Az IKT társadalmi funkcionalitásának megalapozása

Információtörténeti tény, az IKT stratégia szempontjából elméleti és gya-korlati jelentőségű, hogy az ún. Torontói Műhely megteremtője, a híres gazda-ságtörténész és kommunikációkutató Harold Innis (1894–1952), a kommuniká-ciós technológiát tekintette a gazdasági és politikai uralom és centralizáció legfontosabb paraméterének. A Communication and Empire című, 1950-ben megjelent művében levezeti, hogy a térbeli uralom mindig az üzenetek létreho-zásához, tárolásához és terjesztéséhez használt technológián múlott és múlik.

Az információs társadalom legnagyobb hatású teoretikusa Manuel Castells, társadalom-elméletét három szoros kapcsolatban lévő, de egymástól elkülönülő létszférára, a termelés, a tapasztalat és a hatalom szférájára építi fel.⁵

5 Castells, M.: The Rise of the Network Society. The Information Age: Economy, Society and Culture. Vol. 1. Basil Blackwell. Oxford, 1996. Castells, M.: The Internet Galaxy. University Press.

Oxford, 2001.

A technológia, az információs technológia és az IKT értelmezései 29

5. ábra: A castellsi elmélet logikája

Elgondolása szerint a társadalom ezen alapvető szférák viszonyaként írható le. Egyik legfőbb érdeme, hogy kidolgozza és elméletének középpontjába állítja az információs társadalom meghatározó struktúráját, a hálózatot, termékeny kapcsolódási lehetőséget nyújtva ezzel mások számára is. Castells meghatáro-zása szerint: „A hálózat az egyetlen olyan szervezet, amely képes nem eleve meghatározott irányba növekedni vagy irányítás nélkül tanulni. Minden más topológia korlátokat állít a lehetséges történések elé. A hálózat csupa szélekből áll: nyitott végű, akárhonnan közelítsük is meg. Mondhatjuk, hogy a hálózat a legkevésbé strukturált minden olyan szervezet közül, amelynek még egyáltalán van struktúrája. Igazán széttartó alkotórészek sokasága valójában csak a hálózat keretei között maradhat koherens. Semmilyen más elrendezés – lánc, piramis, fa, kör, küllő – nem képes igazi sokféleséget egészként működtetni.” A hálózat fogalma Castells munkásságában új értelmet nyert, és a szociológia érdeklődé-sének középpontjába kerül. Az IKT fejlődéérdeklődé-sének legdinamikusabban fejlődő vívmánya valóban a hálózat, nem véletlen, hogy az információs társadalom kapcsán általánossá válik nemcsak a tudás alapú, ill. tudástársadalom, hanem a hálózati társadalom elnevezés is, és a meglévő tanuláselméletek sorában meg-jelenik a konnektivizmus.

30 A technológia, az információs technológia és az IKT értelmezései

3. A konnektivizmust megelőző tanuláselméletek

Nézet és felfogás Behaviorista Objektivista Konstuktivista Mi a tanulás

A markáns tanuláselméletek között a konnektivizmus a tanulónak és az ok-tatónak is új szerepet oszt. „A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközök-kel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap. A tanulás mindin-kább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózato-sodott tevékenység rendszerré válik. Az információszerzés és összefüggésbe helyezés motiváltsága is felerősödik, ha a keresés és az értékelés együttműkö-dő, hálózati tevékenységgé alakul. A tanuló jelentősen javíthatja tanulása hatás-fokát, ha részt vesz egy, a témával foglalkozó hálózatban, virtuális közösségben.

A tudás körforgásában a személyes tudásvagyonok hálózatba szerveződnek, s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik. Az együttműködő te-vékenységek alkalmai szaporodnak, a személyes szociális hálók az informális tapasztalatcsere színtereivé válnak, kialakulnak „a gyakorlat közösségeinek”

hálózatai. A „hogyan” és a „mit” tanuljunk kérdései mellé a „hol tanuljunk”

kérdése is felzárkózik.” – Bessenyei István (2007) szerint. Mindez a közoktatást ugyan alig-alig érinti – noha az IKT-ra építő tudástársadalom az oktatást tekinti a legfőbb versenyelőny képző szektornak – a konnektivizmus az LLL szempont-jából, a felsőoktatás és a szakmai továbbképzés ígéretes kiegészítő elmélet-rendszere.

A technológia, az információs technológia és az IKT értelmezései 31

Bizonyára sok, de 5 érv mindenképpen amellett szól, hogy az IKT – amely valóban felgyorsítja az információ és a tudás használatát – egyre fontosabbá válik. Elsőként, ahogy mindannyian tudjuk, az információ maximalizálja tudá-sunkat. Az információ lehetővé teszi számunkra, hogy maximalizáljuk tudásun-kat a „mi”-ről, a „miért”-ről, a „ki”-ről és a „mikor”-ról. Ha a tudás mind az öt alapját elsajátítjuk, akkor képesek leszünk megtalálni a megoldást a napi prob-lémáinkra. Ezért az információs technológiának köszönhetően életünk több tekintetben is megváltozhat. Az IKT lehetőségeket, az IKT jelentőségét többféle nézőpontból is szemlélhetjük. Ebből az első és legfontosabb az információ sze-repe és a benne rejlő lehetőség a fejlődés és a gazdasági növekedés szempont-jából. Ebben a kontextusban az IKT új tényező és stratégiai fegyver a gazdaság támogatására és az ország versenyképességének meghatározására. A második fő tényező az IKT szerepe és lehetőségei az egyén életében. Ekkor az IKT katali-zátorként működik, támogatja az egyén teljes körű fejlődését anyagi, szellemi és lelki szempontból.

4. A konnektivizmussal kiegészült tanuláselméletek

Pintér Róbert szerint: „egy hármas megközelítés-rendszert is megfigyel-hetünk az információs társadalom kapcsán, amelyek a definíció hordozóiban;

vagyis kik testesítik meg, időhorizontjában; vagyis mikortól számítják az információs társadalom kezdetét, és tartalmában, kiforrottságában térnek el

32 A technológia, az információs technológia és az IKT értelmezései

egymástól.” Ez utóbbi az 1990-es években politikai program „forradalom felülről”, majd modernizációs célok, állami stratégiák formájában jelenik meg.

5. Az információs társadalom hármas megközelítés rendszere Pintér sze-rint

Az általa szerkesztett, „Az információs társadalom” c. kötetben a fontos fogalmak között ezt olvashatjuk: „Az információs stratégia a magas szintű politikai tervezésnek az 1990-es évek elején megjelenő új minősége, ami közös kezelésbe vonja az információs közmű fejlesztését, a társadalom legfontosabb alrendszereinek informatizálását, valamint információs iparágak fejlesztési politikáját. Az információs társadalom építésének programját megszabó társadalmi tervezésként, víziókat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan, kész társadalomképet rajzol fel, hosszú távra tekint előre, és az elérendő társadalmi minőség kérdését illetően konszenzust feltételez a felelős politikai elit körében.

Az erőforrások irányított koncentrációját írja elő, az oktatást tekinti a legfőbb versenyelőny képző szektornak, s ezért azt nemzetbiztonsági prioritásként kezeli. ”Belátható, hogy mivel az információs stratégiaképzés ilyen fontos, ab-ban aktív szerepet, gyakorlati munkát csak tiszta, ha nem is teljesen kikristályo-sodott alapfogalmak használatával vállalhatunk. A nézetek közötti különbség-nek jelentős következményei vannak azon tudományágak és gyakorlati kérdések szempontjából, ahol az információ központi fogalom, ilyen, pl. az in-formáció menedzsment, az inin-formációs stratégia és a technológiai stratégia.

Előzetesen – mivel ez a jegyzet végig erről szól – Charles Edquist szerint erről annyit, hogy létezik az explicit és implicit technológiai stratégia.