A keretrendszer megalkotásának érdekében további célom még az volt, hogy azon felhasználók számára is elérhető legyen egyfajta képességmérő rendszer, akik már nem az aktív munkavállalói rendszerhez tartoznak. A válaszadók kulturális és egyéb különbségekből fakadó válaszai alapján megállapítható, hogy a keretrendszer egy része a válaszok alapján megfogalmazott szempontok miatt szükséges. Azok az időskorú felhasználók, akik életük során nem találkoztak még a digitális eszközökkel és az azok által elérhető lehetőségekkel, vagy nem voltak rákényszerülve arra, hogy ezeket használják, az egyik említett felhasználói réteg. Jelen korunkban, ezzel szemben – habár már hosszú évtizedekre teltek el a digitális kor kezdete óta–
ezek az emberek egyfajta robbanásszerű dologként élik meg azt, hogy most már bárki zsebében
ott lehet az internet [55]. Ennek a felhasználói rétegnek a biztonságtudatosságával igazából nincs probléma, mert bennük már kialakultak a védekező reflexek a fizikai világban. Viszont ha használják a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, nem tudják, hogyan védekezzenek a digitális veszélyekkel szemben. Amennyiben nem használják ezeket a lehetőségeket, akkor saját magukat rekesztik ki a társadalmi élet újszerű formájából. Mindezt teszik úgy, hogy sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy miről is mondanak le azzal, hogy önként vagy külső kényszerből kirekesztik saját magukat. Fennáll azonban annak a veszélye ezen felhasználók esetében, hogy ezzel a választásukkal olyan mély társadalmi szakadékot generálnak, amely egyéb társadalmi problémákhoz is vezethet [56][158][159].
2.6.1 A gyermekkorú felhasználók
Az Egyesült Királyságban a gyermekkorúak (7-19 éves) internetes szokásainak felmérése során kiderült, hogy az egyes alkalmazások (közösségi hálózatok, kommunikációs csatornák és játékok) használatában igen jó kompetenciát mutatnak, azonban a felugró ablakokban megjelenő reklámok frusztrálják és félelmet keltenek bennük, pedig ezek kellő számítógépes ismerettel kikapcsolhatók. Tehát a gyermekkorú felhasználók esetében, függetlenül attól, hogy ők már a digitális világba születtek bele, nem beszélhetünk olyan szintű digitális kompetenciáról, ami elégséges lehetne a tanulás nélküli felhasználáshoz [57]. Tévhit ugyanis az, hogy ez a korosztály már úgy, olyan tudással született, hogy ők már rendelkeznek azon képességekkel, amelyekkel könnyedén elboldogulnak a digitális térben [58]. Tény, hogy sokkal gyorsabban tanulnak, mint a náluk idősebb generációk, de minden másfajta tudás elsajátítására is sokkal fogékonyabbak, legyen az egy idegen nyelv vagy akár a matematikai ismeretek. Így ennek a korosztálynak a digitális kompetenciáját gyorsan és hatékonyan lehet(ne) kellő szintűre fejleszteni. Azonban nem csak lehet, hanem szükséges is fejleszteni azt. A fiatalok esetében nem elegendő csupán az ösztönös, a kíváncsiságból adódó, valamint az egymás vagy a felnőttek utánzásán alapuló tudásra hagyatkozni, mert az beláthatatlan veszélyeket rejt magában. Vegyük figyelembe azt, hogy a gyerekek veszélyérzete jóval alacsonyabb, mint a felnőtteké, ezáltal a naivitásukból adódóan sokkal bátrabban használják a digitális eszközöket. Nem ismerik a veszélyt jelentő tényezőket, nem ismerik fel a gyanús jeleket, ezáltal könnyebben válhatnak áldozattá [59]. Szükséges ezért számukra is a mielőbbi és rendszeres, szervezett képzés-oktatás, mivel csak ilyen módon lehet felkészíteni őket a digitális világ biztonságos használatára [156][161].
2.6.2 A felnőtt korú felhasználók
A felnőtt korú felhasználók esetében, már általánosság az, hogy rendelkeznek valamilyen szintű digitális ismeretekkel. Ezt a tudást vagy az iskolai órákon, különböző tanfolyamokon vagy tapasztalati úton szerezték. A felnőtt korú felhasználó esetében is előfordulhat az, hogy mivel már tanult informatikát és alkalmazza ezen ismereteit, egy idő után rutinból, megszokásból cselekszik. Ezáltal a figyelme lankad és olyan hibákat vét, amelyek nála nem megszokottak.
Ebből adódóan olyan károkat tud okozni, akaratlanul is, amelyek nagy erkölcsi és anyagi veszteséggel járhatnak. Az is előfordulhat, hogy olyan új támadási mechanizmus bukkan fel, amire a felhasználók egyáltalán nincsenek felkészülve. Ez korábbi években többször is előfordult, például a zsarolóvírusok megjelenésekor. Részükre is fontos a rendszeresen ismétlődő oktatás és a figyelemfelkeltő kampányok [60][162][163].
2.6.3 Az időskorú felhasználók
Az időskorú felhasználók digitális kompetenciaszintjének a növelése azért is fontos, hogy az egységes vagy a homogénhez közelítő digitális ismeretek révén növelhető legyen a társadalmi információbiztonság [59]. Amennyiben a társadalom ezen rétege nem rendelkezik megfelelő szintű biztonsági ismeretekkel, abban az esetben rajtuk keresztül a többi, egyébként biztonságtudatos felhasználó is veszélybe kerülhet saját tudtán kívül. Gondoljunk arra, amennyiben akár egy családot, akár egy céget veszünk alapul, akik egy hálózatot használnak, ott a védelem szintjét a leggyengébb felhasználó szintjéhez kell mérni. Ha például a nagymama kap egy zsaroló vírust tartalmazó kéretlen üzenetet a családi wifi hálózatán bejelentkezett okostelefonjára, és azt a nagymama gyanútlanul megnyitja, abban az esetben a családi hálózatra kötött összes, arra érzékeny eszköz megfertőződhet. Hiába alkalmazta a családfő vagy a digitális-bennszülött unoka a legjobb védelmi megoldásokat [61][156][157].
2.7 Összefoglalás
A kormányzat célja az EU-val összhangban, hogy a digitális javakhoz való hozzáférést mindenki számára lehetővé tegye. A digitális javak, a digitális jólét és maga a digitális kompetencia részét képező digitális írástudás is a digitális kompetencia fontosságát támasztja alá, mivel annak a GDP-re gyakorolt hatása jelentős, amelyet a NIS irányelvek is alátámasztanak. Az UNICEF Magyar Bizottságának, az EU Kids Online-nak és az NMHH-nak a magyar fiatalok körében lefolytatott felmérése és annak eredményei is az általam vizsgált digitális kompetencia és a biztonságtudatosság kapcsolatának relációját sugallják. A digitális kompetencia és a digitális írástudás alapfeltétele annak, hogy a felhasználó a kiberteret használni tudja.
A különböző korosztályokhoz tartozó felhasználók nem azonos digitális környezetben születtek és nőttek fel, ez a körülmény alapvetően meghatározza a kibertérben való tevékenykedésüket, befolyásolja digitális kompetenciájuk kialakulását, fejlődését, valamint biztonságtudatosságuk szintjét. Az eltérő korosztályokhoz tartozó felhasználók érdeklődése és tevékenységei a kibertérben eltérőek. Emellett korukból adódóan eltérő digitális eszközökkel találkoztak és igyekeztek ezeket alkalmazni. Az idősebb generáció tagjai közül csak kevesen találkoztak fiatal korukban informatikai eszközökkel, az internetes alkalmazásokat pedig talán még ennél is kevesebben érhették el. Az informatika rohamos fejlődése és elterjedése az utóbbi évtizedekben valósult meg, így már van olyan korosztály, akiket “digitális bennszülötteknek” neveznek. Ez a korosztály már beleszületett a digitális környezetbe, számára az alkalmazott eszközök megszokottak, digitális írástudásuk és kompetenciájuk gyorsan fejlődik, az újabb eszközök és alkalmazások használata nem jelent kihívást számukra. A biztonságtudatosság azonban, ahogyan a fizikai világban is, lassabban, inkább tapasztalatok útján, példamutatás alapján és oktatással fejleszthető. A megfelelő biztonságtudatosság a kibertérben is elengedhetetlen, hiszen a javaink nem csak a fizikai világban léteznek. A fizikai világban is tapasztalható a korosztályok közötti eltérő biztonságtudatosság, ami a digitális világban is jelentkezik.
Kutatásom szempontjából a felhasználók elsődleges csoportosítása ezért életkoruk alapján történt.
A felhasználói digitális kompetencia és biztonságtudatosság fejlesztésének megvalósításához szükséges felmérni a felhasználók szintjét korosztályok szerint, majd felépíteni egy rendszert, melyben a felhasználói ismeretek, képességek és készségek, szintek és osztályok szerint besorolhatók.
A fentiek bemutatása és elemzése kellő alapossággal alátámasztja a következő fejezetekben bemutatásra kerülő kutatásaimat és azok eredményeit, valamint az eredmények alapján a bevezetésre és elfogadásra javasolt téziseimet.
3 A KÜLÖNBÖZŐ GENERÁCIÓK DIGITÁLIS KOMPETENCIÁJÁNAK ÉS
BIZTONSÁGTUDATOSSÁGÁNAK FELMÉRÉSE
A felhasználók viselkedését a digitális környezetben ismernünk kell, hiszen a felhasználó kockázati tényező. A kockázati szint meghatározásához a felhasználó viselkedésének felmérésére kérdőíves módszer alkalmazható. A kérdőív kidolgozását viselkedés alapú szempontrendszer alapján lehet elvégezni, hiszen a felhasználó digitális cselekményei alapján mérhető fel a digitális kompetencia és a biztonságtudatosság.
A kérdőíves felmérésem a klasszikus statisztika definíciói szerint nem tekinthető reprezentatívnak, mivel a válaszadókat nem célzottan kerestem meg az általam felállított életkor és lakóhely szerinti szempontok alapján, hanem a válaszadók önkéntesen, saját akaratukból töltötték ki a kérdőívet jelentős számban. Annak ellenére, hogy nem tekinthető reprezentatívnak, számossága miatt az eredmények jellemzik a mai társadalom digitális kultúráját.