Gassman (1990) állítja, hogy az 1980-as évek elején a számítástechnika és a telekommunikáció egy irányba tartó fejlődését úgy tekintették, mint az információs technológia egyik legfontosabb trendjét. Míg a nagy országok a helyi stratégiájukkal nemcsak a K+F tevékenységeket támogatták, hanem az IT termékek előállítását is, addig néhány kisebb ország rájött arra, hogy a hazai piac túl kicsi az IT termékek gazdaságos, piacképes előállításához, ezért a diffú-ziós stratégiákra helyezték a hangsúlyt: az oktatásra és képzésre, információs szolgáltatásokhoz kapcsolódó K+F tevékenységekre – főleg szoftver-fejlesztésekre. Egy másik fontos lépés, hogy az állami hivatalokban széleskörűen alkalmazni kezdték az információs technológiákat; a közbeszerzésen keresztül a kormány – legalább részben – fontos szerepet játszott az IT új és hatékony alkalmazásának bevezetésében. Egy kormány, ha van forgatókönyve, szerepet játszhat a célok kitűzésében. A folyamatban inkább katalizátorként kellene működnie azáltal, hogy a támogatja a résztvevőket a közös cél kialakításában, majd elérésében. Szükségszerű, hogy a kormány segítse a versenyt a kutatás során és a termékek piacon való megjelenésekor is. A kormánynak ki kell alakítania a megfelelő kereteket, feltételeket.
Pénzügyileg támogathatják az ipari K+F-et, többféle juttatást nyújthatnak egyetemi és állami kutatóintézeteknek az alapvető kutatások céljaira. Az ipari kutatást ösztönözhetik adókedvezménnyel, visszafizetendő kölcsönökkel. Az első megoldás a nagy vállalatoknak kedvezőbb (ők feltételezhetően nagyobb profitot termelnek), de a K+F tevékenységük anyagi támogatása is szükségsze-rű. A visszafizetendő kölcsön a kisebb vállalkozások számára jó megoldás, segít az elindulásban. Magyarországon, pl. a KKV-k erősítésére, támogatására a tech-nológia- és tudás-fejlesztő programok kidolgozását és megvalósítását a kor-mányzat a kompetencia központok szolgáltatásainak és a menedzsmentnek az erősítését célzó képzésekkel, a sikeres inkubációhoz szükséges szaktudás és
Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 47
kapcsolatrendszer kiépítésének támogatásával ösztönzi. Gassmann (1990) irá-nyokat is javasol az IT fejlesztéséhez, melyek előnyt kellene, hogy élvezzenek a stratégiák kidolgozása során, amely lehet a munkavállalók szakképzettségének fejlesztése, még inkább pedig a felhasználóbarát IT rendszerek kialakítása. En-nek egyik módja, hogy a felhasználóknak legyen lehetőségük elmondani, milyen IT-t szeretnének. Egy másik módja a felhasználóbarát módszerek támogatásá-nak a K+F tevékenységek „szoftver-ergonómia” irányába történő terelése. Va-gyis kapjon nagyobb hangsúlyt a kényelmes, egyszerű felhasználó-felület, és a szoftvereket is egyszerűbb legyen használni, tehát:
Támogassák hazai és nemzetközi szinten is a jobb IT standardok kialakí-tását a kormány nyomást gyakorolhat a közbeszerzésen keresztül; a felhasználók szerepét is erősíthetik a stratégiai javaslatokban és megha-tározásokban.
Támogassák az új IT alkalmazásokat, különösen azokban a szektorok-ban, ahol a piaci erők gyengék, a magánszektor érdeklődése kicsi; ilyen például a beszédfelismerés és az automatikus fordítás.
A K+F támogatása a tudásmenedzsmenten belül, mint például: felhasz-nálóbarát tudásbázisok, szakértői rendszerek és a mesterséges intelli-gencia különféle formáinak létrehozása; a különböző médiumokban el-érhető információk összekapcsolására alkalmas információs-híd rendszereket bemutató projektek támogatása.
A számítógépes hálózat innovatív felhasználásának támogatása, és pár-huzamosan olyan felmérés végzése, amely feltérképezi a használók igé-nyeit, hogyan lehetne még jobban kihasználni-fejleszteni ezeket a hálózatokat.
A kiegyensúlyozott IT stratégia többféle okból is hozzájárul a nemzeti fejlődéshez. Elsősorban a teljesítőképesség és a teljesítmény növekszik, míg a kiadás csökken. Másodsorban a munkavállalók és a szervezetek hamar megtanulják az új technológia használatát. Végezetül az IT elősegíti a szervezetek és az országok közötti együttműködést, mely látványos hatást gyakorolhat a nemzeti fejlődésre. Arnold és Guy (1987) úgy véli, hogy az IT ipar nemzeti fejlődését direkt módon elősegítő stratégiák sorozata három fő csoportba sorolható:
48 Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák
7. Az IT ipar nemzeti fejlődését direkt módon elősegítő stratégiák
1) Az igényekből fakadó
Ezeknek két fő célja lehet: az IT használatának felgyorsul az IT elterjedése, elkerülhető a beszerzés kell arra, hogy az IT-t illetően az ország versenyképességét megőrizze, erősítse.
Az IT-re vonatkozó szolgálta-tási stratégiák alapvetően két vagy szubvenciókkal az alap-vető állami erőforrásokat a piacon egy adott szektor-ban).
Az igény és az ellátás oldalára egyaránt irányuló, legújabb politikai törekvések a növekedés szakaszához fontos összetevőkkel járulnak hozzá, ezekből az egyik legfontosabb a technológiai képességek növekedése. Az IT startégia kialaktását illetően sokan (Pl. Arnold és Guy, 1985.) úgy összegzik az vonatkozó ajánlásaikat, hogy a stratégia akkor lehet koherens, és akkor lehet alkalmazni, ha legitim. A törvényes mechanizmusok országonként változnak, de a törvényesség megalkotása alapvető fontosságú, mert ez az alapja bármilyen cselekedetnek. A kis cégeknek is van keresnivalójuk az IT területén, minden országban. A sikeres kis cégekből nagy cégek lesznek. A kis cégeknek meg kell adni maximálisan minden támogatást, de csak addig a mértékig, hogy ne veszélyeztessék a nagy cégeket igénylő tevékenységeket. A politikusoknak ezért országos szintű stratégiát kell kidolgozniuk. A stratégia kialakítása pedig egy olyan folyamatosan idomuló művelet legyen, amely érvényes maradhat a változó körülmények között is. Ezért a döntéshozóknak a hosszú távú politikai
Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 49
egyensúlyra kell törekedniük. A kutatásnak és fejlesztésnek a jövőre is kell irányulnia, nem csak a jelen igényeit kielégíteni.
Elvárás, hogy az IT stratégia terjedjen ki széleskörűen mindarra, ami beletartozik az információ technológiába. A „magas technológia” nem lehet meg az „alacsony technológia” nélkül, így az IT stratégiának támogatnia kell mindkettőt. A hazai befektetések, regionális fejlesztések és a vámtarifa stratégiák legyenek összhangban az IT stratégiákkal és legyenek egységbe rendezve a nemzeti politika alakítása során. Az adórendszer alakításával meg lehet könnyíteni a K+F kiadásokat, az ipari K+F együttműködéseket, valamint az egyetemek és a hasonló szintű intézmények anyagi támogatását. A technikai és egyéb releváns információk be/megszerzési árának csökkentésében a kormány fontos szerepet játszhat. Az IT stratégiák fontos eleme a K+F területén megvalósuló kooperáció. A tágabb gazdagági és politikai környezet kulcsfontosságú ezen törekvések sikerében vagy kudarcában. A K+F kooperáció a többi stratégiával együtt a stratégiai egész részét kell képezze, nehogy az együttműködés eredménye elvesszen az országos politikai szinten, az egyes pártok között fellépő konfliktusok miatt.
3.3 ÖSSZEFOGLALÁS
Az állami szervek azon cselekedeteit, melyek befolyásolják az információs technológia használatát, IT stratégiának nevezzük. Az állami hatóságoknak ilyen irányú cselekedetei hatással lehetnek az IKT fejlődésére, felhasználására vagy annak következményeire. A stratégia az információs társadalom építésének programját megszabó társadalmi tervezésként, víziókat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan, kész társadalomképet rajzol fel, hosszú távra tekint előre, és az elérendő társadalmi minőség kérdését illetően konszenzust feltételez a felelős politikai elit körében. Az erőforrások irányított koncentrációját írja elő, az oktatást tekinti a legfőbb versenyelőny képző szektornak, s ezért azt nemzetbiztonsági prioritásként kezeli.
Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír. Edquist a technológiai stratégiát két csoportba sorolja. Az első a direkt (explicit) technológiai stratégia, amikor a kormány kifejezetten a technikai változás menetét kívánja befolyásolni. Ennek módja a K+F tevékenységekhez nyújtott anyagi támogatás és az államilag támogatott, új technológiákról szóló információk disszeminációja. A második, az indirekt (implicit) technológiai stratégia az, amikor egy politika vagy stratégia nem csupán a célzott területen fejti ki hatását. Ilyen például a gazdasági stratégia, a devizaárfolyam politika, a katonai védelmi politika, a gazdasági és jogi szabályozás. A direkt technológiai stratégia egy gyakori formája a követés,
50 Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák
utánzás. A technológiai stratégia lehet küldetés-orientált vagy diffúzió-orientált, esetleg kategóriába még nem sorolható. A legtöbb ország fejlesztési stratégiájának főbb céljait a következőkben összegezhetjük: A munkahelyek számának növelése; Az egy főre jutó jövedelem növelése; A többi országtól való gazdasági függés csökkentése (főleg a fejlődő országokban); A bevételek egyenlőbb elosztása; A fejlődéssel együtt járó környezeti károk csökkentése.
A technikai-technológiai változás rendkívül egyenetlenül oszlik meg időben az egyes iparágak és a gazdaság szektorai között, és földrajzilag a régiók és az országok között, a stratégia elsődlegesen a helyzetfelismerésre vállalkozhat. A széles körben adaptálható technikai innovációk diffúziója a gazdasági növeke-désnek nagy lökést adhat, új beruházásokat, munkahelyeket teremtve, és en-nek következtében (másodlagosan) nő az igény újabb termékekre és szolgálta-tásokra is. Az innováció az információs társadalom kulcsfontosságú tevékenysége, amely nélkül a gazdasági versenyképesség megőrzése elképzel-hetetlen. Lényegében új „találmány” vagy jelentősen átalakított termék, szol-gáltatás vagy eljárás, új módszer vagy új szervezési-szervezeti módszer megva-lósítása az üzleti gyakorlatban, a gyártási folyamatokban, munkahelyi vagy külső kapcsolatokban. Lényege az újszerűség és a gyakorlatba történő bevezetés. Az új technológiai rendszerek és a termelékenységet növelő technikai változások támogatása jó eszköz arra, hogy a fejlett ipari országok gazdasági egészségét helyreállítsa. A fejlődő országok esetében a radikális változások korai szakaszá-ban nincsen látványos gazdasági hatás. Csupán a széles skálájú diffúzió okozhat változást, ezért fontos az egyes szektorokat érintő új és radikális innovációk stratégiai összehangolása. A stratégiáknak figyelembe kell venniük az oktatási rendszer, az egészségügy és a többi szociális szolgáltatás szükségleteit, melynek során a direkt beszerzés és befektetés alapvető fontosságú.
A közbeszerzés közvetlen hatást gyakorol az ipar teljesítményére; erre pél-da az elektronikai felszerelések ágazata, ahol az ipari termelés majdnem felét az állami szektor hasznosítja. A közbeszerzési stratégiák segítségével elősegíthetik bizonyos iparágak fejlődését, serkenthetik a piac működését, támogathatják a húzóágazatot. Fontos eszköz a kormány számára. Azonban a kormánynak és a hozzá tartozó testületeknek el kell fogadniuk a velük járó többletköltségeket és kockázatokat, létre kell hozni egy mechanizmust a megoldásukra. Ezért ezzel a módszerrel óvatosan kell bánni, és csupán azokat a termékeket, technológiákat kellene így támogatni, melyek stratégiai fontosságát a kormány és az ipar is elismeri. Míg a nagy országok a helyi stratégiájukkal nemcsak a K+F tevékeny-ségeket támogatták, hanem az IT termékek előállítását is, addig néhány kisebb ország rájött arra, hogy a hazai piac túl kicsi az IT termékek gazdaságos, piacké-pes előállításához, ezért a diffúziós stratégiákra helyezték a hangsúlyt: az okta-tásra és képzésre, információs szolgáltatásokhoz kapcsolódó K+F
tevékenysé-Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 51
gekre – főleg szoftverfejlesztésekre. Egy másik fontos lépés, hogy az állami hiva-talokban széleskörűen alkalmazni kezdték az információs technológiákat; a közbeszerzésen keresztül a kormány – legalább részben – fontos szerepet ját-szott az IT új és hatékony alkalmazásának bevezetésében.
Az IT stratégia kialakítását illetően sokan úgy összegzik a vonatkozó ajánlá-saikat, hogy a stratégia akkor lehet koherens, és akkor lehet alkalmazni, ha legi-tim. A törvényes mechanizmusok országonként változnak, de a törvényesség megalkotása alapvető fontosságú, mert ez az alapja bármilyen cselekedetnek.
Elvárás, hogy az IT stratégia terjedjen ki széleskörűen mindarra, ami beletarto-zik az információ technológiába. A „magas technológia” nem lehet meg az „ala-csony technológia” nélkül, így az IT stratégiának támogatnia kell mindkettőt. A hazai befektetések, regionális fejlesztések és a vámtarifa stratégiák legyenek összhangban az IT stratégiákkal és legyenek egységbe rendezve a nemzeti poli-tika alakítása során. Az adórendszer alakításával meg lehet könnyíteni a K+F kiadásokat, az ipari K+F együttműködéseket, valamint az egyetemek és a hason-ló szintű intézmények anyagi támogatását.
3.4 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Mit nevezünk információs közműnek?
2. Definiálja az információs stratégia fogalmát!
3. A technológiai rendszer és a kormányzati politika kapcsolata.
4. Melyek lehetnek a technológiai stratégiák céljai és kritériumai?
5. Az innováció diffúzió életciklus modellje.
6. Az IT fejlődését direkt és indirekt módon befolyásoló állami stratégiák.