11. Információs társadalom – tudástársadalom
11.2.3 Az információtörténelmi szemlélet jelentősége
Az információ fogalmának modern értelmezése mellett fontos értenünk azt is, hogy a történelem során miért alakultak ki a specifikus jelentések. Az információtörténelem a történettudomány, a történeti kutatás egyik ága, avagy szemléleti iránya, s talán az egyetlen pontosan körülhatárolható sajátossága az, hogy az információt társadalmi, emberi jelenségként kezeli, illetve csak ily
mó-Információs társadalom – tudástársadalom 171
don tekint rá, a társadalmi mozgás, a társadalmi folyamatok, jelenségek, az emberi viszonylatok információs összefüggéseit vizsgálja. Az információtörténe-lem az emberi élet és a társadalom minden vonatkozását átszövő információs rendszerek, technológiák és intézmények világa, lényegében ezek összefoglaló, átfogó tárgyalása és áttekintése. Számos tanulmány a könyvtártörténetet az információtörténelem egyik részterületeként tárgyalja (Z. Karvalics László).
Az információs társadalomban különösen fontos, hogy megértsük az in-formáció történelmét, vagyis hogy miért használták így az inin-formációt a múlt-ban. Az információtörténelem ontológiai és ismeretelméleti megközelítését reprezentáló modell, Vreeken (2005) modellje, arra alapoz, hogy az információ jelentése szorosan kapcsolódik az őt kísérő tudáshoz (ismeretelmélet, episztemológia) és a valósághoz (lételmélet, ontológia). Ezeknek az összetevők-nek vagy változóknak a segítségével lehet megkülönböztetni az információ elté-rő jelentéseit a történelme folyamán. A változók és a történelmi időszakok al-kotják a két tengelyét annak a mátrixnak, amelyet a szerző az információ-történelem modelljének nevezett el. A függőleges tengely jelzi a fontos történelmi időszakokat, melyek során az információ jelentése eltért, a vízszintes tengely jelzi az információ kapcsolatát a lételmélettel és az ismeretelmélettel.
172 Információs társadalom – tudástársadalom
55. ábra: Az információ jelentése szorosan kapcsolódik az őt kísérő tudáshoz (Vreeken 2005)
A latin korszakban az információ egyaránt vonatkozott az alakítás-formálás folyamatára, és az ezekkel kapcsolatos fogalmakra (pl. a formák). Habár a hang-súly a folyamatokon volt, biztonsággal csak azt állíthatjuk, hogy a latin korszak-tól az újkor kezdetéig az információ vonatkozott mind az alakító folyamatokra, mind az alakulóban lévő dolgokra (vagyis a formákra).
Az újkor kezdetén az információ jelentése lassan átváltott a folyamatról a dolgokra. Az információ, mint folyamat, melynek során a világ megmutatja ön-magát az érzékeken keresztül, eltűnik és csupán az összegyűjtött dolgokat fogja jelenteni. Az elmét már nem a formák alakítják, de az értelem, az érzékek „hírt kapnak” a világról. Ezeket a híreket hamarosan szerették volna tárolni és feldol-gozni, különösen a racionalisták, mint például Descartes és Leibniz. Az a nézet, amely az információt az anyagi dolgokkal azonosította, a 18. század közepére vált elfogadottá. A bürokratikus állam kialakulásakor a statisztikai módszerek
Információs társadalom – tudástársadalom 173
elvezettek oda, hogy az információ számszerűsödött és tárgyilagossá vált. Töb-bé nem áll kapcsolatban az értelem vagy az anyag formálási folyamatával. Ehe-lyett dologgá vált, ami magában rejti az ismeretet; az információ tárgyiasított tudássá vált.
A modern információs társadalom kezdetén „az információ tárgyi értelme”
új szintre került a számszerűsíthető tulajdonsága miatt. Az információ most már fontos gazdasági jelentőséggel is bírt; eladható-megvehető dologgá vált. A modern információs társadalomban az értelem és az anyag formálásának folyamatáról megfeledkeztek: „ … megengedtük, hogy egy információ nélküli információs képzet váljon a modern világ központi, meghatározó képzetévé”
(Boland 1987). A modernizmus kiváltotta reakciók felélesztették az infor-mációhoz társított folyamatokat. De a modern világ nézetei olyan erős hatással bírnak, hogy az információt nehéz folyamatként értelmezni a dologi helyett. Az
„in-formation” kifejezéssel lehet a legjobban megmagyarázni: vagyis a formálás,
„formába öntés” folyamata, egy cselekvés, tett, és nem egy dolog elképzelése az „információ, mint folyamat”-ról. Az „in-formálás” azt is feltételezi, hogy ez a folyamat belülről fakad. Meghökkentő a különbség az információ jelentései között a két utolsó korszakban. Az a nézet, mely az információt dologszerűnek vagy elvont lényeginek látja, az objektív megközelítés. Az a nézet, amely pedig egy vég nélküli, alkotó folyamat részeként tekinti, szubjektív megközelítés.
James Beniger az információs társadalom eredetének kérdését gazdaság-történeti, evolúciós és rendszerszemléleti perspektívába helyezte. Véleménye szerint az információs társadalom olyan fejlemény, amely a 19. század második felében a gazdaság, a közlekedés és általában a társadalom irányításában bekö-vetkezett válságsorozatra adott válaszok eredményeként alakult ki. Az
„irányítás forradalma” azt jelenti, hogy az információfeldolgozási és kommu-nikációs technika alkalmazkodik az anyagfeldolgozás, energiafelhasználás és a szállítás felgyorsulása következtében előállt sebesség- és komplexitás-növekedéshez.
Arra a következtetésre jutott, hogy a mai jelenségek alapvető okainak mélyebb megértéséhez a földi élet eredetéhez kell visszamennünk. Szerinte bolygónkon az első primitív élő szervezetekkel jelent meg az információfel-dolgozás képessége. Beniger megfogalmazása szerint „az irányítás folyamata szükségképpen magába foglalja egy új információ (input) összehasonlítását bizonyos elraktározott mintákkal és utasításokkal (programmal) annak érdekében, hogy a szóba jöhető viselkedések (lehetséges outputok) előre meghatározott halmazából valamelyik mellett dönteni lehessen.”
Az információs társadalom kifejezés az 1950-es és 60-as évek fordulóján jelent meg. Amerikában Fritz Machlup közgazdász az 50-es évek végén úgy
174 Információs társadalom – tudástársadalom
becsülte, hogy 1947 és 1958 között az információs szektor növekedési aránya kétszerese volt a GNP növekedésének, amiből azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok gyors ütemben halad az információs társadalommá válás útján. Japánban Tadeo Umesao használta először az információs társadalom kifejezést, 1961-ben. A fogalom terjedéséhez hozzájárult Yoneji Masuda „Az információs társadalom” című könyve, amely Magyarországon is megjelent, 1989-ben. Az információs társadalom mibenlétére vonatkozó korai elképzelések közül talán Daniel Bell és Yoneji Masuda teóriái a legismertebbek.
Daniel Bell, a Harvard Egyetem szociológiaprofesszora az elsők között elemezte az előttünk álló korszak várható társadalmi-gazdasági fejleményeit. Tudo-mányos igényű prognózisában jelezte, hogy a jövő társadalmában a tudás lesz a legfontosabb erőforrás.
A japán Yoneji Masuda professzor 1980-ban megjelent könyvében, egy kialakulóban lévő új társadalmi minőséget, egy posztmateriális értékorien-tációjú jövőprogramot vázolt fel. Olyan társadalom terveit körvonalazza, amely az anyagi javak bőséges fogyasztása helyett az ember intellektuális kreativitását bontakoztatja ki. Szerinte az információs társadalom új típusú emberi társa-dalom lesz, amely teljes mértékben különbözik a jelenlegi ipari társatársa-dalomtól. A társadalom átalakulása és fejlődése mögött álló hajtóerő az információs javak termelése lesz, nem pedig az anyagiaké. A jövő információs társadalmának modellje történelmi analógián alapul: szembeállítja egymással az ipari társa-dalom lényeges paramétereit és azok feltételezett információs társadalmi meg-felelőjét. Masuda gondolatrendszerében középponti helyet foglal el az infor-mációs közmű fogalma (Global Information Utility, GIU), amelyet a következő-képpen határozott meg: „Az információs közmű nyilvános információfeldolgozó és -szolgáltató létesítményekből álló információs infrastruktúra, amely számító-gépeket és kommunikációs hálózatokat foglal magában. E létesítmények segítségével bárki, bárhol, bármikor képes lesz az általa igényelt bármilyen információhoz könnyen, gyorsan és olcsón hozzájutni.”
A nézetek közötti különbségnek jelentős következményei vannak azon tu-dományágak és gyakorlati kérdések szempontjából, ahol az információ fogalma központi fogalom, pl. az információ menedzsment, információs stratégia. Ter-mészetesen az információtörténet bőséges teret ad a reflexióknak. Az informá-ció történetének összevetése más fogalmak történeti alakulásával jó kiindulási pont lehet.
Információs társadalom – tudástársadalom 175