Korábbi kutatások megerősítik, hogy az egészségmagatartás szoros össze-függésben áll a családi háttérrel, a családban tapasztalt mintákkal (Kopp – Skrabski 2000). A térség intézményi ellátottságának hiánya, az itt élő csalá-dok erőforrásainak korlátozottsága az egészség megőrzését támogató életvi-telt is akadályozhatja. Az egészséghez, az egészséges életvitelhez szükséges kellékek beszerzéséhez elviekben mindenkinek joga van, azonban az
ezek-hez való hozzáférés esélye nem mindenki számára egyformán elérhető. A periféria területeken általában jellemző, hogy az egészségügyi intéz mények és szolgáltatások kevésbé vannak kiépülve, mint a fejlettebb tér ségekben, a kevésbé fejlettebb települések lakói az egészségügyi ellátásokhoz nehezeb-ben jutnak hozzá, ami erőteljes hatással lehet az egészségi álla potukra.
Az egészségre több tényező is hatással van, ilyen többek között a geneti-kai adottság, a szervezet külső környezetre való reakciói, a környezet fizigeneti-kai és érzelmi hatásai, az életmód, az étkezési szokások, a személyes kapcsola-tok és a társadalmi berendezkedés. A szegénységben nehéz egészségtudatos életvitelt folytatni, hiszen a különböző tőkefajták hiánya behatárolja a lehe-tőségeiket. Az egészséghez nélkülözhetetlen, hogy a szervezet minden szer-ve zavartalanul működjön, de az egyén egészségéhez ahhoz is szükség van, hogy integrálódjon a társadalomba, megfelelően alkalmazkodjon a stressz-helyzetekhez és ki tudja fejezni személyes igényeit, meghatározni életcélját (Bokor 2002).
A szülők egészségi állapota, de különösen az édesanya terhesség alatti egészségmagatartása jelentősen befolyásolja a gyermek fizikai és mentális egészségét. A térség gyermekeinek hátrányai már szinte a születés előtt kó-dolva vannak. A vizsgált családok gyermekeinek több mint negyede az átla-gosnál alacsonyabb súllyal született, ami arra enged következtetni, hogy az érintett édesanyák terhességük alatt nem tudtak olyan életvitelt folytatni, amely elősegítette volna a magzat legoptimálisabb fejlődését.
A háztartások 15 százalékában gondot okoz a napi háromszori étkezés biztosítása a 18 év alatti korosztály számára. Az étkezések minőségi össze-tételét alapvetően befolyásolják a családi költségvetés keretei, a vizsgált ház-tartások közel harmadában a napi egyszeri húsfogyasztás, illetve a zöldség és gyümölcsfogyasztás nem megoldható. Az iskolai étkezést a gyermekek többsége nem tudja igénybe venni év közben sem, a nyári szünetek ideje alatt pedig egyáltalán nem jellemző az iskolai étkeztetés. Bölcsődébe csak a gyermekek tizede járt, óvodába a gyermekek kétharmada, így az oktatási intézmények még a legkorábbi életszakaszokban is csak a gyermekek töre-déke számára tudja biztosítani a napközbeni étkezések egy részét és a meg-felelő tápanyagokhoz való hozzájutást.
Egy olyan társadalmi térben, ahol a mindennapos létszükségletek meg-szerzése is kihívás a gyermekek egészségtudatos életmódra nevelése nem élvezhet prioritást, ami növeli a betegségek kialakulásának kockázatát és a
már meglévő betegségek súlyosbodását. Mindez a rendszeres orvosi kont-roll és egészségügyi ellátás hiányával összekapcsolódva hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekkorban kialakuló betegségek az egész életút során végig kí-sérjék az egyént. Az olyan közösségekben, ahol a tanulási és munkaerőpiaci sikertelenség mindennapos élmény, ahol a többségi társadalom kapcsolata-itól és intézményeitől való elszigetelődés jellemző, az egyént a tartós beteg-sége szinte minden kitörési lehetőségtől megfosztja. Fontosnak tartottuk felmérni a vizsgált településeken élő gyermekek fizikai és mentális egészségi állapotát, fejlettségét, hiszen a kialakult betegségek megfelelő beavatkozá-sok hiányában az egész életútra kedvezőtlenül hatnak. A felkeresett csalá-dokban a gyermekek egészségi állapotára vonatkozóan az anyák szubjektív megítélésére alapozva tettünk fel kérdéseket.
Kutatásunkban felmértük, hogy a gyermekek körében milyen gyakori-sággal fordulnak elő a következő egészségügyi problémák: hallásprobléma, látásprobléma, mozgásszervi rendellenesség, keringési betegség, tartós idegrendszeri betegség, emésztőrendszeri betegség, asztma, egyéb légző-szervi betegség, allergia, depresszió vagy más pszichikai betegség, kórós soványság, kóros kövérség.
3. táblázat
A kárpátaljai gyermekek körében leggyakrabban előforduló tartós betegségek aránya (%)
Betegség megnevezése A betegség előfordulásának aránya (%)
Látásprobléma 6,7
Mozgásszervi rendellenesség 5,9
Egyéb légzőszervrendszeri 3,6
Hallásprobléma 2,0
Keringési 2,0
Tartós idegrendszeri betegség 1,2
Forrás: Saját szerkesztés
A 3. táblázat a leggyakoribb betegségeket szemlélteti. A felkeresett csa-ládok gyermekeit legnagyobb arányban a látásprobléma (6,7%) és a moz-gásszervi rendellenesség (5,9%) érinti. A felmérés eredményei csak az is-mert betegségekre vonatkoznak, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való
hozzá férés nehézségei miatt azonban előfordulhat, hogy a gyermekeknek a szülők által eddig nem azonosított egészségügyi problémái is vannak (pl.
mentális betegségek stb.).
A hátrányaikat reprezentáló első dimenzió a születési súly, ez a mutató előre jelezheti a gyermekek nélkülözését, megfosztottságát már az anya terhességének időszakában.2 A megkérdezett gyermekek több mint egy-negyede alacsonyabb súllyal született az ideálisnál, mintegy közel három-negyedük normál testsúllyal, és kis százalékban születtek túlsúllyal, mely-nek előzménye lehet az anya nem megfelelően kezelt vagy nem ismert cu-kor betegsége.
Kérdéseinkkel fel szerettük volna mérni, hogy szubjektíve hogyan érté-kelik a válaszadó anyák a gyermekek testi és értelmi fejlettségét a gyerme-kek kortársaihoz képest. A vizsgált családok legnagyobb részére jellemző, hogy a közvetlen környezetükön kívül, más, átívelő kapcsolatokkal alig ren-delkeznek, így főleg ebben a szűk körben van lehetőségük saját és gyerme-keik helyzetét másokéhoz viszonyítani. Ebben a helyzetben a gyermekek 2,8 százalékáról gondolják, hogy testileg kevésbé fejlettek az átlaghoz képest, és 3,2 százalékukat értékelték értelmileg kevésbé fejlettnek. A hátrányos élet-helyzetek hasonlóságai miatt a testi és értelmi fejlődést is hasonló akadá-lyok nehezíthetik. Jobb adottságokkal, kedvezőbb infrastrukturális feltéte-lekkel és intézményi ellátottsággal rendelkező települések bőségesebb erő-forrásokkal gazdálkodó, tágabb kapcsolati hálóval jellemezhető közösségek gyermekeinek fejlettségi szintjét nem ismerve, a különböző fejlesztési mód-szerek szükségességének felismerése is komoly problémákba ütközik.
Az adatfelvételünk során kiderült, hogy minden tizedik gyermeknek szüksége lenne gyógytornára, fejlesztő tornára, logopédiai fejlesztésre vagy egyéb szakember által javasolt fejlesztésre, azonban csak minden ötödik gyermek részesül legalább havi rendszerességgel a fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokból. A fejlesztési szükséglet korai felismerésében fontos szere-pe lehet a bölcsődének, ahol az ott dolgozó szakemberek felhívhatják a fi-gyelmet a már meglévő vagy nagy valószínűséggel kialakuló problémákra.
A gyermekkérdőívek eredményei alapján a gyermekek valamivel több, mint
2 A terhesség időtartama alapján számolják, az időben született gyermekek esetében az egészséges testsúly 2700 és 4000 gramm közé esik, az ennél kisebb születési súly elődleges kiváltó oka az anya terhesség alatt dohányzása, alkoholfogyasztása valamint a magzatot
tizede járt bölcsődébe, ami szinte megegyezik azoknak a gyermekeknek az arányával, akiknek szakember által javasolt fejlesztésre van szüksége.