A fordítás bevezetője
A mise szentírási olvasmányai a szertartás során latin nyelven hangzottak el, és természetesen az őket bevezető mondat is latin nyelvű volt. Legutóbb Lauf Judit tudósított egy bejegyzésről, amely az evangélium olvasását megelőző, latin nyelvű diakónusi bevezetőmondatot örökítette meg. Az Országos Széchényi Könyvtár-ban őrzött pálos misekönyv címlapján olvasható bejegyzés kottával is rendelkezik, szövege a következő: „Sequentia sancti evangelii secundum Mattheum/Iohannem/
Marcum/Lucam”.328
Az olvasmányok népnyelvi fordítása nem ezt követően, hanem csak később, a prédikáció elején hangzott el. E fordítás bevezetéséhez Telegdi két formulát is ja-vasolt, az elsőt arra az esetre, ha a pap az evangéliumról kíván prédikálni, a máso-dikat arra, ha az episztoláról.329
327 Tóth P. 2007, 192. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát beszédeinek drámatörténeti megköze-lítésű vizsgálata továbbra is várat magára. Bartók Zs. 2016a.
328 Lauf 2019, 24.
329 Telegdi 1577, )(9r.
hallgassátok meg ez mai szent evangéliumot, melyet megírt Szent N. evangélista az ő evangé-liumának N. részében, kinek betű szerint való magyarázatja imigyen lehet.
hallgassátok meg ez mai episztolát, melyet megírt Szent N. apostol az ő N. levelének N. ré-szében, kinek etc.
A prédikáció elejéhez szánt minta lehet azt a két rövid bejegyzést is, amely egy Országos Széchényi Könyvtárban őrzött bifólión szerepel.330 A két bejegyzést koráb-ban nem vizsgálta a szakirodalom. Modernizált átírásuk a következő:
Ez tanulságot írta meg Szent Pál apostol az romabelieknek írt levelének tizenkettedik részé-ben mondván.
Az Szent Lukács evangéliumának második részében ez igék vagynak megírván.
Az „ez tanulságot” kezdet e helyen történő szerepeltetése szokatlannak mondható, ezt a kifejezést ugyanis nem magára a bibliai szövegekre, hanem a belőlük követ-kező magyarázatokra volt szokás használni.
A bibliafordítások őrzői: szentírások, misekönyvek és posztillák
A papok által használt könyvtípusok közül három olyan is említhető, amelyekre jellemző, hogy magyar nyelvű szentírási fordítások szerepelhetnek bennük: a Biblia teljes szövegét tartalmazó könyvek, a misekönyvek és a posztillák. Az első típusba sorolható az a 14. század második feléből való hártyakódex, amely a Marosvásárhe-lyi sorokat is tartalmazza.331 A kéziratba a Vulgata szövege mellé négy, bibliai he-lyekkel összefüggő glosszát írtak be. Ebbe a csoportba tartoznak az ún. Nagyvátyi glosszák is, amelyeket egy 1478-ban nyomtatott Biblia szövegéhez fűztek 15., illetve 16. századi használói. A bejegyzéseket vizsgáló tanulmányok megjegyzik, hogy a magyar nyelvű szóanyagban a világi fogalomkörök dominálnak.332
Némileg meglepő jegyzeteket találunk Pesti Mihály Bibliájában, egy 1528-ban megjelent, domonkos szerzetes által fordított, humanista latinságú nyomtatvány-ban: ráolvasások és a Sylvester-féle Újszövetségből való részletek olvashatók benne, 1541 körüli kezek írásában.333
A második könyvtípus a misekönyv. Ebbe a csoportba tartozik az a pergamen-lap, amely eredetileg egy 15. századi kézírásos misekönyvben szerepelhetett.334 A
330 Országos Széchényi Könyvtárban őrzött bifólió: Kertész 2009b, 207. Tarnai Andor össze-gyűjtötte, hogy a középkori magyar nyelvű kódexekben található prédikációk milyen formulákkal hivatkoznak a bibliai passzusokra. Tarnai 1984, 258, 307–308. E fordulatok hasonlóak az itt közölt forráshoz.
331 Berrár–Károly 1984, 42–43; Dömötör 2018, 101.
332 Király 1959, 18; Berrár–Károly 1984, 43; Dömötör 2018, 101.
333 A nyomtatvány a Sylvester-féle Újszövetség-fordítás kiegészítő fejezeteit tartalmazza. Pesti Mihály Bibliája: Radó 1966; Dömötör 2018, 101–102; Dömötör 2019.
334 Országos Széchényi Könyvtárban őrzött pergamenlap: Keszler 1965.
mára elveszett misekönyv virágvasárnapi szertartást leíró lapját egy kötéstáblához használták fel, így maradt fenn a rajta olvasható magyar nyelvű Máté-passió rész-let. A pergamenlapot az Országos Széchényi Könyvtár vásárolta meg az 1960-as években, a kutatók alig foglalkoztak vele, szövegét nem közölték. A harmincnyolc sornyi szöveg nehezen olvasható, néhol a vízfoltok miatt olvashatatlan, az emlé-ket ismertető Keszler Borbála szerint azonban világos, hogy kisebb, elsősorban hangtani és helyesírási eltéréseket nem számítva megegyezik Sylvester János Új testamentumának szövegével. Keszler protestáns használatúnak vélte, véleményem szerint ez nem bizonyítható.
Lauf Judit néhány évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a pálosok 1514-ben Velencében megjelent misekönyvének Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példányában a szentmise perikópáinak nyomtatott sorai között rendkívül apró betűs, sok esetben csak nagyítóval kivehető magyar nyelvű szavak és kifejezések találhatók.335 Lauf eddig elvégzett összehasonlító kutatásai szerint a sorok közé bejegyzett perikópa-fordítás nagyon közeli rokonságot mutat az 1508-ra datált Döbrentei-kódexszel és kevésbé látványosat az 1533-ban nyomtatott, Komjáti-féle Szent Pál-levelekkel. Feltételezése szerint a bejegyzések – a Sermones dominicales perikópáiban található glosszákhoz hasonlóan – a magyar nyelvű prédikáláshoz való előkészületet szolgálhatták. Meg-jegyzendő, hogy a misekönyv előtábláján a szentmiseáldozat részeinek allegorikus magyarázatai olvashatók latin nyelven, amelyek – amint azt a tanulmány írója is kiemeli – oktatási célból készülhettek papnövendékek számára. Ennek fényében talán a glosszák is oktatási célt szolgálhattak.
Radó Polikárp a Magyar Királyság területén használt, nyomtatott liturgikus könyvek kézírásos bejegyzéseit vizsgálva szintén talált olyan népnyelvű bejegyzése-ket, amelyeket misekönyvekben közölt szentírási olvasmányok fölé írtak be. Radó ebből arra következtetett, hogy használóik a latin liturgikus könyvet vitték maguk-kal a szószékre, és abból olvasták föl a perikópák szövegét. Rengeteg latin nyelvű jegyzet mellett magyar glosszák is találhatók abban az 1514-es Missale Strigoniensé-ben, amely 1538–1545 között Csárai Mátyás pécsi kanonok tulajdonában volt, és ma Túrócszentmártonon őrzik.336 Csárai Mátyás a kalendárium hónapneveit és a perikópák néhány kifejezését fordította magyarra. Radó ezen kívül beszámolt egy Beszterce környékén használt, 1513-as Missale Strigonienséről, melynek perikópái mellett itt-ott német glosszák találhatók, egy 1491-es misekönyvben az episztolák és az evangéliumok mellett pedig szlovák nyelvű bejegyzésekre akadt.337
A bibliafordítások hordozóinak harmadik csoportját a posztilláskönyvek alkotják.
Az Egyetemi Könyvtár már említett, lappangó Guillermus-posztillája a lap
köze-335 Országos Széchényi Könyvtárban őrzött pálos misekönyv: Lauf 2019.
336 Csárai Mátyás misszáléja: Radó 1943, 380, 420–421. Lauf Judit a pálos misekönyv egyetlen párhuzamaként említi a forrást. Mai lelőhelyét az ő tanulmányából ismerem. Lauf 2019, 19.
337 Radó 1943, 382, 418–419; 382, 405. Nem egyértelmű, hogy a további, Radó által felsorol idegen nyelvű emlékek perikópákhoz kötődnek-e. A kérdéses helyekhez lásd: Radó 1943, 381–383.
pén, nagyobb betűvel szedve, egybefüggő szövegként közli a posztillában elemzett perikópa latin nyelvű szövegét.338 A szakirodalomban korábban nem jelezték, hogy egy-egy lapszélen ezek magyar nyelvű fordítása is fellelhető. E perikópafordításokat az említett iratanyagban található fénymásolatok és átírások alapján modernizált átírásban közlöm.
[23r; Marc. 1,9–13]339
És lőn, az napokban eljöve Jézus Názáretből, mely vagyon Galileában, és megkeresztelkedék Jánostól az Jordán vizében.
És legottan mikoron az vízből kijőne, látá az mennyországot, hogy megnyílnék, és az Szent-lelket, miképpen egy galambot, hogy leszállana őreája felül.
És szózat lőn mennyországból: „Te vagy az én szerelmes fiam, kiben mindenek kellemesek lettenek.” És legottan kényszeríté őtet az lélek a pusztába,
holott vala negyven napig és negyven éjig, és kísértetik vala az ördögtől. A vadak között vala, és az angyalok szolgálnak vala neki.
[26v; Joh. 6,1–4]340
Ezeknek utána mene Jézus Galileai tengerentúl, mely vagyon Tiberiades mellett.
És követi vala őtet nagy sokaság, mert látják vala a csodatételeket, melyeket teszen ő vala azo-kon, kik betegek valának.
Fölmene azért Jézus az egy hegyre, és ott ül vala az ő tanítványival.
Az húsvét pedig az zsidóknak ünnepük napja közel vala.
[47v; Joh. 6,47–51]341
„Bizony bizony mondom nektek, valaki énbennem hiszen, örökké él.
Én vagyok amaz elő kenyér.
Atyáitok mannát ének a pusztában, és meghalának.
Ihon vagyon a kényér, ki mennyországból hullott le, hogy valaki őbenne eszik, meg ne haljon.
Én vagyok az élő kenyér, ki mennyországból hullottam le, valaki ez kenyérből eszik, örökké él. Ez az kenyér, melyet adok, én testem ez világnak életiért.”
[48r; Joh. 6,52–54]
Vetekednek vala azért az zsidók mondván: „Miképpen adhatja ez nekünk az ő testét megennünk?”
Mondá azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom nektek: hogy ha nem eenditek embernek fiának testét, és az ő vérét nem isszátok, nem leszen élet tibennetek.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örökké él, és én feltámasztom őtet az utolsó nap.”
338 Itt jegyezném meg, hogy a Guillermus-kódexben szerepel egy latin-magyar nyelvű lista, amely bibliai szöveghelyekkel áll összefüggésben. Radó megállapítása szerint a bejegyzett szavak és kifejezések többsége a Vulgátából való. Radó 1947, 3, 7–8.
339 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: Dominica I in Quadragesima (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Matth. 4,1–[11]; Ductus est Jesus in desertum…).
340 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: Dominica in medio Quadragesimae (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Joh. 6,1; Abiit Jesus trans mare Galilaeae...).
341 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: In festo corporis Christi (a lap köze-pén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Joh. 6,55; Caro mea vere est cibus…). Nehezen olvasha-tó, rövid glossza a perikópa szövegében is látható.
[55v; Matth. 7,13–14]342
Az szoros kapun menjetek be, mert széles és kitárult az kapu, ki az veszedelemre viszen, és sokan vannak, kik arra mennek.
Mert szoros az kapu, és keskeny az út, ki az életre viszen, és kevesen vannak, kik ezt meglelik.
[59r; Luc. 18,1–8]343
Monda vala pedig nekik példabeszédet is a végre, hogy mindenkor imádkozni kellene, és soha meg nem fáradni mondván.
„Egy bíró vala egy néminemű városban, mely Istent nem féli vala, emberrel sem gondol vala.
Vala pedig egy özvegyasszony az városban és hozzá jő vala, mondván: Tégy igazat nekem az én peresem felől.
És sok ideig nem akarja vala, végül mondá őmagában: Jóllehet Istent nem félek, sem emberre nem gondolok,
de minthogy bántásomra vagyon ez özvegyasszony, igazat szolgáltatok neki, hogy ennekutána ide ne jönne engemet búsítani.
Mondá pedig Úr: „Halljátok meg, mit mond ez álnok bíró!
Isten pedig nem teszen-e bosszúállást az ő választottiért, kik éjjel és nappal hozzá üvöltnek, vagy [?] ha engedelmes leszen is nekik?
Mondom pedig nektek, hogy ő [?] teszen bosszúállást őértük. Mikoron pedig embernek [fia]
eljő, vajon talál-e hitet ez földön?”
[59r, lap tetején; Luc. 18,9]
Mondá pedig nekikhez, kik önnönmagukban bíznak vala mint hogy igazak volnának, és meg-utálnak vala egyebeket, ez példabeszédet.
[60v; Luc. 10,16]344 Valaki pedig titeket hallgat [88v; Luc. 10,17–20]345
Megtérének pedig a hetvenkettő örömmel, mondván: „Uram, még az ördögökkel is bírunk te nevedben.”
És mondá nekik: „Látom vala a Sátánt, miképpen villamást, hogy lehullana mennyországból.
Íme adtam nektek hatalmat lábbal nyomodni kígyókat és skorpiókat, és ellenségnek minden tehetségén,
de maga ne örüljetek azon, hogy az gonosz lelkekkel bírtok, de örüljetek, hogy az ti nevetek írván vagyon mennyországban.”
342 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: Dominica VIII post octa. Penthecos-tes (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Matth. 7,15; Attendite a falsis prophetis…).
343 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: Dominica XI post octa. Penthecostes (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Luc. 18,9; Dixit autem et ad quosdam qui in se confidebant…). Nehezen olvasható, rövid glossza a perikópa szövegében is látható.
344 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: Dominica XIII post octa. Penthe-costes (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Luc. 10,23; Beati oculi qui vident…).
345 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: In festo assumptionis Mariae Vir-ginis (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Luc. 10,38; Intravit in quoddam castel-lum…).
[91r; Joh. 15,5]346
Én vagyok az szőlőtő, ti az szőlővesszők. Aki énbennem marad, én is őbenne maradok.
[91r; Joh. 15,12–14]
Johannis 15
Az időben mondá Jézus az ő tanítványinak: „Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egy-mást, miképpen szerettelek titeket.
Ennél nagyobb szerelme senkinek nincsen, mint ha valaki lelkét veti az ő barátiért.
Ti én barátim vagytok, ha azokat teenditek, melyeket én nektek parancsolok.
Ez után nem […].”
[91v; Joh. 15,15–16]
„Ez után nem mondlak titeket szolgáknak, mert az szolga nem tudja, mit művel az ő ura. Ti-teket pedig barátimnak mondlak, mert mindeneket valamiket Atyámtól hallottam, megje-lentettem nektek.
Nem ti választottatok engemet, de én választottalak titeket, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt hozzatok, és az ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy valamit kérendetek Atyámtól én nevem-ben, megadja nektek.”
Az Érdy-kódex perikóparendszerét vizsgálva Madas Edit is felfigyelt arra, hogy Guil-lermus Parisiensis posztilláit rövid összefoglalók vezetik be, amelyek tájékoztatnak a perikópában olvasható események előzményeiről.347 Az Egyetemi Könyvtár lap-pangó példányában többhelyütt is olvashatók magyar nyelven ezek az előzmények, ám nem Guillermus összefoglalóiból fordítja őket a bejegyző, hanem minden eset-ben pontos szentírási szövegeket közöl helyettük. A bejegyző nyolc ünnephez írt magyar nyelvű szövegegységeket, ebből öt esetben a perikópák előzményét,348 egy esetben a perikópát,349 két esetben pedig a perikópát és annak előzményét is be-jegyezte magyar nyelven.350 Az előzmények lejegyzésekor nem követi Guillermust:
hol korábbról kezdi (pl. In festo corporis Christi: Joh. 6,53 helyett Joh. 6,47–54), hol pedig későbbről (pl. Dominica VIII post octa. Penthecostes: Matth. 7,12–14 helyett Matth. 7,13–14). Nagyböjt első vasárnapjánál pedig egyenesen nem is a Guiller-mus által megadott evangéliumból (Luc. 3,21–22), hanem egy azzal párhuzamos evangéliumi helyről emeli át a szöveget (Marc. 1,9–13).351
346 A bejegyzés a következő ünnepre írt posztillánál szerepel: Commune sanctorum primo de apostolis (a lap közepén közölt, latin nyelvű evangéliumi részlet: Joh. 15, 12; Hoc est praeceptum meum…).
347 Madas 1984, 102, 104.
348 1. Dominica I in Quadragesima, 2. In festo corporis Christi, 3. Dominica VIII post octa. Penthe-costes, 4. Dominica XIII post octa. PenthePenthe-costes, 5. In festo assumptionis Mariae Virginis.
349 Dominica in medio Quadragesimae.
350 1. Dominica XI post octa. Penthecostes, 2. Commune sanctorum primo de apostolis.
351 Márk evangéliumát Guillermus is megjelöli mint párhuzamot, de összefoglalóját Lukács evangéliumából veszi. Fodor Adrienne azt feltételezte, hogy a magyar bejegyző itt a posztillát for-dítja, de nem erről van szó.
Az 1512-es, velencei kiadású Guillermus-posztillának a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban őrzött példánya is tartalmaz 16. századi magyar nyelvű bejegyzéseket.
A Szabó Ervin Könyvtár régi nyomtatványainak katalógusa szerint e bejegyzések többnyire az Ószövetséghez kapcsolódnak.352 Ez a megjegyzés némileg megtévesz-tő, a magyar nyelvű mondatok ugyanis várakozásainkkal ellentétben nem a Biblia szövegének fordításai. A magyar nyelvű jegyzetek készítője – előző forrásunkkal ellentétben – nem a perikópákat fordította le, hanem adatokkal gazdagította a Guil-lermus Parisiensis által javasolt beszédvázlatot. Többször is egyértelműen megjelöli, hogy a posztilla melyik sorához fűzi az – olykor latin szavakkal vegyülő – meg-jegyzéseit, amelyeket magyar nyelven mondott prédikációjához használhatott fel.
Tíz beszédnél találunk egy-két mondat terjedelmű magyar nyelvű bejegyzést, ezek körbevágás és rongálódás miatt nehezen olvashatók.353 Hosszabb betoldás szerepel a Szent Jakab apostol ünnepére rendelt evangéliumnál. Guillermus Parisiensis posz-tillájában csupán a szentírási rész értelmezésére szorítkozott, ezért magyar nyelvű használója több, Jakab apostolra vonatkozó adattal is kiegészítette a beszédvázlatot.
A hagyomány szerint a hit tizenkét ágazata, azaz a Hiszekegy egy-egy sora egy-egy apostolhoz köthető. Ez az egyik gondolat, amelyet a magyar nyelvű bejegyző is megörökített a nyomtatvány egyik lapján: „ő [Szent Jakab apostol] rendelé az hit ágazatit: ki fogantatik Szentlélektől születik Szűz Máriától”.354 A nyomtatvány töb-bi bejegyzése is ilyen jellegű, magyar nyelvű töb-bibliai részeket nem találunk benne.
Szintén posztilláskötet tartalmazza azt a szentírásrészletet, amelyre Bálint Sándor hívta fel a figyelmet rövid közleményében.355 Nicolaus de Lyra négykötetes, a teljes latin nyelvű Bibliához írt posztillájának 1486–1487-ben megjelent nürnbergi kiadá-sa magukat a bibliai szöveghelyeket is közli. A negyedik kötet egyik példányában, amelyet ma a Szegedi Egyetemi Könyvtár őriz, a következő bejegyzés olvasható János első levelének kommentárja alá írva:
Jöjjetek el én atyámnak áldotti, bírjátok az országot, szerzett ő tinektek ez világnak kedettűl fogva.
352 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Postilla Guillermijének bejegyzései: Klinda 2001, 249–250.
353 Dominica IV post octavam Epiphaniae (Cc2r); Dominica in Sexagesima (Cc4v); Dominica III post octavam paschae (Ee6v, Ee7v); Dominica XI post octavam Penthecostes (Hh3r); Dominica XVII post octavam Penthecostes (Ii1v, Ii2r); In festo sancti Jacobi apostoli (Ll7v, Ll8r); Communi sanctorum, de apostolis (Mm3r); Communi sanctorum, de martyribus (Mm5v, Mm6r); Epistola in festo beati Matthei apostoli (G7v); Epistola de uno confessore (H6v, H7r).
354 Guillelmus Parisiensis 1512, Ll8r. Ez a gondolat Laskai Osvátnál és Temesvári Pelbártnál is megtalálható. [Osualdus de Lasko] 1499b, sermo 8: „Tertium articulum posuit Iacobus, maior frater Iohannis, scilicet: Qui conceptus est de Spiritu Sancto, natus ex Maria Virgine”. http://ser-mones.elte.hu/szovegkiadasok/latinul/laskaiosvat/index.php?file=os/os008. Pelbartus de Themes-war 1502b, sermo 27: „Tertium posuit Iacobus maior dicens: Qui conceptus est de Spiritu Sancto, natus ex Maria Virgine”. http://sermones.elte.hu/pelbart/pa/pa027.html.
355 Szegedi Egyetemi Könyvtár posztillájának bejegyzése: Bálint 1962. Betűhű átirat Bálint Sándornál: „Jwetek el een attyamnak aldoti byryatok az orzagot zerzet ev ty nek [tek, levágva], ez wygnak [!] kezdettwl fogwa.” A hordozókötet: Nicolaus de Lyra [1486–]87.
A részlet Máté evangéliumából való (Matth. 25,34), és valamikor 1500 környékén jegyezhették be a nyomtatványba, amely akkor az alsóvárosi ferences kolostor tu-lajdonában lehetett.
A Sermones dominicales elnevezésű prédikációgyűjtemény a latin nyelvű főszö-vegbe illesztett magyar glosszákon kívül a szentírási részletek fölé bejegyzett magyar szavakat, szókapcsolatokat, olykor egész mondatokat is tartalmaz. A perikópák nagyobb méretű bastardával írt sorai fölött felbukkanó, apró betűs kurzívval írott megjegyzések az ünnep evangéliumának a prédikáció elején magyarul is felhangzó fordításához adhattak segítséget a kéziratok használóinak.356
A Tóth Péter által felfedezett Güssingi glosszák szintén tartalmaznak szentírási részleteket, ezek részletesebb ismertetését Tóth készülő szövegközlésétől várhatjuk.357 Annyit azonban már az emlékről hírt adó tanulmányában is megemlít, hogy az
evangéliumi perikópák egy-egy archaikus helyét értelmező jegyzetekre akadt (141v, 147r), amelyeket inkább formuláknak, mintsem alkalmi fordításoknak tart.358 E helyen hívnám fel ismét a figyelmet a már említett prédikációtöredékek szentírási részleteire: magyar nyelvű bibliai szöveghelyek találhatók a Göttweigi prédikáció-töredékben, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, feltámadásról szóló pré-dikációtöredékben és a Debreceni posztillában is.