allási hovatartozásukat az emberek mindig büszkén felvállalták. Nem is titkolhatták volna, hiszen aki vallását gyakorolta, az va-sárnaponként mindig eljárt a templomba. Ha máskor nem, hát ilyenkor kiderülhetett az, melyik felekezet-hez is tartozik valaki.
Katolikusok és reformátusok között mindig nagy volt a versengés. Olyannyira, hogy sokszor még akár tettlegességre is sor kerülhetett. Nem is beszélve arról, amikor a szerelem is belépett a fiatalok életé-be. Ilyenkor nem számított a vallás. Ebben az eset-ben csakis a másik fél volt az elsődleges. A problé-mák csak akkor kerültek a felszínre, amikor az eskü-vő került szóba. Legtöbbször úgy intézték el ezt a kérdést, hogy az esküvő a fiú vallásának megfelelő-en zajlott le. A gyermekek születésekor a szülők azt vállalták, hogy a fiú mindig az apa, a leány pedig mindig az anya vallását követte.
Természetesen áttérések a másik vallásra ilyen-kor is előfordult. De megesett másilyen-kor is, akár sze-mélyes ellentétből, akár meggyőződésből. A reverzálás, a másik hitre való áttérés egyik vallási vezetőnek se tetszett, de el kellett fogadnia.
Az egyház kötelékébe tartozó személyeket, csa-ládokat mindig nagy figyelemmel kísérte a pap.
Érthető is, hiszen ő volt a „pásztor”, aki védi és őrzi a nyájat. Több alkalommal járták ezért a falut és tértek be családokhoz, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy még mindig erősek-e hitükben, hogy nem lettek-e a másik vallás követői. Ezt általában jegyzőkönyvben, vagy családlátogatási naplóban rögzítették.
Egy különleges és látványos módszert itt láttam először Bucsán. ugyanis nem hallottam még senkitől se, hogy létezik valahol vallási térkép. Igen, vallási térképről még nem hallottam, S azt hiszem mások se. Pedig van. Legalábbis itt Bucsán létezik ilyen. A község térképét rajzolta meg Tömöry Lajos reformá-tus lelkész 1956-ban.
A térkép színesben lett megrajzolva. A vallási hovatartozást más más színnel jelölte készítője. Így teljesen egyértelmű a térkép alapján, hogy melyik házban milyen vallású emberek laktak. Mai viszony-latban ez már csak egy érdekesség. Éppen ezért nem is azon van a lényeg, hogy valóban kik melyik vallás gyakorlói. Egyáltalán az a fontos, hogy egy ilyen térkép elkészítésére vállalkozott valaki.
A jelmagyarázatból lehet kiindulni. A vallásokat eltérő színekkel jelölte Tömöry Lajos. A piros a református és az evangélikus, a zöld a római katoli-kus, a sárga a baptista, a lila pedig az adventista hívőket jelöli.
A térkép jelmagyarázata
A térképen az egyházi vonatkozáson kívül még számtalan olyan jelzés van, ami tájékoztat bennün-ket az akkori helyzetről. Vagyis azt mutatja be, mi-ként is nézett ki Bucsa 1956-ban.
Például fel vannak rajzolva a térképre azok a ku-tak, amelyek a Kossuth Lajos utcán voltak. Leg-alábbis a térképen négy kút szerepel. Az ötödik kutat Bogárzónál a Szabadság út és a Bartók Béla utca sarkára rajzolták.
A térképen szerepelnek az iskolák is, hiszen több iskolában is folyt oktatás, vagyis több iskolaépület volt a faluban. Ezek mindegyike megtalálható.
Jól látható a Déli sor mellett a Sportpálya. Meg-tudhatjuk, hogy régen a vágóhíd a sportpálya mellett volt, hiszen ez is fel van rajzolva. Természetesen a malom épülete is jelezve van.
Érdekes, és jó tudni, hogy itt Bucsán 1956-ban még disznópiac is volt. Legalábbis ezt mutatja ez a térkép. A disznópiac a Bocskai utca közepe táján volt. Ott, ahol most egy széles árok viszi a csapa-dékvizet a Berettyó-csatorna felé. Tudomásom sze-rint már akkor is egy mély árok volt itt, melyen egy hídon keresztül lehetett átjutni. Most ezen a részen már lebetonozott út vezet Kisbucsa felé.
V
A Kossuth tér környéke kinagyítva
Érdemes áttanulmányozni a Kossuth tér környé-két kinagyítva. Baloldalon láthatjuk, hogy akkor már volt ott egy óvodaépület, mellette a sarkon pedig egy felirat: HÚS. Vagyis egy húsüzlet.
T. HÁZ jelzi a tanácsházát, mellette van a Posta.
A tér jobb oldalán volt a Piac és előtte a kút. Ez, az előzőekben leírtak szerint a hatodik kút, melyet a lakosság használt annakidején.
A tér jobboldalán ott az Áll. Isk., vagyis a Bocs-kai úti iskola, előtte pedig a MOZI. A tér sarkán pedig FM jelzéssel a Földműves Szövetkezet van jelölve. Három FM jelzés az út túloldalán is van.
Egyik közülük a péküzlet, a pékség.
Az Arany János utca sarkán pedig szintén egy érdekes tájékoztatás van beírva: TÜZELŐ. Vagyis itt árulták a hideg téli napokra való fát és szenet.
A Széchenyi utca sarkán is van egy beírás DR.
Vagyis Doktor. A mai orvosi rendelő már akkor is orvosi lakásként és rendelőként szolgált. Ezért is volt ennek az utcának a neve: Doktor utca.
Az Alkotmány utca sarkán volt a rendőrség a tér-kép szerint. Vele szemben a sarkon EG. Egészség-ház. Karcag felé a következő, a Hunyadi utcai
sar-kon megint egy FM, ami azt jelzi, hogy itt is volt egy Földműves Szövetkezeti bolt. Vele szemben az út túloldalán ÁLL. ORV. Vagyis állatorvos.
A térkép bal felső sarkában összegezte Tömöry Lajos lelkész a térkép alapján meghatározott ered-ményt. Vagyis:
1956. évi egyházi „népszámlálás” eredménye:
(lelkész összeírása szerint).
Lélekszám: Bucsa belterületen: 1650 ref. lélek.
Bucsa külterületén: 250 ref. lélek.
Összesen: 1.900 ref. lélek.
Ez azt mutatja, hogy Bucsán 1956-ban 1.900 re-formátusvallású ember élt. A térképen szereplő, különböző színes pontok összeszámlálása után meg tudnánk határozni a többi vallást gyakorlók létszá-mát is.
Ennyi idő távlatából köszönet jár Tömöry Lajos lelkésznek, hogy ezt a hatalmas munkát elvégezte, hiszen nem csak maga a rajzolás, de az összeírás, a
„népszámlálás” is rengeteg időbe és sok energiába került. Köszönet érte, hiszen ezzel a munkával na-gyon nagy segítséget nyújtott nekünk. Ezzel sikerült közelebb hozni azt a kort, azt az időszakot.