Ezek a biztonsági problémák olyan kihívások, amelyek megoldása égetően szükséges. Ugyanis ma már nagyon sok ember számára elérhető az internet, nagyon sokan rendelkeznek olyan mobil eszközzel, amivel valamilyen formában elérhetik az internetet. A korábbi felmérésemből kitűnik, hogy a felhasználók nagy számban nem alkalmaznak biztonsági szoftvereket, nem készítenek biztonsági mentéseket [163]. Ezek figyelembevételével a felhasználók jelentős része kiszolgáltatott az internetes veszélyeknek. Az ok, hogy miért nem használnak megfelelő
védelmi alkalmazásokat vagy miért nem készítenek biztonsági másolatot, az vagy a szükséges ismeret és tájékoztatás hiányából vagy technikai nemmegfelelőségből adódik [112][169][171].
7.4.1 A szöveges üzenet a piktogramos üzenettel összevetve
Azonban a felhasználók részére, a korábban említett problémát szem előtt tartva – ami a szöveges felugró üzenetek nem megfelelő kezeléséből adódó biztonsági rés – valamilyen formában biztonságos megoldást kell találni. Ennek a problémának a megoldására a már említett közlekedési tábla, mint nemzetközileg egységes és elfogadott jelzésrendszer mintájára, szükséges lenne kidolgozni egy olyan piktogram rendszert, aminek alkalmazásával a felhasználók számára egy-egy adott üzenet sokkal egyértelműbben megérthető lenne, mint szöveges formában [169][171]. Gyerekekkel végzett felmérés bizonyítja, hogy a gyerekekben félelmet, ijedtséget válthatnak ki a felugró szöveges ablakok, emellett az üzenetek megértéséhez, értelmezéséhez, valamint a válaszadáshoz időre lenne szükségük [113].
7.4.2 A tesztfeladat kidolgozása
Azt a hipotézist – hogy a felugró szöveges üzenetekkel szemben a piktogramos üzenetek értelmezése egyszerűbb rövid reakcióidő esetén – csakis egy kutatás lefolytatásával lehet alátámasztani. A kutatás egy, a felhasználók önkéntes és anonim bevonásával végzett kísérlettel indult. A kísérlet két fázisból áll.
70. ábra A szöveges feladatsor egyik feladata (forrás: saját készítésű tesztfeladat; készítette a szerző)
Elkészítettem egy olyan mintafeladatsort, ami fiktív felugró üzeneteket tartalmaz egyszer
71. ábra A piktogramos feladatsor egyik feladata (forrás: saját készítésű tesztfeladat; készítette a szerző)
A feladatsorokat egy-egy MS PowerPoint diasorba foglaltam. A diasorok 10-10 feladatot tartalmaznak a fentieknek megfelelően annyi különbséggel, hogy a feladatok nem egyformán követik egymást a két diasorban. A diasor egy-egy diája egy-egy végrehajtandó feladatot tartalmaz, amit úgy állítottam be, hogy az 5 másodpercenként automatikusan cserélje a diákat [169][171].
7.4.3 A tesztfeladat elgondolása
A feladatsorokhoz készítettem egy-egy papíralapú feladatlapot, ami tartalmazza a feladat végrehajtásának leírását és egy számítógépes klaviatúrának a rajzát (72. ábra).
72. ábra A szöveges feladatsor papíralapú feladatlapja (forrás: saját készítésű tesztfeladat; készítette a szerző)
A két feladatsorhoz tartozó feladatlap csak a címben tér el egymástól, amiben az egyiket
„szöveges”, a másikat „piktogramos” felirattal láttam el, hogy meg lehessen különböztetni a kiértékelésnél a feladatlapokat. A feladatok mindegyikében egy-egy, a valósághoz közeli feladatot kell megoldani, mint például vírus észlelése esetén, annak megakadályozása céljából adott billentyűt kell megjelölni a feladatlapon. A mintafeladatokat a rendszerhiba, a vírusveszély, a biztonsági mentés és az e-mail küldés témáiban fogalmaztam meg [169][171].
A 10 feladat közül 3 esetében nem csak egy lehetőség van, hanem ott választani is lehet. Például a biztonsági mentést melyik meghajtóra készítse el, ebben az esetben három betűjel közül lehetett választani. A másik feladatnál a rendszer figyelmeztet, hogy az e-mailt vagy csatolmány nélkül küldjük el, akkor egy adott billentyűt kell megjelölni, vagy csatolmánnyal, de ilyenkor egymás után két billentyűt kell megjelölni. A harmadik esetben egy egyszerű két választási lehetőséggel bíró üzenet jelenik meg, elfogadáskor az egyik billentyűt kell megjelölni, elutasításkor egy másikat. Minden egyes feladatnál más és más billentyűt kellett megjelölni a feladat végrehajtójának amiatt, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a kiértékelésnél nem állapítható meg a pontos válasz. A feladatok sorszámának megfelelő (arab) számot kellett a végrehajtás során a klaviatúra adott billentyűjére tenni tollal. A piktogramos diasorok esetében a figyelemfelhívásra vagy a veszélyhelyzetre történő utalásra minden esetben a közúti közlekedésben használt jelzőtábla jelét alkalmaztam. A megjelölendő billentyű, billentyűkombináció a dián megközelítőleg úgy volt elhelyezve, mint ahogy az a valóságban is elhelyezkedik a klaviatúrán. Olyan klaviatúra jeleket használtam, melyek az általánosan használt 101 gombos klaviatúra esetében előfordulnak és általában azonos helyen helyezkednek el [169][171].
7.4.4 A tesztfeladat végrehajtása
Az előzetes kísérletet egy 67 fős, nappali és levelező tagozatos MSc-s és BSc-s hallgatókból álló csoporttal folytattam le. Először a szöveges feladatsort kellett végrehajtaniuk, majd a piktogramosat, külön-külön feladatlapra. A kapott eredményt kiértékeltem, aminek az eredményét a későbbiekben tárgyalom. Az értékelési szempontok a következők voltak. A 10 kérdésre 10 jó választ lehetett adni. A végrehajtás esetében jó válasznak számított a feladatban megadott billentyű jelének megjelölése. Amennyiben egy feladatban több billentyűt is meg lehetett jelölni, de a feladat szempontjából csak egyet, vagy csak egy billentyűkombinációt kellett, és a válaszadó többet is megjelölt a lehetőségekből, abban az esetben azt hibaként
korábban említett, a feladat sorszámának megfelelő számjeggyel, hanem bármilyen más jelöléssel. Ezt nem is értékeltem külön [169][171].
7.4.5 A kapott eredmények kiértékelése
A szöveges feladatsor kiértékelése esetében jól látható, hogy csak 5 kitöltés lett 100%-os és hibátlan (73. ábra).
73. ábra A szöveges feladat kiértékelésének diagramja (forrás: saját készítésű tesztfeladat; Készítette a szerző)
90%-os eredményt csak 3 válaszadónak sikerült elérnie, amiből mind hibamentes volt. 80%-os jó eredményt viszont 9 válaszadó ért el, itt már csak 6 válaszadónak volt hibamentes a feladata.
70%-os eredményt 7 válaszadó esetében lehetett mérni, amiből csak 4 válaszadónak nem volt hibája. 60%-os eredmény 11 válaszadó esetében volt, amiből 7 válaszadó esetében volt hibátlan [169][171].
Az ábrából jól látszik, hogy a szöveges feladat esetében minimum 50%-os és e feletti eredményt összesen 40 válaszadónak sikerült elérni, ami a válaszadók közel 60%-át jelenti. Látható, hogy 9 válaszadó volt, aki valami oknál fogva nem adott semmilyen választ, ez a válaszadók közel 13%-a volt.
A piktogramos feladatsor kiértékelése esetében megfigyelhető, hogy 18 kitöltés lett 100%-os, ebből sajnos minimum 2 hiba is volt 1 kitöltés esetében, a többi esetben ennél több volt (74.
ábra).
1 11 21 31 41 51 61
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Válaszadók száma
Válaszok száma
A szöveges feladat kiértékelése
Jó megoldás Rossz megoldás
74. ábra A piktogramos feladat kiértékelésének diagramja (forrás: saját készítésű tesztfeladat; Készítette a szerző)
A 90%-os jó eredményt 23 válaszadónak sikerült elérnie, viszont itt is csak 1 válaszadónak volt hibátlan feladata, a többinek voltak hibás jelölései. Az ábrából látható, hogy minimum 50%-os és e feletti eredményt összesen 60 válaszadónak sikerült elérni, ami a válaszadók 89%-át jelenti.
A válaszadók közül ebben a feladattípusban 1 válaszadótól kaptam vissza olyan feladatlapot, amin nem volt válasz. Látható, hogy 10 válaszadó volt, aki nem adott rossz választ, ez a válaszadók közel 15%-át jelenti.
Az összesített eredményből (75. ábra) egyértelműen kitűnik, hogy a szöveges és piktogramos feladatok eredményességét tekintve sokkal jobb eredmények születtek a piktogramos feladat esetében. A feladatokat ugyanannyi egységidő alatt hajthatták végre. Ez azt jelenti, hogy a szöveges feladatot nem értették meg olyan gyorsan, mint a piktogramosat.
A hibásan megoldott feladatok esetében vélelmezem azt, mivelhogy a piktogram- és jelölésrendszer még nincs kialakítva, ezért a válaszadók nem tudták pontosan értelmezni az eldöntendő feladatokat, így minden gombot megjelöltek, ami a feladatban fel volt tüntetve. A piktogramos feladatok rossz válaszai szinte mind az eldöntendő kérdések esetében születtek, mert megjelöltek többet is a feltüntetettek közül. Míg a szöveges feladatok esetében a rossz válaszoknál olyan gombokat is megjelöltek, amelyek nem voltak feltüntetve [171].
1 11 21 31 41 51 61
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Válaszadók száma
Válaszok száma
A piktogramos feladat kiértékelése
Jó megoldás Rossz megoldás
75. ábra Az összesített kiértékelés diagramja (forrás: saját készítésű tesztfeladat; Készítette a szerző)
7.4.6 Összegzés
Kidolgoztam egy tesztfeladatsort, aminek a segítségével végrehajtottam a kutatást. Az ennek a kiértékeléséből kapott eredmények bizonyítják, hogy a felhasználók pontosabb információfeldolgozásra képesek, amennyiben az informatikai eszközük szöveges üzenetek helyett piktorgramos üzenetek segítségével kommunikál velük. A fenti eredmények alapján bizonyítottam, hogy a felhasználók biztonsága növelhető az általam kidolgozott megoldás használatával, ezáltal a kockázat is jelentősen csökkenthető. Kutatásomban a szöveges üzenetek mellett vagy azok helyett alkalmazandó piktogramos tesztüzenetek kidolgozásánál figyelembe vettem az aktuális szoftverergonómiai szabványokat. A tesztfeladatok kiértékeléséből kirajzolódik, hogy a felhasználók jelentős hányada a piktogramos feladatok legalább felét jól oldotta meg, ami mintegy 30%-kal volt több, mint a szöveges feladatok esetén. Továbbá a feladatot végrehajtók százalékos eloszlása azt is mutatja, hogy amíg a szöveges feladatokra a válaszadók 13%-a nem válaszolt egyáltalán, addig a piktogramosok esetében a válaszadóknak csak kevesebb, mint 1%-a nem válaszolt. Ennek a magas számnak köszönhetően bizonyítható, hogy a hipotézisem alátámasztott.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67
VÁLASZOK SZÁMA
VÁLASZADÓK SZÁMA
Összesített kiértékelés eredménye
Szöveges jó megoldás Piktogramos jó megoldás Szöveges rossz megoldás Piktogramos rossz megoldás
7.5 Összefoglalás
A biztonsági szint jelentősen csökken, a kockázat pedig nő abban az esetben, ha a felhasználó nem magabiztosan üzemelteti az eszközét. Az általam kidolgozott felhasználói szempontrendszer és a VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszer segítségével lehetséges növelni a biztonságot és csökkenteni a kockázatot a beazonosított felhasználói csoportok esetében. Különösen a „Védendő” csoport tagjai számára szükséges megfelelő megoldást találni.
Kutatást végeztem annak a hipotézisemnek az igazolására, hogy a piktogramos üzenetek alkalmasak a felhasználói biztonság növelésére (ami nevezhető akadálymentesítésnek is) gyors döntéseket igénylő helyzetekben. Tesztfeladatsort készítettem és töltettem ki átlag felhasználókkal, melynek eredményeit értékeltem. A piktogramos feladatokat a felhasználók gyorsabban és pontosabban oldották meg, mint a szöveges feladatokat azonos idő alatt, annak ellenére, hogy ezeket a piktogramos üzeneteket a kísérletben részt vevők soha nem látták még korábban.
A piktogramos feladatok kidolgozása során figyelembe vettem az szoftverergonómiára, valamint a kibertér akadálymentesítésére vonatkozó szabványokat és ajánlásokat. A mindennapi életben alkalmazott piktogramokat is felhasználtam a feladatok elkészítésekor. A felhasználók biztonságát növeli az üzemeltetésben történő segítségnyújtás. Az általam kidolgozott szoftverergonómiai alkalmazás megoldási javaslatot ad az információfeldolgozási és felhasználói reakció biztonsági kihívásaira, amely hosszútávon biztosan, de rövid és középtávon is előrelépést jelenthet a felhasználói biztonságban. A bemutatott kutatás alapján bizonyítottam, hogy a felhasználó ábraalapú információfeldolgozása gyorsabb és egyszerűbb, mint a szövegesé. Javaslom, hogy a közúti közlekedésben alkalmazott egységes, nemzetközi jelrendszer alapján kerüljön kidolgozásra az infokommunikációs eszközök esetében a közlekedési táblák jelrendszerén alapuló egyezményes ábrarendszer [168].
Kísérleti eredményeim alapján meggyőződésem, hogy a fentiekben bemutatott megoldási lehetőséggel az infokommunikációs eszközök használata „akadálymentesíthető” lehet minden felhasználó számára, nem csak az idegen nyelven nem beszélők, az időskorúak és a gyermekkorúak számára, hanem a gyengénlátók és az olvasási nehézséggel küzdők számára is.
Az általam kidolgozott megoldásnak más olyan alkalmazása is lehetséges, amihez gyors
valamint a különböző ipari, termelési területeken történő felhasználása. A szabványok adta lehetőségek felhasználásával kialakítható az az ábrázolási rendszer, ami az infokommunikációs eszközöket használók széles köre számára jelenthet nagyobb biztonságot [169][171].
A vizsgálatom alapját a disszertációmban bemutatott, általam lefolytatott kérdőíves vizsgálat eredményei, valamint azok kiértékelése és a kapott eredmények képezik. Az általam kidolgozott és bevezetésre javasolt, a fentiekben bemutatott szoftverergonómiai megoldás a szoftveres akadálymentesítés lehetőségét szolgálja, annak érdekében, hogy a társadalom minél szélesebb köre tudjon biztonságosan bekapcsolódni a kibervilágba.
Megállapítom a kapott vizsgálati eredmények alapján, hogy az általam elgondolt piktogramos üzenetfeldolgozás sokkal hatékonyabb és kevesebb hibázási lehetőséget rejt magában, mint a jelenleg alkalmazott szöveges üzenetek alkalmazása. Ez a megállapítás is a hipotézisemet bizonyítja.
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK
A kutatómunka összegzése
Irodalomkutatást végeztem a tématerület és a hozzá kapcsolódó tudományterületek (jogi, szociológiai és társadalomtudományi, generációkutatás, történelmi fejlődés, informatika, internet, információfeldolgozás, kiberbiztonság) eddig feldolgozott, valamint aktuális és releváns publikációinak körében, ami alapján hipotéziseket állítottam fel. A kutatási terület aktualitását a kormányzati törekvések is mutatják, hiszen az elmúlt néhány évben (pl. a DJP keretében) számos fejlesztés valósult meg.
A digitalizálódó világban vannak úgynevezett digitális bennszülöttek, akiknek már az okos eszközök és az internet használata természetes napi gyakorlatot jelent, míg az idősebb generációk számára akár nehézséget is okozhat. A társadalom szereplői (a kibertérben felhasználók) eltérő digitális infrastruktúrával rendelkeznek, melyet lakóhelyük nagymértékben meghatároz. A felhasználói csoportok az ismertetett tényezők hatására életük során igen különböző módon fejlődtek a kibertér használatában. A kutatásomban több szempont szerint megvizsgáltam a generációk viselkedését és bizonyítottam, hogy a különböző életkorú és infrastrukturális lehetőségekkel rendelkező csoportok eltérő digitális kompetenciával és biztoságtudatossággal rendelkeznek. A nagy különbségek miatt vannak nem kiszámítható (sztochasztikus) felhasználói attitűdök a digitális térben, ami kockázatot jelent.
Hazánk a törvényi szabályozás szempontjából igen jól lefedett, a vonatkozó törvényeket részletesen ismertettem, valamint kifejtettem, hogy a törvényi szabályozás nem elegendő önmagában kiberbiztonsági szempontból, mivel a felhasználók jelentik a legnagyobb kockázatot a kibertérben végzett műveleteikkel.
A kibertér szempontjából a felhasználót, mint kockázati elemet, mindenképpen vizsgálni szükséges. A felhasználó akkor nem jelentene kockázatot, ha előre meghatározható, tervezhető lépéseket hajtana végre. Kutatásomban rámutattam és bizonyítottam, hogy a felhasználóknak vannak sztochasztikus és közel determinisztikus viselkedésformái, melyek kapcsolatban állnak az informatikai ismereteikkel.
A hipotéziseim igazolása céljából kidolgoztam az irodalomkutatás és a tématerület legújabb eredményeinek felhasználásával egy kérdőívet, melyet eljuttattam vizsgálatom célcsoportjának
A felmérésem eredményeként kockázatalapú szempontrendszert hoztam létre a felhasználók viselkedése alapján. Megállapítom, hogy a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság erősen függ a felhasználó informatikai képzettségétől és a biztonságtudatossági szintjétől. A felhasználókat ezért csoportokba soroltam (VVSZM).
Megállapítom, hogy a lakóhely és az életkor jelentősen befolyásolja a felhasználók digitális kompetencia és biztonságtudatossági szintjét. Kijelentem, hogy képzéssel növelhető a lakosság digitális jóléte, biztonságos internethasználatának szintje. Továbbá megállapítom, hogy a vizsgált 35 év alatti életkorú felhasználók digitális kompetenciaszintje magasabb, mint a vizsgált 35 év feletti életkorú felhasználóké. Azonban az idősebb korosztály rendelkezik magasabb fokú biztonságtudatossággal.
Felállítottam egy módszer- és viselkedésspecifikus szempontrendszert, amely alkalmas a felhasználók kockázati célú értékelésére.
A kérdéscsaládok között összefüggéseket mutattam ki a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság fő szempontjai szerint. Az irodalomkutatás alapján felállított hipotéziseimet mérési eredményekkel, valamint az ezekből kapott olyan összefüggésekkel bizonyítottam, melyek eddig nem kerültek megállapításra. Korrelációs számítással kimutattam, hogy a vírusvédelem alkalmazásának hiánya és a vírustámadás elszenvedése között igen szoros kapcsolat van, mely lineáris illeszkedést mutat. Ennek alapján kijelentettem, hogy a felmérésben részt vevőkre egyértelműen igaz, hogy az a felhasználó, aki nem alkalmaz vírusvédelmet, vírustámadást szenved el. A válaszadók kérdésekre adott válaszai alapján bizonyítást nyert, hogy az eltérő életkorú és eltérő infrastruktúrával rendelkező csoportok igen nagy különbségeket mutatnak a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság tekintetében.
A vizsgálati eredményeim alapján bebizonyítottam, hogy az egyre nagyobb számban előforduló internetes zaklatás, a cyberbulling, azokat a felhasználókat éri nagyobb arányban, akik kevésbé biztonságtudatosak. Azon felhasználók esetében fordul elő a legnagyobb számban, hogy maguk akarják megoldani a jelentkező problémát, avagy figyelmen kívül hagyják a zaklatást, akik alacsonynak vallották biztonságtudatossági szintjüket és a digitális kompetenciájukat. Továbbá megállapítom, hogy azon felhasználók kértek a legnagyobb számban hivatalos segítséget, akik magasnak vallották a biztonságtudatossági szintjüket és a digitális kompetenciájukat. A dolgozatban bemutatott vizsgálataim eredménye is alátámasztja azt, hogy a felhasználók biztonságtudatossági szintjét oktatásokkal/képzésekkel folyamatosan emelni szükséges.
Megállapítom, hogy erős korrelációs kapcsolat van a felhasználói csoportok vírusvédelmi és adatmentési együttesének hiánya esetében, ami azt jelenti, hogy a felhasználók ezt a két biztonsági megoldást közel azonos arányban nem alkalmazzák. Elsősorban azok a felhasználók, akik ezeknek a megoldásoknak a használatát mellőzik, a célcsoportjai azoknak a zsarolóvírus (ransomware) okozta támadásoknak, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedtek.
Kutatásaim eredményeként, felhasználva az EU ajánlásait és keretrendszerét, melyet az EU az összes munkavállaló besorolására alkalmaz és elkészítettem a felhasználók biztonságtudatosság és digitális kompetencia szerinti minősítésére és a társadalom egészének besorolására alkalmas keretrendszert (VVSZM). A 2. függelékben csatoltam az új keretrendszert.
Kidolgoztam a teljes társadalomra alkalmazható VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszert, ami a felhasználói viselkedést biztonságosabbá, objektívebbé teszi a felhasználók digitális kompetencia és biztonságtudatossági szintjének hatékony növelése érdekében. A digitális kompetencia keretrendszerbe történő besorolás alapján a kompetenciafejlesztés nagyon eredményes megoldás, ennek alkalmazására szempontrendszert dolgoztam ki, amely alapján a biztonság magasabb szintje érhető el. Az általam kidolgozott keretrendszer, mivel a társadalom minden szereplője elhelyezhető benne, alkalmas minden felhasználó besorolására.
Az általam kidolgozott VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszer tartalmaz egy új felhasználói besorolási szintet, amelyet a „Védendő” megnevezéssel jelöltem, és egy új osztályt, valamint több alosztályt. A korábban már meglévő „Biztonság” osztályon belül a
„Biztonságtudatosság” új alosztályt, valamint a „Tudásátadási képesség” új osztály és annak
„A felhalmozott tapasztalat átadása” és „A megszerzett ismeretek átadása” valamint „A tudás átadása a saját viselkedésének és magatartásának példáján keresztül” neveket viselő új alosztályait alkottam meg és definiáltam.
Megállapítom, hogy kiberbiztonsági szempontból a felhasználónak kulcsszerepe van, vagyis jelentős kockázati tényező, a kockázati szintje pedig erősen függ a digitális kompetenciájától és a biztonságtudatosságától, mely az informatikai ismeretekkel szoros összefüggésben van. A felhasználó kockázati szintje kiberbiztonsági szempontból csökkenthető a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság növelésével, mely informatikai ismeretek oktatásával valósítható meg. A kidolgozott keretrendszer alapja lehet egy modulrendszerű oktatási
Bizonyítottam feltételezésemet, hogy a felhasználói támogatás szükséges, mivel a digitális alkalmazások során a gyors döntések meghozatala az átlag felhasználó számára is nehézséget okozhat, mely kockázatot jelent. Az alacsony kompetenciájú társadalmi csoportok a biztonságtudatosság és digitális kompetencia hiányosságai miatt pedig még inkább segítségre szorulnak, ezért ezeknek a társadalmi csoportoknak a vonatkozásában (a kibertér biztonságának növelése céljából) egy akadálymentesítő rendszer kidolgozásának a szükségességét állapítottam meg. A weblapok akadálymentesítése az ENSZ és az Európai Unió által előírt és vállalt kötelezettsége is az országnak. Ezt szükséges kiterjeszteni az eszközök operációs rendszereitől egészen az alkalmazási szintig. Ennek az akadálymentesítésnek a keretében a piktogramok bevezetésére és szabványosított alkalmazására tettem javaslatot, melyet saját kutatásom eredményeivel támasztottam alá, digitális eszközöket alkalmazó, eltérő kompetenciájú felhasználók részvételével végzett kísérleteim eredményeit felhasználva.
Kutatást végeztem annak a hipotézisemnek az igazolására, hogy a piktogramos üzenetek alkalmasak a felhasználói biztonság növelésére (ami nevezhető akadálymentesítésnek is) gyors döntéseket igénylő helyzetekben. Tesztfeladatsort készítettem és töltettem ki átlag felhasználókkal, melynek eredményeit értékeltem. A piktogramos feladatokat a felhasználók azonos idő alatt gyorsabban és pontosabban oldották meg, mint a szöveges feladatokat, annak ellenére, hogy ezeket a piktogramos üzeneteket a kísérletben részt vevők soha nem látták még korábban.
A piktogramos tesztfeladatok kidolgozása esetében a szoftverergonómiára, valamint a kibertér akadálymentesítésére vonatkozó szabványokat és ajánlásokat vettem figyelembe. Az általánosan alkalmazott jelölésrendszert is felhasználtam a tesztfeladatok megalkotása során. A felhasználók biztonsága növekszik, a szervezet kockázata pedig csökken az üzemeltetés közbeni segítségnyújtás esetében. Az általam kidolgozott szoftverergonómiai alkalmazás megoldási javaslatot ad az információfeldolgozási és felhasználói reakció biztonsági kihívásaira. A kutatásomban bizonyítottam azt, hogy a felhasználó szöveges információfeldolgozásával szemben az ábraalapú információfeldolgozás gyorsabb és egyszerűbb.
Új tudományos eredmények
1. Bizonyítottam, hogy az informatikai eszközök felhasználói különböző életkorú és infrastrukturális lehetőségekkel rendelkező csoportjainak eltérő a digitális
1. Bizonyítottam, hogy az informatikai eszközök felhasználói különböző életkorú és infrastrukturális lehetőségekkel rendelkező csoportjainak eltérő a digitális