A programkészítés során – az ágazati adatgyűjtéssel párhuzamosan – a megye valamennyi tele-pülést felkerestük és a helyi vezetők, szakemberek segítségére alapozva értékeltük a települések környezeti viszonyait (környezetvédelem jogi megalapozottsága, környezeti adottságok és prob-lémák, stb.), erre alapozva településszintű környezeti SWOT-analízist készítettünk. Ez a feldol-gozás a helyzetértékelő kötet részét képezi, de szeretnénk leszögezni, hogy ebben nem vállalkoz-hattunk a települések nagy részénél hiányzó környezeti programok helyettesítésre. Jelenleg a rö-vid térségi értékeléseket (környezetvédelmi szempontú SWOT) adjuk közre.
2.1. SZEGEDI KISTÉRSÉG Erősségek
a térség központi települése rendelkezik környezetvédelmi programmal, melynek aktualizálása folyamatban van;
a települések belterületén nagyfokú a ve-zetékes ivóvíz- és gázellátás, az utak túl-nyomó többsége burkolt;
kedvező természeti adottságokkal rendelke-zik: szénhidrogének, felszíni és felszín alatti vízkészletek, termálvizek, vízi szállítás le-hetőségei, kitermelhető építési homok;
kedvező klimatikus (az ország legnapfénye-sebb területe), megfelelő talajadottságok és a tradicionális feldolgozóipar jó gazdasági bá-zist jelent a mezőgazdasági termelés számára;
kedvező közlekedésföldrajzi helyzet, ha-tár-menti fekvés;
jó belső közlekedési kapcsolatok,
a települések közül több rendelkezik kör-nyezeti programmal, vagy a környezet ál-lapotát javító rendeletekkel;
a hulladékhelyzet (a szegedi hulladékudvar létesítésével) sokat javult, és a regionális hulladékgazdálkodással tovább javulhat.
Gyengeségek
a hulladékgazdálkodásban elért eredmé-nyek ellenére továbbra is sok az illegális szemétlerakó, az elkészült hulladékválo-gató kihasználtsága még alacsony, a je-lenlegi lerakó nem megfelelő;
a szennyvíz elvezetése és kezelése nem megoldott a települések többségében, a sze-gedi szennyvíztisztító kiépítettsége hiányos;
a külterületek infrastrukturális hiányossá-ga számottevő veszélyforrást jelent;
jelentős a potenciálisan ár- és belvízve-szélyes területek aránya;
a vízfolyások jelentős szennyezéssel terhel-tek;
a közlekedési előnyök mellett a nagy for-galmú utak környezetterhelése jelentős;
az ipari üzemek emissziói jelentősek, gyakran határérték fölöttiek;
a szénhidrogén-termelés környezeti koc-kázatai és környezetkárosítása.
Lehetőségek
a környezeti terhelések jelentős része visz-szaszorítható olyan infrastrukturális fej-lesztésekkel, amelyekhez támogatások pá-lyázhatók az EU előcsatlakozási program-jaiban (szennyvíztisztítók, csatornahálózat);
a „látókörbe került” plazmaerőmű megépí-tése stratégiai fontosságú elem lehetne a tá-gabb térség hulladékgazdálkodásában is;
a közlekedési fejlesztésekkel (autópálya megépülése a határig, déli vasúti össze-köttetés megteremtése) tovább javulhat a vidék regionális szerepe, élénkülhet a be-ruházási kedv;
megfelelő marketinggel a jelenleginél is vonzóbb idegenforgalmi célpont lehet a kistérség;
az adottságokra alapozott környezetkí-mélő gazdálkodás (pl. gyümölcstermelés) jó piaci lehetőségekhez juthat az EU-ban.
32
Veszélyek
megfelelő nemzetközi szabályozások és szerződések hiányában a kistérség két meg-határozó folyója súlyos, akár visszafordít-hatatlan károsodást szenvedhet;
a késlekedő közlekedéshálózati fejlesztések esetén a növekvő forgalom további levegő-minőség-romlást eredményezhet;
a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés jelenlegi hiányosságai mind a felszínalatti vi-zekre, mind a talajokra nézve hosszabb távon súlyos károsodást jelenthetnek;
az ár- és belvízvédelmi fejlesztések elmaradá-sa jelentős veszélyforrást állandósítana;
a szénhidrogén-kutatás és -termelés környe-zeti kockázatai;
2.2. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG Erősségek
a kistérség központja rendelkezik olyan kör-nyezetvédelmi programmal és területrende-zési tervvel, amely a kistérség többi telepü-lésének érdekeit is figyelembe veszi;
a településeken jelentős infrastrukturális beruházások zajlanak, amelyek a szennyvíz-és a hulladék-elhelyezszennyvíz-és feszültségét többé-kevésbé megoldják;
a mezőgazdaság természeti és társadalmi feltételei kiemelkedően kedvezőek;
kedvezőek a helyi rekreációs adottságok;
Gyengeségek
a terület jelentős része mély fekvése miatt ár- és belvízveszélyes;
a folyékony települési hulladék gyűjtése és kezelése Hódmezővásárhelyen kívül még megnyugtató megoldásra vár;
az alacsony erdősültség és a nagy táblamé-retek deflációs problémákat okoznak;
a hódmezővásárhelyi ATEV légszennyezése jelentősen rontja a lakosság komfortérzetét.
Lehetőségek
a tervezett közúti fejlesztések jelentősen csökkenthetik az átmenő forgalom okozta szennyezéseket.
az eddig csak részben kiaknázott potenciálok – például a termálvíz – a kistérség vonzerejét a mostaninál is nagyobbra növelhetik;
Veszélyek
a vízügyi fejlesztések elmaradása főként belvízproblémákat okozhat, de árvízi kocká-zattal is járna;
a holtágak rehabilitációjának elmaradása, a mártélyi holtág környezetének megoldatlan szennyvízelhelyezése jelentős értékvesztés-sel jár;
a Tiszát ért (illetve potenciális veszélyt je-lentő) szennyezések hosszú távú környezeti kockázatai;
a veszélyeshulladék-lerakó környezeti koc-kázata.
2.3. MAKÓI KISTÉRSÉG Erősségek
a térség határmenti fekvése miatt kedvező a közlekedésföldrajzi helyzetben van, jók az adottságok az interregionális együttműködés fejlesztéséhez;
jelentős felszíni és felszín alatti vízbázis áll a fogyasztók rendelkezésére;
a termőföldek minősége kitűnő, az egyéb természeti adottságok (pl. magas
napfény-tartam) kedvezőek a tradicionálisan sok em-bernek megélhetést biztosító intenzív mező-gazdasági termelés számára;
a települések vezetése többnyire a környezet-védelmi célú fejlesztések elkötelezett híve;
Gyengeségek
országon belüli periférikus fekvés;
a rendelkezésre álló vízkészletek szennyezé-sének kockázata számottevő;
jelentősek az infrastrukturális elmaradások – különösen a folyékony és szilárd települési hulladék esetében;
az erdősültség foka a lehetőségekhez képest igen alacsony;
a jelentős átmenő forgalom miatt fokozott a légszennyezés, számottevő a balesetveszély illetve az utak menti szennyezés.
Lehetőségek
a regionális együttműködések keretében a környezet állapotát előnyösen érintő beruhá-zásokra pályázatok útján támogatások sze-rezhetőek (pl. PHARE CBC);
a védett természeti és kulturális értékek vonzó célpontjai lehetnek a falusi és az ökoturizmusnak;
a vízbázis-védelemhez is igazodó környe-zetbarát mezőgazdaság termékeinek kedve-ző piacra jutási lehetőségei lehetnek az EU csatlakozás után.
Veszélyek
a Maros vízminősége, illetve a hordalékkúp vízbázisának védettsége meghatározó rész-ben a határainkon kívüli események és in-tézkedések függvénye;
a várhatóan itt húzódó EU határhoz kap-csolódó fejlesztések környezeti kockázatai.
2.4. CSONGRÁDI KISTÉRSÉG Erősségek
a térség központjának van környezetvédelmi programja, a környezetvédelem terén harozott elképzelések vannak, társadalmi tá-mogatottsággal;
a kistérségben meghatározó fontosságúak az élővizek, mind élővilág, mind a vízhaszno-sítás, mind a rekreáció szempontjából;
a mezőgazdaság számára természeti feltéte-lek jók, a területhasznosítás igen változatos;
a felgyői regionális hulladéklerakó a kistérség hulladékgazdálkodását pozitívan befolyásolja;
az erdősültség foka a megyei átlagnál nagyobb.
Gyengeségek
a lakosság egy része a természet- és környe-zetvédelemmel folyamatos konfliktusban van, az érdekellentétek kezelése egyelőre nem át-gondolt, hiányzik a kompromisszumkézség;
a termálvíz felhasználása során gyakran ke-rül a környezetbe a sógazdag meleg víz;
az erdők egy része tájidegen fajokból áll, elsősorban a gazdasági érdekek alakítják az erdők sorsát;
a hulladéklerakók (a felgyői kivételével) az előírásoknak nem, vagy csak részben felel-nek meg, környezetterhelésük jelentős, sok az illegális lerakó;
a folyékony települési hulladék gyűjtése és keze-lése nem megoldott, vagy elavult módon történik.
Lehetőségek
a terület kiemelkedő fontosságú lehet a zöld-folyosó-hálózatfejlesztésében (különböző irányú zónák találkozása)
a Tisza-menti terület vélhetően kiemelt fi-gyelmet kap a különböző regionális progra-mokban, ami jobb együttműködés lehetősé-get, jobb pályázati pozíciót és eredménye-sebb érdekérvényesítést tesz lehetővé;
a gyógy- és ökoturizmus jelentős területi kihatású lehet.
Veszélyek
a potenciálisan várható, tartós árvizek töl-téserősítések nélkül veszélyt jelenthetnek;
az élővizek hazai és határon túli szennyezé-se jelentős kockázati tényező;
a vízgazdálkodásban hosszabb távon terve-zett változások környezeti kockázatai.
34
2.5. SZENTESI KISTÉRSÉG Erősségek
a szentesi új hulladéklerakó és a szennyvíz-tisztító a térségi szilárd és folyékony hulla-dékkezelési gondjait hosszabb időre meg-oldja;
magas aranykorona értékű földek és jelen-tős szántóterületek állnak a gazdálkodók rendelkezésére;
az élővizek közelsége kedvező öntözési lehetőségeket biztosít;
a tervezett erdősítések kivitelezésére van-nak alkalmas szabad területek;
a kedvező termálvíz-adottságok többcélú használatot biztosítanak;
Gyengeségek
a települések jelentős részénél a hulladék elhelyezése helyben (földtani, hidrológiai okok miatt) nem oldható meg, az elszállítás nem mindenütt történik szervezetten;
a szennyvízkezelés a települések szintjén hiányos, a csatornázottság elmarad az indo-kolt mértéktől;
az elhasznált hévizek elhelyezése többnyire nem megfelelő, a belvízelvezetés hiányos;
az ivóvizek minőségi problémái az egész kistérséget érintik;
Lehetőségek
a termálvízkincs nagyobb hatásfokú kihasz-nálása (pl. a fábiánsebestyéni geotermikus erőmű terve) a környezeti szempontok ma-ximális figyelembevételével jelentős gazda-sági, idegenforgalmi lehetőség;
a közúthálózati fejlesztések segíthetnek a térség gazdasági kapcsolatainak élénkítésében;
Veszélyek
a térség kisebb településeinek gazdasági lemaradása akadályozza az infrastrukturális fejlesztéseket.
2.6. A MÓRAHALMI KISTÉRSÉG Erősségek
a kistérség fogékony a környezetvédelmi fejlesztések terén, szervezett a települések közötti együttműködés;
az infrastrukturális ellátottság az ivóvíz-, a vezetékes gáz- és az úthálózat tekintetében a belterületeken megfelelő, a közintézmények és oktatási intézmények szennyvízkezelése megoldott, bár legtöbbször kényszerből;
a hulladék-elhelyezés sokáig nyitott kérdése a Szegedre történő szállítással megoldódik;
többcélúan hasznosított termálvíz, jelentős szénhidrogénkészletek;
az ipari szennyezés (az ágazat kialakulatlan-sága miatt) gyakorlatilag ismeretlen foga-lom, a mezőgazdasági eredetű környezet-szennyezés a tulajdonviszonyok megválto-zása után jelentősen csökkent;
a falusi turizmus és az idegenforgalom az adottságokra alapozva fellendülőben van.
az erdők területe megyei viszonylatban jelentős;
Gyengeségek
a Duna-Tisza köze vízhiánya a megyében leginkább itt éreztette hatását.
környezeti programok tekintetében lemara-dás tapasztalható, a rendezési tervek frissí-tésre szorulnak;
a külterületi, tanyai lakosság magas aránya nehezíti a kommunális fejlesztéseket, jelen-tős hiányosságok vannak;
az ivóvízzel gyakran adódnak minőségi problémák (elsősorban a külterületi fúrt ku-tak esetében);
defláció a mezőgazdaságot károsító és a tágabb térség légszennyezettségét is veszé-lyeztető tényező;
a regionális talajvízszint-csökkenés;
határátkelők hiánya, periférikus helyzet az országon belül, a kistérségen belül jelentős fejlettségbeli eltérések.
Lehetőségek
a közlekedési helyzet javítása (kapcsolódás a gyorsforgalmi úthálózathoz), új határát-kelő nyitása pozitív hatással lehet a kistérség fejlődésére;
regionális vízpótlással hosszú távon javít-ható a térség vízhiányos helyzete;
Veszélyek
a vízháztartási szélsőségek, azok kezelésé-nek hiányosságai hosszú távú gondok és ká-rok forrása lehet;
az infrastrukturális hiányosságok a környe-zeti állapot romlását, a megtartó erő csökke-nését vonhatja maga után;
2.7. KISTELEKI KISTÉRSÉG Erősségek
országos jelentőségű és igen változatos ter-mészeti és kulturális értékek találhatók a kistérségben (Ópusztaszer);
a regionális központhoz relatíve közel van-nak a kistérség települései, közlekedési helyzetük jó (vasúti fővonal, országos főút);
a mezőgazdaság természeti és társadalmi feltételei adottak, ennek különböző változa-tai tradicionálisan a fő megélhetési formák;
szénhidrogén-termelés tekintetében az or-szág egyik fontos területe;
az általános infrastrukturális helyzet a tele-pülések belterületén kielégítő;
Gyengeségek
a települések belterületét is érintő belvízveszély.
a külterületi tanyák infrastrukturális helyzete rossz, problémás több helyen a belterületi folyé-kony és szilárd települési hulladék kezelése is;
a levegőminőség a forgalmas E75-ös út és a defláció okozta porterhelés miatt nem kielégítő;
Lehetőségek
az M5 autópálya építése tovább javítja a térség gazdasági feltételeit;
Veszélyek
a vízháztartási problémák a jelenlegi hely-zetnél is komolyabban sújthatják a kistérség mezőgazdaságból élő lakóit;
36