A csatlakozó kelet-közép-európai országok szolgáltató szektor foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének elemzése

A fejlett országok fejlődésének elemzése a szolgáltató szektor meghatározó szerepét erősítik meg a gazdaság fejlődésében. A fejlett európai országokban a foglalkoztatási és GDP statisztikák a szolgáltatási szektor 2/3-3/4 közötti súlyára utalnak. A csatlakozó országok ezeket az értékek természetesen még nem érték el, de a szolgáltatási szektor enyhén növekvő részarányának tendenciája a 2002. évi országjelentésben publikált adatok alapján is jelentkezik. A szolgáltató szektor foglalkoztatási adatait a 36. melléklet mutatja be.

Az 1997-2001. évek közötti időszakban a szolgáltatási szektor átlagos foglalkoztatási szintje kis mértékben, 45,5%-ról 47,6%-ra nőtt. A minimális érték az 1997. évi 28,8%-ról 29,7%-ra nőtt, a maximális érték 59%-ról 59,6%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a relatív szórás mutatóval kifejezett fejlettségi különbségek 0,217-ről 0,212-re csökkentek a megfigyelési időszakban. A relatív szórás mutató alakulását a 28. ábra mutatja be.

Csatlakozó országok szolgáltatás foglalkoztatási súly 1997-2001

0,195 0,2 0,205 0,21 0,215 0,22

SZF97 SZF98 SZF99 SZF00 SZF01

relatív szórás mutató

30. ábra: A csatlakozó országok szolgáltatási szektor foglalkoztatási mutatóinak relatív szórása 1997-2001 közötti időszakban.

Forrás: Európai Bizottság 2002. évi országjelentései alapján saját számítás

A mutatók alakulása arra utal, hogy a csatlakozó kelet-közép-európai országok egy részében az agrárfoglalkoztatás mesterségesen magas szinten tartása miatt még nem tudott a szolgáltatási szektor meghatározó részesedése a nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódó mértékben kifejlődni. Ugyanakkor a relatív szórás mutató a szolgáltatási szektorban

lényegesen alacsonyabb szinten alakult, mint az agrárszektorban, így a szolgáltatási szektor foglalkoztatottsági adatai alapján a csatlakozó országok közötti különbségek mérsékeltebbek.

A mesterségesen magas agrárfoglalkoztatási mutatókkal rendelkező országok gazdaságszerkezet átalakításának megindulását követően feltételezhető a fejlődő országokhoz hasonló szolgáltatási szektor részarány módosulása és az uralkodó európai és világgazdasági folyamatokhoz történő alkalmazkodás.

A megfigyelt időszakban a szolgáltatási szektor nemzetgazdasági súlya erőteljesen növekedett a csatlakozó országokban. Az erre vonatkozó adatokat a 37. sz. melléklet tartalmazza. Az átlagos értékek a szolgáltató szektor GDP-ben mért arányában 53,2%-ról 59,4%-ra növekedtek. A minimális értékek 41,8%-ról 51,3%-ra, a maximális értékek 62,8%-ról 70,4%-ra nőttek. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató szektor nemzetgazdasági súlya annak ellenére nőtt a csatlakozó országokban, hogy a szolgáltatási szektor foglalkoztatása terén csak enyhe emelkedés következett be. A relatív szórás mutatóval kifejezett fejlettségi különbségek 0,13-ról 0,10-re csökkentek, így ebben a tekintetben is kiegyenlítődés következett be a tagjelölt országok között. A kiegyenlítődési folyamat időbeli lefolyását a 31. ábra mutatja be.

Csatlakozó országok

szolgáltatás nemzetgazdasági súly 1997-2001

0 0,02 0,04 0,06 0,08 0,1 0,12 0,14 0,16

SZ97 SZ98 SZ99 SZ00 SZ01

relatív szórás mutató

31. ábra: A csatlakozó országok agrárszektor GDP részarányának relatív szórása 1997-2001 közötti időszakban.

Forrás: Európai Bizottság 2002. évi országjelentései alapján saját számítás

Az agrárfoglalkoztatás nemzetgazdasági hatékonyságának vizsgálatához hasonlóan elemeztem a szolgáltatási szektor nemzetgazdasági hatékonyságát is a csatlakozó

kelet-közép-európai országokban. Az elemzés eredményét a 38. sz. melléklet tartalmazza. Az 1997-2001.

évek közötti időszakban a mutató átlagos értéke 1,21-ről 1,33-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozó országokban a szolgáltatási szektor foglalkoztatási hatékonysága a megfigyelési időszakban markánsan nőtt, egységnyi szolgáltatási foglalkoztatás 1997. évben 1,21 egység GDP-t, 2001. évben már 1,33 egységnyi GDP-t eredményezett. Ez a fejlődés azonban a relatív szórás mutatóval jellemzett fejlettségi különbségek növekedéséhez vezetett a csatlakozó országok között. A folyamat időbeli alakulását a 33. ábra mutatja be.

Csatlakozó országok szolgáltatás

nemzetgazdasági/foglalkoztatási súly 1997-2001

0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25

SZS97 SZS98 SZS99 SZS00 SZS01

relatív szórás mutató

32. ábra: A csatlakozó országok szolgáltatási szektor foglalkoztatási hatékonyságának relatív szórása 1997-2001 közötti időszakban.

Forrás: Európai Bizottság 2002. évi országjelentései alapján saját számítás

A 5. fejezet elemzéseinek eredményei alapján az alábbi tézis fogalmazható meg:

7. tézis

A csatlakozó kelet-közép-európai országok gazdasági fejlettségi különbségei az egy főre eső vásárlóerő-paritásos GDP/fő mutató relatív szórása alapján az 1997-2001 közötti időszakban erőteljesen csökkentek. Ugyanakkor a kelet-közép-európai országok közötti fejlettségi különbségek az EU-15 tagállamokhoz viszonyított fejlettségi különbségeket lényegesen meghaladják, ezért a 2004-2007 évek között lejátszódó csatlakozási folyamat az EU tagállamok közötti fejlettségi különbségek felerősödéséhez vezet.

A munkanélküliségi arány alapján végzett elemzések alapján megállapítható, hogy az EU-15 tagállamok a 90-es évek második felétől a foglalkoztatási helyzetét javították, a munkanélküliség szintjét csökkentették. A kelet-közép-európai országokban az ezredfordulóra a korábban kedvezőnek tekinthető foglalkoztatási helyzet éleződött, a munkanélküliségi arány növekedett, így az EU-15 tagállamokra és a kelet-közép-európai országokra kiterjedő gazdasági térben a munkanélküliségi arány mutató alapján számított fejlettségi különbségek felerősödtek.

Az elemzések eredményei alapján megállapítható, hogy néhány tagjelölt országban a gazdaság visszaesésének folyamatát a gazdaságszerkezet előnytelen átalakulása kísérte, melynek következtében az agrárszektor foglalkoztatási és GDP-ben megfigyelhető részaránya a fejlődő országokkal összehasonlítható gazdaságszerkezethez vezetett. Az agrárszektor relatív súlyának erőssége mellett a csatlakozó országokat a szolgáltatási szektor relatív fejletlensége jellemzi, bár a szolgáltatási szektor foglalkoztatási és nemzetgazdasági részaránya nem mutat az agrárszektorhoz hasonló torzulásokat.

Az agrárszektor jelentős részaránya és a szolgáltatási szektor gyengesége a gazdaságszerkezet átalakítási lehetőségének korlátjaira hívják fel a figyelmet és megerősítik azt a hipotézist, hogy a gazdasági transzformáció későbbi szakaszai a foglalkoztatás további problémáihoz vezetnek majd a csatlakozó kelet-közép-európai országokban, amelyek várhatólag a növekedési esélyek megtorpanásához és regionális fejlettségi különbségek éleződéséhez is vezethetnek.