A magyarországi ifjúságkutatások

A magyarországi ifjúságkutatás kialakulásának korai szakaszában a fiatalokra a pedagógia, a nevelés aspektusából tekintettek. A kutatás területén a pedagógiai és ifjúsági kutatások összekapcsolása ugyanakkor felvetette az ifjúság önálló szociológiai vizsgálatának kérdését. A fiatalok életmódjának változása, az 1960-as években megjelenő új ifjúsági kultúra a kutatók érdeklődésének a homlokterébe került – s az 1970-es évek elején el is készült az első

33 A Journal of Youth Studies című lap életre hívásának ötlete is itt született. Az első szám 1998-ban jelent meg.

34 Jancsák, 2011. Az ifjúságkutatás nemzetközi tendenciái, i.m. 317.

35 Uo. 324–325.

36 Az EU kutatási projektek különböző tematika mentén realizálódtak, erről lásd bővebben: Jancsák, 2011. Az ifjúságkutatás nemzetközi tendenciái, i.m. 322–324.

37 A magyar ifjúságkutatás elmúlt fél évszázadáról átfogó képet kapunk Bauer Béla, Németh Adél, valamint Szabó Andrea írásából, amelyben történeti aspektusból mutatják be az 1960-as évek végétől intézményesült hazai kutatások fő irányait, meghatározó korszakait és szereplőit, kitérve a kutatási paradigmák változásaira is. Bauer Béla – Németh Adél – Szabó Andrea: A magyar ifjúságkutatás elmúlt félévszázadának meghatározó szereplői és pillanatai. In: Papp Z. Attila (szerk.): Változó kisebbség. Kárpát-medencei magyar fiatalok. A GeneZYs 2015 kutatás eredményei. Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány – Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet: Budapest, 2017. 29–68.

17 olyan szociológiai ifjúsági kutatás, amelynek fókuszában már az életmód állt³⁸–, ezáltal az évtized végén és az 1980-as évek elején a vizsgálódások az ifjúság kultúráját járták körbe, sokszor a nemzetközi összehasonlítást is lehetővé téve. Az elemzések fókuszának változásával párhuzamosan az ifjúságra egyre inkább egy többdimenziós, sokrétű társadalmi jelenségként kezdtek gondolni, amely különbözik a felnőtt társadalomtól, ugyanis a különbségek az életmód, a szórakozás és a kultúra terén egyre nyilvánvalóbbá váltak.³⁹

Az ifjúságkutatások irányaiban az 1980-as évek változást hoztak, és a politikai szocializáció kérdései, valamint az ifjúsági problémák társadalmi reprodukciós nézőpontú megközelítései egyre markánsabb szerepet kaptak a vizsgálódások során.⁴⁰ 1981-ben külön munkacsoport alakult az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében, amely az ifjúság politikai szocializációs kérdéseivel foglalkozott.

A rendszerváltozás (1988–1990) során olyan mélyreható, gyors változások indultak el, amelyek nemcsak a társadalmi, politikai vagy a gazdasági dimenziókra voltak hatással, hanem a fiatalokra, valamint az ifjúságkutatási irányokra is. Az évtized kutatási stílusa, az ifjúsági korszakváltás a nyugati országokhoz képest részint megkésve, valamint némiképp módosulva jelent meg Magyarországon. A rendszerváltozás utáni időszakban a figyelem középpontjába a generációs-értelmezések és a változások generációs következményei kerültek. S habár az ifjúságszociológiai vizsgálódásoknak finanszírozási nehézségekkel kellett szembenézniük, mégis sor került alapvető fontosságú empirikus kutatásokra, valamint a szakma professzionalizálódására is. A rendszerváltozással járó strukturális átalakulások eredményeképpen a fiatalok politikai viszonyulásai és értékrendje is tematizálódott.

Ugyanakkor a legfőbb kutatási irányvonalak szempontjából továbbra is meghatározó maradt az ifjúsági kultúra, a fiatalok szórakozásának és művelődésének tanulmányozása. Az évtized végén megjelent az ifjúság szabadidős tevékenységei között a fesztivál, amely arra késztette a kutatói szférát, hogy tudományos figyelmét a jelenség és annak hatása felé fordítsa: 1997-től Gábor Kálmán vezetésével elindult a Sziget fesztiválon részt vevők megismerését célzó kutatássorozat.

A kétezres éveket a négyévenként lebonyolított nagymintás ifjúságkutatások – Ifjúság 2000, Ifjúság 2004, Ifjúság 2008, Magyar Ifjúság 2012, Magyar Ifjúság 2016 – dominálták. Az

38 Gazsó Ferenc – Pataki Ferenc – Várhegyi György: Diákéletmód Budapesten. Gondolat: Budapest, 1971.

39 Bauer és mtsi., 2017. A magyar ifjúságkutatás elmúlt félévszázadának meghatározó szereplői, i.m. 30–38.

40 Stumpf István: Az ifjúsági problémák értelmezése – ifjúsági kihívás az ezredfordulón. In: Gazsó Ferenc – Stumpf István (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. MTA Politikai Tudományok Intézete: Budapest, 1992. 9–13.;

Ugyanő: Ifjúság és politika. In: Gazsó Ferenc – Stumpf István (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. MTA Politikai Tudományok Intézet: Budapest, 1992. 23–32.

DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2021.010

18 összehasonlításra is alkalmas kutatási eredmények fontos következtetések levonását tették lehetővé többek között a fiatalok problématérképének változása, valamint a módszertan finomodása kapcsán, ugyanakkor az újonnan megjelenő dilemmákra is reflektáltak. A 2009-ben elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia tudományos keretét az Ifjúság 2004 és az arra alapozott Gyorsjelentés⁴¹ jelentette, vagyis a politika számára is világossá vált, hogy szükség van az ilyen négyévente lebonyolított, átfogó jellegű ifjúságkutatásokra a döntések előkészítéséhez.

A módszertant tekintve megállapítható, hogy a hazai ifjúságkutatásokhoz főként szociológiai aspektusból közelítettek és a survey módszerek domináltak. Bauer és munkatársai adataiból kiolvasható, hogy az általuk vizsgált empirikus kutatások túlnyomó többségét (80%) valamilyen kérdőíves módszerrel végezték, s az 1995-től lebonyolított, ifjúságot fókuszba állító vizsgálódások mindössze ötödét végezték kvalitatív módszerrel.⁴²

Az elmúlt évtizedek legnagyobb hatást kiváltó folyamatai – rendszerváltozás, globalizáció, információs társadalom kialakulása – az egész társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szempontjából meghatározók voltak, egyben a magyar ifjúsági mezőre is komoly hatást gyakoroltak. Az információs társadalom, a digitális kultúra, valamint a globalizáció nemzeti határok felett érvényesülő, az élet minden területén megfigyelhető hatása megkérdőjelezhetetlen, így törvényszerűen az ifjúság életére is befolyással van. A fogyasztás, főként a médiafogyasztás vizsgálatának segítségével állapíthatók meg ezen hatások mértéke. A rendszerváltozást követő huszonöt évben kialakultak a fiatalokat érintő narratívák meghatározó trendjei, a jelentősebb hazai ifjúságértelmezések, úgymint az ifjúsági korszakváltás elmélete, az ifjúságügy narratívája, valamint az új csendes generáció paradigmája. Ezen magyarországi vonatkozású értelmezési keretrendszerek az ifjúság különböző definícióival operálnak. Az ifjúságügy tematika a fejlődéslélektani elméleti trendjéhez, az ifjúsági korszakváltás elmélete az átmenet diskurzusához, az új csendes generáció paradigmája pedig a generációs-elméletekhez kapcsolódik. Más aspektusból közelíti meg a fiatalokat e három meghatározó értelmező keretrendszer, hiszen míg az ifjúságügy narratívája a „Kik a fiatalok?” kérdésére igyekszik választ adni, az új csendes generáció elmélete a „Milyenek a fiatalok?” dilemmáját próbálja feloldani, az ifjúsági korszakváltás paradigmája pedig a miértekre helyezi a hangsúlyt.⁴³

41 Bauer Béla – Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2004. Gyorsjelentés. Mobilitás: Budapest, 2005.

42 Bauer és mtsi., 2017. A magyar ifjúságkutatás elmúlt félévszázadának meghatározó szereplői, i.m. 38–68.

43 Székely Levente: Nagymintás ifjúságkutatások Magyarországon. In: Papp Z. Attila (szerk.): Változó kisebbség.

Kárpát-medencei magyar fiatalok. A GeneZYs 2015 kutatás eredményei. Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány – Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet:

19 A magyarországi nagymintás kutatások tapasztalatára építve egyidejűleg lebonyolították a szomszédos országokban élő, magyar nemzetiségű fiatalokat vizsgálat alá vonó határon túli ifjúságszociológiai kutatásokat is, nevezetten: Mozaik 2001, Mozaik 2011, GeneZYs 2015, Magyar Ifjúság 2016 – Külhoni magyar fiatalok. A külhoni magyar fiatalok körében végzett vizsgálódások egyik fő célja volt, hogy létrejöjjön a külhoni ifjúságszociológiával is foglalkozó kutatási szféra.⁴⁴