BETEGEK

4.1. Atópiás dermatitis (AD)

Munkánk során a DEOEC Bőrgyógyászati Klinikájának allergológiai szakrendelésén gondozott 30 atópiás dermatitisben szenvedő beteg (12 nő, 18 férfi, átlagéletkoruk 19,7±9,3 év), valamint 56 korban és nemben illesztett egészséges személy mintáit vizsgáltuk. A diagnózist Hanifin és Rajka kritériumrendszere alapján állítottuk fel [362].

Az intrinsic AD csoportjába azt a 10 beteget soroltuk, akiknek bőrpróbája, allergén specifikus IgE tesztje negatív, a szérum összes IgE koncentrációja 120 kU/L alatti, átlagban 45,6±36,6 kU/L volt. A további 20 beteg – akiknek össz IgE koncentrációja átlagosan 2.788,2±3.512,6 kU/L volt – alkotta az extrinsic AD csoportját. A betegség súlyosságát a SCORAD (SCORe Atopic Dermatitis) index alapján határoztuk meg, ennek átlagértéke az összes AD-s betegre vonatkoztatva 39,816,7 volt. Az intrinsic AD-s csoportra (36,415,1) és az extrinsic AD-s csoportra (41,517,6) kalkulált SCORAD index nem tért el szignifikánsan egymástól. A betegek a vérvételt megelőzően legalább négy hétig nem kaptak szisztémás immunmoduláló gyógyszereket és UV-fény terápiában sem részesültek. Az egészséges kontrollok allergiás betegségektől mentesek voltak, szérum IgE koncentrációik a normál tartományba estek.

A betegek gondozását a DEOEC Bőrgyógyászati Klinikáján Dr. Szegedi Andrea professzornő és munkatársai végezték.

4.2. Szisztémás lupus erythematosus (SLE)

A DEOEC Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológia Tanszékének járóbeteg szakrendelésén gondozott betegek közül 18 SLE-ben szenvedő beteget (16 nő, 2 férfi, átlagéletkoruk 38,8±11,7 év) vontunk be a glükokortikoszteroid terápiának a monocyták CD14-expressziójára, valamint CD14-függő aktiválhatóságára gyakorolt hatását vizsgáló munkánkba. A betegek az Amerikai Reumatológusok Kollégiuma által összeállított SLE-re vonatkozó diagnosztikus kritériumrendszer legalább négy kritériumának megfeleltek [363].

A vizsgálat ideje alatt 10 beteg (10 nő, átlagéletkoruk 40,6±14,3) volt inaktív stádiumban (SLEDAI: 0,90±1,29), ők a mintavételkor már legalább három hónapja nem kaptak semmiféle szisztémás kezelést. A betegség fennállásának átlagos ideje 8,6±6,8 év volt ebben a csoportban, és minden betegnek volt ízületi és bőrérintettsége, hematológiai abnormalitása és szerológiai eltérése a betegség fennállása során. Négy betegnek veseérintettsége, 3 betegnek fényérzékenysége, és 1-1 betegnek májérintettsége, illetve szemészeti problémái is voltak. A korábban alkalmazott terápia ebben a csoportban

dominálóan alacsony dózisú szteroid volt, de 2-2 beteg chloroquint, illetve cyclophosphamidot, míg 1-1 beteg methotrexat-ot, illetve azathioprint is kapott. Ezek a személyek alkották a „szteroidmentes” csoportot.

A másik csoportba 8 olyan beteg (6 nő, 2 férfi, átlagéletkoruk 36,5±7,5, betegségük átlagos időtartama 9,2±5,5 év, SLEDAI: 8,5±1,93) tartozott, akik fenntartó terápiaként kis dózisú kortikoszteroidot (4-16 mg methylprednisolon/nap) kaptak rendszeresen. A vizsgálat ideje alatt betegségük súlyos fellángolása miatt mindegyikük egy rövid pulzus (lökés) szteroid kezelésen (1 g/nap, három napig) esett át. A pulzus szteroid kezelés előtt történt először mintavétel, és ez szolgáltatta a „kis dózisú szteroid” csoport adatait. A pulzusterápia utolsó adagjának beadása után 24 órával vettünk újra vérmintát, és az ebből mért paraméterek adták a „pulzus szteroid” csoport adatait. A kontroll csoportot 11 korban és nemben hasonló egészséges személy képezte (9 nő, 2 férfi, életkor: 34,4±9,2 év).

A szérum sCD14 mérését ebben a betegcsoportban egy független vizsgálat során végeztük el, amiben 23 SLE-s beteg (1 férfi, 22 nő, életkor: 40,9±12,4) és 53 kontroll személy (29 férfi, 24 nő, életkor: 40,4±15,1) vett részt. A betegek megfeleltek az SLE ARA kritériumainak, de a betegség időtartamától, aktivitásától és az alkalmazott terápiától függetlenül választottuk ki őket.

A betegek gondozását a DEOEC Belgyógyászati Intézet Klinikai Immunológiai Tanszékén Dr. Kiss Emese tanárnő, Dr. Tarr Tünde adjunktusnő és munkatársaik végezték.

4.3. Polymyositis/dermatomyositis (PM/DM)

Vizsgálatainkba a DEOEC Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológia Tanszékének járóbeteg szakrendelésén gondozott 76 polymyositises (60 nő és 16 férfi, átlagéletkoruk 54,0±12,1 év), valamint 34 dermatomyositises beteget (27 nő, 7 férfi, átlagéletkoruk 53,1±13,9 év) válogattunk be. Diagnózisuk egyértelmű volt, mindannyian megfeleltek a Bohan és Peter által felállított kritériumrendszernek [364,365]. A PM-ben szenvedő betegek közül 23 volt aktív, 53 pedig inaktív stádiumban, míg 14 DM-es beteg volt aktív, 20 pedig inaktív stádiumú a vizsgálat idején. A betegség aktivitását a klinikai tünetek, leginkább az MMT (Manual Muscle Testing) segítségével jellemzett izomgyengeség, valamint az izomból felszabaduló enzimek (kreatin kináz, laktát dehidrogenáz) emelkedett szérumkoncentrációja alapján határoztuk meg. Aktív bőrtünetek és extramuscularis tünetek esetén a betegeket szintén az aktív csoportba soroltuk. Az inaktív stádiumban a betegek már remisszióba kerültek, amit az izomerő stabil javulása, az izomból felszabaduló enzimek szérumkoncentrációjának normalizálódása, a bőrtünetek eltűnése és az extramuscularis tünetek javulása jelzett. A vizsgálat idején 71 beteget kortikoszteroiddal, 27 beteget másodvonalbeli immunoszuppresszív szerekkel kezeltek és tizenketten

semmilyen szisztémás terápiában nem részesültek. A vizsgálatban kontrollként 35 egészséges személy vett részt.

A betegek gondozását a DEOEC Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológia Tanszékén Dr. Dankó Katalin professzornő és munkatársai végezték.

4.4. Cirrhosis

Az akutfázis fehérjék vizsgálata során 368 jól karakterizált, követés alatt álló cirrhosisos beteget (204 férfi 164 nő; kor: 56,4±10,8 év; betegség időtartama: 3,9±4,2 év) választottunk be a DEOEC Belgyógyászati Intézetének Gastroenterológiai Tanszékéről. Az ANCA és a fertőzések összefüggését 385 beteg bevonásával elemeztük (férfi/nő: 206/179, életkor: 56,6±11,0 év; betegség időtartama: 3,9±4,2 év).

A cirrhosis diagnózisát klinikai, biokémiai, ultrahangos és amennyiben lehetséges volt, hisztológiai vizsgálatok alapján állították fel [366]. A betegek beválasztásakor vérvétel, valamint a klinikai adatok (Child és MELD score-ok, ascites és encephalopathia jelenléte/súlyossága) rögzítése történt meg. A további klinikai adatok (életkor a betegség kezdetekor, etiológia, varix jelenléte, varix vérzések, hepatikus encephalopathia, spontán bakteriális peritonitis, alkalmazott gyógyszerek és egyéb kísérő betegségek) a betegek dokumentációjának utólagos áttekintése során kerültek kigyűjtésre. A cirrhosis kiváltó oka a két tanulmányban alkoholizmus (67% és 64%), hepatitis fertőzés (28% és 30%), illetve egyéb ok (5% és 6%) volt. A beválasztásnál különös figyelmet fordítottunk az akut bakteriális fertőzések jelenlétére is. A fertőzés diagnózisát a klinikai tünetek, lázas állapot, laboreredmények, mikrobiológiai tenyésztés (amennyiben lehetséges volt), képalkotó vizsgálatok, illetve az antibiotikum kezelésre adott válasz alapján a betegek gondozását és követését végző Dr. Papp Mária tanárnő és Dr. Vitális Zsuzsanna adjunktusnő (DEOEC, Belgyógyászati Intézet, Gastroenterológiai Tanszék) állapították meg.

A vizsgálatok második részében 205 és 345 cirrhosisos beteget egy prospektív követéses vizsgálatba vontunk be. A követés során a betegek átlagosan 3 havonta jelentkeztek kontrollra, illetve állapot rosszabbodás esetén akár havonta is vissza lettek rendelve. A vizsgálat végpontja a betegek halála, illetve klinikailag szignifikáns fertőzés megjelenése volt. A követési idő 24 hónap, illetve az említett végpontok elérése volt. A túlélési adatokat 3, 12 és 24 hónap követési idő után is értékeltük.

Az ANCA vizsgálatba bevont egészséges kontrollok száma 100 volt (45 férfi, 55 nő;

életkor: 50,5±16,7 év).

4.5. Akut myeloid leukémia (AML)

Az FLT3-ITD meghatározására alkalmas módszer validálásához 73 felnőtt akut myeloid leukémiás beteg (37 nő, 36 férfi; életkor: 51,7±18,5 év) 95 db DNS mintáját használtuk fel.

Az AML diagnózisát a WHO kritériumai alapján állították fel [367]. Ezeket a betegeket a DEOEC Belgyógyászati Intézetének Hematológiai Tanszékén dolgozó Dr. Batár Péter adjunktus úr és Dr. Udvardy Miklós professzor úr, illetve a Nyíregyházi Jósa András Kórház Hematológiai Osztályán dolgozó Dr. Szerafin László főorvos úr gondozta.

4.6. Rheumathoid arthritis (RA)

Összesen 75 RA-s beteg vett rész a rheumatológiai betegségekhez társuló tumormarker eltéréseket analizáló vizsgálatunkban (62 nő és 13 férfi; életkor 50,1±13,8 év). A betegség fennállásának átlagos ideje 10,9±8,6 év volt. Kontrollként 50 korban és nemben illesztett egészséges donor szolgált (41 nő és 9 férfi; életkor: 54,5±9,3 év). Sem a betegek, sem a kontrollok esetében nem fordult elő malignus megbetegedés. A betegség aktivitásának jellemzésére a betegség aktivitási score (DAS28) kalkulálása történt meg [311]. A betegek gondozását a DEOEC Belgyógyászati Intézet Rheumatológia Tanszékén Dr. Szekanecz Zoltán professzor úr és munkatársai végezték.

4.7. Tüdőtumoros betegek - NKTH mAB-CHIC study

Egy 2009-ben indult projekt során 5 különböző daganatos betegségben (tüdő, vastagbél, emlő, ovárium és prostata tumor) szenvedő betegektől gyűjtöttünk szérum és plazma mintákat a diagnózis felállítása után, de a terápia megkezdése előtt. Összesen 544 daganatos beteget és 521 kontrollt vontunk be a vizsgálatba. A daganatos betegek közül 153 volt tüdőtumoros (99 férfi, 54 nő; átlagéletkora 62,1±8,9 év). A vizsgálatba a DEOEC Tüdőgyógyászati Klinikáján változó légúti panaszokkal megjelent betegek kerültek beválasztásra, akiknél a részletes klinikai, radiológiai és laboratóriumi vizsgálat tüdőtumort igazolt.

A szérum HE4 szint és a tüdőtumor összefüggését vizsgáló eset-kontroll, keresztmetszeti tanulmányban 98 újonnan diagnosztizált tüdőtumoros férfibeteg és 98 korban és nemben illesztett egészséges kontroll adatait vontuk be. Az életkor mindkét csoportban 62 (40-80) év volt, és a daganatos betegek 50%-a, míg a kontrollok 12%-a (n=12) volt dohányzó a vizsgálat idején. A hisztopatológiai vizsgálatok alapján 69 betegnek volt NSCLC-je (33: laphámrák; 31: adenocarcinoma; 5: nagysejtes carcinoma), 15 betegnél SCLC igazolódott, míg hisztológiai adat nem volt elérhető 14 esetben. Ez utóbbi betegeknél a tüdő daganat diagnózisának megállapítása a CT/MRI eredménye alapján történt. A betegek közül 13 I., 8 II., 38 III. és 39 IV. stádiumú volt a diagnózis

felállításakor. Az egészséges kontrollok véradók és a Laboratóriumi Medicina Intézet dolgozói voltak.

A plazma proteom profilírozására alkalmas QP300 chip tesztelése során 46 korban és nemben illesztett tüdőtumoros és kontroll személy mintáit vizsgáltuk (kontrollok: 20 férfi, 26 nő, átlagéletkor: 55,2±9,3; jelenleg dohányzó: 17, korábban dohányzott, de most már nem: 19, soha nem dohányzott: 10; betegek: 19 férfi, 27 nő, átlagéletkor: 55,1±8,7;

jelenleg dohányzó: 19, korábban dohányzott, de most már nem: 18, soha nem dohányzott:

9). A tüdőtumoros betegek gondozását a DEOEC Tüdőgyógyászati Klinikáján Dr. Szilasi Mária professzornő és munkatársai végezték.

4.8. Ötven évnél idősebb férfiak csontstátuszának vizsgálata

Ennek a vizsgálatnak az alapvető célja az volt, hogy véletlenszerűen kiválasztott nagyszámú egészséges magyar férfi esetében jellemezzük ezek csontstátuszát, csontdenzitás méréssel, a csontképződés és lebomlás biokémiai markereinek a meghatározásával, illetve a táplálkozási szokások felmérésével. Az általános beválasztási kritériumok a következőek voltak: >50 év, férfi, ambuláns, egészséges személy. A kizárási feltételek: ismert metabolikus csont, máj vagy vese betegség és bármilyen csontanyagcserét befolyásoló gyógyszer szedése (kivéve kálcium és D-vitamin). A vizsgálatba bevont személyek összlétszáma 229 volt, akik közül végül 23 került kizárásra, mert nem feleltek meg a feltételeknek. Részletes anamnézis-felvétel mellett, az index és a napi kálcium bevitel meghatározására validált kérdőíveket kellett a betegeknek kitöltenie.

A résztvevők életkora 60,2 (51-81) év volt. A kontrollok beválasztását, mintáik és adatainak összegyűjtését Dr. Bhattoa Harjit Pal, adjunktus úr végezte.