Civil szervezetek - A tanoda-program esete

Eddig települési esettanulmányokat mutattunk be, levonva tanulságaikat a közösségi tanulás vizsgálatában. Most a civil szervezetekben folyó közösségi tanulást vizsgáljuk. Néhány, jobbára polgári kezdeményezésként működő szervezet területi megoszlásával érzékeltethető az ország lakosságának eltérő aktivitása. Mint például a kövvetkezők.

Tanoda programok. A tanoda programok és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, valamint a cigányság által nagyobb arányban lakott térségek területi elhelyezkedése korrelációt mutatnak, bár vannak térségek, ahol elég kevés a számuk (lásd a 6.4 alfejezetben). Ez az összefüggés 2005-ben még kevésbé mutatható ki, 2008-ban már inkább, azonban vannak megyék, térségek, amelyek kimaradnak a tanoda programokból, vagy csak alig vannak tanodák, ilyenek Somogy megye, Nógrád megye (itt főleg 2008-ban). Szintén elmozdulás történt a tanodák településtípusok szerinti elterjedésében, 2005-höz képes a TÁMOP tanoda pályázatban sokkal inkább kisebb településen működő tanodák nyertek. A tanoda programok leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megyében terjedtek el, de koncentráltan működnek Baranya megyében is. Korábbi pályázatban sok budapesti tanoda volt, de számuk csökkent, a hangsúly inkább a hátrányos helyzetű térségekre tevődött.

Autonómia Alapítvány. Tevékenysége fókuszában a civil társadalom megerősítése, kirekesztett csoportok támogatása, elsősorban a roma integráció áll. Helyi képzésekkel, projekt- és

közösségfejlesztéssel, integrált szakmaközi munkával, közösségi kezdeményezések támogatásával, jó gyakorlatok bemutatásával (tanulmányutakkal), kutatással, szakpolitikai ajánlásokkal, adományokkal járul hozzá a hátrányos helyzetű térségek és csoportok felzárkózásához, partneri együttműködések kialakításához. Kiemelt céluk, hogy a romák munkaerő-piaci, egészségügyi, oktatási esélyeit növelő uniós források célba jussanak, hasznosuljanak. Programjaik területi elhelyezkedése egybeesik a cigányság és a hátrányos helyzetű, szegény térségekkel. Elsősorban északkelet Magyarországon, ott is főleg Hernád völgyben és Dél-Dunántúlon van a legtöbb programjuk.

Jelentős számban működtetnek programokat bihari, szabolcsi és szatmári határmenti térségekben. Dél-Alföldön csak elszórva, és Nyugat-Dunántúlon szinte egyáltalán nincs programjuk.

Szelektív hulladékgyűjtés. A következő két mutató a TeIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisbólé származik. A TeIR olyan elektronikus területi információs rendszer, amely web alapú és amely széles spektrumú, elsősorban területfejlesztési és területrendezési vonatkozású adatgyűjteményt tartalmaz. A magyar állam által gyűjtött adatokat egy helyen, egységes felületen teszi elérhetővé.

Bár ezek közül igen kevés mutatja a társadalmi aktivitást, vagy társadalmi tanulás, de mégis kiválasztható közülük néhány mely jól jellemzi a társadalom civil tevékenységét. Az adatok általában település vagy kistérségi szinten hozzáférhetőek és legtöbbször teljes körűek. Fontos társadalmi aktivitást mutat a szeletív hulladékgyűjtés. Az ország északkeleti kistérségeiben, Debrecen és Nyíregyháza kivételével szinte nincs, ellentétben a Dél-Alföldel, ahol eléggé nagyarányú ez a fajta hulladékgyűjtés.

Ugyanez mondható el Dunántúl déli részéről. A Balaton kevésbé fejlett déli partján nagyobb az aktvitás, mint a fejlettebb északin.

Nonprofit szervezetek. A nonprofit szervezetek jól jellemzik a társadalmi aktivitást, amely szervezett kereteket ölt.

Alapvetően az ország nyugati felében van arányaiban több nonprofit szervezet, de a borsodi és a baranyai kistérségek

aktívak. Budapest délkeleti agglomerációja és Fejér megye jelentős része pedig lényegesen passzívabb e tekintetben.

Szembetűnő az Alföld passzivitása.

A felsoroltak közül az ún. tanoda-program esetét közelebbről is vizsgáltuk. Ennek a programnak a célja nem kifejezetten a roma/ cigány fiatalok támogatása, hanem a szociálisan hátrányos helyzetűek számára nyújtott segítség.

Valójában azonban a program a cigány diákokat célozta meg.

Ahhoz tehát, hogy a programot megértsük, röviden be kell mutatnunk a cigány / roma népesség iskolázottságát országos és területi metszetekben.

Iskolázottság. A 2011-es népszámlálás szerint a nem roma népességnek csupán 4,5%-a nem végezte el a 8 osztályt a 15 éven felüli népességből, addig ez a cigány/roma népesség 22,3%-ról mondható el (Forray, 2012). Ezen alacsony iskolázottsági szint a többlépcsős mobilitás hiányát mutatja. A középfokú iskolát érettségi nélkül elvégzett, a szakmai oklevéllel rendelkező népességnél nincs kiugró különbség a többség és cigányság között, de egyre nagyobb az eltérés, a magasabb végzettségi szinteken, amit más kutatási adatok is megerősítenek (Fehérvári, 2008). Míg a nem roma népesség 17%-a diplomás, addig e csoportnak csak 1,2%-a, összesen 2607 fő.

Területileg vizsgálva a cigányság iskolázottságát, általánosságban megállapítható, hogy azokban a megyékben van több érettségizett vagy diplomás cigány lakos, ahol alacsony számban élnek. Ezek főleg az északnyugati megyék, valamint Pest és Csongrád megye. Ennek oka az lehet, hogy a több és jobb munkalehetőséggel rendelkező területekre nagyobb számban vándorol képzett munkaerő, közöttük cigányok is.

Az általános iskolát nem befejezett cigány népesség elsősorban az észak-keleti és Bács-Kiskun megyében található.

Ezekben a térségekben általában is alacsonyabb az ott élők iskolai végzettsége, köztük a vizsgált társadalmi csoporté is. A Dunántúl déli felének megyéi e mutató tekintetében igen eltérően viselkednek.

Míg Zala és Somogy megyében igen magas az iskolázatlan cigány népesség aránya (25% körüli), addig Baranyában jóval alacsonyabb, kedvezőnek mondható 17%. Nem csak az alacsonyan iskolázott aránya kedvezőbb Baranyában, de az országos átlaghoz képest sokkal magasabb a szakiskolai/szakmunkásképző végzettséggel rendelkező cigány népesség aránya is. Sajnos ez a diplomások esetén már nem mondható el. Még így is feltételezhető, hogy Baranyában erőteljesen hatnak a javulásra az elmúlt húsz esztendő azon oktatási innovációi, melyek a cigányság iskolázottságának emelését célozták. A szakiskolai/szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők legmagasabb arányban Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten élnek, az északkeleti megyék ezen iskolázottsági szinten is nagy elmaradást mutatnak.

A diplomával és érettségivel rendelkező cigány népesség a fővárosban koncentrálódik, itt a cigány népesség 6%-a diplomás, Csongrád megyében pedig az országos átlag kétszerese, 2,4%-uk rendelkezik diplomával.

A megyék között igen nagy, ötszörös területi különbség mutatkozik az érettségivel rendelkező roma/cigány népesség arányában. Míg ez az érték Budapesten 14% felett van addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán 2,8%. A főváros és a gazdaságilag fejlett megyék által kínált lehetőségek pozitívan hatnak az iskolázottságra, míg a kelet-magyarországi társadalmi leszakadás a cigányság középfokú lemaradására is erőteljesen hat. Látható azonban az is, hogy Baranyában, mely szintén a leszakadó gazdasági térségekhez tartozik, van előrelépés a cigányság középfokú iskolázottságában – köszönhetően a célzott intézményi támogatásnak (jól működő iskolai integrációs programok, nagyszámú tanoda, Gandhi Gimnázium).

A fentiekben röviden elemzett folyamatokat és területi különbségeket korábban – részben még ma is – a teljes népesség körében is megfigyelhettünk. A területi különbségek az ország kis méretétől függetlenül nagyon nagyok. Ez addig magától értetődőnek tekinthető, amíg csak kis létszámokat érint és a

területi különbségek csökkenő tendenciát mutatnak. És ami még fontosabb, amíg az ilyen jellegű változások mögött organikusan fejlődő, iskolázódó közösségek állnak. Azonban feltételezhetően a roma / cigány népesség vizsgált csoportjára ez az utóbbi feltétel nem érvényes. Rögzülnek a kedvezőtlen helyzetű térségek és társadalmi csoportok, amelyeket az aluliskolázottság jellemez; valamint e térségek és társadalmi csoportok az áttekintett időtávban sem tudtak változtatni a helyzetükön.

6.1. táblázat: A 15 éven felüli népesség iskolai végzettsége, %

nemzetiség 8 o. alatt 8. évfolyam Középfokú iskola érettségi

nélkül, szakmai oklevéllel

Érettségi Diploma

nem roma/cigány

4,5 27,5 21,0 29,9 17,1

roma/cigány 22,3 58,3 13,1 5,1 1,2

Együtt 4,8 27,7 20,8 29,6 17,1

(Forrás: Híves, 2006)

Az elmúlt évtizedben minden erőfeszítés ellenére tovább nőtt a szakadék a cigányság és a többség iskolázottsága között, és ennek megfelelően az életesélyek közötti eltérés is tovább növekedett (Híves, 2006), (6.1 táblázat). Az is látható, hogy határozott fejlesztések nélkül e térségek társadalmi leszakadása következhet be. A kedvező adottságú térségek pozíciója is megmaradt; az olló két szára – kedvező és kedvezőtlen adottságú térségek, valamint a roma és nem roma népesség társadalmi mutatói között – folyamatosan nyílik, ami rontja az ország fejlődésének kilátásait, sőt veszélyezteti a társadalmi békét is.

Bár a fenti elemzés csak az iskolázottságra tért ki, de a foglalkoztatottság szempontjából is elmondhatók ugyanezek a megállapítások. Míg a nem roma megfelelő korú népesség 64%-a dolgozik, addig a cigány/roma népességnél igen alacsony, 26%-os ez az arány. A foglalkoztatottság területi meg26%-oszlása hasonló az iskolázottságéhoz, vagyis a leszakadó térségek nagyarányú munkanélkülisége nagyfokú elszegényedést és kilátástalanságot tükröz, amely erőteljesen hat a cigány/roma népesség iskolába való hosszabb távú befektetésének elmaradására. Ez a jelenség pedig csak hosszú távú, célzott és külső támogatással törhető át, ahogyan ezt egyes térségek adatai jelzik.

Egy civil kezdeményezés: a tanoda program. A társadalmi helyzet javítására és a cigányságnak az egyenrangú társadalmi kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedésére vannak erőfeszítések. Azonban – és ezt ehelyütt érdemes hangsúlyozni – a cigányságot minden program elkülönülő szociális egységként kezeli. Ha a helyi összefüggésekre irányítjuk figyelmünket, akkor az elkülönülés és az elkülönítés nem ennyire feltűnő. Látható azonban, hogy a cigányság önálló civil szervezetei nem az elkülönülést szolgálják, hanem ugyanazt:

közös célok megfogalmazását, a társadalmi beilleszkedést segítő megoldások keresését.

A cigányság iskolázásának javítását szolgálja az úgynevezett tanoda-program. Ez olyan civil – tehát egyértelműen szervezett tanuláson kívüli – tanulási alkalom, amelynek célja, hogy iskoláskorú gyerekek és fiatalok elkötelezett felnőttek és saját kortársaik körében és segítségével kapjanak támogatást iskolai tanulmányaik sikerességéhez. De ami talán ennél is fontosabb, így lehetőségük nyílik olyan kulturális ismeretek és technikák elsajátítására, amelyeket szerencsésebb környezetben nevelkedő kortársaik családjukban szereznek meg.

A munka kezdetei a kilencvenes évekre nyúlnak vissza.

Alapvetően francia mintára támaszkodó iskolán kívüli támogatásról van szó, amelynek lényege, hogy a tanulási