Az Európai Unió felismerve a digitális kor beköszöntének kihívásait, számos, a digitális felzárkózást érintő területen új szabályozást és nagyszámú innovációt indított el. Sarkallva mindezzel az Uniós államokat, melyeket az ilyen irányú törekvéseikben erkölcsileg és anyagilag is jelentős támogatásban részesít.
1.1.1 Az Európai Parlament és Tanács ajánlása a digitális kompetencia növelésére Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (EPT 2006/962/ EK) [114] szerint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák jelentős fontossággal bírnak. Ennek alapján a magyar Nemzeti alaptantervben is meghatározásra kerültek az úgynevezett kulcskompetenciák, ezek között a digitális kompetencia is szerepel. Ugyancsak az Európai Parlament és Tanács ajánlásában szerepelnek a szükséges készségek és attitűdök, melyek elengedhetetlenek a digitális kompetencia fejlesztéséhez.
EPT 2006/962/EK:7 A digitális kompetencia a természetnek, az IST (Information Society Technology – információs társadalmi technológiák, a továbbiakban: IST) szerepének és lehetőségeinek alapos értése és ismerete a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában. Ez nem más, mint a fő informatikai alkalmazások, valamint az internet lehetőségeinek és veszélyeinek megértése és az elektronikus kommunikáció, az információ megosztása a tanulás és kutatás számára.
1.1.2 Az Európai Digitális Menetrend
Az Európai Digitális Menetrendet az Európai Bizottság 2010 májusában mutatta be. Ennek az akciótervnek és stratégiának az a feladata, hogy 2010 és 2020 között előmozdítsa az EU gazdaságának fellendülését és elterjessze a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén. A digitális menetrend célja általánosságban, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen.
Az Európai Digitális Menetrend célja az infokommunikációs technológiák alkalmazásának minél szélesebb körű elterjesztése. Azokra az IT-technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosít, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést, és ezáltal
jelentősen hozzájárulnak az uniós polgárok életminőségének és a vállalkozások versenyképességének javításához.
A gazdaság többi részéhez képest a digitális gazdaság hétszer gyorsabban növekszik, a páneurópai szakpolitikai keretrendszer egyenetlensége miatt viszont a benne rejlő lehetőségek kiaknázását korlátozza. A gyors, megbízható és összekapcsolt digitális hálózatok terén Európa lemaradt a legfejlettebb országoktól, pedig ezek a hálózatok nemcsak a gazdaság gerincét adják, hanem az üzleti és a magánéletet is átszövik.
Naponta 250 millióan használják az internetet Európában. Azoknak az uniós polgároknak a száma azonban még mindig több millióra tehető, akik életük folyamán sohasem használták az internetet. Különösen az alacsony digitális kompetenciájú emberek vannak kitéve olyan nehézségeknek, amelyek nagymértékben megnehezítik azt, hogy élni tudjanak az új elektronikus tartalmak és szolgáltatások adta lehetőségekkel. Mindenkinek rendelkeznie kell fejlett digitális készségekkel ahhoz, hogy az egyre nagyobb számú napi feladatot elvégezze az internet használatával [11].
Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés (EDPR6), 2017 ‒ Országprofil Magyarországról
A digitalizálás tekintetében a tagállamok által elért előrehaladást az Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés (EDPR) követi nyomon.
1. ábra A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) – 2017-es helyezések (forrás: EDPR, 2017) [12]
Egyesíti a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)7 alapján nyert mennyiségi adatokat és az országspecifikus szakpolitikákra vonatkozó minőségi információkat [12].
Magyarország 2017-ben a 28 uniós tagállam közül a 21. helyen állt, ami átlagos ütemű fejlődést jelent az elmúlt évekhez képest. Az összekapcsoltság területén Magyarország jól teljesít, ami a nagysebességű vezetékes szélessáv (NGA8) és a 4G elterjedtségének és a vezetékes hálózatok szélessávú internethasználati növekedésének tudható be. Továbbra is lassan terjed a mobil szélessáv (1. ábra). A digitális készségein javított Magyarország, de elmarad az átlagtól, ezért ebből a szempontból Magyarország sajnos a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik.9 Magyarország 2017-ben a humán tőkéjét tekintve 18. helyen állt az uniós országok között. Ez elmarad az uniós átlagtól, de jobb előrehaladást ért el, mint az Unió átlagban. Magyarország a 2016 évi 18. helyről a 15. helyre került 2017-ben az EU-n belül, mert az internet felhasználók száma 6 százalékponttal nőtt. Így, jelentősen megközelítette az uniós átlagot [12].
1.1.3 Az Európai Unió hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelve
A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv, vagyis az úgynevezett NIS irányelv 2016. július 19-én megjelent az Európai Unió hivatalos lapjában. Ez az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 számú irányelve. A NIS irányelv az első közösségi szintű szabályozás az információbiztonság területén. Korábban önkéntesen és bizalmi alapon valósult meg a tagállamok intézményei között az együttműködés. Az irányelv célja, hogy megfogalmazzon egy közös intézmény és eszköztárat a tagállamok számára, illetve egy európai szintű együttműködés alapjait fogalmazza meg. Így elkülöníthetők a nemzeti szinten végrehajtandó és a közösségi szinten végrehajtandó feladatok [115].
1.1.4 Az ENISA10 éves jelentés biztonságtudatosságra vonatkozó részei
Az Európai Unió Hálózati és Információbiztonsági Ügynöksége által a 2016 évre kiadott Fenyegetettségi helyzetkép című jelentés kiemeli, hogy az informatikai biztonsági oktatás, képzés és tudatosság növelése területén bevált gyakorlatokkal (best practices11), a szakemberek
7 DESI - The Digital Economy and Society Index (A digitális gazdasági és társadalom fejlettségmérő mutató)
8 NGA - Next generation access (Újgenerációs hozzáférés)
9 Gyengén teljesítő országok (digitális készségek terén): Románia, Bulgária, Görögország, Olaszország, Horvátország, Lengyelország, Ciprus, Magyarország és Szlovákia.
10 The European Union Agency for Network and Information Security – az Európai Unió Hálózati és Információbiztonsági Ügynöksége
11 best practise – bevált gyakorlat
fejlesztésével és a fiatalok tudatosításával kapcsolatos szerepvállalások nagyban növelik a kiberfenyegetések megelőzését. Az oktatással és a tudatosság szintjének emelésével jelentősen csökkenthetők a biztonsági költségek, valamint a felhasználók biztonsági kockázatai is. A 2016 évi jelentés kimondja, abban az évben kimutatható az, hogy a felhasználók magas biztonságtudatosságából adódóan jelentősen, több mint 50%-kal csökkenti a rendszeres és a hatékony képzés az adathalászat, a ransomware12 és más hasonló támadásokkal szembeni kitettséget [13]. A 2017 évi jelentésben az ügynökség arról számol be, hogy az adathalász támadások 90-95%-a sikeres volt, amit a végpont védelemnövelése mellett a felhasználók tudatosságának növelésével kell csökkenteni. A kiberbiztonsági szakemberek a körében végzett felmérések alapján kimutatták, hogy a bennfentes támadások (insider atacks13) bekövetkezésének több más ok mellett, - 31%-ban oka a felhasználók biztonságtudatossága vagy az oktatás hiánya okozza [14].