A következő általunk kialakított korcsoportba az iskoláskorúakat, vagyis a 6-18 év közöttieket soroltuk, melyet nem bontottunk további életkori cso-portokra, a kérdőív korosztály-specifikus kérdéseinek könnyebb értelmez-hetősége miatt. Ezeknek a gyermekeknek a tanuláshoz való hozzáférés mi-nősége és az ezt elősegítő szakkörök, különórák nagy jelentőséggel bírnak az egyéni fejlődésük elősegítése és az iskolai pályafutásuk megfelelő kibon-takozása érdekében. Azok a gyermekek, akik nem rendelkeznek minden, az iskola által elvárt felszereléssel, nem tudnak részt venni iskolai kiránduláso-kon, programokiránduláso-kon, és nem járnak egyetlen szakkörre sem, kirekesztődnek az alapvető mobilitási esélyeiket megalapozóiskolai életből. Az
iskolaválasz-tás kérdése nem merül fel az esetek többségében, mivel a gyermekek a tele-pülések iskolájába, vagy ha nincs saját, a legközelebbi falu oktatási intézmé-nyébe járnak, a megkérdezettek mindössze 8 százaléka járatja gyermekét városi iskolába. Ennek oka a családok alapvetően hátrányos helyzetén túl a hiányos infrastruktúra, a családok számára megoldhatatlan közlekedés (pl.
autó) és a tömegközlekedés hiánya. Az iskolaválasztáshoz szorosan kapcso-lódik a tannyelvválasztás, amely a kárpátaljai magyar közösségek talán leg-fontosabb identitásképző dimenziója, az anyanyelvi kultúra megőrzésének eszköze. Ugyanakkor, ahogyan azt Sik és Szécsi (2015) kimutatta, ez a lasztás inkább következménye a lakóhely típusának, semmint tényleges vá-lasztás a lehetőségek közül. Mivel a faluban élők etnikailag homogén ma-gyar közösséget alkotnak, ezért csak a Beregszászban lakó mama-gyar családok gyermekeinek van tényleges esélyük az ukrán nyelv elsajátítására. A magyar falvakban a magyar nyelvű általános iskolai oktatás az egyetlen elérhető for-ma, az ukrán tannyelv választására csupán a városi iskolákba járó magyar gyermekeknek van lehetőségük. Ukrán nyelvórákat azonban kötelező tarta-ni a magyar tannyelvű iskolákban is. Azok a családok, amelyek számára el-érhető a nem magyar nyelvű oktatás is, sokkal inkább az ukrán tannyelvű képzésben látják a további lehetőségeket.
Általánosságban a szülők elégedettek a gyermekük iskolájával, a pedagó-gusokkal, a gyermekközösséggel, a szülőkkel való kooperáció erősségével, többségük szerint gyermekük jól fejlődik az iskolai évek alatt. Ahogyan az óvodás korúaknál is láthattuk, itt is az iskolák tárgyi, eszközi felszereltségé-ben érzékelnek hátrányokat a szülők, megközelítőleg negyedük nem tartja ezt megfelelőnek. A gyermekek tanulmányi átlageredményei szignifikánsak azzal, hogy hányadik osztályba járnak. Az első osztályban mért viszonylag alacsony eredmények után, a kapott osztályzatokból kiindulva, a legjobb jegyeket a 3. osztály végén kapják átlagosan a gyermekek. Ez azt is jelenti, hogy ekkorra érzékelhető az iskola kompenzálása az alapvető hátrányok le-küzdésében, ez azonban az életkor előrehaladtával harang alakúra vált és a felsőbb osztályokban folyamatos csökkenést mutat.
Ezt tovább súlyosbítja, hogy az általános tankötelezettség ugyan 18 év, azonban nem rendkívüli, hogy a fiatalok korábban befejezik tanulmányai-kat és helyette napszámba állnak, növelve a család anyagi bevételeit. Ez rendszeresen előforduló jelenség a nélkülöző családok körében.
A gyermekek legnagyobb része a tanítás után nem napköziben, hanem otthon tanul, ezért fontos kérdés, hogy életkörülményeik mennyire teszik lehetővé számukra az otthoni tanulást. A gyermekek negyedének a csalá-dok nem tudják biztosítani a lakásban a megfelelő helyet a tanulásra és a házi feladatok elkészítésére. A felkeresett háztartások lakóhelyeire általában alacsony alapterület és felszereltség, illetve magas laksűrűség jellemző. A háztartás tagjainak magas száma miatt a lakásokban különösen nehéz biz-tosítani a gyermekek számára azt a privát teret, ahol nyugodt körülmények között tanulni tudnának (5. táblázat).
1. ábra
Iskolai eredmények átlaga az egyes osztályokban Forrás: Saját szerkesztés
5. táblázat
A kárpátaljai gyermekek tanulási és szabadidős lehetőségei (A gyermekek számára biztosítottak-e az alábbiak?) (%)
Lehetőség Igen Nem
Megfelelő hely a tanulásra, házi feladat
elké-szítésére 76,8 23,2
Íróasztal 61,6 38,4
óvodai/iskolai felszerelések 69,5 30,5
Szótár 67,5 32,5
rendszeres szabadidős tevékenységben való
részvétel 56,3 43,7
Fizetős iskolai kirándulásokon, programokon
való részvétel 52,3 47,7
Fizetett különóra 26,5 73,5
zsebpénz 55 45
Forrás: Saját szerkesztés
Nemcsak a házi feladat elkészítésére alkalmas környezet, de a tanuláshoz olyan alapvető felszerelés beszerzése is problémába ütközik a gyermekek több mint harmadánál, mint pl. az íróasztal. Jelentős részüknél a különböző óvodai, iskolai felszerelések is hiányosan állnak rendelkezésre. Az iskolás-korúak 90 százaléka magyar tannyelvű iskolában tanul, de az idegen nyelv oktatását is biztosítják az iskolák. Az idegen nyelvek elsajátítása kulcskom-petenciának számít napjaink munkaerőpiacán, ráadásul a kárpátaljai gyer-mekeknek a világnyelveken kívül az ukrán nyelv elsajátítása is feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy állampolgári jogaikat érvényesíteni tudják.
Ennek ellenére a gyermekek közel harmadának nincsen otthon az idegen nyelv tanulását segítő szótára.
Az alapvető informatikai ismeretek megléte a digitalizáció világában szintén kulcsfontosságú, a számítógéphez és internethez való hozzáférés a digitális egyenlőtlenségek mérésének egyik lehetséges módja. Kutatásunk-ban a 3 és 17 éves gyermekekre vonatkozóan vizsgáltuk a számítógép hasz-nálatot és az internet-hozzáférést. A gyermekek harmada egyáltalán nem szokott számítógépet használni, a használók negyede pedig kizárólag csak
az oktatási intézményekben fér hozzá. Az internet-használattal kapcsolat-ban is ezzel párhuzamos eredményeket kaptunk.
A gyermekek közel fele nem vesz részt rendszeres szabadidős tevékeny-ségekben, ifjúsági programokon, sportprogramokon, fizetős iskolai rendez-vényeken, kirándulásokon, magánórákon. Ezek a lehetőségek a gyermekek testi és lelki fejlődéséhez, tehetségének és érdeklődésének kibontakozásá-hoz is elengedhetetlenek lennének, a közösségi programok pedig a társas kapcsolataik ápolását és bővítését is lehetővé tennék.
Ugyanarra a következtetésre jutottunk a vallásosság vizsgálata során, mint amit már Sik és Szécsi (2015) is felvázoltak, miszerint az elzárt, éles határokkal rendelkező Kárpátalján erőteljes az igény a közösséget kovácsoló értékekre, alapokra, amelyek a magyarsághoz való tartozást erősítik, ehhez nyújt eszközt a közösségi egyházi élet, mely jelen van már a fiatal gyermek-korban is. Kutatásunkban a gyermekek többsége részt vesz iskolai hittanó-rán, és a saját településükön hittanra, KÁTÉ-ra.3 Sok gyermeknek csak az egyházi élet keretében nyílik lehetősége utazásra is. Válaszadóink túlnyomó többsége szerint az anyagi erőforrások szűkössége miatt nem tudják a gyer-mekek számára biztosítani ehhez a feltételeket és lehetőségeket a családi költségvetésből. Az anyagi lehetőségek korlátozottságát jól szemlélteti, hogy a gyermekek háromnegyedének a szülők egyáltalán nem tudnak zsebpénzt sem adni.