Az állami szervek azon cselekedeteit, melyek befolyásolják az információs technológia használatát, IT stratégiának nevezzük. Az állami hatóságoknak ilyen irányú cselekedetei hatással lehetnek az IKT fejlődésére, felhasználására vagy annak következményeire. Az iparért felelős minisztérium például stratégiákat dolgozhat ki az IT – beleértve a mikroelektronikát is, miként, pl. az Magyaror-szágon is történt az 1990-es években7 – felhasználásának támogatására az ipari szektorban; a mezőgazdasági minisztérium támogathatja a gazdaságok vezeté-sének modernizációját és racionalizációját az on-line információs rendszerbe való bekapcsolódással. Az oktatásért és kultúráért felelős szakpolitika segítheti az oktatási intézmények céljait segítő digitális tudásbázisok létrehozását, a köz-gyűjteményekben őrzött kulturális örökség hálózati elérhetőségét. További stratégiai példaként lehet említeni a diákok és/vagy munkavállalók IT képzését, a digitális írástudás fejlesztéséhez szükséges programok kidolgozását, az infor-máció technológiai K+F tevékenységeket, az inforinfor-mációs hálózatban megjelenő személyes adatok védelmét, a szoftverekre vonatkozó szellemi jogdíjakat stb.
7 Gonda, P.- Nádasi, A.: A Distance Education Course on Custom Design Circuits. London, Kogan
Page - ICEM, Educational Media International, 1990. Vol. XXV. No. 3.
Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 37
6. ábra: Az innovációs rendszer szereplői és kapcsolataik
Actors and linkages in the innovation system (OECD)
Az államnak a technológiai változásokba való beavatkozásával kapcsolatban Charles Edquist (1990) leírta, hogy ha a technológiai változás rendkívül fontos, és ha nem lehet csupán a piaci erőkre bízni, akkor az állami beavatkozás a technológiai változás menetében roppant fontossággal bír, és ez a beavatkozás a „technológiai stratégia”. Edquist a technológiai stratégiát két csoportba sorolja. Az első a direkt (explicit) technológiai stratégia, amikor a kormány kifejezetten a technikai változás menetét kívánja befolyásolni. Ennek módja a K+F tevékenységekhez nyújtott anyagi támogatás és az államilag támogatott, új technológiákról szóló információk disszeminációja. A második, az indirekt (implicit) technológiai stratégia az, amikor egy politika vagy stratégia nem csupán a célzott területen fejti ki hatását. Ilyen például a gazdasági stratégia, a devizaárfolyam politika, a katonai védelmi politika, a gazdasági és jogi szabályozás. A direkt technológiai stratégia egy gyakori formája a követés, utánzás.
38 Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák
Az IKT rapid fejlődése és a globalizáció kiterjedésének következtében az új technológiák és fejlesztések mélyreható, markáns változásokat eredményeztek az egyes nemzetek gazdasági és társadalmi életében. A politikusok, szakembe-rek, vezetők és az üzleti élet résztvevői figyelemmel kísérik az IKT eredményeit és hatásait. Így az IKT stratégiai fejlesztésének és alkalmazásának ismerete alapvető fontosságú számukra. Gerd Schienstock (1995) az akkori tradicionális és modern „research and technology policy” jellemzőit a következő táblázatban foglalta össze:
6. A tradicionális és modern „research and technology policy”
jellemzői (Schienstock, 1995)
A legtöbb országra jellemző, hogy a döntéshozók egy másik ország gyakor-latát követik. Erre nyilvánvaló példákat láthatunk – többek között az IT és a biotechnológia területén – számos országos technológiai program esetében.
Annak ellenére, hogy a piaci erők elsődleges szerepet játszanak, a technológiai rendszer és a kormányzati politika két lényeges szinten is hat egymásra. Az első szinten a technológiai erőt a közösség céljaira használják. A nemzetállamok már régóta elsődleges „fogyasztói” az új fejlesztéseknek, és az így kialakuló
verseny-Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 39
helyzet hihetetlenül ösztönzőleg hat a nemzetek technológiai képességeire, befolyásolja az egyes országok technológiai stratégiáját. A második szint az egyes rendszerek szociális kontextusából adódik. A fejlett technológiák fejlesztéséhez és diffúziójához szükséges a megfelelő oktatási és képzési háttér;
a jogi keret, amely meghatározza és védi a tulajdonjogot; végül olyan eljárásmódok – például a sztenderdizálás, szabványosítás – melyek csökkentik a tranzakciók költségeit, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik a piacot. Ezek – legalábbis részben – a közjót szolgálják. A gazdasági szereplők nagy részének hasznára válnak az oktatási célú befektetések, és még többnek a tulajdonjog rendszerének a kialakítása. Hogy ez milyen módon alakul, és az ipar ebben milyen szerepet játszik, az országról országra, időről-időre változik.
Henry Ergas és Harvey Brooks (1987) szerint a technológiai rendszer és a kormányzati politika közötti interakciókat három csoportba lehet sorolni. Az első a küldetés-orientált, ez jellemzi többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország technológiai stratégiáját. Ezen nemzetek technológiai stratégiái olyan radikális innovációkra összpontosítanak, melyek segítségével elérhetik a nemzet számára fontos célokat. Ezekben az országokban az innovációhoz kapcsolódó, közjót szolgáló intézkedések csupán másodlagos szerepet kapnak a technológiai stratégia alakítása során. Velük ellentétben például Németországban, Svájcban és Svédországban a techno-lógiai stratégia diffúzió-orientált. Szoros kapcsolatban a közjóval, ezeknek a stratégiáknak az az elsődleges céljuk, hogy a technológiai képességeket, lehetőségeket elterjesszék az egész ipari struktúrában, közben mellékesen evvel is támogatják a folyamatos változást, fejlődést. Végül Japán egymaga alkot egy kategóriát. Technológiai stratégiája egyszerre küldetés-orientált és diffúzió-orientált. Stratégiájának egyes részei fontos szempontból térnek el a többi országétól. A legtöbb ország fejlesztési stratégiájának főbb céljait a következőkben összegezhetjük:
A munkahelyek számának növelése;
Az egy főre jutó jövedelem növelése;
A többi országtól való gazdasági függés csökkentése (főleg a fejlődő or-szágokban);
A bevételek egyenlőbb elosztása;
A fejlődéssel együtt járó környezeti károk csökkentése.
Természetesen a technológiai stratégia célja elsősorban a tágabb érte-lemben vett fejlesztési stratégiától függ, a technológiai stratégiát nem lehet meghatározni az átfogó fejlesztési stratégia nélkül, az előbbi szerves része kell legyen az utóbbinak. A technológiai stratégia céljait meghatározza az átfogó
40 Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák
fejlesztési terv és program, amelynek lényegi kritériumai az alábbiak szerint definálhatók:
Növelje a technológiai transzfer hatékonyságát;
Növelje a technológia asszimilációjának és működésének a hatékony-ságát;
Erősítse és szélesítse az ipari bázist;
Támogassa a már meglévő technikai képességek kibontakozását;
Segítse a beilleszkedési folyamatot.
A technológiai stratégia működtetéséhez szükségesek a technológiai stratégia eszközei, melyek számtalan formában és módon érik el céljaikat.
David J.C. Forsyth ILO szakértő úgy véli, hogy a technológiai stratégia eszközei egy vagy több csoportba sorolhatóak a DSL (Demand-Supply-Linkeges) kategóriákból, vagyis:az igénylők választása szerint befolyásolhatja a típust, a forrást és a formát is. Célkitűzés lehet az is, hogy befolyásolja a választható technológiai kapacitást és a technikai újítások iránti attitűdöt. A technológiai stratégia eszközei támogathatják a technológiát; segítik az új technológiák adaptálását; biztosítják a szükséges eszközöket, szakértelmet. A technológiai igény és ellátás közötti kapcsolatokat befolyásolhatják a technológiai stratégia eszközei, például: szolgáltatások kiterjesztése; műszaki-ipari létesítmények létrehozása; szakértők foglalkoztatása; különféle szervezetek alakítása, melyek ellenőrzik a technológia import folyamatait; ipari információs rendszer támogatása.
Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 41
7. ábra: A technológiai stratégia eszközeinek csoportjai Forsyth szerint A célok és eszközök ismeretében felmerülhet a kérdés, hogy mi is a tech-nológiai stratégia fő szerepe. Mivel a technikai-techtech-nológiai változás rendkívül egyenetlenül oszlik meg időben az egyes iparágak és a gazdaság szektorai kö-zött, és földrajzilag a régiók és az országok kökö-zött, a stratégia elsődlegesen a helyzetfelismerésre vállalkozhat. A széles körben adaptálható technikai innová-ciók diffúziója a gazdasági növekedésnek nagy lökést adhat, új beruházásokat, munkahelyeket teremtve, és ennek következtében (másodlagosan) nő az igény újabb termékekre és szolgáltatásokra is. Az innováció az információs társada-lom kulcsfontosságú tevékenysége, amely nélkül a gazdasági versenyképesség megőrzése elképzelhetetlen. Lényegében új „találmány” vagy jelentősen átala-kított termék, szolgáltatás vagy eljárás, új módszer vagy új szervezési-szervezeti módszer megvalósítása az üzleti gyakorlatban, a gyártási folyamatokban, a munkahelyi vagy külső kapcsolatokban. Lényege az újszerűség és a gyakorlatba történő bevezetés.
Az új technológiai rendszerek és a termelékenységet növelő technikai vál-tozások támogatása jó eszköz arra, hogy a fejlett ipari országok gazdasági
egés-42 Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák
zségét helyreállítsa. A technológiai stratégia nem vákuumban működik, hanem sajátos gazdasági és politikai környezetben. Az egyes nemzetek és régiók állami stratégiák szintjén kezelik a kérdést, és megpróbálják elősegíteni az innovációs tevékenység térnyerését a gazdaságban. (The Diffusion of Innovation Theory was first discussed historically in 1903 by the French sociologist Gabriel Tarde who plotted the original S-shaped diffusion curve, followed by Ryan and Gross (1943) who introduced the adopter categories that were later used in the current theory popularized by Everett Rogers.)
Kincsei Attila, a már említett tanulmányában, főként Rogers8 munkája alap-ján – aki a telítettség szakaszával bezárólag foglalkozik az innovációk életciklu-sával, a közösségek és társadalmak szintjén megragadva azt – fölvázolja az in-novációk diffúziójának általános elméletét. Kiemeli, hogy „Az inin-novációk termékfejlesztés és technológiatranszfer során válnak piaci jószággá. Ezután már termékként folytatják életciklusukat a piaci bevezetés, növekedés, telített-ség, stabilizáció és/vagy hanyatlás fázisain keresztül. De vannak közös jószágok (például úthálózat), és közösségi jószágok (például közbiztonság) is. A rogersi diffúziós elmélet az innovációk elterjedését alapvetően kommunikációs folya-matként értelmezi, melynek során adott innovációra vonatkozó információk meghatározott kommunikációs csatornákon keresztül, bizonyos idő alatt terjed-nek el valamely adott társadalmi rendszeren belül.” Az innováció terjedés vagy diffúzió magában foglalja az újszerű eszközök és termékek elterjedésének, alkal-mazásának és meghonosodásának folyamatát. Az innovációk, így az új technoló-giák terjedése is társas hálózatokban, ún. diffúziós hálózatokban zajlik le.
8. ábra: Az innovációk diffúziója, az életciklus reprezentálása9
8 Rogers, Everett M. (1995): Diffusion of Innovations (Free Press, New York, 4. kiadás)
9 June Kaminski: Diffusion of Innovation Adopter Categories http://cjni.ca/journal/?p=1444
Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák 43
A fejlődő országok esetében, a radikális változások korai szakaszában nincsen látványos gazdasági hatás. Csupán a széles skálájú diffúzió okozhat változást, ezért fontos az egyes szektorokat érintő új és radikális innovációk stratégiai összehangolása. A stratégiáknak figyelembe kell venniük az oktatási rendszer, az egészségügy és a többi szociális szolgáltatás szükségleteit, melynek során a direkt beszerzés és befektetés alapvető fontosságú. Léteznek olyan stratégiák, melyek közvetlenül bátorítják a cégeket a radikális újítások, innovációk alkalmazására. Ez különösen az olyan recessziós fázisban fontos, amikor a befektetők ódzkodnak a radikális, de kockázatos befektetésektől.
Többnyire azzal védekeznek, hogy az ilyen innovációk nem azonnal hoznak hasznot. A gesztációs periódus alatt szükséges a pozitív és türelemre buzdító stratégia, fontos a kísérletezés és az adaptáció. A támogatás nélküli piaci mechanizmus nem elég. A számítógép erre egy különlegesen jó példa. A kutatással összekapcsolt fejlesztés gyakran kormányzati támogatásból működik, de a teljesen gazdasági alapú fejlesztés, amely gyakran jóval drágább, igazolja a K+F tevékenységeknek a közalapítványok iránti elköteleződését. Azok a beruházási projektek, melyek magukba foglalják olyan új eszközök, termékek beszerzését, melyek modern technológiával bírnak és kielégítik a társadalmi elvárásokat, ezen a szinten jobb megoldásnak tűnnek, mint a K+F szubvenciók.
A fejlődő országoknál a technológiai stratégia fontos az új technológiák megszerzéséhez.
9. ábra: Rogers innováció-diffúziós modellje
44 Az IT és a kommunikációs stratégiafejlesztés, lehetőségek és formák
A stratégiák egy lényeges csoportja megcélozza a külföldi technológiák importját és országon belüli elterjesztésüket. Ennél a stratégiánál először meg kell győzni a hazai üzletembereket, vezetőket, akár a kormányzati tisztviselőket is, hogy az új, külföldi technológia esetenként és helyenként megfelelőbb, mint a hazai. Egy jól megtervezett stratégia, ha a külföldi technológiák alkalmazása a fejlesztésre való törekvéssel párosul, komoly sikereket eredményezhet. Azon iparágak számára, melyek távol esnek a technológiai fejlesztések fellegvárától, egy ilyen stratégia megfelelőnek bizonyulhat; de még a technológiai újításokban élenjárók számára is fontos lehet, hogy megkeressék és felhasználják az éppen aktuális legjobb megoldásokat a világ bármely részéről.
Egy ország sem lehet élenjáró az összes technológiai területen – mindenki tanulhat a nemzetközi tapasztalatokból.