Tarnai Andor egy könyvjegyzékben fennmaradt címleírás alapján következtetett arra, hogy a középkor végén már létezhetett írásban foglalt magyar ars praedi-candi, amely a magyar nyelven való prédikálás szabályait rögzítette.218 Ez a mű
214 Lázs 2016, 164–165.
215 Az 1515-ös veszprémi zsinati határozatok között olvasható, hogy a plébáno sok nak gondot kell viselniük arra, hogy a hozzájuk tartozó hívek ismerjék az alapvető imádságokat, a Miatyánkot, az Üdvözlégy Máriát és a Hiszekegyet, amely imák ismeretét a gyónás során ellenőrizniük kellett.
Solymosi 1997, 59.
Az Oculus sacerdotis című népszerű papi kézikönyv azt javasolja, hogy amennyiben túl kevés idő áll a pap rendelkezésére, vagy túl sok hívet kell gyóntatnia, érdemes nagyböjt elején olyan prédiká-ciót tartani, amellyel felkészítheti híveit a gyónásra. Cornett 2011, 118.
216 Jungmann 1955, I, 490–494; Szelestei Nagy 1991, 293.
217 Egyetemi Könyvtár Tízparancsolat-töredéke: Bartók Zs. 2020a.
218 Tarnai 1984, 266, 316. A Tarnai által hivatkozott leltárról Iványi Béla adott hírt, amely leltár a következő tételt tartalmazza: „Sermones et modus praedicandi Hungari cum passione Domini”.
Iványi 1929, 202.
biztosan tartalmazott magyar nyelvű szövegrészeket, de akár teljes egészében is magyar nyelvű lehetett. Tarnai feltételezése szerint e könyvjegyzék készítésekor, vagyis 1536-ban az anyanyelvi prédikálás mesterségének elsajátítása már túlju-tott a kizárólagos szóbeliség szintjén, és az írásos szabályozás stádiumába lépett.
E Tarnai által feltételezett változás nyomai már évtizedekkel korábbról is kimu-tathatók, többek között egy olyan forrásnak köszönhetően, amely elkerülte Tar-nai figyelmét. Ez a forrás a több szempontból is egyedülálló Sági-emlékegyüttes.219 Az adatgazdag forrás 1906-os felfedezése óta eltűnt a kutatás látóteréből, most
azonban az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási munkálatainak köszön-hetően újra előkerült, s facsimiléje könnyedén elérhető a nyelvemlék-honlapról.220 A könyvtár – egyelőre szűkszavú – adatlapja szerint a dokumentum imádságokat tartalmaz. Ha közelebbről megvizsgáljuk az imákat, megállapítható, hogy a Tarnai által kikövetkeztetett prédikációs tananyag szöveggyűjteményébe illő szövegeket találunk benne. Már Sági István is megállapította, hogy az emlékek papok által használt formulárék, mintaszövegek lehetnek, az őket hordozó ősnyomtatványok is papi használatról tanúskodnak. Az emlékegyüttes hét szövegegységet tartalmaz, amelyek tematikus párokat alkotnak: minden egységhez tartozik egy bevezető és egy lezáró ima. A szövegek rendeltetéséről címfeliratok tájékoztatnak: ima áldozás előtt (ante communionem), ima áldozás után (post communionem), ima étkezés előtt (forma benedictionis mensae), ima étkezés után (gratiarum actio), ima prédikáció előtt (exordium sermonis), ima prédikáció után (post sermonem), ima tanulás előtt (precatio incipientis sua studia). A gyűjtemény határozottan a megkomponáltság hatását kelti. A szövegek tematikájukat és szóhasználatukat tekintve is szoros kapcsolatban állnak egymással, mindegyik a testi vagy a lelki táplálékok vételéhez kapcsolódik. A gyűjteményhez még legalább egy ima tartozott, amelynek csak a vége maradt ránk. A szövegbeli összefonódásoknak, illetve az imapárokból adódó párhuzamos szerkezetnek köszönhetően olyan szöveggyűjtemény jött létre, amely egyedülálló az egész vizsgált anyagban.
Bizonyos, hogy nem szerzői fogalmazvánnyal van dolgunk, és talán az is való-színűsíthető, hogy az emlék nem a szerző tisztázatát őrzi.221 Amennyiben ez így van, akkor már a 15. század végén/16. század elején létezhetett magyar nyelvű szöveg-forgalom a lelkipásztori feladatokat ellátó (vagy erre készülő) egyházi férfiak köré-ben.222 Akár még az is elképzelhető, hogy a Tarnai által feltételezett papi kézikönyv is megszületett már, melynek mintaszövegei önálló életre keltek.
219 Sági-emlékegyüttes: Sági 1906.
220 http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/imadsagok
221 Bár félreértelmezést nem találtam benne, amely a szerzőtől különböző másolóra utalna, a következő másolási hibák – a szövegek rövidségére való tekintettel – inkább másolóra, mint szerző-re vallanak: 1) lágyítsa meg az mi kemény szívünk<et>nek keménységét; 2) Ezt hogy ő szent felsége megadja, mindnyájan minekünk[!] mondjuk el.
222 Bornemisza Péter Élektra-drámájának (1558) utószavában a következőképpen fogalmazott:
„minden józan ítéletű ember előtt ismeretes, hogy néhány év óta már elkezdődött az írás magyar
A későbbiekben részletesen tárgyalni fogom a prédikációhoz és az áldozáshoz tartozó két-két imát, így e helyen csak a fennmaradó három szöveget közlöm: az étkezés előtti, az étkezés utáni (hálaadó), és a tanulás előtti imát.223
Forma Benedictionis mensae
Mindenható és irgalmas Úristen, ki teremtettél és megváltottál minket, és éltetsz naponként, áldj meg minket és ez eledeleket, melyeket veendők vagyunk az mi urunknak, Krisztus Jézus-nak, te szent fiadnak általa. Amen. Mi atyánk etc.
Gratiarum actio
Mindenható és irgalmas Úristen, mi édes mennyei szent atyánk, hálát adunk teneked az te szent ajándékidért, melyekkel minket mostan megelégítettél az mi urunknak, Krisztus Jézus-nak, te szent fiadnak általa. Amen. Mi atyánk.
Precatio incipientis sua studia
Mindenható és irgalmas Úristen, ki minket arra teremtettél okossággal és értelemmel, hogy az te szent igédet megérthessük és megtanulhassuk, kérünk tégedet, növeljed mibennünk az te malasztodat és világosítsd meg az mi elménket, hogy tarthassuk meg azokat, melyek tartoz-nak az te szent nevednek tisztességére, és az mi felebarátunktartoz-nak üdvösségére, az mi urunktartoz-nak, Krisztus Jézusnak, te szent fiadnak általa. Amen.
E szöveggyűjtemény fényében további vizsgálat tárgya lehetne a tanulók magyar nyelvhez való viszonya, s e viszony esetleges változása a középkor folyamán. Syl-vester János Grammatica Hungarolatina című munkájának ajánlólevelében azt írta, hogy „a többi nemzet is saját közönséges nyelvén fogalmazott tankönyvvel vezeti a zsenge nemzedéket a magasabb tudományokra”.224 Ennek a szokásnak talán nálunk is lehettek középkori előzményei. Vizsgálandók lennének e tekintetben a világi pályára készülő deákság szövegei is: a csíziók, az ún. Zsigmond-kori töredék, vagy a Laus sancti Nicolai pontificis. Ez utóbbi vers határozottan iskolai környezethez kötődik, fordítója ugyanakkor plébánosként nevezi meg magát.225
nyelven is”. Véleményem szerint Bartók István helyesen értelmezi, hogy a kifejezés nem az irodal-mivá emelt magyar nyelvet, hanem egyszerűen a magyar nyelv írott formáját jelenti. Bornemisza előtt úgy tűnhetett, hogy akkortájt kezdődött meg a magyar szövegek másolása, a magyar nyelvű szövegforgalom. Bartók I. 2018, 479–485.
223 A tanulás előtti ima tartalmazza a szent ige megértésének motívumát, és az elme megvilágo-sításának kérését is, így szoros rokonságot mutat a prédikáció eleji imával.
224 Idézi: Bartók I. 2018, 477.
225 Szegedi ferencesek hatleveles kódexe: Bálint 1964; Radó 1966. Péchy Ferenc kazári plébá-nos magyar verses fordítása a következő sorokat tartalmazza: „Légy te szent Miklós tanóló ifjaknak / Mi segedelmönk!”. Lásd még: RPHA 0836. https://f-book.com/rpha/v7/rpha.php?r=0836. A min-tául felhasznált versforma feltüntetése (Endecasyllabon) is iskolai gyakorlatra utalhat.