Alakulási korszak: 1989/1990

Az alakulási korszak a tömegmozgalmak kialakulásának időszaka, a kezdeti lendület több ezer tagsággal rendelkező szervezetek kialakulásához és nagy tömegeket vonzó rendezvények megszervezéséhez vezetett. A fő viszonyrendszert a gombamódon szaporodó, alulról kezdeményezett ifjúsági szervezetek megalakulása jelentette, amelyek az idősebb generációk szervezeteivel egyszerre és párhuzamosan jöttek létre. Az ifjúsági szervezetek szinte azonnal kölcsönhatásba léptek egymással, s több országos találkozó megszervezését követően kialakultak az első ernyőszervezetek. Az idősebbekkel szorosan együttműködve, de önállóságuk megőrzése mellett kezdték meg tevékenységeiket. Az ifjúság nemzeti alapon szervezte meg önmagát, hiszen nem pusztán generációs ügyekkel foglalkoztak, hanem a társadalomszervezés mellett a kezdetektől részt vállaltak az egész erdélyi magyarságot érintő kérdések kezelésében (úgy, mint kisebbségi jogok kiharcolása, az erdélyi magyarság képviselete a választásokon, stb.)

A magyar kisebbség számára a demokrácia ígérete önmagán túlmutató jelentőséggel bírt, ugyanis hosszú idő után először végre lehetőséget kapott önmaga megszervezésére, és a kisebbségi jogok tematizálására. A diktatúra által elfojtott magyar kulturális és közösségi élet

336 Balogh László: Románia története. Aula Kiadó: Budapest, 2001. 353–364.; Borbély Zsolt Attila: Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázada. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Kolozsvár, 2015.

337 Tavaszi Hajnal: Forradalom Nagyváradon 1989-ben. In: Bárdi Nándor – Gidó Attila – Novák Csaba Zoltán (szerk.): Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése, 1989-1990. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet:

Kolozsvár, 2014. 71–94, itt: 71.

DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2021.010

118 pezsgésnek indult, s 1989/90-ben, a forradalom indukálta eufórikus hangulatban gombamódon jöttek létre a magyar kisebbség érdekeit képviselni szándékozó szervezetek, amelyek viszonylag gyorsan egységbe rendeződtek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ernyője alatt, amely 1989-ben érdekvédelmi szervezetként, kisebbségpolitikai alternatívaként, széles ideológiai spektrumot felölelni képes szövetségként jött létre a jelenkort a mai napig meghatározó történelmi helyzetben, s idővel politikai tényezővé vált. Az RMDSZ 1989. december 27-i közleménye megfogalmazta a szervezet rövidtávú koncepcióját, s kiemelte, hogy „a Szövetség most alakuló helyi – községi, városi, megyei – szervezeteinek a Kiáltványunkban foglalt elvi állásfoglalás alapján kell hozzálátniuk tevékenységük megszervezéséhez. Ennek előterében a jelen pillanatban az kell, hogy álljon, hogy a romániai magyarság aktívan támogassa […] a népi forradalom által kivívott demokrácia megszilárdulását, a békés építő munkát.” ³³⁸

Ugyanitt állást is foglaltak a románok és magyarok közötti viszony jövőbeni kívánatos természetét illetően is: „elhatároljuk magunkat minden szélsőséges megnyilvánulástól, garázda, felelőtlen elemek erőszakos akcióitól és felhívunk mindenkit, akadályozza meg, hogy egyesek szándékosan megzavarják a demokratikus kibontakozást, rémhírek, rágalmak diverziós célzatú terjesztésével ártsanak a román nép és a magyar kisebbség közötti testvéri szolidaritás ügyének.”³³⁹

A magyar kisebbség kezdeti, egységességre való törekvése is azt az előfeltevést támasztja alá, amely szerint az erdélyi magyarság nemzeti elven szervezte meg önmagát. Az erdélyi magyarság érdekképviseletének, az RMDSZ helyi és megyei szervezeteinek megalakítása, össztársadalmi elfogadtatása a magyar közösség politikai legitimitását biztosította. Az ifjúságot szívesen látták volna soraikban – akárcsak a későbbi platformosodáshoz vezető minden ideológiai és politikai irányultságú csoportot –, a fiatalok mégis saját maguk megszervezése mellett döntöttek, s önálló erőként határozták meg magukat.

Lendületük, ambícióik, aktivitásuk még az idősebb generációt is sok esetben megelőzni képes intézményesülési dinamizmushoz vezetett.³⁴⁰

338 Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Közleménye megjelent a Romániai Magyar Szó 1989. december 29-i számában. Letöltés helye: http://digiteka.ro/readme/285/67170/1; letöltés ideje: 2020. 07. 16.

339 Uo.

340 Erre kiváló példa, hogy a fiatalok szervezete, a MISZSZ első kongresszusát már 1990. március 17–18-án megtartották, míg az RMDSZ első kongresszusára 1990. április 21–22-én, Nagyváradon került sor.

119 Temesvár

Temesváron a forradalom után viszonylag gyorsan újjáéledt a magyar közösségi élet, egyúttal megkezdődött a civil szervezetek újjászervezése, megalapítása is. 1989. december 22-én megalakult a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség (BMDSZ), amely önmagát érdekvédelmi szervezetként, s nem pártként határozta meg. A BMDSZ mellett az ifjúság is az elsők között volt, amely megszervezte magát: 1989. december 27-én megalakult a Magyar Demokrata Diákszervezet, 1990. január 3-án megalapították a BMDSZ ifjúsági szervezetét, a Bánsági Magyar Ifjúsági Demokrata Szervezetet (BMIDSZ), valamint még ugyanebben a hónapban a Temesvári Magyar Diákszervezetet (TMD), a városban tanulmányait folytató magyar egyetemisták szervezetét is. A BMDISZ később különvált, nevét pedig 1990. január 12-én Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetre (TMISZ, majd Temisz) cserélte.³⁴¹

Az 1989 előtti nemzedékek számára a kísérletezési lehetőségek erősen korlátozott módon álltak rendelkezése, s a fiatalokat a hivatalos értékrend szerint igyekeztek megszervezni, többnyire sikertelenül. Az ifjúsági szubkultúrák nem válhattak mérvadóvá, és nem szerveződhettek meg a klasszikus értelemben. Ennek ellenére 1989 előtt is pezsgő diákélet volt Temesváron: a nyolcvanas években a temesvári magyar fiatalok és az értelmiségiek több olyan tevékenységgel és önképzőkörrel találkozhattak, amely lehetőséget biztosított számukra a találkozásra. A későbbiek szempontjából öt kör is jelentősnek bizonyult, amelyből három – Látóhatár Kör, Thália Színházi Kör, M-Stúdió diákrádió – a hallgatók és fiatalok által működtetett kulturális műhelyként funkcionált. A Látóhatár Kör és a Thália Színházi Kör is a hetvenes években kezdte meg működését, s jelentőségét az is növelte, hogy több, köreiben megfordult diák az erdélyi magyar politikai és kulturális élet kiemelkedő alakjává vált a kommunista rendszer bukása után.³⁴² A Thália amatőr színjátszó csoport volt, amelyet főként a színház iránt érdeklődő főiskolások alkottak, s általában telt házas előadásokat tartottak. A színjátszó kört 1988-ban szüntették meg, miután a reformáció emlékünnepe alkalmából megrendezett Dsida Jenő szavalóest második előadását a Securitate – a kommunista rezsim titkosszolgálata – tiltása ellenére a kör négy tagja mégis megtartotta.³⁴³ A Látóhatár főként vitaköröket, közérdekű előadásokat, irodalmi esteket szervezett diákok számára, s az

341 Toró Tibor – Toró Tamás-Zoltán: A temesvári magyar közösség politikai önszerveződése az 1989-es temesvári események után. In: Bárdi Nándor – Gidó Attila – Novák Csaba Zoltán (szerk.): Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése, 1989-1990. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet: Kolozsvár, 2014. 15–52, itt: 31.

342 A Thália Színházi Kör tagjai közé tartozott például Borbély László (volt környezetvédelmi miniszter), Bocsárdi László (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója), Szilágyi Zsolt (volt parlamenti képviselő), vagy Toró T. Tibor (EMNP-elnök).

343 A színjátszókör pár hónappal később a négy tag nélkül folytatta működését.

DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2021.010

120 előadásokra gyakran neves erdélyi személyiségeket, a kulturális és irodalmi elit tagjait is meginvitálták. Az összejöveteleken habár korlátozott módon, de mégiscsak valamilyen szinten szabadon diskurálhattak a résztvevők. A Látóhatárt 1984-ben, minden magyarázat nélkül szüntették meg.³⁴⁴ A táncházmozgalom, valamint a templomok mellett működő vallási körök is jelentősnek bizonyultak, voltak diákrádiók (heti egy alkalommal diákok által szerkesztett magyar nyelvű adással), M-focibajnokság, a Gyere Te is mozgalom, s nem utolsó sorban a rendszeresen megszervezett összejövetelek.

Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a temesvári magyar diákság a forradalom után olyan gyorsan megszervezte önmagát. A vezetőség főként olyan diákokból tevődött össze, akik rendelkeztek már valamilyen szervezési tapasztalattal, s míg a román diákszervezetek elsősorban oktatási és szociális kérdés megoldásával foglalatoskodtak, a magyar diákok számára maga az önszerveződés bírt a legnagyobb jelentőséggel. A másik legjelentősebb diákcentrumhoz, Kolozsvárhoz képest a Temesváron alakult diákszervezetek más célokat tűztek ki: Kolozsváron például még élt a magyar egyetem emléke, s reálisnak tűnt az elképzelés, hogy ismét lesz magyar oktatás és magyar egyetem is. Temesváron a diákszervezet a magyar diákság érdekvédelmi és összefogó szervezete kívánt lenni. Később aztán ezek a célok is bővültek. A TMD főként a programszervezésre fókuszált: például TMD Fesztivált, TMD Kupát, TMD Olimpiát (1993-tól) szerveztek,³⁴⁵ de működött pszichológiai-, számítógép-, irodalmi-, valamint politológiai kör is, valamint a Táncházhoz, a Gyere Te is kirándulócsoporthoz, vagy a Látóhatár-vitakörhöz is lehetett csatlakozni. A sport területén is aktívak voltak a fiatalok, s lehetőség volt a foci M-bajnokságon, a kosárlabda M-bajnokságon, s időnként sakk-, tenisz-, asztalitenisz-bajnokságon is részt venni. Nem elhanyagolható események voltak a rendszeresen megtartott összejövetelek, bulik sem, amelyek akár 7-800 diákot is megmozgattak. Ezek szerepe a fiatalok kapcsolati háló építésében is eliminálhatatlan, s nagyfokú kohéziós erőt hoztak létre. A TMD apolitikusként határozta meg önmagát, habár tagja volt mind a MISZSZ-nek, mind a Magyarok Világszövetségének, s az RMDSZ-kongresszuson is jelen volt a diákszervezet küldöttje. De a politikához kapcsolódó céljuk inkább az információszerzésben merült ki.³⁴⁶ A fiatalok meghatározó szereplőkké váltak a közösségépítés terén, cselekvő módon járultak hozzá a magyar közösségi élet újjászervezéséhez, például a Temesvári Új Szó árusítása, rendezvények (pl. farsang), illetve

344 Toró, 2014. A temesvári magyar közösség, i.m. 18–20.

345 A rendezvényeken a diákok több mint fele részt vett, a költségeket pedig alapítványi és szponzori pénzből fedezték.

346 Kántor, 1994. Új generáció? i.m. 35–45.

121 politikai témákkal kapcsolatos előadások szervezése révén, valamint igyekeztek megszólítani a fiatalokat, s ösztönözni őket, hogy csatlakozzanak valamelyik magyar szervezethez. A TEMISZ 1990 márciusában egy információs-választási iroda indítását kezdeményezte Temesváron, valamint megjelentette Vétó című kiadványát a Temesvári Heti Új Szó ifjúsági mellékleteként,³⁴⁷ új vezetőségét pedig 1990. április 3-án választották meg két évre.³⁴⁸

A fiatalok önmaguk megszervezésével párhuzamosan törekedtek a felnőtt érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködésre is, s az ifjúságra a BMDSZ és az RMDSZ is partnerként tekintett. A temesvári ifjúsági szervezet tagjai közül Borbély Zsolt Attila és Toró T. Tibor a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) által kerültek be az országos politikába (a TEMISZ ugyanis egyike volt a jelentősebb ifjúsági szervezeteknek).³⁴⁹ A BMDSZ³⁵⁰ és a fiatalok részt vettek az RMDSZ 1990. január 7-én, Kolozsváron megtartott találkozóján,³⁵¹ a január 13-i marosvásárhelyi országos tanácskozásán, valamint 1990. február 24–25. között, az RMDSZ III., Sepsiszentgyörgyön megtartott találkozóján is. Ez utóbbi alkalommal megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát, amelynek során Borbély Zsolt Attilát (MISZSZ-Temesvár) alelnökké, Szilágyi Zsoltot (MISZSZ-Nagyvárad) pedig az Intéző bizottság tagjai közé választották.³⁵² Az 1990. április 21–22. között megszervezett első RMDSZ-kongresszuson a BMDSZ-t tizenöt fő képviselte, akik közül Bodó Barna és Toró T. Tibor az országos elnökségnek is tagjai lettek.³⁵³ Ezzel az ifjúság intézményes szinten is megjelent a magyar közösség országos szintű érdekvédelmi szervezetében.³⁵⁴

A magyar érdekképviselet idősebb és fiatalabb képviselői igyekeztek szoros kapcsolatot kialakítani egymással, amely azért is volt lényeges, hiszen a BMDSZ, a Temesvári Új Szó és a TEMISZ a Magyar Házban működtek.³⁵⁵ A fiatalok a felnőtt társadalomhoz fűződő kapcsolati hálójukat is igyekeztek minél tágabb értelemben kialakítani: 1990 elején a Fidesz-küldöttség (köztük Kövér László) könyvekkel, újságokkal érkezett a városba, s a TEMISZ ennek segítségével alakította ki könyvtárát.³⁵⁶

347Toró, 2014. A temesvári magyar közösség, i.m. 31–32.

348 Elnöke Toró T. Tibor lett, alelnöknek Borbély Zsolt Attilát, titkárnak Koreck Máriát választották, míg a gazdaságért Dudás József, kultúráért Makai András, politikáért pedig Kántor Zoltán felelt.

349Toró, 2014. A temesvári magyar közösség, i.m. 45.

350 A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség RMDSZ-be való integrációja fokozatosan történt.

351 Ahol jelen volt még Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Fehér, Szeben, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék képviselői is.

352 Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017, keresőszó: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége. Letöltés helye: https://udvardy.adatbank.transindex.ro; letöltés ideje: 2020.09.01.

353 Toró, 2014. A temesvári magyar közösség, i.m. 44.

354 Toró T. Tibor a MISZSZ elnökség tagjaként egyik vezetője lett a Szőcs Gézát támogató fiatalok csoportjának.

Később a MISZSZ Domokos Géza egyik fő kritikusává vált.

355 Toró, 2014. A temesvári magyar közösség, i.m. 41.

356 Uo. 34.

DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2021.010

122 Marosvásárhely

A marosvásárhelyi magyar értelmiség is az elsők között alakította meg érdekvédelmi szervezetét, amelyet akkor még Magyar Demokrata Szövetségnek hívtak. A szervezet tagsága folyamatosan nőtt, s jelentős támogatottságra tett szert. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének jelentőségét növelte, hogy az 1990. január 7-i kolozsvári tanácskozást követően még e hónap 13. napján, Marosvásárhelyen szervezték meg a Szövetség Országos Küldöttgyűlését. 1990 elején Marosvásárhelyen és a térségben a szervezetépítés területén szintén nagyfokú aktivizmus figyelhető meg, folyamatosan alakultak a különböző magyar kulturális, gazdasági, ifjúsági szervezetek, s a magyar közösségi élet egyre élénkebbé és mozgalmasabbá vált.³⁵⁷

Kolozsvár

Kolozsvár a forradalomban sajátos szerepet töltött be, amely több okra vezethető vissza: először is a városban volt az erdélyi hadsereg központja, amely a decemberi események kapcsán fontos tényezőként jelent meg. Emellett kulturális központ is volt, s a magyar és román értelmiségi elit jelentős része itt tevékenykedett. A 70-es és 80-as években a kolozsvári magyar értelmiség a román rezsim ellen több módon is protestált: az ellenállók részt vettek a Limes-körben folytatott diszkussziókban,³⁵⁸ valamint korábban a Bretter György tanítványai közötti diskurzus alakításában is. Szintén Kolozsváron született meg a Kiáltó Szó című szamizdat, s habár csak két számot sikerült publikálniuk, további hét szám kézirata is elkészült – bár nyomtatásban ezek már nem jelenhettek meg. A decemberi eseményeket követően Kolozsváron is megindult a magyar közélet reorganizálása, amelynek első lépéseiként a nagymúltú magyar szervezetek újjászervezése is felmerült. A magyar értelmiség körében hamar megjelent az igény az Erdélyi Múzeum-Egyesület jogfolytonosságának helyreállítására, valamint az értelmiség kezdeményezte a Közép-Európai Közművelődési Egyesület (KEMKE) létrehozását is, amely később a szintén nagy múltú EMKE újjászervezésének elődje volt, s ebbe a kategóriába illeszkedik még az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) újjáalakulása is. A kolozsvári magyar értelmiség még decemberben megalapította a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot (KMDT), amely aztán a Kolozsváron megrendezésre kerülő, 1990. január

357 Novák, 2014. Forradalom és rendszerváltás, i.m. 216–217.

358 A Limes-kör nem Kolozsvárhoz köthető elsősorban, ugyanakkor a résztvevő kolozsvári értelmiség jelentős szerepet töltött be a város kulturális életében.

123 7-i országos küldöttgyűlésig az RMDSZ helyi szervezetévé alakult át. A forradalmat követő eufóriában a kolozsvári diákok és egyetemisták is elindultak önmaguk megszervezésének útján, s a más városokból érkező, Kolozsváron tanuló magyar diákok a szünetről visszaérkezve rögtön be is léptek az első ifjúsági szervezetbe, a Magyar Demokrata Ifjak Szövetségébe (MADISZ).

A MADISZ programjában kifejtette, hogy a magyar ifjúság érdekvédelmi és képviseleti szervezeteként kíván működni.³⁵⁹

Az alapításra a Szabadság szerkesztőségében került sor Balogh Edgár unokájának, Balogh Andrásnak az irányításával, s Pillich László segítségével. Utóbbi a következőképpen emlékezett vissza az idősebb és a fiatalabb nemzedék szervezkedésére: „A kolozsvári értelmiség egy része, Balázs Sándor és Nagy György személyes lelkesedése és kezdeményezése révén összegyűlt Gáll Ernő lakásán és közösen megfogalmazta a Hívó Szót, azt a kiáltványt, amely a romániai magyar önszerveződés máig érvényes dokumentuma lett. […] A Hívó Szó Szabadságban történt megjelenését már egy nappal megelőzte az értelmiségi találkozó szervezése, amelyben Balogh Edgárnak kétségtelenül fontos szerepe volt. Az ő fia és unokája járták végig azokat az értelmiségieket, akik másnap létrehozták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot (KMDT). Valószínűleg véletlenszerűen, gondolom, mindenekelőtt azokra építettek, akiket személyesen ismertek és akikben megbíztak. Hozzám András, az Edgár bácsi unokája csengetett be, akkor ajánlottam fel a Szabadság szerkesztőségét a gyülekezés lehetséges színhelyéül.”³⁶⁰

Pillich is kiemeli, hogy a fiatalok önszerveződése ezzel párhuzamosan, nem kevesebb lelkesedéssel kezdődött meg: „Ugyanakkor párhuzamosan zajlott a Szabadságnál egy másik találkozó is, amiről méltatlanul kevés szó esik ma már. Tele volt a szerkesztőség udvara fiatalokkal, akik a MADISZ-t akarták létrehozni, ugyancsak Balogh Edgárhoz közel álló, Andris unokája általi szervezés alapján. […] fölhívtam néhány ismerős fiatalt, ennyivel járultam hozzá a sajnos rossz emlékű MADISZ nevet felvett ifjúsági szervezet létrehozásához.”³⁶¹

A fiatalok szerepe ugyanakkor nem merült ki annyiban, hogy ifjúsági szervezetet alapítottak, hanem a hétköznapi diskurzusokban sokszor axiómaként elfogadott radikalizmus jegyében konkrét elképzelésük volt a múlttal történő szakítás, s az egész magyar közélet megújítása kapcsán: „A 24-i tanácskozás alaphangja is sugallta azt, hogy egyesek azzal a

359 Fodor János: Az 1989–1990-es fordulat eseményei Kolozsváron. In: Bárdi Nándor – Gidó Attila – Novák Csaba Zoltán (szerk.): Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése, 1989-1990. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet: Kolozsvár, 2014. 153–190, itt: 187–188.

360 Az interjú „Tíz éves az RMDSZ – Szerkesztőségünkben született.” címen a Szabadság, 2000. február 2-i számában, a 3–6. oldalon jelent meg. Letöltés helye: szabadsag.ro/archivum/2000/0feb-02t.html; Letöltés ideje:

2020. 06. 25.

361 Uo.

DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2021.010

124 hiszemmel jöttek oda, hogy újraalakítják a Magyar Népi Szövetséget. És nyilván Edgár bácsi lelkesedése is ebből fakadt. A fiatalabbak viszont határozottan kijelentették, hogy erről nem lehet szó. A Ceaușescu házaspár elmenekülése után két nappal már nyilvánvaló volt — vagy csak reméltük? —, hogy teljes szemléletváltás, polgári átrendeződés várható, amely megköveteli, hogy egész más módon viszonyuljunk önmagunkhoz és más szervezeti keretekben gondolkozzunk. Akkor Balogh Edgárban volt annyi tisztánlátás, hogy felmérte és elfogadta, hogy itt más dolognak kell történnie, mint amire ő és sokan mások, emlékeik alapján, vágytak volna. Egy adott pillanatban félreállt. Rájött, hogy ez a történet már nem az ő nemzedékéről szól, nem az, amiben elsősorban ő lehetne hasznos. Bár többen is lettek volna, akik ezt megteszik…”³⁶²

A fiatalok negatív attitűddel viszonyultak az előző rendszerhez, s céljuknak tekintették egy új, megtisztított közélet létrehozását: a diákság fontos szerepet töltött be az egyetemeken a diktatórikus rezsimnek behódoló és azt kiszolgáló oktatók kiszűrésében is.³⁶³

A Szabadság a későbbiek során is támogatta a fiatalok törekvéseit, s 1990 januárjától a MADISZ által szervezett kulturális rendezvényeket az újságban külön erre a célra fenntartott hirdetőhelyen népszerűsítették. A szervezetet továbbá a Jelenlét című lap is propagálta.³⁶⁴

A forradalmat követően még számos magyar diákszervezet alakult, például az Ifjúsági Keresztény Egyesület,³⁶⁵ valamint 1990. január 25-én alapították meg a kolozsvári magyar felsőoktatásban részt vevő diákokat megszólító Kolozsvári Magyar Diákszövetséget³⁶⁶ (KMDSZ) is.³⁶⁷ A KMDSZ is kinyilatkoztatta együttműködési szándékát mind a MADISZ-szal, mind az RMDSZ-szel, s képviselői helyhez jutottak az RMDSZ megyei küldöttgyűlésében is. A két, kolozsvári magyar ifjúságot képviselő szervezet célcsoport tekintetében is hasonlóságot mutatott, emellett személyi átfedések is voltak közöttük. Mindebből egyenesen következett, hogy az ifjúságot érintő aktuális problémákat is hasonló módon és eredménnyel azonosították, ilyen volt például a Bolyai Bizottsághoz való viszonyuk rendezése is.³⁶⁸

A fiatalok Kolozsváron is aktívan részt vállaltak az erdélyi magyarság életének újjászervezésében, és például az első szabad március 15-i ünnepséget az RMDSZ a

362 Uo.

363 Például a Protestáns Teológiai Intézet 1990. január 22-i ifjúsági gyűlésén határozatot fogadtak el az előző rendszert kiszolgáló dr. Péntek Árpád rektor lemondását követelve. A kísérlet ugyanakkor nem járt sikerrel, ugyanis január 29-én a tanári- és szenátusi gyűlés megerősítette Pénteket rektori tisztségében.

364 Fodor, 2014. Az 1989–1990-es fordulat eseményei Kolozsváron, i.m. 187.

365 Uo.

366 KMDSZ-ről lásd még: Magyari Tivadar: Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Korunk, 1995. (11). 103–106.

367 A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ felhívása megjelent a Szabadság (Kolozsvár) 1990. február 1-i számában. Udvardy Fr1-igyes: A román1-ia1-i magyar k1-isebbség történet1-i kronológ1-iája 1990-2017, keresőszó:

KMDSZ. Letöltés helye: https://udvardy.adatbank.transindex.ro; letöltés ideje: 2020.09.01.

368 Fodor, 2014. Az 1989–1990-es fordulat eseményei Kolozsváron, i.m. 187.

125 szal és a KMDSZ-szel közösen szervezte meg.³⁶⁹ A megemlékezés Kolozsváron sem zajlott zavartalanul, a Vatra Românească³⁷⁰ és egyéb szélsőséges csoportok ugyanis ellentüntetést szerveztek, s igyekeztek az ünneplést megzavarni. ³⁷¹

Az ifjúság a kulturális rendezvényszervezés mellett közéleti, politikai kérdésekben is aktívan véleményt nyilvánított, például 1990. március 13–15. között a KMDSZ tagjai ülősztrájkot szerveztek a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet diákjaival való szolidaritásuk kifejezéseképpen.

Kézdivásárhely

Kézdivásárhely

In document 2021 A CSELEKV ERDÉLYI MAGYAR IFJÚSÁG (Pldal 117-140)