Bloom modellje

Benjamin Bloom a chicagói egyetem professzora ezekből az alapvetésekből kiindulva fejlesztette ki 1968-ban a mastery learning elméletét.

24. ábra: Benjamin Bloom (1913–1999) amerikai pszichológus (Forrás: img.docstoccdn.com, letöltés: 2012.07.06.)

25. ábra: Az iskolai tanulás modellje Bloom nyomán (Forrás:

Lappints 2002: 37)

92 Bloom modellje – mastery learning

A modellje értelmében azt mondja, ha az elsajátítás szintjét nemcsak az adottságok határozzák meg, hanem a megtanulás foka bizonyos változók együt-tes függvénye, akkor van arra lehetőség, hogy rögzítsük az elsajátítás szintjét, és a változók szisztematikus módosításával majdnem minden tanuló számára biz-tosítsuk a célt (Csapó 1978: 64). Azt vallja, hogy az oktatásban fontos szerepe van az időnek, hogy mennyi idő alatt várjuk el az aktuális tananyag elsajátítását a tanulótól. Amennyiben egységes időt szabunk ki mindenkinek, akkor olyanok is lemaradnak nagy számban, akik egyébként tudnák teljesíteni a követelmé-nyeket. Ha egyéni ütemet választ a pedagógus, a lassabban dolgozó tanulók is eljutnak a követelményekben meghatározott szintre. Bloom azt mondja, hogy a tanulás optimalizálása természetesen együtt jár az individualizálással. De amíg a hagyományos keretek között folyó oktatásba szoros összefüggés mutatható ki a tanuló adottságai és iskolai teljesítménye között, addig az optimalizált oktatás során ez az összefüggés egyáltalán nem érzékelhető vagy csak nagyon csekély mértékben (Csapó 1978: 64-65, Falus 2003: 254). Amennyiben minden tanuló számára biztosítjuk az általa szükségesnek ítélt időt a tanuláshoz, a tanulók teljesítményeinek az eloszlása nem fogja követni a született adottságok meg-oszlására jellemző harang-görbét (Gauss-görbe).

Ha a tanulást optimálisan szervezzük, vagyis minden tanuló számára bizto-sítjuk a szükséges tanítási időt, a megfelelő motivációt és a korrekciókhoz szük-séges segítséget, abban az esetben a teljesítmények görbéje az adott iskolában meghatározott követelmények, kritériumok maximumának irányába fog dőlni.

A tanulók túlnyomó többsége képes arra, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tegyen.

A következő Gauss-görbe az uniformizált oktatás során tapasztalt össze-függést mutatja a tanulók adottságai és a teljesítménye között.

26. ábra: Az uniformizált oktatás (Forrás: Csapó 1978: 64) Az optimalizált oktatás esetében nem tapasztalható a már említett össze-függés, amit a következő ábra demonstrál.

Bloom modellje – mastery learning 93

27. ábra: Az optimalizált oktatás (Forrás: Csapó 1978: 65) A tanítás minőségét tekintve döntő jelentőségűnek tartja a tanítási időt.

Úgy gondolja, hogy a mesterfokú oktatás körülményei között minőségi tanítás-sal helyettesíteni lehet a tanulási képességet: amennyiben a tanítási időt 10-20%-kal meghosszabbítjuk el lehet érni az iskolai oktatás körülményei között, hogy a tanulók legalább 80%-a elsajátítsa a tananyagot (Báthory 1997: 44, Lappints 2002: 37), amire egyébként csak 20%-uk lett volna képes. Knausz (2002: 70) ezt az arányt 95%-ban határozza meg, Csapó 90%-ot jelöl meg (Csa-pó 1978: 65). A stratégia lényeges alapelve, hogy a tananyag feldolgozásának ütemét a tanulók tanulási tempójához kell igazítani, azaz a tananyag feldolgozá-sában addig nem haladnak tovább, amíg addig az előzőt a tanulók túlnyomó része nem sajátította el.

A mastery learning alapgondolata, hogy mindezeknek a tényezőknek a szem előtt tartásával úgy irányítsuk a tanulási folyamatot, hogy a tanulásra fordított idő minden gyerek esetében elérje a tanuláshoz szükséges időt. Való-jában Bloom úgy vélte, hogy ezzel a stratégiával a legtöbb iskolai tananyag a tanulók 95 %-ának kritériumig megtanítható.

Bloom meghatározza a folyamatban a pedagógus teendőit:

1) A megtanulandó anyag és teljesítendő követelmények pontos meghatá-rozása

2) A diákok motiválása

3) Megfelelő oktatási anyagok nyújtása

4) A tananyag adagolása az egyes tanulók haladási ütemének megfelelően 5) A tanulók haladásának figyelemmel kísérése

6) A nehézségek diagnosztizálása és korrekciója 7) A jó teljesítmények dicsérete, bátorítás 8) A tanulási idő minél jobb kihasználása

A mesterfokú tanulás központi elemei: visszajelzés, korrekció, gazdagítás A visszajelzés követelményei:

1) Az egyes tanulási egységek lényegének megmutatása

94 Bloom modellje – mastery learning

2) A megfelelő szint elismerése

3) Annak megmutatása, amire több időt kell fordítani

Korrekció: magyarázat a hibák javításának módjához, javaslatok a korrekci-óra, hibák és a tanulási problémák kiküszöbölése.

Gazdagítás: a tehetséges tanulók fejlesztésének hagyományos eszköze, a tanulás kiszélesítése. Ennek során a tehetséges tanulók jutalomértékű, kihívást jelentő feladatokat kapnak, amik a tantárgyakhoz kapcsolódnak, de nem szük-ségszerűen az adott tananyaghoz.

A tanárok a mesterfokú tanulás során a formatív értékelésben írásbeli tekkel ellenőrzik, milyen szinten sajátították el a tanulók a tananyagot. A tesz-tek mellett találkozhatunk esszékkel, dolgozatokkal és kiselőadásokkal is a fela-datok sorában. Az értékelést a korrekció és a gazdagítás követi. A gyakorlati megvalósulás egyik kedvelt példája, hogy a pedagógus az osztályt két csoportra bontja. Az egyikben korrigálja a hibákat, a másik, a gazdagító csoport tagjai ezalatt egyénileg választott önálló tanulási tevékenységet végeznek. Az is elő-fordul két tanár esetén, hogy egyikük a korrigálást, a másik a gazdagítást végzi.

A harmadik alternatívát az képviseli, amikor a két csoport közös feladatlapot kap, és egymással együttműködve kell megoldaniuk.

A kutatások tükrében a mesterfokú tanulás módszerével tanuló diákok a tanulási időt effektívebben használják ki, jobb eredményeket érnek el, jobban érdeklődnek a tananyag iránt, nagyobb az önbizalmuk és az oktatáshoz pozití-vabban viszonyulnak.

A mastery learning gyakorlati stratégiái

 Az oktatás céljainak és a kritériumoknak a meghatározása

 A mastery learning alkalmazása különösen azoknál a tárgyaknál ajánlott, ahol nincs szükség előzetes tudásra.

 A mastery learning alkalmazásával jobb eredmények várhatók az ún. zárt tantárgyak esetében, amelyek tartalma vagy nem, vagy csupán kis mértékben változik (matematika, fizika)

 A mastery learning alkalmazása különösen olyan tárgyaknál javal-lott, amelyek egymástól jól elkülöníthető egységekből állnak. (Csa-pó 1978: 67-68)