Azezredéves kiállítás alkalmával eredetileg tervbevették, hogy Ö Felsége számára szintúgy, mint az 1885-iki országos kiállításon, külön pavillonépüljön.
Annak helyéül a Nádor-szigetnek azt a részét jelöltékki, a melyen utóbb a pénzintézetek kiállítási épülete állt, közel a tóhoz, szép kilátással a par
tokra. Azonban apénzhiány, melynek kiállításunknál nemegy jó eszme áldo zatául esett, okozója volt annak is, hogy a királyi pavillon terve meghiúsult, miután annak felépítése és berendezése a legszerényebb viszonyok mellett is mintegy 50,000 frt költséget igényelt volna. Egy más oly megoldást kellett tehát keresnem, a mely szerint a királyszobák elhelyezése csekélyebb költ séggel volna eszközölhető éserre első sorban a történelmi főcsoport épületei kínálkoztak alkalmasoknak.
Jelesül e czélra legmegfelelőbbnek találtam a román stílű épületcsoportot elszigetelt fekvésénél fogva és azértis, mivel az idő elhaladásával mindinkább meggyőződhettem arról,hogy Árpád-koriemlékeink, melyek ebbe az épületbe voltak szánva, bizony kevés számmal kerülnek kiállításunkba. A tervezett s máris épülő helyiségeknek feleslegessé váló részeit ezek folytánalig lehetett jobban értékesíteni, mintha a királyi lakrészt abban rendezem be, amire az épületkonfigurácziója is elég előnyösnekmutatkozott.
Hisz az Árpád-kori kolostorokban, melyek mindannyian a keresztény kultú ránakbölcsői valának, bizonyára egy udvar körül csoportosultak a szerzetesek lakószobái, a templom s arendfőnök lakása, a melylyel kapcsolatosan minden
esetre voltak díszesebb kiképzésű szobák is, melyeka rendtagokgyülekezésére s magas vendégek elszállásolására szolgáltak. így biztosítvalévén aczélirányos elhelyezés lehetősége, e módozat elfogadása mellett hathatós érvül szolgált még az akegyeletes óhajtás, hogy az ezredéves kiállítás alkalmával királyunk nak oly otthont alkossunk, a mely külső kereténél és belső berendezésénél
17
fogva első királyunk kulturális törekvéseire és korának építő-művészi jellegére emlékeztessen. Ekkép fogamzott meg aromán stílű királyszobák eszméje és pedig 1895 késő őszén, úgy hogy a tanulmányokra alig marad néhány hetiidő.
A kivitel első nehézségét képezte az akérdés: honnan szerezzem be a tanul mányozás alapjául veendőanyagot? holszerzek útbaigazítást arra, hogy milyen
TRÓNUS A VÁRÓTEREMBŐL.
Tervezte és készítette Langer Ignácz szobrász.
volt a x. és xi. századbanegy fejedelmi lakás? Hisz Európa összes múzeumai együttvéve nem bírnak annyi anyaggal, a mennyi csak egy x—xi. századbeli szoba bebútorzásáraelegendővolna. Azon érdekes skandináv eredetű, gazda gon faragott karos székek, ajtók, ládák és egyéb hasonló tárgyakon kívül, melyeka kopenhágai és stockholmi múzeumokban őriztetnek és valószínűleg a ix—xii. századból erednek, csupán csak márványból, kőből vagy bronzból
Tervezte Alpár Ignácz.
Készítették Langer Ignáczszobrász ésAlpárEdelakatosmester.
*7*
készítetttemplomi felszerelések maradtak fenn szórványosan. Szerfelettgyérek tehát az emlékek, a melyek amajdnem 400éven át kétségtelenül változatos gazdagsággal felszerelt román szoba kiképzéséről és bebútorzásáról némileg tanúskodnának. Még kevésbbé tudjuk azt, milyen lehetett akérdéses időben egy főúri lakás, mert a viszonyok csodálatos fejlődései ésa népvándorlás okozta mindenféle zavarok, a már nagy kényelemmel kőből épített római lakóház berendezését teljesen elfeledtették. Egész bizonyosra veszem, hogy őseinka honfoglalás után még sokáig laktak sátrakban, a melynek közepét és egyedüli támaszát valószínűleg egy erős fatörzs adta meg. Ebbőla sátorból és nem a római házból fejlődött a középkori lakóház, mely természetesen fejlődésének első stádiumábannem nyújthatottvalami nagy kényelmet, s csupánarra szolgált,
hogy lakóinaka zord idők beálltával menedékhelyetnyújtson. Azegész ekkép fedett teret valószínűleg egy fából épült nagy szoba foglalta el, a melynek közepén a tűzhely volt elhelyezve; a kémény természetesen hiányzott, hisz fájdalom még ma is ezer meg ezer család lakik hazánkban kémény nélküli házakban. A folyton fejlődő füsttől bekormozva húzódtak meg a családtagok s a cselédség is ebbena szobában, hol az asszonyoknyugvóhelyét függönyök
kel választották el. Későbben aterem körül épülnek az asszonyok számára külön kisebb szobák; azután a ház biztosítására azt körülárkolják, kőfalakkal bekerítik, s ígykeletkezik a középkori vár az ő bástyáival és tornyaival egész más szellemben, mintarómai házvagypalota.
A kőépítés valószínűleg atemplomok és kolostorok építésével kezdődik s ezt nemsokárakövetik akőből épített várak, melyeknél az ablak- és ajtónyilá- sokatdeszkákkal vagy bőrökkel akasztják be. Lassan-lassan utat tör akénye lem utáni vágy is, a melylyel azután az épületeknek díszítéses a lakásnak jobb berendezése is együttjár. A román stíle mellett azonban egész önállóan fej
lődik,s bár nem tagadható,hogyegyes részeit a római építészetbőlveszi, mégis annak tagozatai az antikarchitektúrától elütő tektonikusszellemben fejlődnek.
Azoszlop gyakran előfordul, de nem látjuk rajtaa klassziczizmus lágyentha- sisát, valamint hogy ritkán találjuk az oszloptörzs merőleges kanelüreit; e helyett azt ferde irányban, spirális vonalban tagolják, igen gyakran csavart formát kap, sőt azon még csomó-alakú kötéseket is alkalmaznak. Azoszlopfej kiképzése is elütő az antiktól, a lábazatnál sohasem hiányzik agömbölyű törzs és a négyzet alakú plinthe átmenetére szolgáló művészi kiképzés. A román stílusszereti agazdagtagozást és legnagyobb fényűzésétaz ő specziálitására, a jellegzetes «portáléra» pazarolja. Az épületek belseje ezen gazdag portálék mellett kissé szegényesnektűnik, és a tagozatok hiányátitt afestés színpompája pótolja,melyépen arománstílusnála leggazdagabban fejlődik. A díszítésnél rend kívül sok szimbólumot használnak; a dicsfény, a kereszt, akét kard, isten keze
és szeme, szelíd, nemesés rab állatok: mint bárányok, macskák, sasok, orosz
lánok stb. igen gyakran eltorzított alakokban önállóan avagy pedig a díszítmé
nyek közé szővemindenütt találhatók. A falakdíszítésére szőnyegek és gobelinek szolgáltak, melyek biztos rendeltetésre készültek és a melyeket először is keletről hoztak be, a minekkövetkeztében akeleti gazdag díszítési motívumok nagy befolyássalvoltak a román stílus fejlődésére. Később azután ily szőnyegek a kolostorokban és a várakban is készültek, úgy hogynemsokára már szőnyeg készítő műhelyeket is találunk. Axi. században a szobák díszítéséhez fontos
KAROS SZÉK A FOGADÓ-SZOBÁBÓL.
Tervezte Alpár Ignácz.
Készítette Bíró Lajos asztalosmester és Langer Ignácz szobrász.
alkotó részként még a festett üveg is járul, s lassan-lassan fejlődik a szoba belseje olyan gazdag színhatású tökélyre, a melyet elérnimás stílbenalig lehe tett. A falak alsó részének burkolására egyszerű deszkázat szolgál, hogy azon lehessen színes díszítéseket alkalmazni. A bútorzat szigorúan czéljának meg
felelően készül, és bár el nem tagadható az antik befolyás, a bútordarabok rendeltetéséhez idomulósík ornamentáczió s az esztergályos munkának gyakori felhasználása önálló fejlődésre mutat. A román bútornál nemtaláljuk a házak architektúrájának helytelen alkalmazását, nem applikálnak azokon
épület-részeket, vagy egyes fapadeokat, mely irányzat a bútortervezés terén egyébként is, mindigahanyatlás jele volt, hanem önállóan fejlődik az minden részeiben s a díszítések, melyek azt gazdagon borítják, mindig diszkrétül lépnek fel.
A lakóosztályfőbútora az ágy volt, mely domináló helyet, s nem ritkán hátulsó falával a menyezetig érőkiképzést kapott. Ugyancsak gazdag kiképzést nyertek a székek is, melyek nagyterjedelmüknél fogva inkább trónusokhoz hasonlítanak.
E bútorzat többnyire fábólkészült, de azon gyakran alkalmaztak festett
csont-IROASZTAL A DOLGOZÓ-SZOBÁBÓL.
Tervezte Alpár Ignácz. Készítette Michl Alajos asztalosmester.
vagy fémbetéteket, a mint hogy voltak bronzból vagy más fémekből készült székek és egyéb bútorok is.
Párnázottszékek nem voltak, a kényelmes ülés kedvéértazonban gazdag hím zésű párnákat használtak. Az ágy mellett a kandaló, mint a szobának egy fő alkotó része, nagy terjedelemmel és gazdagkiképzéssel birt; s annak lobogó tüze körül csoportosult tél idejében a középkoricsalád. Tagjaipadokon, lóczá-kon ülve, a lobogó tűz és vékony fenyőfa-szilánkok lángjának világa mellett töltötték estéiket, melyeket azakkordívó koczkajátékkal megrövidítették.
A padolat kőlapokból vagy mozaikból készült sazt tél idejében bőrökkel és szőnyegekkel borították.
így rekonstruáltam gondolatbana felélesztendő múltat, és ebből indultam ki az érdekes kísérlet életbeléptetésénél.
FAL MELLETTI PAD A DOLGOZÓ-SZOBÁBÓL.
TervezteAlpár Ignácz.
Készítették Bíró Lajos asztalosmesterés Langer Ignácz szobrász.
A királyi lakórészbevezető előszobában a falakmentén kőpadokat alkalmaz tam, a melyekrepárnák és bőrök helyeztettek; afalfelület egyszerű hézagolást nyert, alsó részeit pedig megfelelő szövet burkolta, míg gerendás menye-zete rendeltetésénekmegfelelően lett polikrómirozva.
A váróterem már gazdagabb kiképzést kapott. Magasra helyezett három
ablakának nyílásába Roth Miksa üvegfestő történelmi tárgyú kiválóan sikerült üvegfestményeketkészített; az ablakok alatt a fal mentén elhúzódó pódiumon egy egyszerű pad, aszemben levő oldalon pedigLanger Ignácz szobrászáltal tölgyfából készítettgazdag faragásútrónus talált helyet, a falak mentén továbbá köröskörül keresztlábakkal biró ülőkék sorakoztak. Különössúlyt fektettema terem ajtóinak s főlega kolostorudvarra nyíló ajtajának díszére, mely utóbbi nak tympanonját a «Patrona Hungáriáé» domborművű alakja, két oldaltmagyar czímerpajzsokat tartó angyalokkal ékesíti. A menyezet fiókos gerendázatból állott és gazdag színpompában ragyogott. A falfelület felső része a románstílre jellegzetes kettős hézagolást kapott, alsó részét pedig stilizált állatformákat feltüntető zöld szövet fedte. Ebbena teremben volt egy nagyon sikerültkét méter átmérőjűcsillár vert vasból, melyet Marton Lajos, pozsonyiműlakatos,a pozsonyi virágvölgyi templom számára készített és a kiállítás tartamára a királyi szobák számára átengedett.
A fogadószoba boltozatos volt. A boltozatok egész felülete gazdag fes téssel volt díszítve. A falak két méter magasságban tölgyfa deszkázattal bírtak, egy gazdag kiképzésű fülkében pedig egy nyugvóágy volt, melyet antik kék bársonytakaró és tigrisbőr fedett. A két ablak között elhelye zett franczia-román stílű kandaló a menyezetig ért fel; készítője, Langer Ignáczszobrász, anyagául műkövetalkalmazott. A bútorzatfőrészét egy hátfalas pad ésegy a szoba közepét elfoglaló két oldalra szolgáló kettőspad képezte.
Ezeka bútorokCsepreghy János asztalos,a szobában levő székek pedig König Izidor műhelyéből kerültek ki.
Leggazdagabbnak terveztema tóra nyíló dolgozószobát, melynek egyik kes keny falán, ugyancsak Langer Ignácz szobrász által olasz-román stílusban készült kandalló szintén a menyezetig nyúlt fel. E menyezet boltozata tölgyfa fiókokból állott, a fiókmezők pedig mahagóni fából készültek. Az egésznek hatását gazdag faragás s diszkrét aranyozás alkalmazásával kívántam emelni.
A menyezet famunkája, valamint a királyszobákban levő összes ajtók és fal burkolatok Michl Alajos asztalosmesternek jéles szakképzettségét dicsérik.
A szoba bútorzata egy íróasztalból, remek faragású pádból és ládából, továbbá öt darabkoraigót stílű székből és egy pohárszékből állott, melyek Biró Lajos asztalos, Langer Ignácz szobrász és Seifert Henrikműhelyeikből kerültek ki.
A kandaloknál levő vert vasból készült tűzbakok és tüzelő szerszámok Alpár Ede lakatosmester művei. Végül még ki kell emelnem, hogy a király
szobák padlószőnyegei a nagy becskereki szövőgyárban ugyancsak rajz után készültek s mint emegyárnaklegelső nagyobb szabású termékei annak kiváló munkaképességét bizonyították.
Az ekképen foganatosított tervek konczipiálásánál az a vezéreszme lebegett
előttem, hogy a román ízlésnek megfelelő oly berendezést létesítsek, mely elő kelő rendeltetéséhez mindenben méltó legyen. Természetesen a stílhűség
POHÁRSZÉK A DOLGOZÓ-SZOBÁBÓL.
Tervezte Alpár Ignácz.Készítették Szeiferttestvérek asztalosmesterek.
igazolására meglevő eredetikre avagypedig hiteles kútforrásokra, amint azt czikkem elején kifejtettem, nem hivatkozhatom, de nem isvolt szándékom a
18
régi román korbeli bútorok utánzatait bemutatni, melyeka mai kor s főleg egy fejedelmi lakórészigényeit úgy sem tudnák kielégíteni; hanem felhasználva a stílus által megengedett ésköveteltdíszítési technikát, mely főleg a kivájt sík díszítményekre fekteti a fősúlyt, felhasználva továbbá a választott stílussajátos alakzatait, oly bútorokatakartamlétrehozni, melyek románstílű kiállítási épü letek keretébe illesztve, hazánk múltjának legfényesebb korszakát, az Árpádok korát, a királyi szobák belsejéből is visszatükrözzék. Mert él bennem ameg győződés, hogy eme legdicsőbb történelmi korunk formáit az építészetben és az építő-iparban tovább fejleszteni kell és lehet; a mint hogy meg vagyok győződvearról is, hogy e formáknak tanulmányozásából sfejlesztéséből,s ezek nek a hímzések és egyéb jellegzetes magyar díszítésekkel való egybevetésé vel mégis sikerülni fog egy oly stílfajt alkothatni, mely határozott magyar jellegű lesz.
Kezdjük meg ezzel az újabb ezredévet. Ha íróinkés költőink márrégóta építenek a magyar szellemi világ pantheonján, nehagyjukmagunkon száradni azt a vádat, hogy a magyar képzőművészek ezzel nem tudnak lépést tartani, s hogy az építészetet, szobrászatot, festészetet és iparművészetet ebben a hazában ne tudnók magyarrá tenni.
Alpár Jgnácy A'
KIÁLLÍTÁSA.
Midőn amagyar iparművészeti társulat elhatározta, hogy a millenniumi kiállí
tásonhazánk egyéb kulturálistényezői mellett sorompóba léps aművészi ipar nakkülönböző ágait gyűjteményes csoportbanegyesíti, akkor ezzel azelhatáro
zásával azt a czélt tűzte ki maga elé, hogy gyűjteményes kiállítása hű kifejezője legyen intenczióinak, melyeket ahazai iparművészetföllendülésénekelőremoz dításánál követ.
E mellett alkalmatakart adni szegényebbsorsú műiparosoknak, kik azt saját erejükből nem tehették volna, hogy a kiállításra nevezetesebb tárgyakat készít
hessenek és azokat ingyen kiállíthassák. A társulateztaz által tettelehetővé, hogy előzetes megrendeléseket tett, vagy olyanokat kieszközölt s több művészi iparosnak kamatmentes kölcsönt adott. Kivétel nélkül pedig ellátta őketjó tervrajzokkal.
A kis-iparosokkal akarta magyar vevőközönségnek tetsző és e mellett abszolút művészi becsű teljesen eredeti tárgyakat készíttetni. Annak a finomultabb ízlésű közönségnek, melynek igényeit az eddigi hazai termelés e tekintetben nem elé gíthette ki s így külföldiimportra volt utalva.
Tudva azt, hogy művészi iparosaink technikai készültségét általában nem érheti kifogás, főleg oda kellett törekedni, hogya kiállításrakészülőműveik művészi szempontból ismegüssék a mértéket.
Miután a másolás, a mármeglevőknek szolgai utánzása eleveki volt zárva, művészi képzettségű tervezők közreműködésére volt szükség.
E tekintetben elsősorban számba jöttek azok a művészek és szaktanárok, kiketéren már bizonyítékát adták tudásuknak. Ezek közvetlen megbízásokat kaptak bizonyos meghatározott tárgyak tervezésére. De atársulat ez alkalom malmégmeg akartaismerni mindazokat a hazai erőket, kik mint tervező
mű-18*
vészek figyelembe vehetőks ezért— illő tiszteletdíj biztosításamellett — nyil
vános felhívás útján felszólította őket, hogy terveiket bocsássák a társulat rendelkezésére.
A fölhívásnak —melyről különben az 1895-ről szóló évkönyvünk részletesen megemlékezett — megvolt a kívánt eredménye, a mennyiben ennek révén több tehetségestervező, szélesbkörben bemutathatta képességét.
ROKOKO SZALON-SZEKRÉNY.
Tervezte Faragó Ödön.
Készítette Grubits László asztalosmester.
SZEKRÉNY, RAJZOK BEFOGADÁSÁRA.
Am.képzőművészek ajándékaJókai Mórnak.
Tervezte Schickedanz Albert.
KészítetteFischhofJenő.
A kivitelre kerülőrajzok kiválasztásánál, valamintaz előbb említett megren deléseknél is, bizonyos határozott czélok vezették a társulatot.
Általábandemonstrálni akarta a művészi tervezés fontosságát, nélkülözhetet lenségét. Meggyőzően akarta bebizonyítani azt, hogy a művészi konczepczió segítségével a kisebb iparos is kiváló sa legkényesbízlésnek megfelelőmunkát tud létrehozni, holott különben még a legjobb esetben iscsak félsikerre
szá-míthat. Ezt kellett az iparosokkal, de még inkább a közönséggel megértetni.
Utóbbival már csak azért is, hogy tudja, miképkelleljárnia akkor, ha igazán jó ésállandó művészi becsű tárgyakat kíván beszerezni.
E mellett a társulat meg akarta mutatni, hogy a műipari tervezésnek nem kell mindig alkalmazkodnia bizonyos históriai stílfajokhoz. Hogy lehet szépet, jót és czélszerűet, szóval teljesen stilszerű tárgyat alkotni a nélkül, hogy a ter
vező kénytelen lenne képzelő tehetségét egy letűnt korszak ízlésének köve
telményeihez kötni.
SZALON-SZEKRÉNY.
Tervezte Faragó Ödön.
Készítette Nagy József.
PILLÉR SZEKRÉNY. (STÍLÉ FRANCOISI.) Tervezte Hirschler M.
Készítette Lukácsovics János.
Elvégre utat kellett nyitni Magyarországon is a mindenfelé rohamosan tért hódító új irányzatnak, mely alkotásaival hű kifejezője jelenünk szellemének.
Annaka friss erőtől duzzadó művészi iránynak,mely merészen szakít megcson tosodott előítéletekkel, avult akadémikus paragrafusokkal s nem gondos után zásokat, hanem a szó teljes értelmében eredeti alkotásokat követel aművészek
től és művészi iparosoktól. Mely letér ugyan ajártútakról, de azért nem téveszti szemelől a szépnekés igaznak soha el nem évülő törvényeit.
Ennek az új irányzatnak afölkarolásában és czéltudatos fejlesztésében látjuk a magyar iparművészet jövőjénekbiztosítását.
De itt két veszély fenyeget, mely rosszabb a régi stílfajok szolgai másolásánál és ez a külföldi modern termékeknek utánzása és újszerűségnek hajhászata.
A külföldi művészek, kik a modern kor szellemének hódolnak, bármennyire térjenek is el az örökségképen kapott formáktól, nemzetük művészetének sajátos jellegét félreismerhetlenül érvényre juttatják alkotásaikban. Ezt látjuk az angoloknál, francziáknál és németeknél egyaránt. Ha pedig mi magyarok ezeket
SZALON-SZEKRÉNY.
Tervezte Hirschler Mór. — Készítette Lukacsovics János.
vakon utánozzuk, akkor ezzel ismét lemondunk az önállóságról és könnyű diadalra vinnők az idegen szellemet, mely művészi iparunk nemzeti jellegét eleve lehe
tetlenné tenné. Még nagyobb volna a baj akkor, ha az eredetiségre, az újszerű
ségre való törekvés szertelen túlzássá fajulna.
Hazai iparművészetünknek tehát, a jelen kor szellemének és tisztúlt ízlésének kell megfelelni, de mindenek fölött kívánatos, hogy nemzetivé legyen. A nemzeti
géniusznak kell nyilvánulnia benne, hogy a zsenge csemete a hazai talajban erős gyökeret verjen és dúsan gyümölcsözőfává nőjjön.
Ezt pedig lehetelérni.
A SZÉKES-FŐVÁROS POLGÁRMESTERÉNEK ELNÖKI KAROSSZÉKE.
Tervezte Györgyi Kálmán. — Készítették Kucsera K. szobrász és Fischhof J. bőrmetsző.
Hiszen a szabadság, a melylyel a tervező elméje az új irány szellemében alkothat, lehetővé teszi azt, hogy a magyaros jellegűnek ismert s elfogadott diszítményimotívumokat mindenütt alkalmazza, feltéve, hogy az illető tárgy alakjának praegnans stílusa eztki nem zárja.
Nyilván való, hogy ezáltalkülönböző tervezőknek tervei bizonyosrokon, de
nevezhetjük bátran nemzeti jelleget fognak nyerni, mely akkor is meglesz, ha régi diszítményi elemek mellett az ősforrásból, atermészetből merített friss anyagothasználnak.
De nemcsak a szorosan vett diszítménynél lehet ez így. Mert ha az ipar
művészet amaszakmáinál,a hol a szerkezetnek nagyobb szerepe van,többé nem ragaszkodnak a kő architektúra hagyományosformáihoz, hanem a tárgy alakjá nak és szerkezetének meghatározásánál a fölhasznált anyag technikai
sajátos-SZALON-BÚTOROK.
Tervezte Faragó Ödön.
ságát és megmunkálására szolgáló eszközöket tekintik irányadóul:akkore téren is, a struktiv alakítás terén, atervező munkájaegyéni és magyaros jellegű lehet.
Ittis bizonyos támpontokat adnak a régi magyarmesterek művei, valamint a nép hagyományszerű építkezései. Ezekből a művész képzett szemével kifogja fürkészhetni és saját művein feldolgozni azokat a formákat és szerkezeteket, melyek csakis magyar munkákon vannak meg s így a magyaros ízlésnek jellemző kifejezői.
Ily értelemben gondoljuk elérhetniazt, hogyhazai művészi iparunk,a modern kor követelményeinekés a művészi egyéniségnek teljes érvényesülése mellett, egészségesés nemzeti irányban fejlődhetik.
Tervezte Háry Gyula. — Készítette Pecher Vilmos.
Előre látható, hogy ez az átalakulásnemfog bekövetkezhetni egy-kétév, de
Előre látható, hogy ez az átalakulásnemfog bekövetkezhetni egy-kétév, de