Az európai nonprofit szektor

A nonprofit szektorra vonatkozó első, egyeztetett fogalomrendszert és megközelítést alkalmazó nemzetközi komparatív kutatásra a kilencvenes évek elejéig várni kellett, holott a nonprofit szektor tudományos igényű vizsgálata a fejlett országokban már a hetvenes, nyolcvanas években elkezdődött. A Johns Hopkins University Institute for Policy Studies által megvalósított program első szakaszában 12 országban¹⁸¹ működő nonprofit szektor szerepét, méreteit, szerkezetét és pénzügyeit vizsgálta.¹⁸² A „nonprofit”, „önkéntes”, „civil”, „harmadik”

vagy „független” szektorként is ismert társulások köre a szervezetek meglehetősen nagy sokaságát öleli fel (egyetemek, kórházak, klubok, szakmai szervezetek, környezetvédelmi csoportok, napközi otthonok, családsegítő központok, szakmai továbbképző központok,

179 Uo. 108–112.

180 Ádám Antal: Az egyesületek a magyar társadalmi szervezetek rendszerében. Tankönyvkiadó: Budapest, 1964;

Halmai, 1990. Az egyesülés szabadsága, i.m. 111.

181 Anglia, Franciaország, Japán, Magyarország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, Brazília, Egyiptom, Ghána, India, Thaiföld.

182 Sebestény István: A magyar nonprofit szektor nemzetközi és funkcionális megközelítésben. Statisztikai Szemle, 2001. 79. (4–5.) 335–355, itt: 335–336.; Salamon, Lester.M. – Anheier, Helmut K.: The emerging sector revisited.

A summary. Johns Hopkins University: Baltimore, 1998.; Salamon, Lester.M. et. al.: Global civil society. Johns Hopkins University: Baltimore, 1999.; Kuti, 1998. Hívjuk talán nonprofitnak.

59 sportklubok, emberi jogi szervezetek, és így tovább.) A civil szektorra irányuló megnövekedett figyelem hátterében az állam válsága állt, amely északon a hagyományos jóléti szociálpolitika megkérdőjelezésében, délen az állam által irányított fejlődésben történő csalódásban, Közép-Kelet-Európában az államszocializmus összeomlásában mutatkozott meg. Az állam szerepének kétségbevonása a legtöbb társadalomban a civil szervezetek előtérbehelyezésének kedvezett.

Az érdeklődés fokozódásának másik oka a civil szervezetek számának és súlyának megnövekedésében, az ún. „globális egyesületi forradalomban” is keresendő.¹⁸³ A vizsgálat első eredményei iránti érdeklődés és a publikációk sikerének hatására a kutatás folytatására is sor került, s a második szakaszba számos újabb országot vontak be.¹⁸⁴

A Johns Hopkins University komparatív programjának kutatói a szektor jellemzőinek leírására megalkották az ún. „strukturális-operacionális definíciót”,¹⁸⁵ valamint kidolgozták a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozási Rendszerét (ICNPO). E szektor meghatározását a következőképpen fogalmazták meg: „a szektor felöleli mindazon szervezeteket, melyek az állami apparátus keretein kívül tevékenykednek, a megtermelt profitot nem osztják szét a „tulajdonosok” vagy igazgatók között, önállóan működnek, és jelentős mértékben használnak fel önkéntes munkát (pl. a vezető testületekben). Ide tartoznak mind a hivatalosan bejegyzett, mind pedig az „informálisan”, nem jogi személyként működő szervezetek, függetlenül attól, hogy önkénteseket vagy alkalmazottakat foglalkoztatnak.”¹⁸⁶

A meghatározás szerinti szervezeteknek tehát öt feltételnek kell megfelelniük:

1) intézményesültség;¹⁸⁷

2) kormánytól való függetlenség;¹⁸⁸ 3) önkormányzatiság;¹⁸⁹

183 Sebestény, 2001. A magyar nonprofit szektor. i.m. 335–336.; Salamon, Lester M. – Anheier, Helmut: Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról. Civitalis Egyesület: Budapest, 1999. 12–13. Letöltés helye: http://mek.niif.hu/14400/14460/14460.pdf, letöltés ideje: 2020.03.14.

184 Salamon-Anheier, 1999.Szektor születik, i.m. 20–21.

185 A strukturális-operacionális definícióról és annak alkalmazásáról lásd bővebben: Lester, Salamon M. – Helmut Anheier K.: Defining the Nonprofit Sector: A Cross-National Analysis. Manchester University Press: Manchester, 1997.

186 Salamon-Anheier, 1999.Szektor születik, i.m. 10.

187 Eszerint nem feltétlenül szükséges a bejegyzés vagy a hivatalos nyilvántartásba vétel, az intézményesültség megnyilvánulhat az alapszabály, a belső strukturáltság, a tevékenység vagy a célok meglétében.

188 Ez a fajta autonómia nem zárja ki az állami támogatást, illetve állami tisztviselők vezetőségükben való jelenlétét, hanem arról van szó, hogy szervezetileg függetlenek a kormánytól, illetve kormányzati hatalommal nem rendelkeznek.

189 Eszerint jelentős autonómiával rendelkeznek és belső működési szabályzatuk szerint irányítják és ellenőrzik saját tevékenységüket.

DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2021.010

60 4) profitszétosztás tilalma;¹⁹⁰

5) önkéntesség, öntevékenység.¹⁹¹

Az ICNPO-t az ENSZ Nemzetközi Standard Ipari Jegyzéke (ISIC) alapján fejlesztették ki.¹⁹² Az ICNPO alcsoportokba történő besorolást (számszerűen 42 ilyen alcsoportot különítettek el) elsődlegesen gazdasági tevékenységük határozza meg.¹⁹³

4. Táblázat: A nonprofit szervezetek nemzetközi osztályozási rendszere

Csoportok Alcsoportok

I. KULTÚRA ÉS REKREÁCIÓ Kultúra és művészetek Sport

Egyéb rekreáció

II. OKTATÁS ÉS KUTATÁS Alap- és középfokú oktatás Felsőoktatás

Egyéb oktatás Kutatás

III. EGÉSZSÉGÜGY Kórházak és rehabilitáció

Szanatóriumok

Mentális ellátás, krízisintervenció Egyéb egészségügyi ellátás

IV. SZOCIÁLIS

SZOLGÁLTATÁSOK

Szociális szolgáltatások

Katasztrófaelhárítás, polgári védelem menekültek ellátása

Szociális pénzügyi támogatások

V. KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelem

Állatvédelem

190 A nonprofit szervezetek termelhetnek profitot, de azt vissza kell forgatniuk és alaptevékenységükre kell fordítaniuk, nem fizethetik ki alapítóiknak, tulajdonosaiknak, vezetőiknek vagy tagjaiknak.

191 E feltétel a szervezet munkáját segítő önkéntesekre, másrészt a nem kötelező tagságra utal.

192 Részletesebb leírást lásd: Lester, Salamon M. – Helmut, Anheier K.: The International Classification of Nonprofit Organizations: ICNPO-Revision 1. Working Papers of the Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project, No. 19. The Johns Hopkins Institute for Policy Studies: Baltimore, 1996. Letöltés helye:

http://ccss.jhu.edu/wp-content/uploads/downloads/2011/09/CNP_WP19_1996.pdf , letöltés ideje: 2020.03.05.

193 Például az elsősorban egészségügyi szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezet egészségügyi szervezetnek tekinthető, még akkor is, ha másodlagos tevékenységként kutatásokat folytat, vagy az elsődlegesen általános iskolát működtető, vallási szervezet az oktatás, nem pedig a vallás alcsoportba kerül. Salamon-Anheier, 1999.Szektor születik, i.m. 41–42.

61 VI. TELEPÜLÉS-, GAZDASÁG-,

ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, LAKÁSÜGY

Gazdaság-, és településfejlesztés Lakásügy

Foglalkoztatás és képzés

VII. POLGÁRI JOGOK,

ÉRDEKVÉDELEM, POLITIKA

Állampolgári és érdekvédelmi szervezetek Jogi szolgáltatások

Politikai szervezetek

VIII. JÓTÉKONYSÁG ÉS

ÖNTEVÉKENYSÉG

IX. NEMZETKÖZI

KAPCSOLATOK

X. VALLÁSI SZERVEZETEK

XI. SZAKMAI ÉS ÜZLETI

SZERVEZETEK,

SZAKSZERVEZETEK XII. EGYÉB, BESOROLATLAN Saját szerkesztés¹⁹⁴