vagyoná-ban anynyiféleképen látta már kárát, bizon végére nem jutnánk ítéletnapig.
Mert nincs az ember életében egy esz-tendő, egy nap, egy óra; nincs a természet legelrejtettebb zugában egy fííszálacska, égen és földön egy pont, melynek a babonás ember békét hagyna. Néha csak inkább szokásból, mint meggyőződésből; de mégis könynyebb némely atyánkfia lelkének, ha legalább egy kicsit babonáskodhatik. .
Vannak az embernek babonás n a p j a i és ó r á i ; babonás^ áll a tai, f ü v e i , még ás-v á n y a i (köás-vei) is. Az égnek se hagy békét az ember. Gyanúval tekint a h o l d udvarára,
a c s i l l a g o k r a . Ha beszél, babonás m o n -d á s o k a t kever szavai közé; s ha számit, még akkor is megakad, ha véletlenül b a b o -n á s s z á m jö-n ki az összeadásból.
napéban; csak úgy kel és nyugszik le áldott napja, mint más nap hajnalán,, és alkonyán.
Sokféle magyarázatot ismerünk.
Egyik azt mondja, onnét e nap szeren-csétlensége; mert az isten é] ' ' látta, mily gonosz szufla lakik e teremtmé-nyében, fölsóhajtott: „Bánom, hogy embert te-remtettem !" ,
. Vannak, kik a p é n t e k szerencsétlen-ségét n a g y p é n t e k óta számítják; amidőn ae világ megváltója — keresztre feszíttetett.
Ehhez járul még, hogy maga az egyház is megbélyegezte a péntek napot; ezt választván ki a hót közül, melyen a többi hat nap él-vezett sok jókért, — b ö j t t e l kell megfizetni.
Már hiszen származzék a péntek rosz hire akárhonnét, anynyi bizonyos, hogy a babona egészen a körme közé kaparitotta ezt az isten áldotta napot; s a népnek szörnyű respektusa van iránta.
Százakra megy a babonás szokás e nap körül; melyekből adunk egy pár izleltetőt.
Pénteken kezdett ós végzett munkán nincs szerencse.
Aki pénteken nevet, vasárnap sir.
Pénteken éhomra (éhgyomorral) prüsz-szenteni nagy veszedelmet jelent.
Pénteken útra kelni, — kész szerencsét-lenség. .
Aki pénteken fekszik betegágyba, — többé föl sem kel.
remtette az — embert. S
Pénteki vendég anynyi. mint egy heti exekutio.
Pénteken sütött kenyér keletlen marad.
Pénteken mosott ruhától kiütést kap az ember.
Aki pénteken fűt be először télire, annak leég a háza.
A kis gyerek, ha pénteken kapja az első fogát; a tejfoga után soha se nő több foga.
Amelyik kis gyrerek pénteken kezd be-szélni, hebegő lesz; ha épen meg nem némul.
Ha az újesztendő péntekkel kezdődik, az az év terméketlen lesz.
Kotlós tyúkot pénteken elültetni nem jó, mert megzápul az alárakott tojás.
Egyszóval ugy meg van a szegény0 péntek babonás hirrel verve; hogy akárhány atyánkfia kitörülné még a kalendáriomból is.
Pedig akár száz tanút hihatnék arra is,hogy a pénteknél nincs szerencsésebb nap az egész esztendőben. Magammal együtt akárhány bizo-nyíthatja, hogy a pénteken kezdett és végzett munkájában feltűnően nagyobb sikert látott.
De hát negnyugtatásul azt is megmondha-tom, hogy ehhez a sikerhez ép olyan kevés köze van a szegény0 pénteknek ; mint amenynyi köze van — például egy más, pénteken kezdett vagy végzett munka, esetleges — sikertelenségéhez.
Azért ne bántsuk az ártatlan pénteket, mely mint m u n k a n a p , bizony nyal ér any-nyit; sőt sokkal többet, mint egy vasár, vagy ünnep, vagy akármelyik más szentheverdel nap.
2. Szent- György nap.
Ez is babonás nap, csakhogy épen ellen -lábasa a — pénteknek; mert „ S z e n t - G y ö r g y n a p j a" meg épen a szerencse napja.
Es ennek már természetesebb a magya-rázata. ; miután a nép a tavaszt legkülönösebben e naptól számítja. A beálló tavasz, fűbe, fába, emberbe, állatba megújulást, fris életet, örömet hoz; könynyebben érthető tehát, hogy a sok-szor oly költőiessé váló babona, e naphoz anynyi szerencsét és örömet köt.
Szent-György előtt fogott pillangó nagy szerencsét hoz. '
Szent-György előtt fogott kigyóból a leg-hathatósabb orvosság készül.
Szent-György előtti ürge bőréből készült pénzes zacskó soha ki nem fogy.
Szent-György előtti gyíknak torkát a növen-dékújjal megsimítani, igen jó a torokfájás ellen.
Aki Györgynap előtt fecskét vagy gólyát lát, anynyi évet él, ahányat a fecske vagy gólya szárnya lebben.
Aki György nap előtt bőregér szárnyat szerez, s pénzt takargat bele, — soh'se fogy
el a pénze.
Szent-György nap éjjelén az ember kihal-gathatja a boszorkányok beszélgetését a jó
és rosz füvekről.
Hát a temérdek sok kuruzslószer; amit a .javasasszony mind Szent-György hajnalán szed. A kőrisf'a rügye, a ruta hajtás, akakuk.
1 2 * '
fű, a kőris bogár, az isten tehenkéje, bőregér, kigyó, gyik, s más ezerféle szere a pokol konyhájának; amikről nagy dicséret, ha a kuruzsló szent-György előtti szedésnek adja ki.
Szóval e napot a babona az esztendő legérdekesebb napjává tette; s tán több joggal, de minden esetre több költészettel, mint a pénteket a legszerencsétlenebbé.
3. Szilveszter és Újév.
Egymás nyomában járnak még a babo-nában is; s mindkettő a legnagyobb részt a szerelmesek napja.
A szerelmesek ólmot olvasztanak; s ha Szilveszter éjjelén, a megolvadt ólmot vizbe öntik, a képződött ólomalak megmutatja, miféle mestersége lesz a j ö v e n d ő b e l i n e k .
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, mikor az elsőt kukurékol, arról várhatja a mátkát, amerre a kakas nézett.
Aki Szilveszter éjfelén megfordítja a párnát feje alatt; jövendőbelijét meglátja álmában.
A szerelmesek babonáján kivül van még egy csomó más számára is.
Akit újévkor megvernek; mindennap kikap az egész esztendőben.
Aki pénzt ád ki újév napján, akár az egész évben a zsebében tartsa kezét.
A későn kelő lusta lesz egész eszten-dőben; a korán kelő minden nap frisebb lesz.
Nem jó újévkor varrni; mert a tyúk tojó-káját bevárj a az ember.
TJjév reggelén ne vegyen senki tisztát magára, mert kiütéseket kap.
Aki Szilveszter és újév közt éjfélkor születik, abból nagy úr válik.
S tudná ég, hány babona van még e nap-hoz kötve; melyek mindegyikének határa egész évre szól.
4. Karácsony.
Még is e nap az egész év legbabonásabb napja; melynek minden órájához egész rakás balhit van kötve; és pedig keverve jó és rosz. Mintha e nap és éjen, melyen a keresz-ténység a megváltó születését ünnepli, minden jó angyal a földön járna elhinteni a sok áldást a világon; s egyúttal minden ördög is lesza-badulna a lánczról, hogy ami átok van, azt az emberek fejére zúdítsa.
E napnak még ételhulladéka is varázs-erővel bir. A hires k a r á c s o n y i m o r z s a , mely anynyi kuruzsló-orvosság fő alkatrésze.
Éjféli misén a l u c z a s z é k r e állók, meg-láthatják, ki a. boszorkány.
Aki karácsonykor egy almát vagy diót fölvesz a földről, fekélyes lesz tőle.
Az asztal alá rejtett szakajtóba beszáll a kis Jézus; s azért szénával kell a szakajtócskát
megtölteni. Á széna aiá kukoriczát szokás tenni; és e kukoriczától két akkorára hízik az apró jószág; a szénától pedig a lábas jószág.
. Aki karácsony estén diót eszik méz nélkül, annak kihull a foga.
Aki a szent estén mézes fokhagyma ge-rezdet nem eszik, torokfájós lesz.
Karácsony éjjelén legjobban fog az igézet.
Egy kivetett czérna gombolyagba, kará-csonykor belelépni, kész Lázár betegség.
De van még ily babonás nap elég az évben.
Lucza napján kell kezdeni az úgyne-vezett luczaszéket készíteni, s mindennap fa-ragni valamit rajta, úgy hogy karácsony estén legyen kész; s ez az a kis szék, amelyről az
«mber megismeri a boszorkányt. . Szent-Iván napján jó a szent-Iván
bo-garat, és hajnalán a gyógyfüveket szedni, amiknek nagy hatása van. Szintén e napon szokás a s z e n t - I v á n t ü z e t átugrálni; hogy az ember abban az évben meg ne haljon.
P á l fordulása napján szokott a medve barlangjában megfordulni; mert e napon, min-den medve fölébred téli álmából.
András nap éjjelén minden leány meg-álmodja, ki lesz a mátkája ; sőt ha ezen éjen valamely legénynek, ingét párnája alá teszi;
azt a legényt úgy megbabonázza, hogy utána jár, mint az árnyék.
Nagy-szombaton a kolompszóra minden kigyót, békát el lehet kergetni a háztól.
Yirág-vasárnap szentelt barkának há-rom szemét rágás nélkül le kell nyelni; s aki lenyeli torokfájós nem lesz.
Azt hiszem, izleltetőnek elég enynyi a babonás napokból; aki még tud néhányat, mondja hozzá, s gondolja meg, hogy még ez
nem is a legnagyobb bolondság, amit a babo-nás ember készpénznek vesz.