Az „Adatvagyon védelme” című kérdéscsalád esetében a digitális „vagyonunk” védelmét és annak kezelését mértem fel. Vannak olyan digitális adatok, melyek modern kori vagyonelemek, ezek elvesztésével, illetve kompromittálódásával komoly valós anyagi veszteség keletkezhet.
Tehát a vagyonvédelem a kibertérben is elsőbbséget kell, hogy élvezzen.
3.8.1 Digitális adat elvesztése
A tizenkilencedik kérdésre, ami a „Vesztett-e el már véglegesen, pótolhatatlan digitális adatot/tartalmat? (családi fotó-videó, saját készítésű fájl, címlista)” volt, 944 válasz érkezett.
Tudomást sem vesz róla
4%
Segítséget kér szakembertől
26%
Felhívja a zaklató, vagy gyalázkodó figyelmét, hogy fejezze be azt
7%
Értesíti a hatóságokat és gondoskodik a bizonyítékok védelméről
11% Értesíti az oldal-,
szolgáltató szakembereit a zaklatásról
21%
Letiltja a zaklató profilját, e-mail-jét
31%
Mit tenne, ha zaklatnák Önt vagy hozzátartozóját, vagy mit tanácsolna ilyen esetben?
30. ábra A kérdőív „Vesztett-e el már véglegesen, pótolhatatlan digitális adatot/tartalmat? (családi fotó-videó, saját készítésű fájl, címlista)” kérdésének kiértékelése (forrás: saját kérdőíves felmérés; készítette a szerző)
3.8.2 Biztonsági másolatok
A huszadik kérdésre, ami a „Szokott-e készíteni az eszközén (eszközein) tárolt adatokról biztonsági másolatot?” volt, 946 válasz érkezett. A „Külső, háttértárra szokott menteni (pendrive, memória kártya, külső merevlemez, CD/DVD)” 47%, „Az adott eszköz belső tárolójára, elkülönítve” 13%, „Egy adott hálózat szerverére szokott menteni” 6%, a „Felhő-tárhelyre szokott menteni” 25%, a „Nem szokott biztonsági mentést készíteni” 9% voksot kapott.
31. ábra Biztonsági másolat készítési szokások (forrás: saját kérdőíves felmérés; készítette a szerző)
A 31. ábra alapján jól látható, hogy a válaszadók közül majdnem minden tizedik nem készít egyáltalán biztonsági másolatot az érzékeny adatairól, ezzel szemben a válaszadók jelentős többsége gondoskodik az adatai védelméről. Az egyéb válaszok között jellemzően a külső- vagy felhő tárhely igénybevétele volt megjelölve, csak konkretizálva.
Igen
45% Nem
55%
Vesztett-e el már véglegesen, pótolhatatlan digitális adatot/tartalmat?
Igen, az adott eszköz belső tárolójára,
elkülönítve., 13%
Igen, külső, háttértárra szokott menteni
47%
Igen, felhő-tárhelyre szokott menteni.
25%
Igen, egy adott hálózat szerverére szokott menteni.
6%
Nem szokott biztonsági mentést készíteni.
9%
Szokott-e készíteni az eszközén(ein) tárolt adatokról biztonsági másolatot?
3.8.3 Biztonsági másolat készítésének gyakorisága
A felhasználók az előző kérdéshez kapcsolódóan kapták a „Milyen gyakorisággal készít biztonsági másolatot?” kérdést, amire 945 válasz érkezett. „Naponta” 5%, „Hetente” 8%,
„Havonta” 15%, „Ritkában” 27%, „Csak bizonyos adatokról készít rendszertelenül. (pl. családi eseményen készült fotók esetében)” 34%, „Nem készít biztonsági másolatot” 11% válasz érkezett. A 32. ábra alapján jól látható, hogy a felhasználók közül minden tizenegyedik nem készít biztonsági másolatot az adatairól. A rendszeres biztonsági mentést végzők nagyon alacsony számban vannak mindössze a válaszadók kevesebb, mint egyharmada (28%). A rendszertelen időközönként mentést végzők aránya az összes válaszadónak majdnem kétharmada (61%). Ebből is látszik, hogy a megkérdezettek biztonságtudatossága nagyon alacsony. Tisztában vannak a biztonsági mentés fontosságával, de annál kényelmesebbek, mint hogy azt rendszeresen elvégezzék, a saját érdeküket figyelembe véve.
32. ábra A kérdőív „Milyen gyakorisággal készít biztonsági másolatot?” kérdésének a kiértékelése (forrás: saját kérdőíves felmérés; készítette a szerző)
3.8.4 Összegzés
Az adatvagyon védelme a mai digitális korunkban nagyon fontos. A felhasználó biztonságtudatosságát jól mutatja, hogy milyen módon védi adatait. Az adatvesztés mindig kárt jelent, ennek mértéke eltérő. Kutatási eredményeim alapján megállapítom, hogy a biztonsági másolat készítésének lehetőségével a kutatásban részt vevő felhasználók kis számban élnek
Naponta 5%
Hetente 8%
Havonta 15%
Ritkában 27%
Csak bizonyos adatokról készít rendszertelenül
34%
Nem készít biztonsági másolatot
11%
Milyen gyakorisággal készít biztonsági másolatot?
3.9 Összefoglalás
Az általam lefolytatott kérdőíves felmérést és annak eredményeit, amely a generációk digitális kompetencia és biztonságtudatosság felmérésére irányult, alátámasztja azt a hipotézisemet, amely kimondja, hogy a különböző generációknak és az eltérő infrastruktúrával rendelkező embereknek nem azonos szintű a biztonságtudatossága. Látható továbbá, hogy az elmúlt harminc évben élt és a ma élő generációk között a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság területén is éles különbségek vannak. A biztonságtudatosság és a digitális kompetencia kapcsolatának vizsgálatát szolgálta a kérdőívem, és az abból kinyert információk felhasználásával megfigyelhetők a fiatal felnőtt korú, a középkorú és az időskorú felhasználók problémái a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság területén. Az informatika, az internet, az információs rendszerek és informatikai eszközök fejlődése és elérhetősége jelentős hatást gyakorol a felhasználók mindennapi életére, szokásaikra. A felhasználók adataik védelmét különböző módon igyekeznek megoldani, ami egyrészt az eltérő biztonságtudatosságra, másrészt az eltérő digitális kompetenciára vezethető vissza. A fiatalok esetében még a fizikai világban sem alakultak ki teljesen a védekezési reflexek, pedig azt a szüleiktől idősebb felnőtt ismerőseiktől naponta látják, látens tanulással lassan beléjük rögzül.
A digitális világban a biztonságtudatosság kialakulása még nehezebb, hiszen a digitális eszközökön való kommunikáció, játék és különböző alkalmazások használata általában individuális tevékenység, melyet a felhasználók egyedül végeznek. Ezen a területen tehát nem jellemző a példa utáni látens tanulás, inkább saját kárukon keresztül jutnak ismeretekhez a felhasználók. A bemutatott diagramokon ez jól látható, tehát a vizsgált felhasználók nagy része veszített már adatot és érte vírustámadás, vagyis a saját kárán már tapasztalta a digitális világ veszélyeit. A kibertérben tehát veszélyekkel találkozik a felhasználó, melyekkel szemben védenie kell magát. A magasabb digitális kompetenciával és biztonságtudatossággal rendelkezők a kibertérben kevesebb támadással és káreseménnyel találkoznak.
Eredményeimből arra következtetek, hogy a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság között kapcsolat van. A kérdőívemre adott válaszok részletes eredményei, mind a 26 kérdésre egyesével, és azok grafikonos ábrázolása megalapozza a következő részekben leírt eredményeimet, megállapításaimat melyek a téziseim alapjául szolgálnak. A kérdőíves felmérésemből származó eredményekkel igazolom a hipotéziseimet, és ennek segítségével bizonyítom a téziseimet.
4 A DIGITÁLIS KOMPETENCIA ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE
Az alábbi részben a biztonságtudatosság és a digitális kompetencia közötti kapcsolatokat vizsgálom különböző értékelési szempontok alapján. A kutatásom során a különböző mérési eredmények értékelésére korrelációs vizsgálatot alkalmaztam, ahol a korrelációs együttható abszolút értéke a mértékadó, amely alapján vizsgálati szempontok szerinti korrelációkat találtam [62].
4.1 A felhasználók életkor és lakóhely szerinti biztonságtudatosságának