Az Európai Uniós Keretrendszer három besorolási szintet definiál, úgymint az “Alapszintű felhasználó”, a “Középszintű felhasználó” és a “Magas szintű felhasználó”. Ezeket a szinteket, ahogy már korábban említettem, a munkavállalókra alakították ki. Nem tartalmazza azt a szintet, amit gyermekekre vagy időskorúakra, esetleg olyan munkavállalókra lehet alkalmazni, akik most kényszerülnek arra, hogy digitális eszközöket használjanak a munkavégzésükhöz.
Ezért az általam megalkotott VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszer esetében a korábbi fejezetben megfogalmazott és definiált besorolási szinteket használom. Az Európai Unió Digitális Keretrendszere által „Alapszintű felhasználónak” elnevezett szint az általam megalkotott Keretrendszerben a “Veszélyes” szintnek felel meg, míg a „Középszintű felhasználó” a “Szerény” szintnek, és a „Magas szintű” a “Magabiztos” szintnek felel meg. Új szintként jelent meg az általam megalkotott VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszerben a kezdő szint, amit én “Védendő” szintnek neveztem el [163][166].
6.4.1 A “Védendő” felhasználó
Tájékoztatás és adatfeldolgozás: Ezen a szinten a kezdő felhasználó nincs tisztában az internetes keresők használatával, nincs tudatában annak, hogy az internetes tartalmak nem mindegyike megbízható. A fájlokat és tartalmakat nem minden esetben tudja menteni vagy tárolni, és újra előhívni [163][166].
Kommunikáció és együttműködés: A felhasználó tud kommunikálni másokkal mobiltelefonon, azonban az azonnali üzenetküldő szolgáltatás, VoIP (pl. Skype), email vagy chat alapfunkciók használatával nincs tisztában. Önállóan nem tud fájlokat és tartalmakat megosztani. Nincs tisztában azzal, hogy különböző szolgáltatásokat vehet igénybe interneten keresztül. Ismer néhány közösségi oldalt, de egyedül nem tudja használni, vagy a bonyolultabb műveletekre nem képes. Csak fogalmi szinten van tudatában annak, hogy digitális eszközök használatakor bizonyos kommunikációs szabályokat be kell tartani [163][166].
Digitális tartalom létrehozása: A felhasználó csak segítséggel tud létrehozni egyszerű digitális tartalmat legalább egyféle formátumban, digitális eszközök használatával. Önállóan nem képes a mások által létrehozott tartalmat szerkeszteni. Csak fogalmi szinten van ismerete arról, hogy
alkalmazásokhoz kapcsolódó egyszerű funkciókat és beállításokat csak korlátozottan tudja alkalmazni és módosítani [163][166].
Biztonság: Nem tudja önállóan használni az eszközei védelme érdekében a különböző védelmi megoldásokat. Csak részlegesen van tisztában azzal, hogy nem minden online információ megbízható. Csak fogalmi szinten van tudatában annak, hogy a személyes adatait ellophatják, de nem ismeri a védelmi módszereket. Hallott már arról, hogy online nem szabad megadni személyes adatot. Csak fogalmi szinten tudja azt, hogy a digitális technológia túlzott használata rossz hatással lehet az egészségre. Csak általános intézkedéseket tesz az energiatakarékosságért. Nincs tisztában azzal, hogy a saját személyes viselkedésén, fokozott figyelmén és határozott fellépésén múlhat az áldozattá válás elkerülése [163][166].
Problémamegoldás: Önállóan nem képes beazonosítani azt, ha egy technikai probléma történik.
Önállóan nem kezd el használni egy új eszközt, programot vagy alkalmazást. Csak korlátozott ismeretei vannak azzal kapcsolatban, hogyan kell megoldani néhány egyszerű problémát.
Részleges ismeretei vannak arról, hogy a digitális eszközök segítségére lehetnek a problémamegoldásban. Nincs minden esetben tisztában azzal, hogy vannak korlátai. Amikor technológiai vagy nem technológiai problémába ütközik, a megoldásukra korlátozottan tudja használni az általa ismert eszközöket. Nincs tudatában annak, hogy rendszeresen, újra és újra naprakésszé kell tennie a digitális készségeit [163][166].
Tudásátadási képesség: Csak minimális digitális tapasztalattal bír, valamint ismeretei hiányában nem képes azt megfelelően átadni. Mivel alacsony szintű a digitális tudása, ezért nincs tisztában azzal, hogy milyen viselkedési példával képes azt átadni [163][166].
6.4.2 A “Veszélyes” felhasználó
Biztonság: Részlegesen van tisztában azzal, hogy a saját személyes viselkedésén, fokozott figyelmén és határozott fellépésén múlhat az áldozattá válás elkerülése. Eseti jelleggel részt vesz információbiztonsági képzésen, oktatáson [163][166].
Tudásátadási képesség: Alapszintű a digitális tapasztalata, valamint az alapszintű ismeretei alapján képes azt korlátozottan átadni. Az alapszintű digitális tudása alapján inkább az ösztönös védelem jellemzi, alapszinten képes átadni a tudását viselkedési példával [163][166].
6.4.3 A “Szerény” felhasználó
Biztonság: Tetteiben proaktivitás mutatkozik annak érdekében, hogy saját személyes viselkedése, fokozott figyelme és határozott fellépése alapján megelőzze és elkerülje a digitális támadásokat, károkozásokat [163][166].
Tudásátadási képesség: Közepes szintű a digitális tapasztalata, valamint a közepes szintű ismeretei alapján képes azt hatékonyan átadni. A közepes szintű digitális tudása alapján a tudatos védelem jellemzi, közepes szinten képes átadni a tudását viselkedési példával [163][166].
6.4.4 A “Magabiztos” felhasználó
Biztonság: Tetteiben proaktivitás és kockázatértékelés mutatkozik annak érdekében, hogy a saját személyes viselkedése, fokozott figyelme és határozott fellépése alapján megelőzze és elkerülje, mind a maga, mind a környezete vonatkozásában a digitális támadásokat, károkozásokat. Rendelkezik azon ismeretekkel, amelyekkel egy folyamatban lévő digitális támadást, károkozást meg tud akadályozni vagy csökkenteni tudja annak kármértékét [163][166].
Tudásátadási képesség: Magas szintű digitális tapasztalattal bír, és ismeretei alapján képes azt magas fokon átadni. Mivel magas szintű a digitális tudása, ezért minden tettére a biztonságtudatos magatartás jellemző, követendő példakép a környezete számára [163][166].
6.4.5 Összegzés
Az általam megalkotott VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszer négy felhasználói szintet tartalmaz. A kérdőíves felmérésem alapján a felhasználók besorolására alkalmas szempontrendszert állítottam fel, melyben négy felhasználói szintet definiáltam. Az általam megállapított 4 szint lefedi és ebből egy új, a “Védendő” szint bevezetésével teljessé teszi az egész társadalom számára a digitális kompetencia keretrendszer alkalmazhatóságát. Ezzel a keretrendszerrel, ezen belül a megalkotott új szintjeivel könnyebben felmérhető a társadalom felhasználói összetétele, aminek segítségével könnyebb a tudásszint pontosabb és hatékonyabb a fejlesztése.
6.5 Összefoglalás
Kidolgoztam a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő, a társadalmi rétegek mindegyikére alkalmazható VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszert, amelyhez az Európai Unió által
kidolgozásának elsődleges célja, hogy segítse a magyar gazdasági jólét szintjének emelését, annak fejlődését és a társadalom magasabb színvonalra történő mielőbbi felzárkózását.
Továbbá biztosítsa a társadalom tagjainak a biztonságtudatossági szint növelését, amit a mindenki számára az újdonság erejével ható kibertér tesz szükségessé [163][166].
Az általam megalkotott VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszerrel hatékony képzési rendszert lehet kidolgozni, melynek alapja, hogy egy adott osztályba és szintbe besorolt felhasználóhoz igazodik és az ő hiányosságait pótolja. Különösen jól alkalmazható ez azokra a felhasználókra, akiket a “Védendő” szintbe lehet besorolni, és akik jelentős része (18-24 évesek és az ennél fiatalabbak) jelenleg még az oktatási rendszerben elérhetők. Az ő korosztályuknak a kompetenciájuk szintjéhez igazodó oktatás szükséges a fentiek alapján. [90]Az idősebb generációk esetében, akiket szintén a “Védendő” szinthez soroltam, ugyancsak növelni kell a kompetencia és a tudatosság szintjét, hogy ne szakadjon szét a társadalom, és a digitális kompetencia- és a biztonságtudatosság szintje közeledjen a magasabb csoportok szintjéhez.
Továbbá szükséges olyan képzés, ami ehhez a szinthez van kidolgozva az életkori sajátosságoknak megfelelően.
Kidolgoztam és bemutattam új digitális kompetencia besorolási osztályokat, valamint egy új digitális kompetencia besorolási szintet, melyeket definiáltam. A VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszer újdonsága a korábbiakhoz képest az, hogy tartalmaz egy új besorolási szintet, amely a „Védendő felhasználó” elnevezést kapta, és egy új osztályt és alosztályokat. A korábban már meglévő „Biztonság” osztályon belül a „Biztonságtudatosság”
új alosztály lett, valamint létrejött a „Tudásátadási képesség” új osztály és annak „A felhalmozott tapasztalat átadása” és „A megszerzett ismeretek átadása” valamint „A tudás átadása a saját viselkedésének és magatartásának példáján keresztül” neveket viselő új alosztályai.
Az általam kidolgozott VVSZM Digitális Kompetencia Keretrendszer segítségével a teljes társadalom felhasználóinak digitális kompetenciaszintjét a korábbiaknál pontosabban lehet besorolni, ami a képzés és az oktatás hatékonyságát növeli.
7 A DIGITÁLIS KOMPETENCIA HIÁNYOSSÁGAINAK KOMPENZÁLÁSA SZOFTVERERGONÓMIAI
ESZKÖZÖKKEL
A mai digitális világban rengeteg információt kell feldolgoznunk nap mint nap. A biztonságunk ezeknek az információknak a gyors és pontos értelmezésén múlik. Amennyiben az információkat nem tudjuk megfelelő reakcióidőn belül feldolgozni, akkor esélyes, hogy olyan döntést hozunk, ami kihat a biztonságunkra. Az ábra alapú információfeldolgozás gyorsabb és egyszerűbb, mint a szövegesé. Ahogyan a közúti közlekedésben, úgy az infokommunikációs eszközök esetében is jól lehetne alkalmazni egy egyezményes jelzésrendszert. Kora gyermekkortól kezdődően, a közlekedési szabályok és a közlekedési jelzések oktatásának mintájára, ezeket az információs eszközök által használt jelzéseket is lehetne oktatni [90]. Az informatikai készségek és képességek szintje ez esetben alacsonyabb is lehet, ezért szélesebb társadalmi körben alkalmazható rendszert szükséges kidolgozni. Ez a megoldás az infokommunikációs eszközök használata esetében „akadálymentesítés” lehet minden felhasználó számára. De nagy segítséget tud nyújtani minden olyan felhasználónak is, akik valamilyen oknál fogva az átlagtól eltérő képességekkel rendelkeznek. Ilyenek például a gyengénlátók, az olvasási nehézséggel küzdők, az idegen nyelven nem beszélők, az időskorúak és azon gyermekkorúak, akik korukból adódóan olvasni még nem tudnak [91]. A felhasználást tekintve számos olyan környezetben is alkalmazható, ahol gyors, azonnali döntésre van szükség. Ilyen lehet a rendvédelmi, a mentés-irányítási, katasztrófavédelmi és katonai alkalmazás, ahol adott esetben egy többnemzetiségű művelet zajlik [92]. Szabványok alkalmazásával kialakítható egy olyan ábrázolási rendszer, aminek segítségével az infokommunikációs eszközöket használók széles köre biztonságban érezheti magát [93]. Ebben a részben egy egyszerű felmérés alapján mutatom be, milyen és mekkora különbség van a képi és szöveges információk feldolgozásának hatékonysága között, valamint ajánlásokat teszek a digitális kompetenciai területén meglévő hiányosságok szoftver-ergonómiai kompenzálására [156][157][158][159].