, hogy ne kelljen a gyer eke k előtt szégyenkeznünk.

8. — Nem enged hetjük meg, hogy itt minden ki úgy vis el k e d j e n / v i ­ selkedjék , ahogy akar — mo nd ta Jenő bá és rávágott öklével az asztalra.

9. Nem szükséges, hogy mi nd enk i egyen/egyék a levesből.

10. Nem akarom, hogy kilátsszon/kilátsszék/kilátszód. ion/kilátszód- jék az alsószoknyám.

A behel yette sít ős fel adatokban az egyes szám har ma di k sze­

mélyit alakok (6 kárt ya x50 adatköz lő=30 0 előfordulás) 55%-a volt összesen ikes (ld. a 7. tá blá zatot és az 5-10. példamondatot).

18 adatközlő mon dot t k i l á t s s z é k - ot vagy k i l á t s z ó d j é k - o t , 12 mo n ­ dott egyék - e t . ellen ben 32, ill. 37 vi rá go z z é k - o t . és 42, ill.

24 vi se lke djék- e t .

A teszt k é s zí tő in ek feltevése az volt, hogy az Azt kíván om Ö n ö k n e k ... (5. pé ld amo ndat) sokkal igényesebb ny el vh as zn ál at ot kívánó beszédhelyzet, mint az A szomszédo mnak szép virág ai va n ­ nak . . . (6. példamondat), és ezért az első esetben mag a s a b b lesz az ikes változat előford ulá si aránya. Ez a feltevés ne m iga zol ó­

dott be, a két mo n d a t b a n a kapott ikes alakok ar án ya m e g k ö z e l í ­ tőleg azonos. A másik pár, Az iskolaigazgató nyugo dt ha n g o n így szólt... (7. példa mondat) és a Nem eng edhetjük m e g ... (8. p é ld a­

mondat) lényeges kül ön bsé get mutat, azonban ne m vagyu nk m e g g y ő ­ ződve arról, hogy az ikes alak választ ásako r val óban a szöveg- környezet szerepe dominál, ugyanis legalább ann yi ra oko zh at ta a viselkedjék gy ak ori bbs ágát az első esetben az, hogy nem valódi egyes szám harm adi k személ yű alakról, han em magáz ás ró l van szó.

Ez további tesztel ést igényel.

A BUSZI céljainak megf ele lően (Kontra 1987:4), már ez a kiseb b körű viz sgá lat is kvantitatíve t u dj a igazolni a NyKk.

(1:1011-1012) áll ítása it az ikes igék pa ra di gm án belüli kü l ö n b ­ ségeiről: tehát, hogy „leginkább tar tja magát az ikes ragozás a jelentő módban", ill. „a felszólító mó dba n jobban ta rt ja magát még az ikes jelleg, mint a feltételesben". Mi összesí tve a ki­

jelentő m ó d ú alakok 7 0 ,5%-át, a felszólító mó dú alakok 55%-át (harmadik személyben), a feltételes módú ala kok nak pedig nem re­

leváns mennyiségét, 1%-át találtuk ikesnek. (Egyes szám első sze­

mélyb en egy adat köz lő sem mondta, hogy Ha ne m lenne semmi enni ­ való itthon, akkor én se enném s e m m i t . Egyes szám har ma di k sze­

mélyb en min dö ss ze egy adatközlő, egy me gj eg yz é s e i b ő l köv et ke z­

teth et ően nagy nyelvi tud ato ssá gra töre kv ő tanár m o n d t a azt, hogy Ha adnál neki, Pist a is ennék a g u l y á s b ó l .)

Az az igen elterjedt nézet, hogy az ikes ragozás mind en al akban és mi n d e n igénél partikuláris jelenség, és csak a pr esz ­ t íz sc so porto k n y el vé be n él, nem áll: a k i je le nt ő mód egyes szám első sze mél yb en (pl. a l s z o m ) az ikes alakok voltak túl sú lyb an vi zsgálatunkban. Különb ség et kell ezért tenni nemc sa k a k ü lön bö ­ ző igetípusok között, hanem az ikes parad igm án belül is: az olyan alakok között, ahol a nyelvi változás még nem érte el azt a fokot, hogy az ikes alak partikuláris jelenséggé szorult vo lna viss za

(pl. a ki ej el e n t ő mó d egyes szám első személy, sőt, az egyes szám harmadik személy), illetve, ahol már viss zas zo ru lt (feltételes mód első és har ma dik személy), ugyanis a nyelvi változás nem egy­

formán érinti az egyes alakokat.

A tes zte k alapjá n a felszólító módot köztes jelenségnek t a r t ­ juk, itt ugyanis elég gyakorinak tal ált uk az ikes ragozást, de nagyobb volt az ingadozás.

Az ikes ragozás megis mer ésébe n további fe la dat okn ak t e k i n t ­ jük a következőket:

1. A jelzett ké rd és ek további t e szt vi zs gá la ta (pl. mily en hat ása van a m a g á z á s n a k a kontextus melle tt az ikes forma vál a s z t á ­ sára felszólító módban; fűződik-e neg at ív érté kítél et az ikes igék ikt elen ragozásához, és ha igen, me ly igéknél és mily en m ó d o k b a n ) .

korpuszával. Ebben 200 budapesti adatközl ő adatait vizsgáljuk.

3. Feltételezzük, ho gy az interjú során az adatk öz lő k több beszé d- stílust használnak, például a tesztek közb en választékosabb , a beszélgetés során kevés bé választékos stílusba n beszélnek. Me g ­ vizsgálandó, hogy azonos lexémák esetén a tes zt e k b e n valóban gyakoribb-e az ikes alakok használata, mint az öss ze fü gg ő be ­ szédben.

Irodalom

Jakab L. (1971), Az ikes ragozás a mai magyar nyelvben. N y r . 95:270-281.

Kontra M. (1987), Budape sti szociolingv iszti kai inter jú - m á s o ­ dik v á l t o z a t . MTA Nye lvt udomá nyi Intézet. Kézirat.

Kontra M. (1988), Buda pest soc iolinguistic i n te rv ie w - versi on t h r e e . MTA Nye lvtu do má ny i Intézet. Kézirat.

NyKk. = Nyel vműve lő k é z i k ö n y v . Szerk. Grétsy László - Kova lo vs zk y Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980-1985.

V a g o , R. (1980), The Sound Pattern of H u n g á r i á n . Geo rg et ow n University Press, Washington, D. C.

VégSz. = A magyar n y el v szóvégmutató s z ó t á r a . Szerk. Papp Ferenc.

Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969.

SZEM ÉLY Ü ALAKJÁNA K (én t u d n é k /t u d n á k ^ H ASZ NÁLAT A KÜLÖNBÖZ Ő TÁRSADALMI

CSOPORTOKBAN Laczkó Mária

N y elv ün kb en számos olyan jelenség van, amel yne k meg ít é l é s e problematikus, hisz en sokszor csak szu bjek tí v vél emé ny ek re é p í t ­ hetünk. Az egyik ilyen probléma a - n á k , az igék feltétele s mód, egyes szám első személyű illeszkedett és ez esetb en nem standard módjele. A sz ak iro dalom ban azt olvashatjuk, hogy az igék felté ­ teles mód egyes szám első személyű al ak ja ib an ter je d a - n á k - féle igeragozás. Például Ferenczy Géz a és Kov a l o v s z k y Miklós szerint ez a — h e l y tel en ne k ítélt — módjel változ at egyre gyakor ibb mind az él őszób eli meg nyi latkozásokban, mi nd a ny o m t atá sb an (Fe­

renczy 1971, Kov alo vsz ky 1977). Az azonban, hogy a - nák ha s z n á ­ latának mi a társa dal mi disztribúciója, po nt os an ne m ismert.

Még G. V a rg a György i átfogó felmér ésé ben és Ala kv á l t o z a t o k a budapest i k ö z n y nel vb en című munká já ba n sem ta lá lu nk erre uta ­ lást (G. V a rg a 1968).

A s z a ki ro da lo mb an továbbá felvető dik az is, va jon mivel h o z ­ ható ös sz ef üggés be az az általános vélemény, hogy a normától el­

térő változa t me gl eh et ős en gyakori, sőt egyre jobban terjed. Er­

re kéz en f e k v ő ma gy ará zatké nt a m a g á n h a n gz ó- il le sz ke dé s tö rv ény - szerűségét említik, nevez etesen azt, hogy az illesz kedés érvé ­ nyesül az igék ragozásában, tov ább á az igékhez járuló mó dj elek esetébe n is. Közny el vünk ben azo nban az igék feltéte les mód egyes szám első személyű alakja kivétel, mert ezekb en a módjel egyalakú, a mél y hang ú igék után is magas hangú (én t u d n é k ). Ál­

t a lá no sa n elf oga dott nézet az, hogy az ill esz kedet t és ez esetben nem stand ard alakok a nyelvi ga zd as ágo ssá g mi att i egyszerűbb m e g o l d á s r a tör ek vés köv etkeztében jöttek létre vagy talán a m é l y h a n g ú v é g ződ és ű tárgyas alakok analógiás hat á s á r a kel e t k e z ­ tek (K ov alovs zky 1977). Többen n y e l v j á rá si as sá gn ak tartják.

Már Simonyi Zsigmond Tüzetes magyar nyelvta n című m u n ­ kájának hangtani rés zé be n ezt írja: "Van sok olyan n y e l v ­ járásunk, amely az iktel en igék feltételes mód egyes szám első személyét is á-val ejti a többi személy ana ló gi áj ár a (pl. én járnák )".

Mindezek is me ret ébe n dol go za tomba n kísérletet tes zek a - nák- ról alkotott kép pontosítására. Célom elsősor ban az, hog y a - ná k- féle igeragozást minős égi és me nny iségi mut ató kkal jellemezzem.

Ennek alapján két kérdé skö rt viz sgá lok meg: 1. kik has zn á l j á k a -nák-o t , 2. ezzel össze fü gg és be n választ keresek arra, hog y a szakirodalomban említett jelenségeken kívül mi ly en nyelvi és nem nyelvi tényez őknek lehet még hat ás a a - n á k - féle igeragozásra.

A kérdések pon tos abb meg válas zo lá sá ho z a N y e l v tu do má ny i In­

tézet Élőnyelvi csopo rtj án ak budapest i szo cio li ngv is zt ik ai in­

terjúját (vö. Ko ntr a 1987), illetve annak egyes eredmé nye it használtam. Az interjú a feltételes mód jelen idő egyes szám el­

ső személyű módjel h e l ye sn ek és hel yte lenne k ítélt vál to za ta it (-né k /-n á k ) célzotta n az ún. produk tív t e s z t f e lad at ok ba n v i zs gá l­

ja. Kaphatunk azonba n adatokat erre vona tko zóan a szö ve gol vas ási feladatokból, illetve egy fülhallgatóval végzett t e sz tf el ad at ból is. A vizsgálati anyag ennek alapján há rom részből állt. A pr o ­ duktív teszt fela da to kb an az ad atköz lők nek a k ö v et ke ző monda to ka t kellett kiegé szí te ni ük a tud ige meg fel elő alakjaival:

a) Ha jobban meg fizetnének, ... én jobban is

dolgozni. tud

b) ... én sz orgal mas abb is lenni, ha akarnék.

tud

c) Ha a szüleim akarnák, ... én szo rgalmasabb

is lenni. tud

A második feladatba n a vizsgált személyek adott szöveget normál és ehhez képest gyorsít ott tempó ban olvasta k fel. Ez esetben a vizsg álandó igeala kok az „Ezerszer" című szöveg ut ol ­ só két monda táb an szerepeltek: „... Ha hatszo ros vagy n y o l c s z o ­ ros órabért k a p n é k . akkor sem hag yná m a lakásban e g y e d ü l . Ilyet én nem csinálnék semmi pénzért sem !" A fülhal lgató val végzett tesztben a feladattípus neve: „Azonos vagy különböző?", a v i z s ­

gálandó igealakok: c s i n á l n á k - c s i n á l n á k . Az a d a t k ö z l ő k n e k ekkor a két szó jelentését kellett azonosnak va gy k ü l ö n b ö z ő n e k ítél ni­

ük.

Ös sz ese n 50 budapesti adatközlő anyagát v i z s g á l t a m 10-es csoportokban, a köv etkez ő társadalmi me gos zlásb an: tanár, egye­

temista, bolti eladó, munkás, sza kmunkástanuló. (Nyelvjá rás i je­

lenséget egyik adatközlőnél sem tap asz tal tunk. ) E red ménye k

A fel adat ok ba n (produktív tesztek és az olvas ási feladatok) az 50 ad atk özlő 350 válaszából 344 volt é r ték el he tő a - n á k /-nék szempontjából. Ebből 92,4% a - n é k , 7,6% a - n á k - ra adott válaszok aránya. Az il les zkede tt és ez esetben n e m standar d módjel, mint látható, vis zo n y l a g magas arányban fordult elő, s h a s onl óa n ala­

kult a fel ada tok tí pu sa szerinti bon tás ba n is (lásd 1. táblázat).

1 . táblázat: A -n á k /-n é k , megos zlá sa felad at tí pu so nk én t Pro du kt ív tesztek Olvasás

-né k 88,7% 95,4%

-ná k 11,3% 4,6%

Fül hal lgató val végzett teszt Azonos Különböző

26% 74%

S ze mb et űn ő a fülhallgatóval végzett tes zt fel ad at eredménye.

A vizsgált sz emé lyek 74%-a különbözőnek, 26%- a pedig azonosnak t art ja az egyes szám első és a többes szám har ma dik személyfi csinál nék és csin áln ák igealakok jelentését. Máské pp en fogal maz­

va: a feltétele s mód egyes szám első személyű igék esetén a kö z­

ny el vb en k i v éte lk én t számon tartott - nék módje let az adatköz lők min te gy egy har mad részben ké ta lak únak vélik azokhoz képest, akik eg ya lak únak gondolják. Termész etese n az ere dmény ek értékelésekor szem előtt kell tartanunk, hogy itt nem spontán beszédről, hanem tes ztf elada tok ról, tehát igényes ny el vh asz nál atot kiváltó be sz éd ­

helyzetről van szó. Számo lv a ezzel a ténnyel, a %-os értékek azonban val ószí nűs ítik a szaki rodalom azon megállapítását, hogy a -nák -féle igeragoz ás egyre jobban terjed. Más rés zt felmerül a kérdés, hogy a - nák nagy fok ú elt er jedés ében a szaki ro­

dalomban feltételezett okok között nem a tárgyas igeala kok an a ­ lógiás hatása a legerősebb-e.

Úgy tűnik, hogy t e szt he ly ze tb en — mikor a beszélő nél a spontán beszédhez vi sz o n y í t v a kódvál tás tö rtén ik — a - nák el ő­

fordulási arányát a feladat jellege is befolyásolja. Feltűnő, hogy míg az olvasási fel ada tok ban csak 4,6%-os a ne m standard alakok aránya, addig a k i eg és zí te nd ő mon da tok ban 11,3%-os, tehát közel két és félszer gy ako ribb a nem standard módjel. F e l tét e­

lezhető, hogy a kü lön bség az olvasás során jelentkező lehetséges tanulási folyamat eredménye (a hangos felolvasás előtt az adat­

közlők magukb an is elolv as sá k a szöveget). Ellen tm on d azon ban ennek a feltevésnek az egyéb nyelvi téve szt és ek nagy száma, má s ­ részt a produk tív t e s z t fe la da to k estén is el ké pz el het ő az, hogy az adatközlők előre elolvassá k a kieg és zí te nd ő mondatot. Ezért valószínűleg itt inkább az íráskép „húzó" hatásával kell szá­

molnunk. Vagyis: az öss zef üggő szövegben a feltételes módú ige­

alak felolvasásakor nem kell dönteni a megf el el ő alakról, s f e l ­ tehetően ezért vizu áli san jobban ko nc en trá lun k az előtt ünk m e g ­

jelenő szövegre. így az illeszkedett, tehát nem sta nd ard fel­

tételes módjel megj ele né se is ritkább, val ós zí nű s í t h e t ő e n fél- r e o l v as ás bó l, olvasási hibából ered. Ugyanak kor felte he tő en az olvasási feladatnak a te lj es ítm ény e áll a le gk öze lebb a - nák spontán beszédbeli használatához.

Az elmondottakat me gerős íti a produktí v t e sz tf el ad at ok ban kapott olvasási eredm ény is. A Tudnék én szorgal masab b is lenni, ha akarnék mondat ban szereplő akarn ék igealak olvasását egyet len adatközlő sem té ve szt ette el. Ez persze nem azt jelenti, hogy az akarnák változat n e m fordul elő, han em inkább azt, h o g y ez ese t­

ben egy más típusú fe la da thely zet ről van szó; az a d at kö zl ő m o n ­ datot egészít ki, a feladat me gol dásak or a neve zett igealakot (akar né k) így fel tehetően sokkal fig yel meseb ben olvass a el.

A szö ve gol vasás i feladatokban két fe lté telezés volt: 1. a normál tempó és az ehhez képest gyorsabb vált oza t esetén közel azonos lesz azok száma, akik a -ná k -ot használják; 2. az eset­

legesen mag as ab b -nák arány a tempó gyo rs u l á s a mi att i kevésbé tökéletes feldolgozásnak, olvasási hibának, nyel vb ot lá sn ak tud­

ható be. A vizsgált csoportban és fel adatt íp us ban „lassú" olv a­

sáskor valami vel keves ebb volt a standard módjel aránya, mint

„gyors" olvasáskor. (Lassú olvasáskor 94,9%, gyors olvasáskor 95,8%.) A mi nim áli s különbség — amely eg ye tlen adatköz lőn ek (egyetemistának) az egyik igealak (c s i n á l n é k ) lassú olvasásakor

„tévesztett" vála szát jelenti — , elhanyagolható. E fela da tt í­

pusnál az egyéni megosz lás ok és a társa dal mi hely zet ös sz efüg­

gése alapj án elmondható, hogy a - nák csak a mun k á s o k (3 ada t­

közlő 6 válasza), illetve a sza kmunkások (1 ada tk öz lő 2 válasza) között fordult elő. A kétféle olvasás között az adatok nem mut a t ­ nak eltérést, ez esetben némi különbsé g csak az igék szó tag szá­

ma szerint volt. A kapnék igealak (egyszótagú igető + toldalék) lassú és gyors olvasásakor több volt az ill esz kedet t módjel ará­

nya, mint a cs iná lné k forma (kétszótagú igető + toldalék) esetén, ami mi nde n bizonnya l az illeszkedés pr oblém ájá val magyarázható.

Éppen ezért kérdés és további vizsg álatot érdemel, hogy a tem pó­

váltással járó olvasási feladatokban nagy számú populáció esetén tap aszta lha tó-e különbség, és ha igen, miért.

A tes zt fe la da to kb an összetett mon da tok szerepeltek.- Ezek főmondatokból és feltételes me ll ék monda tok ból álltak. Minden esetben ugyanaz t az igét (t u d ) kellett a főmon da tb a bei ll es zt e­

ni. A főmondato k és a mellék mon datok vis zo ny a alapján, illetőleg a m e llé km on da to kb an szereplő feltételes módú igealakok szemp ont­

jából azonb an h á ro m különböző helyzetről beszélhetünk. A három m on da tr a kapott %-os értékek ezt csak részben tükröz ik (lásd. 2.

t á b l á z a t ) .

2. táblázat: A -n á k /-nék megoszlása a produktív tesztfeladatokban

a) Ha jobban meg- b) ... én szorgal- fizetnének, ... masabb is lenni, én jobban is ha akarnék, d o l g o z n i .

c) Ha a szüleim a k a r n á k , ...

én szorgalma­

sabb is lenni.

tud tud tud

-nék 76,7% 83,3% 8 3,3%

-nák 23,3% 16,7% 16,7%

Mivel a - n á k /-nék használatában ingadozás a tanároknál és az egyetemistáknál egy esetben sem volt kimutatható (minden ta­

nár és minden egyetemista, minden mondatban -né k -et használt), a %-os értékek a maradék 3 társadalmi réteg válaszaiból adódnak.

Az adatok alapján valószínűnek látszik, hogy a két tagmon­

dat egymáshoz viszonyított helyzete kevésbé ha t á r o l j a be a stan­

dard módjel választását. (Vö. az a) és a b), illetve a b) és a c) mondatra kapott értékeket; a) és c) helyzetben a mellékmondat a főmondat előtt, b) helyzetben pedig a főmondat után található.) A - n á k /-nék választásában a tagmondatok közötti szintaktikai vi­

szony mellett meghatározóbbnak látszanak a feltételes tagmonda­

tokban előforduló igealakok, mint „húzó" kontextushatás. Az a) helyzetben a feltételes m e llékmondatban található feltételes m ó ­ dú, többes szám harmadik személyű, alanyi ragozású igealak (me g f i z e t n é n e k ) kevésbé motiv á l ( h a t ) j a a - n á k . illetve a - nék választását, s valószínűleg ezért a legkevesebb a standard mód- jel aránya. A b) helyzetben sincs látszólag közvetlen hűzó k o n ­ textushatás, ha azonban az adatközlő a feladat meg o l d á s a során először végigolvassa magában a szöveget, a feltételes módú, egyes szám első személyű akarnék igealak előhívhatja a - nék módjelet.

A c) helyzetben viszont feltételezhető, hogy a - n á k /-nék válasz­

tásakor levő esélyegyenlőség a - nák javára tolódik el, hiszen a feltételes módú, egyes szám első személyű igealak beillesztését közvetlenül megelőzi a többes szám, harmadik személyű, tárgyas alak (a k a r n á k ) . Az említett feladatmegoldási stratégia miatt azonban az adatközlő számára „megvilágosodhat", hogy a feltéte­

les tagmondat és a főmondat alanyai különböznek, s így az akarnák

mellet a tudnék vál as zt ás a is maga sab b lehet.

A pr odu ktí v tes zt fel adato kba n a társa dalmi státus szerint a munkáso k és a sza kmu nkástanulók bi zo nyu ltak leginkább „nákolók- nak". A - n á k /-nék meg oszl ás a mondato nké nt a k ö v etk ez ők ép pe n ala­

kult (lásd 3. táblázat).

3. táblázat: A - n á k /-nék meg osz lá sa a tá rsa dalmi réte gző dést t e ­ kintve a pro duktí v teszt fel adato kba n

a) Ha jobban me g ­ fizetnének, ...

én jobban is d o l g o z n i .

b ) ... én szo rg al­

masabb is lenni ha a k a r n é k .

c) Ha a szüleim akarnák, ... én szorgalma sabb is lenni.

tud tud tud

-nék -nák -nék -nák -nék — nák

tanár 100% - 1 00% 100% -

e g y e t . 100% - 1 00% 100% -

bolti ea. 100% - 90% 10% 80% 20%

munkás 70% 30% 90% 10% 70% 30%

s z a k . t 60% 40% 70% 30% 100% -

átlag 86% 14% 90% 10% 90% 10%

Mint látható, a munkások m i ndh ár om tes zt mo nd at ba n használ ták a - n á k - o t , szemben a szakmunkástanulókkal, akiknél szintén magas volt a -nák aránya, de például a c) tí pu sú m o nd at ba n 100%-osan -nék-et választanak.

A bu d ap es ti szociolingvisztikal interjú alapj án készített mond ato kkal tes ztfel ada tokat vége zt et te m 8. osztályos tanulókk al is. (A gy erm ekek (23 fő) a XIX. kér. Ady Endre Úti Általános Is­

kol a tanulói.) Célo m az volt, hogy megtudjam, a -n á k /-nék has z­

nál at áb an tapas ztal ha tó -e különbség az általános iskoláso k és a s za km unk ástan uló k között, másrészt az eredmény eket öss zehason-

líthattam a felnőttekével is.

A kiegészítendő mondatok a következők voltak:

1. ... megyek holnap k i r á n d u l n i . Noémi

2. Készítenék én ajándékot, ha ... . akar 3. Abban a .... . nem mehetsz moziba!

farmer

4. Ha megkérnének, ... . én verset is írni.

tud

5- ... egy farmert vásárolni.

szeret

6. Ha ... . egy biciklit, beutaznám vele a fél világot.

kae

7. Annak a ... elveszett az erdőben a pénze.

férfi

8. Ilyet én nem ... semmi pénzért sem!

csinál 9. ... voltam a meccsen.

Albert

10. Ha a barátaim akarnák, ... én kirándulást is szervezni.

tud

11. Ennek a ... nincs ma szerencséje.

férfi

12. ... én új autót is venni, ha akarnék.

tud

13. A nyáron ... voltam.

Athén

14. Ha ... tudnék én szorgalmasabb is lenni.

akar

A főmondatok és a mellékmondatok viszonya alapján a 4., a 12. és a 10. mondatokat értékeltem (vö. 4. táblázat). (Ezek a felnőtteknél használt a), b), c) helyzetű mondatoknak felelnek meg. )