• Nem Talált Eredményt

Az iskola funkcióinak megítélését befolyásoló tényezők

In document „ ÁTLAGOSAN ÉLÜNK…” (Pldal 155-159)

A megkérdezett szülők iskolai funkciókról való vélekedését jelentősen befo-lyásolta a válaszadó legmagasabb iskolai végzettsége. A szülők iskolai vég-zettsége alapján mért összefüggések a „Mennyire tartja Ön fontosnak az is-kola alábbi feladatait?” kérdésre adott válasszal két esetben mutatott össze-függéseket. Szignifikáns volt a kapcsolat a gyermekek kéréseinek, igényeinek figyelembevétele2 és a szülők bevonása a programok kialakításába,

szervezé-1 A magyar nyelv Ukrajnában történő oktatásának esélyeivel, lehetőségeivel és nehézségei-vel részletesen Orosz Ildikó (1995) foglalkozott.

2 Khi négyzet próba értéke: 21.747, df: 9, n = 138, p < 0.05; Az eredmények szignifikánsak

sébe3 válaszok és a válaszadó szülő iskolai végzettsége között. Mindkét funkció a liberálisabb iskola jellemzője.

Az adatok azt mutatják, hogy minél magasabb a szülő iskolai végzettsé-ge, annál fontosabbnak tartja, hogy az iskola bevonja őt az iskolai progra-mok szervezésébe és kialakításába, és annál fontosabbnak gondolja azt is, hogy az iskola figyelembe vegye gyermeke kéréseit és igényeit, személyisé-gét (5. táblázat).

5. táblázat

A szülők bevonása, mint iskolai funkció megítélése a szülők iskolai végzettségének függvényében (%) Mennyire

Válaszadó szülő legmagasabb iskolai végzettsége (%)

9 osz-tály

alatt 9 osztály 11 osztály

Szakmunkás,

Nagyon fontos 70 85,7 85,7 33,3 100 100

Nem tudja 0 14,3 0 0 0 0

Forrás: Kárpátalja kutatás 2016, saját szerkesztés

Az 5. és a 6. táblázatból azt láthatjuk, hogy az érettségivel rendelkezők mindannyian nagyon fontosnak ítélték azt, hogy az iskola bevonja őket az iskolai programok kialakításába és szervezésébe, valamint azt is, hogy az iskola falain belül figyelembe vegyék a gyermekeik igényeit és kéréseit, míg az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél már nagyobb volt a vé-leménykülönbség. A szakmunkás bizonyítvánnyal igen, de érettségivel nem rendelkezők mindössze 33,3 százaléka volt ezen a véleményen. Ugyanilyen arányban gondolták a szülők ezt egyáltalán nem és inkább nem fontosnak a

3 Khi négyzet próba értéke: 30.828, df: 12, n = 138, p < 0.05; Az eredmények szignifikánsak

szülők bevonása változó esetében. A gyermekek igényeinek és kéréseinek figyelembevételét a szakmával igen, de érettségivel nem rendelkező szülők 66,7 százaléka inkább nem fontosnak gondolta. Inkább nem fontosnak gondolta ezeket az elvárásokat a 9 osztállyal sem rendelkező szülők 20 szá-zaléka is. 11 osztállyal és az alatti iskolai végzettségi szintet elérő szülőknél nem mutatkozott nagy különbség, viszont jelentős törésvonal volt, hogy a szülő rendelkezik-e érettségivel vagy sem. Az sem volt befolyásoló tényező, hogy az érettségit gimnáziumban vagy szakközépiskolában szerezte (5. és 6.

táblázat).

6. táblázat

A gyermek kéréseinek, igényeinek figyelembevétele, mint iskolai funkció megítélése a szülő iskolai végzettségének függvényében (%)

Mennyire

A válaszadó szülők legmagasabb iskolai végzettsége (%)

9

Forrás: Kárpátalja kutatás 2016, saját szerkesztés

Az iskola funkcióinak szülők általi megítélését jelentősen befolyásolta az is, hogy milyen legmagasabb iskolai végzettséget szánnak gyermeküknek.4

4 Szignifikáns kapcsolat a Szülők bevonása a programok kialakításába, szervezésébe válasz-nál mutatkozott. Az eredmény szignifikáns volt bootstrapping előtt, és után is. (1000-es minta, 95%-os konfidencia intervallum. Khi négyzet próba értéke: 28.718, df: 15, p < 0.05,

Más-más iskolai funkciókat tartottak nagyon fontosnak a legfeljebb 9 osz-tályt és a gyermeküknek diplomát jósoló szülők (7. táblázat).

7. táblázat

Az iskola funkcióinak megítélése annak függvényében, hogy a szülő milyen iskolai végzettséget gondol gyermekének (%)

Milyen iskolai végzettséget fog gyermeke szerezni?

oktatása 13 30,5 12,2 8,4 26 9,9

Az ukrán nyelv

ok-tatása 13,6 28,2 10,7 8,7 28,2 10,7

A tananyag

megta-nítása 11,6 30,6 10,7 9,1 28,1 9,9

Játék, szórakozás, kellemes

elfoglalt-ságok 12,1 31,8 10,3 10,3 25,2 10,3

Szeretetteljes légkör 11,8 31,1 11,8 9,2 26,9 9,2

A közösségi szellem

fejlesztése 11,6 31,3 11,6 9,8 25,9 9,8

Másokkal való együttműködésre

nevelés 10,9 29,4 12,6 9,2 27,7 10,1

Tisztességre,

erkölcs-re nevelés 11,4 30,1 12,2 8,9 27,6 9,8

rendre, fegyelemre

nevelés 11,4 30,1 12,2 8,9 27,6 9,8

A gyerekek kéré-seinek, igényeinek

figyelembevétele 12,8 27,5 11,9 10,1 26,6 11

Szülők bevonása a programok

kialakítá-sába, szervezésébe 9,9 28,7 11,9 10,9 26,7 11,9

Forrás: Kárpátalja kutatás 2016, saját szerkesztés

Előzetes feltételezésünk szerint a gyermeküknek a diploma megszerzését jósoló szülők értékelik legnagyobb arányban nagyon fontosnak az iskola általunk felsorolt feladatait, hiszen leginkább ők vannak tisztában az iskolai tudás értékével és az iskola jelentőségével. Az adatok azonban mást mutat-nak. A gyermeküknek egy szakma megszerzését gondoló szülők értékeltek minden iskolai feladatot legnagyobb arányban nagyon fontosnak. ők ha-gyatkoznak leginkább az iskola által átadott tudásra, alacsonyabb iskolai végzettséggel és anyagi háttérrel rendelkeznek, és tudják, hogy nem képesek otthon kompenzálni az iskola esetleg hiányosan ellátott feladatait. Velük szemben, akik egyetemi, főiskolai végzettséget jósoltak gyermeküknek, ma-gasabb iskolai végzettséggel is rendelkeznek, az iskola feladataiból többre sajátjukként tekintenek, így kisebb arányban értékelték nagyon fontosnak azokat. Érdekes meglepetést okoztak azok a szülők is, akik technikumot szeretnének gyermekük legmagasabb iskolai végzettségének. Minden isko-lai feladat esetében ők adtak legkisebb arányban nagyon fontos választ.

A roma és nem roma szülőket külön-külön megvizsgálva azt látjuk, hogy a nem roma szülők 70-80 százaléka minden általunk felsorolt iskolai funkciót nagyon fontosra értékelt. A roma szülőknél ez az arány mindössze 20-30 százalék között mozgott és körükben a nem tudom válaszok aránya is sokkal magasabb volt.

A szülők körében az iskola funkcióinak megítélése terén két csoport raj-zolódik ki. Az egyik csoportba a magasabb iskolai végzettségű, magasabb jövedelemmel és munkával rendelkező, sok esetben külföldön dolgozó szü-lők tartoznak, akik számára egy liberális, demokratikus iskola az ideálisabb, így ők az ehhez kötődő funkciókat értékelték fontosabbnak. A másik szülő-csoport egy poroszosabb, tradicionális iskolát gondol ideálisnak gyermeké-nek, ők jellemzően a szegényebb, gyakran munka nélkül lévő szülők körébe tartoznak.

A diákok tanulmányi eredményeit

In document „ ÁTLAGOSAN ÉLÜNK…” (Pldal 155-159)