A kulturális tanulás mutatói

A kulturális tanulás mutatóit az Észak-Alföldi régióban kérdőíves felméréssel vizsgáltuk. A felmérés során intézményi szintű kérdőív mellett döntöttünk. A kérdőív tartalmaz általános részt, személyes tanulással kapcsolatos részt, és a három részterülethez (kultúra, média, sport) kapcsolódó speciális kérdéssort is. Így ténylegesen három kérdőív készült, amelynek kérdései 60%-ban egyeztek, további 40%-ban speciális kérdések voltak. A kérdőív felépítése:

I. Általános szervezeti jellegű kérdések (körülbelül azonos a három kérdőívben): a szervezet létrejötte, múltja, tevékenységrendszere, humán erőforrásai, infrastruktúrája, finanszírozása, kapcsolatrendszere más szervezetekkel stb.

II. Személyes tanulás kérdései (körülbelül azonos a három kérdőívben): nonformális tanulási lehetőségek biztosítása az intézményben, nonformális tanulási alkalmak száma, nonformális tanulást igénybevevők, informális tanulás jelentősége a szervezetben stb.

III. Intézményspecifikus kérdések (különböző a három kérdőívben, az egyes intézmények sajátos funkcióit és tartalmi mutatóit vizsgálja): Kulturális intézményeknél pl.

kulturális programok formái, résztvevők száma, belépőt vásárlók száma, ingyenes programkínálat stb.

Médiumoknál pl. műsortípusok, műsoridő, online megjelenési formák, támogatási formák, műsorösszeállítás szempontjai, nézettség stb. Sportszervezeteknél pl. tagok száma, programkínálatot igénybevevők, programösszeállítás szempontjai, támogatók toborzása stb.

A három vizsgálandó szervezeti kör országosan rendkívül nagy számú, így területi és tematikai lehatárolásra van szükség. A területi lehatárolásunk az Észak-Alföldi régió vizsgálatára irányul. A tematikai lehatárolásunk során mind a három

területen egy jellegzetesen számos személyes tanulási formát nyújtó szervezeti típust választottunk: a kulturális intézmények közül a közművelődési intézményeket, a médiumok közül a televíziókat, a sportszervezetek közül a túraegyesületeket. Az egyes szervezeti típusokból min. 30%-os vizsgálati minta elérésére törekedtünk, amelyet sikerült meghaladnunk, összességében a három területen a fellelhető intézmények 34%-át sikerült felkeresnünk az Észak-Alföldi régióban (5.1. táblázat).

5. 1. táblázat: Intézményi populáció és vizsgált intézmények száma (db)

Intézmény típusa

Észak-alföldi

régió elemszáma

Vizsgálandó intézmények

száma (30%)

Vizsgált intézmények

száma Közművelődési

intézmény 272 82 82 (30%)

Televízió 23 7 9 (39%)

Túraegyesület 32 10 21 (66%)

Összesen 327 (100%) 99 (30%) 112 (34%)

A regionális adatok forrásai:

 Közművelődési intézmények esetén a Kulturális statisztika (EMMI 2012, kultstat.emmi.gov.hu)

 Televíziók esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai (www.mediatanacs.hu)

 A túraegyesületek területén sajnos nincsenek országos adatok, de viszonylag megbízható adatokat ad a működő szervezetekről a Sportegyesületek Országos Szövetsége (http://www.sosz.hu/kozvetlen-tagsag).

Elsőként tekintsük át a vizsgált szervezetek fő általános szervezetek 35%-a debreceni, más kimagasló település nem képviselteti magát a mintában. A három megye között vegyesen oszlanak el a szervezetek. A három szektor alapján a vizsgált szervezetek közül 48% állami szervezet, 16% vállalkozás, 36%

civil szervezet.

Az intézmények méretéről, és az ellátható – vállalható feladatok mértékéről hatékony mutatóul szolgálhat a munkatársak számának, összetételének vizsgálata. Vizsgáltuk az összes foglalkoztatott munkatársat a 112 intézményben és az intézményi átlagszámaikat is. Összesen 1775 munkatárs dolgozik a 112 intézményben (5.2. táblázat), és közülük 967 fő diplomával rendelkezik (54,5%). Magas a vezetők aránya is: a 112 intézményben 253 fő (a munkatársak 14%-a) vezetői beosztásban van.

5.2. táblázat: A munkatársak száma összesen (fő) Munkatársak száma (összesen – fő)

Szakmai Megállapítható, hogy átlagos humán erőforrás ellátottságúak a szervezetek, méretük alapján a középméretű

szervezetek közé tartoznak, mivel átlagosan 10 fő feletti, de 50 fő alatti létszámmal dolgoznak (5.3. táblázat).

5.3. táblázat A munkatársak száma intézményi átlagban (fő) Munkatársak száma (intézményi átlag) A humán erőforrás ellátottságot javítja, hogy szervezetek 54%-ában dolgoznak önkéntesek. A vizsgálat időpontjában összesen 841 fő, szervezetenként átlagosan 15 fő önkéntest foglalkoztattak.

Az elemzésünk második részében a vizsgált intézmények kulturális tanulást elősegítő néhány jellemző eredményét tekintjük át. A vizsgált tanulási alkalmak a szervezetek körében:

klubok, tréningek, előadások, kiállítások, fórumok, kirándulások.

Ezek közül mindegyik szép számban előfordul a vizsgált szervezetek esetében, még a legritkább formaként jelölt fórumokból is 416 alkalom valósult meg a 112 szervezetnél. A legnagyobb tanulási alkalomszámot a klubok terén produkálták (5.875 tanulási alkalom), ami annak is köszönhető, hogy ezek rendszeres tevékenységek, tehát amennyiben például egy klub átlagosan minden héten megrendezésre került, az kb. 50 tanulási alkalomnak minősült. A szorosabb értelemben tanulási tevékenységként definiálható előadások száma a második legkimagaslóbb érték, és ennek gyakorlati formája, a tréningek is igen szép számban (564 alkalom) szerepelnek. Az összes tanulási alkalom a 112 szervezet esetén 11.027 alkalom, ami átlagosan közel száz (98,5 db) tanulási alkalmat jelent szervezetenként

(5.1. ábra). Így megállapítható, hogy ezen intézmények és szervezetek tanulásszervező tevékenysége igen magas.

5.1. ábra Tanulási alkalmak száma az intézményekben (db)

Az egyes tanulási alkalmak nagy számú résztvevői kört vonzanak. Az sajnos nem derül ki az adatokból, hogy ezen résztvevői körben mekkora az átfedés, tehát hogy van-e egy olyan réteg, aki rendszeres látogatója többféle tanulási alkalomnak is, de nagy mértékben valószínűsíthető. De még ezt figyelembe véve is kimagasló adatokat kapunk. Közel 90 ezer résztvevője volt a tanulási alkalmaknak 1 év alatt a vizsgált 112 szervezetnél (5.2. ábra).

5.2. ábra Tanulási alkalmak résztvevőinek száma (fő)

A jellemző átlagéletkor klubokban 37, tréningeken 35, előadásokon 40, kiállításokon 40, fórumokon 35, kirándulásokon 30. Azonban pont ez a korosztály hiányzik leggyakrabban ezekről a tanulási alkalmakról, mert a fő célcsoport a tanulói, ifjúsági réteg és a nyugdíjasok, és ennek a két célcsoportnak az átlagéletkorából jön ki a sokszor a kulturális intézményekből hiányolt középfelnőttkorú réteg, így ez az átlagstatisztika jelen esetünkben erősen torzít.

Végezetül vizsgáljuk meg, hogy milyen témakörökben zajlanak ezek a tanulási alkalmak a vizsgált közművelődési intézményekben, túraegyesületekben és televíziókban. A vizsgált tanulási formák kategóriáit egy korábbi OTKA kutatás alapján vettük át (Forray és Juhász, 2009) (5.4. táblázat).

5.4. táblázat: Tanulási formák gyakorisága témakörönként (%)

Tanulási formák gyakorisága témakörönként (%) Klub Tréning Előadás

Kiál-lítás

Fórum Kirándu-lás

Össze-sen Informatika 6,3 14,3 13,4 1,8 1,8 0,9 6,4

Idegen nyelv 7,1 4,5 6,3 1,8 0,9 3,6 4

Háztartás 6,3 0,9 7,1 0 0,9 1,8 2,8

Egészség 16,1 5,4 25,9 4,5 7,1 7,1 11

Munka világa 2,7 15,2 11,6 1,8 8,9 0 6,7

Pénzügyek 3,6 5,4 8,0 0 4,5 0 3,6

Politika 4,5 1,8 16,1 6,3 9,8 4,5 7,2

Vallás 8,9 0 16,1 4,5 2,7 1,8 5,7

Hobbi 33,0 7,1 9,8 17,0 3,6 14,3 14,1

Természet-tudomány

6,3 0,9 21,4 6,3 1,8 8,9 7,6

Kultúra 27,7 5,4 41,1 43,8 11,6 18,8 24,7

Sport 21,4 6,3 10,7 1,8 4,5 17,9 10,4

Öltözködés 4,5 0,9 8,0 2,7 2,7 2,7 3,6

Mezőgazdaság 6,3 0,9 13,4 4,5 6,3 0 5,2

A közművelődési intézmények magas száma miatt a kulturális témájú tanulási alkalmak domináltak, amelyeket a hobbihoz és az egészséghez kötődő témakörök követnek.

Megállapítható, hogy a kulturális tanulás hátránykompenzáló szerepe a tanulás összefüggésében erőteljesen megjelenik. Az észak-alföldi régió vizsgálatba került intézményei nagyszámú tanulási aktivitással széles célcsoportokat megmozgatva hasznosítják az intézményrendszert tanulást kiegészítő funkciókra, amelyekkel hozzájárulnak a térség társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez is.