criteria including usefulness, scientific soundness, reliability, representativeness, feasibility and accessibility. For a better health care assessment is important to evaluate all indicators used against scientific soundness including validly, reliability, specificity, sensitivity and usefulness. Even though these indicators can be considered as “tentative outcome indicators”
as they are far from indicators adopted worldwide their use has been a remarkable progress evidenced in many reports in Albania as a good start to measure health sector performance at very first steps.
Ingleton C (1999) The views of patients and carers on one palliative care service.
International Journal of Palliative Nursing 5.
INSTAT, (2015), Methodology on Health, Social Insurance and Social Protection
IOM (2001). Crossing the quality chasm: A new health system for the 21st century.
Washington, DC, National Academy Press.
Jeremy Hurst and Melissa Jee-Hughes, (2001), Performance measurement and performance management in OECD health systems .
Kahn K, Malin J, Adams J, et al. (2002) Developing a reliable, valid, and feasible plan for quality-of-care measurement for cancer: how should we measure?
Lalonde M (1974): A New Perspective on the Health of Canadians. Ottawa: Office of the Canadian Minister of National Health and Welfare;
Leatherman S, Sutherland K (2004): Quality of care in the NHS of England. British Medical Journal,
Lorenz K, Lynn K, Dy S, et al (2006).Southern California evidence-based practice center under Contract .Agency for Healthcare Research and Quality.
Ministria e Shendetesise, (2010),“Situata Shendetesore dhe Kujdesi Shendetesor, Arritjet dhe Drejtimet per te ardhmen”,
Ministry of Health, (2009, April), “Heatlth in Albania and National background Report”
Murray CJ, Evans DB, (2003).: Health System Performance Assessment: Debates, Methods, and Empiricism. Geneva: World Health Organization.
Nuri B and Tragakes E, (2002)” Health Care Systems in Transition”, EUR/02/5037245 (ALB) 2002
OCDE (2006), Health Care Quality Indicators Project Conceptual Framework Paper, OECD Health Working Papers.
Smith PC, (2002): Measuring up. Improving health system performance in OECD countries.
Paris: Organisation for Economic Cooperation and Development;
Smith PC: (2002) Measuring health system performance. European Journal of Health Economics
WB Albania, (2015), “World Bank to help improve quality, access, and efficiency of Albania’s health care system”, Press Release
A MAGYAR TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE ÉS EREDMÉNYEINEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
DR. KARAJZ SÁNDOR Intézetigazgató egyetemi docens
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A turizmus egy nemzetgazdaság egyik legjelentősebb területe abból a szempontból, hogy több gazdasági szektorhoz is szervesen kapcsolódik. Ebből adódóan létezik a turizmus esetében egy multiplikatív hatás, ami a turisztikai fejlesztések más ágazatokban megjelenő értékteremtésének mértékét mutatja. Azért is fontos gazdasági ág, mert exportjának és importjának pozitív egyenlege hozzájárul egy nemzetgazdaság GDP-jéhez, munkaerőigényessége miatt, pedig jelentős a munkahelyteremtő képessége.
Közvetlen gazdasági hatásokon kívül nagymértékben befolyásolja egy ország társadalmi, kulturális értékrendjét, pénzben nehezebben meghatározható értékeket is teremt. A turizmus a világgazdaságban az elmúlt években az egyik leggyorsabban növekvő ágazat, ezért megpróbálva ezt a trendet követni, Magyarországon kinyilvánított gazdaságpolitikai cél a turizmus gazdasági jelentőségének növelése. Az elmúlt évek adatai bíztatók. A tanulmány röviden bemutatja a turizmus gazdasági eredményeit. A második részben figyelemmel kísérhetünk egy európai összehasonlítás, amelynek tükrében értékelhetjük a magyar fejlődést.
Kulcsszavak: teljesítménymérés a turizmusban, turisztikai indikátorok 1. A MAGYAR TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE
A turizmus Magyarországon az elmúlt évtizedben Magyarország egyik kiemelkedő ágazatává vált. A terület teljesítményének méréséhez indikátorok szükségesek. Az erre kidolgozott és a témát kutatók által elfogadott módszertan a különböző szinteken (makro, mezo és mikro) meghatározott indikátorokat nevesít. Makroszinten a vendégéjszakák számával, utaztatottak számával, belföldi, többnapos utazások jellemzőivel, látogatók számával, GDP megoszlása ágazatonként, stb. találkozunk. Mezoszinten, a regionális turisztikai fejlesztés érdekében többek között az alábbi tényezőket, adottságokat kell felmérnünk: térségi turisztikai vonzerők, turisztikai termékek száma, kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, regionális, térségi desztinációk, stb. Mikroszinten a konkrét attrakciók jellemzőit, vonzerejét kell elemeznünk, feltárnunk.
Az indikátorok jellegüktől függően több szerepet is betölthetnek. Alapvetően a makro- és mezoszintűek számszerűsített formában, közvetlenül mérik a turizmus teljesítményét. A mikroszintű attrakciók elemzése értékelő szerepet tölt be, és így járul hozzá a turisztikai tevékenység minősítéséhez. „A turisztikai indikátorok egy része közvetlenül méri a teljesítményt (pl. vendégek száma, látogatók száma, vendégéjszakák száma, bevételek értéke, stb.), míg más részük közvetett módon és nehezen beszerezhető információként támogatja a teljesítmény mérését (pl. ismertség, elégedettség, stb).” (Kóródi et al. 2011)
Jelen tanulmányban a hazai méréshez és a nemzetközi összehasonlításhoz is, három makroszintű indikátort hívunk segítségül: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmát, a vendégéjszakák számát és az idegenforgalmi bevételeket (a turizmus exportjának és importjának különbsége).
1.1. Vendégforgalom alakulása
A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom alakulását követhetjük nyomon az 1.
ábrán. Az elmúlt három év adatait láthatjuk itt. A hazai vendégek száma dinamikusabban növekedett (2013: 6%, 2014: 8,5%, 2015: 7,9%), mint a külföldiek száma (2013: 5,4%, 2014:
5,2%, 2015: 6,7%), de minden vizsgált évben, mind a hazai, mind a külföldi vendégek számának növekedése meghaladtak az 5%-ot. A hazai vendégszám növekedése 2015-ben kismértékben visszaesett, a külföldi turisták száma tovább nőtt.
1. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának százalékos változása (előző év=100%)
Forrás: saját szerkesztés
www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga003c.html alapján 1.2. Vendégéjszakák számának változása
A vendégéjszakák számát vizsgálva (2. ábra) hasonlóan növekedést látunk minden évben, mint a vendégek száma esetében, a különbség abban tapasztalható, hogy a növekedés mértéke nagyobb különbségeket mutat. A hazai vendégéjszakák száma 2013-ban 5,5%-kal emelkedett, azt ezt követő évben egy hatalmas ugrást látunk, hiszen 10%-kal növekedett. 2015-ben már nem tudta ezt a mértéket tartani a bővülés, de így is 6,9%-kal több éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken a hazai vendégek.
A külföldi vendégéjszakák tekintetében a növekedés mértékében ellentétes folyamatokat látunk. 2013-ban a hazai vendégéjszakákhoz hasonlóan nőtt (5,2%) ez a szám, 2014-ben viszont csak 3,1% volt. A hazai vendégéjszakák 2015-ös csökkenő növekedéséhez képest, viszont a külföldiek az előző évi bővülést túlszárnyalva 4,9%-kal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon.
2. ábra: Vendégéjszakák számának százalékos változása (előző év=100%) Forrás: saját szerkesztés
www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga004b.html?down=1394 alapján 1.3. Idegenforgalmi bevételek
Az idegenforgalom egyenlege 2013-ban 751 milliárd, 2014-ben 881 milliárd, 2015-ben 975 milliárd forint volt, így minden évben többlet keletkezett a fizetési mérlegben. A 3. ábrán a százalékos növekedés is megfigyelhetjük. 2014-ben 2015-höz képest nagyon jelentős a - turizmus exportjából származó bevételek és az importból származó kiadások különbségéből meghatározott - nyereség növekedése, több mint 17%. 2015-ben is folytatódott a növekedés, de az ütem, több mint egy harmaddal 10,7%-ra esett vissza, ami természetesen nem mondható rossz eredménynek, sőt teljes mértékben elfogadható.
3. ábra: Az idegenforgalom egyenlegének százalékos változása (előző év=100%) Forrás: saját szerkesztés www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_og
2. A MAGYAR TURIZMUS EREDMÉNYEINEK NEMZETKÖZI