Bosznia-Hercegovina

4.3.1. Az integráció folyamata

A Nyugat-Balkán etnikailag legkényesebb összetételű országával hivatalosan 2005. november 21-én kezdődtek meg a tárgyalások az SAA-ról Szarajevóban, utolsóként az SAP-államok közül. A tárgyalások megkezdését a boszniai politi­

kai elit az elmúlt évek munkájának elismeréseként értékelte. Az Unió kiemelte, hogy az országnak javítania kell együttműködését a hágai háborús bűnöket vizsgáló törvényszékkel, el kell fogadnia a közszolgálati műsorszórásról szóló törvényt, biztosítania kell a rendőrségi reform végrehajtását.

Bosznia a daytoni béke-megállapodás óta igen komoly lépéseket tett a stabi­

lizáció irányába, de a két államalkotó entitásnak és a három etnikum képviselői­

nek nem sikerült megállapodni több olyan kérdésben, ami alapvető a hatékony államszervezet szempontjából. Komoly harcok árán sikerült 2006. január 1-jétől bevezetni az egységes egykulcsos (17%) forgalmi adót, mely komoly lépés a feketegazdaság visszaszorítása felé. Nem sikerült ugyanakkor megállapodni az egységes rendőrség, határőrség és statisztikai szolgálat kialakításában. Az egy­

séges állami szervek kialakításával a Szerb Köztársaság veszélyeztetettnek látja saját szuverenitását az államon belül, ezért igyekszik a döntéseket elodázni.

Mindez végül a SAA aláírásának átmeneti elnapolásához vezetett, de a kormány hivatalos nyilatkozatai alapján az aláírás céldátumának 2006. végét tekintik.

4.3.2. Regionalizáció

Kevés olyan ország van Európában, melynek felosztásáról ennyit vitatkoztak volna a környező országok. Mindezek ellenére Bosznia és Hercegovina területi egységének igen nagy múltja van, köszönhetően egyértelmű természetes határa­

inak.

Az 1995-ös daytoni megállapodás alapján az országot két egymással egyen­

jogú entitás alkotja, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a 49%-ot kitevő Szerb Köztársaság (RS - Republika Srpska). Eze­

ken kívül Brcko városa önálló körzeti („disztrikt”) státuszt élvez, helyzete ugyanis közlekedési szempontból kulcsfontosságú, összekötő kapocs a RS északi és keleti része között, csakúgy, mint a Föderáció Szávamenti kantonja és a Föderáció törzsterülete közt. Brcko a háború után újjáépítés szempontjából az

ország mintarégiójának tekinthető, ide települt vissza a legtöbb háború során elmenekült lakos, itt a legnagyobb a gazdasági növekedés.49 A Föderáció terü­

lete 10 kantonra tagolódik {16. ábra), melyek 3-14 helyi önkormányzatot (opcina) foglalnak magukban. Az egyes kantonoknak (csakúgy, mint az állam­

nak és a két entitásnak) önálló kormánya, minisztériuma, választott jogalkotó testületé van. A sokszintű és átláthatatlan közigazgatás roppant hatékonytalan államigazgatást és forráselosztást eredményez. A RS területén középszint jelen­

leg az opéinák és az entitás között 7 államigazgatási régió - szerb mintára okrug - található, kizárólag központi végrehajtó funkcióval.

16. ábra

Bosznia-Hercegovina entitásai és kantonjai

A daytoni békeszerződés - melyet 1995-ben eredetileg 10 évre kötöttek - fel­

merült az ország területi felosztásának módosítása. Egyik megoldásnak tűnt a

142

jelenlegi két entitás helyzetének megerősítése (ezt elsősorban természetesen a RS támogatta), egy harmadik - horvát többségű - entitás kialakítása Hercegovi­

nában, valamint az ország egészének „kantonizálása”, beleértve a RS területét is, de figyelembe véve az etnikai elvet. Ebben a kérdésben eddig a politikusok­

nak nem sikerült dűlőre jutniuk.

A jelenlegi felosztást tekintve a két entitás megfelel a NUTS II-régiókkal szemben támasztott követelményeknek, ami a lakosságszámot illeti (800 ezer és 3 millió között), de nem felel meg a területi kohézió kritériumának, mindenek­

előtt a RS esetében. A kantonok alkalmasak a NUTS III-szint lefedésére, de csak abban az esetben, ha azok funkciói összhangba kerülnek az RS területén található okrugokkal.

4.3.3. A területi tervezés szintjei: a fejlesztési régiók

Mivel az országban a központi hatalom igen gyenge tényezőnek tekinthető, állami szintű regionális tervezésről Bosznia-Hercegovinában nem beszélhetünk.

A két entitás szintjén különböző ágazati tervek készültek, köztük vannak olya­

nok, melyek bizonyos szempontból regionális megközelítéseket is felvillanta­

nak, sőt, regionális felosztási javaslatokat fogalmaznak meg (pl. a RS kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiája), de ezen programok hibája, hogy kizá­

rólag az egyes entitások szintjére készültek, mely területi egységek a korábban említett okok miatt nem tekinthetők szerves régióknak. Mindemellett a Föderá­

ció területén az egyes kantonok is rendelkeznek különböző fejlesztési progra­

mokkal, melyek áttekintése egy különálló dolgozat tárgyát képezhetné.

Az európai fejlesztési források sikeres lehívása érdekében azonban eddig 9 regionális fejlesztési ügynökség alakult. Az egyes Ügynökségek területi lefe­

dettsége igen változó, de több esetben átlépik az entitások határait. Ezen régiók választott testülettel nem rendelkeznek, de tervezési és projektgenerálási tevé­

kenység színterei, mindez európai források, a Világbank, az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank és az Európai Unió Főképviselőjének Hivatala (OHR) hat­

hatós támogatása mellett.

Mindezen „projektrégiók” alapján kikristályosodik egy olyan elsősorban gazdaságszervezési célú regionális felosztás, melyekkel az említett ügynöksé­

geket támogató donorszervezetek számolnak. Ez alapján az ország öt gazdasági makrorégióra oszlik: északnyugati (Banja Luka, Pmjavor, Bihaé, Prijedor, Sanski Most, Kljuc, Drvar), északkeleti (Tuzla, Orasje, Doboj, Brcko), délkeleti (Mostar, Livno, Trebinje), szarajevói, valamint a központi régió (Zenica, Gorazde, Foca).

4.3.4. Közösségi asszisztencia

Bosznia-Hercegovina kezdettől fogva részese az SAP-nak, így kedvezménye­

zettje a CARDS-forrásoknak. Bosznia esetében a CARDS-támogatások célterü­

letei elsősorban a menekültek visszatérésének, az állami intézményrendszer (adó- és vámhivatal) kiépítésének segítése, szociális kohézió, menekültek ellátá­

sa, integrált határellenőrzés, környezetvédelem és természeti erőforrások vé­

delme. Ezen célok mentén a 2005-06-os időszak allokációs tervét a 15. táblázat tartalmazza.

15. táblázat

A boszniai nemzeti CARDSprogram

2005-06-os indikatív programjának sarokszámai (millió EUR)

Prioritás

Allokáció 2005-2006

Minimum Maximum

1. Demokratikus stabilizáció 5,0 6,2

2. Jó kormányzás és intézménykiépítés 48,7 59,5

3. Gazdasági és társadalmi kohézió 34,0 41,6

4. Közösségi programok 3,5

5. Tartalék 1,0

Összesen 102,0

A SAP előrehaladásával Boszniának alkalmassá kell tennie intézményrend­

szerét a CARDS-nál komolyabb források fogadására. A források felhasználása jelenleg centralizáltan, az ún. dekoncentrált modell szerint zajlik. A kormány elkészítette stratégiáját a decentralizált program-végrehajtási modell bevezetésé­

re, melynek azonban előfeltétele a SAA aláírása.