AzSzudétanémetPártmagatartásávalellentétbenazegyesültmagyarPártnak(emP) aHodžaáltalkezdeményezettnemzetiségistatútummalkapcsolatosálláspontjamég korántsemfeltárt.nehezenolvashatóságaelsősorbanarelevánsforrásokhiányának tudható be, hiszen az emP archívumának hiányában a kutatók leginkább csak a csehszlovák belügyi jelentésekre és magyarország csehszlovákiai külképviseleteinek Budapestreküldöttjelentéseirekénytelenekhagyatkozni,miközbenazegymássalsok-szorfeleselőadatokbólnemfeltétlenülrajzolódikkiegységesésvilágosképazemP magatartásávalkapcsolatban.
Alapvetőevidenciakéntszögezhetőleazonban,hogyazemPhosszútávútaktikájaa budapestipolitikafüggvényevolt,ésarevízióügyébenisannakirányvonaláhozigazo- dott,vagyisanagyhatalmakkonszenzusamellettibékéshatárváltozásideájátfavorizál- ta.miáltalazonbanennekrealitása,anyugatiállamokmindenilyenirányúelkötelezett- ségehiányában,1938tavaszánmégnemlátszott,BudapestazemPfeléaztkommuni- kálta,hogyakörülményekkedvezőalakulásáigacsehszlovákiailétrekellberendezked-ni,smindenlehetségeseszközt,akormányzattalvalómegegyezéstiskikellhasználni aszlovákiaimagyarokhelyzeténekjavításaérdekében.kizártákazonbanmindenolyan megegyezéslehetőségét,amelyazérvényeshatárokstabilitásáterősítettékvolna.
Astatútumtárgyalásoksoránaszlovákiaimagyarkisebbséghelyzetecsupánmar- ginálisproblémakéntjelentkezett.ehhezmérhetővoltakormányzatnakamagyarpoli- tikaierőkkelvalókapcsolattartásais,hiszenamagyarpártokastatútumkidolgozás-nakelsőidőszakábangyakorlatilagsemmifélehivatalosinformációtnemkaptak,ígyaz emPvezetőileginkábbacsehésnémetsajtóból,valamintszudétanémetképviselőtár- saiktólszereztékastatútummalkapcsolatosértesüléseiket.mivelastatútummegal-kotásátbejelentőmárcius28-irádióbeszédébenHodžakonkrétancsakanémetkérdés megoldásátemlítette,25 satémávalkapcsolatosközbeszédbeniscsakezvisszhang-zott,sőtafranciaésangolkormánynyilatkozataiiserreszűkítettéklecsehszlovákia nemzetiségiproblémáit,azegyesültmagyarPártvezetőiszámárakezdetbenazsem voltvilágos,hogyaPrágaésazSdPközöttiesetlegesegyezségnyománlétrejövősta-tútumaszlovákiaimagyarkisebbségreisfog-evonatkozni,vagynem.
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
Azzalkapcsolatban,hogymilyenálláspontrahelyezkedikebbenazügybenazemP, SzüllőGézánakegymájusközepénaNemzet c.budapestilapnakadottnyilatkozata jelenthetsorvezetőt.26ebbenamagyarpolitikusateljesnemzetiönrendelkezéstésa költségvetésbőlvalóarányosrészesedéstjelöltemegolyanfeltételekként,amelyektel- jesüléseeseténazegyesültmagyarPártelfogadjaastatútumot.eztnémilegkiegészí- tijarossAndornakegyszinténmájusközepén,Galántánelmondottválasztásibeszé- de,amelybenapártvezérakövetkezőkbenjelöltemegamagyarpártkiindulásihely-zetét:„…újból magyarrá kell tenni a magyarlakta területeket. Velünk csak akkor lehet megegyezni, ha ez bekövetkezik. Ezen az úton eddig semmi sem történt. (…) A kor-mánynak nincs joga arra, hogy a magyarlakta területeket ne magyarok igazgassák, ne magyarok bíráskodjanak a magyarok felett, ne magyarok őrködjenek a közbiztonság és a pénzügyi igazgatás felett, s ne magyarok műveljék a magyar veríték és vér öntözte barázdákat. A magyarságnak Szlovákia és Kárpátalja területi önkormányzatán belül teljes nemzeti önkormányzatra van szüksége.”27vagyisazemPtovábbraisSzlovákia autonómiájáttekintettealapnak,amelyenbelülkulturálisésoktatásiautonómiávalés aközigazgatásellenőrzésévelszámolt.
Azokatafeltételeket,amelyekkelapártatárgyalásokatmegkívántakezdeni,hiva- talosanazemPelnökségénekmájus17-iülésénfogalmaztákmeg,aholazüléstveze-tőSzüllőalehetőlegkedvezőbbnekítéltemegahelyzetet.Szerinteugyanisaprágai kormányzatalehetőségeihatáráigiselfogmenniakisebbségekneknyújtottenged-ményekben, így a szlovákiai magyarok nagy nyereséggel zárhatják a tárgyalásokat.
ennekjegyébenapártakövetkezőkövetelésekethatároztamegaleendőtárgyalások kiindulási alapjaként: Szlovákia közigazgatási autonómiája, a járások határainak az etnikaihatárokhozvalóigazítása,egymagyarnemzetiségűtartományialelnökkineve-zése,aválasztójogitörvénymódosítása,anyelvtörvénymódosítása,azállampolgárság kérdésénekrendezése,anyugdíjazottmagyarközalkalmazottakhelyzeténekrendezé- se,magyarnemzetiségűhivatalnokokkinevezése,oktatásiautonómia,magyarrádióál-lomáslétesítése,magyargazdaságitanácslétrehozása,amagyarszövetkezetek(pl.a Hanza)államitámogatása,amagyarországiegyetemiokleveleknosztrifikálása,magyar püspökséglétrehozása,aföldreformrevíziója,arányosmagyarképviseletnemcsupán azállamigazgatásban,hanemabiztosítókban,kereskedelmikamarákbanstb.28
miutánacsehszlovákésanémetsajtószintenapontafoglalkozottastatútumügyé-vel,smiutánaminiszterelnökjúniuselejéremárkésztervezetetígért,ajúniuselején apártberkeibőlérkezőforrásokszerintazemP-nbelülegyreidegesebbenfogadták, hogyapártottovábbrasemszólítottamegsenki.Annálisinkább,mivelamagyarpoli-tikusokszerintastatútumrendelkezéseinemlehetnekmindennemzetiségszámára azonosak,hiszenamagyarságnakspeciális,aszudétanémetekétőleltérőproblémáiis vannak.ilyennekgondoltákazállampolgárságmegoldatlanügyétvagyazelbocsátott magyar közalkalmazottak problémáját is.29mindamellett az emP sem volt ebben az ügyben nagyon aktív, hanem a kivárásra rendezkedett be, figyelmesen értékelve az SdPközvetítésévelhozzájaérkezőinformációkat.
Amagyarkérdéshivatalosanjúniusközepénkerültanemzetiségistatútumrólfolyó tárgyalások napirendjére. Ám az egyesült magyar Párt nemtetszését kiváltva Hodža június 16-án a magyarok közül elsőként a Schulcz ignác, csomor istván és Stunda istván összetételű aktivista küldöttséggel ült le tárgyalni, ami a községi választások eredményeinekismeretébenkifejezettenrosszüzenetetjelentettamagyarválasztók felé.Akormányfőnekezataktikájaarrautalt,hogyPrágamégmindignemmondottle
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
azaktivistapolitikafelhasználásáról.mindamellettanemzetiségistatútumotilletően maga az aktivista tábor sem volt egységes. A hivatalos aktivizmus, amely leginkább ivandérervonalátkövette,meglehetősenkétkedve,sőtmitöbb,félelemmelfogadta Hodžaterveit,stúlságosansoknaktartottaanémeteknekmegamagyarellenzéknek tettígéreteket.30 ezzelszembenaSchulczéklapjaáltalnemisegyszerbíráltés„műel-lenzékinek” nevezett kormánypártiMagyar Ujság teljes mellszélességgel kiállt a kor-mányfő politikája mellett. Sőt dzurányi lászló vezércikkei a csehszlovák bürokrácia bírálatától sem voltak mentesek. A neves újságíró ugyanis úgy látta, hogy miközben Hodžaszándékaiőszintékamegegyezésre,„a bürokrácia egykedvűen halad tovább a maga útján, s néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve nem az állampolitika új szel-lemét juttatja kifejezésre, hanem változatlanul régi-magát adja, a szélsőnacionalizmus önzésével és rövidlátásával”.31
Az emP-ben már június közepén megkezdték a felkészülést a statútumról folyta- tandótárgyalásokra.Szándékukszerintazelsőhullámbancsupánazáltalánoselvek- rőlkívántaktárgyalni,smiutánazokrólmegegyezésszületik,utánakívántakarészlet- kérdésekreösszpontosítani.Apártelnökségénekdöntéseszerintazelvijelegűmeg-beszéléseken való részvételre a párt vezető triója, Szüllő, jaross és esterházy jános kapottfelhatalmazást,akikhezarészletekrőlfolyókésőbbitárgyalásokontovábbiszak-értők csatlakoznának. így a gazdasági kérdéseket illetően Hantos lászló, a Gömör-nógrádmegyeiGazdaságiegyesülettitkára,Fodorjenőmintugyannakaszervezetnek az igazgatója és kuthy Géza, a Hanza elnöke; kulturális kérdésekben Fleischmann Gyula,azországoskeresztényszocialistaPártegyikvoltvezetőpolitikusa,jogikérdé-sekbenpedigSzilárdmarcell,jankovicsmarcell,cottelyjánosésPajormiklóslettek kijelölve.32
A miniszterelnök és a magyar pártvezérek korláth endrével kiegészült csoportja közöttielsőtalálkozóravégüljúnius29-énkerültsor.Atalálkozót,amelyetSzüllőés korláth Budapestre küldött jelentéseiből ismerünk,33 Hodža miniszterelnök szemmel láthatólagtapogatózójellegűnekszánta.Amagarészérőlkifejtetteazeltökéltségeta nemzetiségi kérdés megnyugtató rendezésére, miközben azt is hangsúlyozta, hogy ebbenakoalícióspártokrészérőlérkezőesetlegesobstrukcióksemfogjákmegakadá-lyozni.Tájékoztattaamagyarpolitikusokatarról,hogyastatútumtervezetemégnincs kész,sígymegvanalehetőségamagyarészrevételekbedolgozására,ámatörvény-tervezetet még július folyamán a parlament elé kívánja terjeszteni. végül esterházy megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy a csehszlovák sajtó kizárólag cseh–német kér-désként kezeli a statútumot, a miniszterelnök leszögezte, hogy a statútum minden nemzetiségreegyformánfogvonatkozni,tehátamagyarokugyanazokatajogokatkap-jákmajdmeg,mintanémetek.
AzemPvezérkaraamásnap,június30-ántartottüléséntárgyaltamegatalálkozó fejleményeit.miközbenaminiszterelnökmegegyezésiszándékátőszinténekminősítet-ték, túl nagy esélyt a végső megegyezésre nem adtak. Úgy vélték ugyanis, hogy a csehszlovákkormánykoalíciónbelülnemmindenkihíveanemzetiségikövetelésektel-jesítésének. Szkepticizmusukat a postai feliratok ügyében épp azokban a napokban kirobbantérsekújváriincidensiserősítette.miközbenugyanisjúniusmásodikfelében némelyvidékenmármegkezdődöttamárcius3-ánakétnyelvűvasútiéspostaifelira-tokügyébennyilvánosságrahozottkormányrendeletgyakorlatiátültetése,amagyarság egyikgazdaságiéspolitikaiközpontjában,érsekújvárottleszedtékamagyarfeliratokat apostán.igaz,avárosbanaz1930-asnépszámlálásszerinthivatalosancsak45%-nyi
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
voltamagyarokszáma,ámérsekújvártovábbraismagyarjellegetmutatott.Amagyar nyelvűtáblákleszereléseügyébennemcsupánazemP,hanemSchulczszociáldemok- rataképviselőisszótemeltaminiszterelnöknél,ígyvégüljúliusközepénazérsekújvá-ripostánvisszaállítottákazeredetiállapotot.34
mindenesetre az emP-ben – többek között esterházynak és jarossnak imrédy miniszterelnökkelfolytatottmegbeszélésealapján–azavéleményalakultki,hogya tárgyalásokat a szudétanémetek szándékai ellenére is komolyan kell venniük, mert Budapest nem látja reálisnak a határmódosítást, s így a szlovákiai magyaroknak továbbra is az érvényes államhatárok nyújtotta keretekben kell tervezniük.35 A kor-mányzattal folytatott tárgyalások mellett azonban továbbra is hangsúlyt kívántak helyezniazautonomistabázisraépülőegyüttműködésre,amelyastatútumtárgyalások soránmégszorosabbávált,ígyjúlius7-énazSdP,aHlinka-féleSzlováknéppárt(HSĽS) ésazemPképviselőiabbanismegegyeztek,hogyakormányzattalfolytatotttárgyalá- saikonegyikpártsemteszatöbbekszámáraelfogadhatatlanlépéseket,shogyköl-csönösentájékoztatnifogjákegymástatárgyalásokról.
Hamásranem,aminiszterelnökiaudienciaarramégisjóvolt,hogyazemPgépe-zetét némileg mozgásba hozza. mint az korláth és Szüllő jelentéséből is kiderült, a magyarpártvezéreknemnagyontudtakvilágosválasztadniHodžánakarraakérdésé-re,hogyazautonómiátagyakorlatbanmikéntképzelikel.ezttalánmagukisérezve, már a június 30-i klubülésen egy háromtagú bizottságot (jaross, Salkovszky jenő és SzilágyiGyula)bíztakmeganemzetiségiautonómiaalapelveinekkidolgozásával,ami az első fontos lépés volt afelé, hogy a párt Szlovákia autonómiájának követelésétől eljussonamagyarnemzetiségiautonómiaköveteléséig.
másrésztaszlovákiaimagyarügykörülidiplomáciaiaktivitásisfelerősödött,hiszen egyrészt Budapesten, másrészt az esterházyn keresztül a szlovákiai magyar üggyel szimpatizáló lengyel kormányzati körökben is felvetődött annak az ötlete, hogy egy emP-delegációlátogassonellondonba,hogyottHenlein–amúgyrendkívülsikeres–
útjaitlemásolvamegpróbáljafelkelteniazangolpolitikafigyelmétaszlovákiaimagyar ügyiránt.36 Sőtvarsószerintnemcsupánesterházynakésjarossnakkellettvolnautaz- nia,hanemalengyelkapcsolataitsohasemtitkolókarolSidorHlinka-pártiszlovákpoli-tikusnak is, így jelezve, hogy nem a magyarok és a szlovákok között van probléma, hanem Prága politikájában. ebből az ötletből azonban végül semmi sem lett.
Feltehetőleg elsősorban a brit politika elutasító magatartása miatt. nem mellékes azonbanazaténysem,hogyavarsóimagyarkövetszerintalondoniútterve„bizonyos személyiérzékenység”miatthiúsultmeg,amelymegjegyzésmindenbizonnyalSzüllő Gézaféltékenységéreutalhatott,akimindigisigyekezettmagánakvindikálniamagyar pártkülkapcsolatainakirányítását.
július20-ánHodžakormányfőastatútumtárgyalásoksoránmásodízbenismagá-hoz kérette az egyesült magyar Párt vezetőit. A találkozó azonban, amelyen magyar részrőlugyanazanégypolitikusvettrészt,mintajúniusimegbeszélésen,aztazérzést erősítette, hogy Prága továbbra sem veszi komolyan a magyarkérdés megoldását.
milanHodžaugyanismiközbenazzalazokkalhívtamagáhozamagyarpolitikusokat, hogyátadjanekikastatútumtervezetét,atalálkozónmárarravalóhivatkozással,hogy azt közben szétosztotta és neki nem maradt egyetlen példánya sem, továbbra sem tudott semmiféle írásos anyagot átnyújtani az emP képviselőinek.37 ehelyett szóban ismertetteaközigazgatásátalakításáravonatkozóelképzeléseit,majdmeghallgattaa magyarpolitikusokpanaszait.
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
mivelatárgyalásonaminiszterelnökígéretettettarra,hogyastatútumtervezetét hamarosanírásbanisátnyújtja,azemPkétnappalkésőbbiklubülésénarrólszületett döntés,hogyanemzetiségistatútumszövegénekelemzéséveljaross,Turchányiimre és Salkovszky jenő, a nyelvtörvényjavaslat vizsgálatával esterházy, Pajor miklós és virághBéla,aközigazgatásijavaslatokértékelésévelpedigSzilassyBéla,Holotajános és Giller jános lesznek megbízva.38 A kormányfő által ígért szövegtervezeteket az egyesültPártvégüljúlius26-ánkaptakézhez,igaz,aközigazgatásitörvényjavaslatszö- vegenélkül.Astatútumtervezetreésazújnyelvtörvénytervezetéremeglehetősengyor-sanválaszoltapárt,amelyválasztaugusztus3-ánjuttattákvisszaakormányfőnek.
AzemPválaszaanemzetiségijogokújrafogalmazásátsazújnyelvtörvénytígérőter- vezetekreapapírformátbeteljesítveelutasítóvolt,hiszenegypozitívválaszmegbon-tottavolnaaztaformálódóellenzékitábort,amelyazautonomizmusjelszavakörüla német, magyar, szlovák és lengyel pártokból kialakulni látszott. Szintén a tervezetek elutasításamellettszóltazatényis,hogyebbenazidőszakbananemzetállamnem-zetiségiállammáalakításánakeszközeimégmeglehetősenképlékenyekvoltak,saz emPisjoggalszámíthatottarra,hogyahatározottabbellenzékifellépéstovábbi,akor-mányrészérőltörténőengedményekeléréséteredményezheti.
A statútumtervezet elutasítását a válasz bevezetőjében az emP azzal indokolta, hogymiközbenapárt1938-bankétízben(anemzetgyűlésbenfelolvasott12pontosés aminiszterelnöknekátnyújtott81pontosmemorandumban)jelezteamagyarságalap-vetősérelmeit,sazt,hogyezekmegoldásátcsakazérvényesalkotmányoskerteteket meghaladó önkormányzat bevezetésével tudja elképzelni, a statútumtervezet ebből semmitsemtartalmaz.39 AzemPszerintugyanisastatútumleginkábbcsakolyanálta-lánosalapelveketfoglalmagába,amelyek–avégrehajtásgaranciájanélkül–eddigis kodifikálvavoltak.eztpedigazokazelemeksemtudjákellensúlyozni,amelyekújakés üdvözlendők: mint az elnemzetlenítés büntetendősége vagy az arányos részesedés elvének alkalmazása. ezért az emP véleménye szerint nem nemzetiségi statútumra vanszükség,hanemelsőlépéskéntacsehszlovákiábanélővalamennyinemzetteljes egyenjogúságát kimondó törvényre, amelyet a nemzeti önkormányzat és a sérelmek teljeskörűjóvátételekell,hogykövessenek.ezektehátolyanigényekvoltak,amelyek túlmutattakazaktuáliscsehszlovákajánlatokon.
Astatútumtervezethezhasonlóankeménybírálattalilletteapártanyelvtörvényja-vaslatot is.40 elégtelennek minősítette a nyelvhasználati határ 20%-ról 15%-ra való leszállítását,hiszenígytovábbraismintegy200ezermagyarmaradnanyelvijogoknél-kül,másrésztaközigazgatásihatárokmegváltoztatásával–mintarrakorábbanmár voltpélda–eztismétkijátszhatnáakormányzat.Bíráltaaválaszatörvénytervezettúl-ságosan is általános voltát, és azt, hogy a részleteket a később kibocsátandó kor-mányrendeletekrendeznék.eztamegoldástakorábbitapasztalatokrahivatkozvaaz emP elutasította. Harmadjára pedig azt kifogásolta a válasz, hogy törvénytervezet a nemzetiséginyelvhasználatnaktöbbesetbeniscsakalehetőségétirányozzaelő,ami azemPszámárakevés.
AválaszlevéltovábbirészébenazemP18pontbarendezvefejtetteki,hogymely alapelvekettartjakívánatosnakegyújnyelvtörvénybeátültetni.ezekközülalegfonto-sabbakakövetkezőkvoltak:
1. Az állam hivatalos nyelve az államban élő valamennyi nemzet (cseh, szlovák, német,magyar,orosz,lengyel)nyelvelegyen.2.Aköztársaságvalamennyibíróságaés hatóságavalamennyifentebbfelsoroltnyelvűbeadványtköteleslegyenelfogadni,azta
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
beadványnyelvéntárgyalni,aválasztazonanyelvenkiadni.Abíróságokéshatóságok aközségekkelazonanyelvenlegyenekkötelesekérintkezni,amelynyelvazadottköz-ségbentöbbséggelbír.3.Azanyakönyveket,kataszterikönyveket,cégbejegyzéseketaz adottközségnyelvénkellvezetni.4.Azönkormányzatokbanmindenképviselőtárgya-lási nyelvként használhassa saját anyanyelvét. A községek hivatalos elnevezése, az utcák,terekneveazadottközségönkormányzatánakvalamennyitárgyalásinyelvénés azokhelyesírásaszerintlegyenekfeltüntetendők.5.Aziskolákéskulturálisintézmé-nyeksajátnyelvükönérintkezzenekahatóságokkal.6.Ajogiszemélyekésegyesületek magukállapíthassákmegügykezelésinyelvüket.41
Összességébentehátelmondható,hogyazegyesültmagyarPártakormányfőáltal júliusvégénelőterjesztettstatútumtervezetetésnyelvtörvénytervezetet,nohaapriori nemutasítottael,sőttöbbelemüketelőrelépéskéntértelmezte,aszlovákiaimagyarok szempontjábólmégiselégtelennektalálta.Azelutasításhátterébenazonbanottrejtő-zöttazis,hogyjoggalreménykedhetettabban,hogyazangolközvetítő,runcimanlord megérkezéseújimpulzusokatvihetatárgyalásokba,stovábbiengedményekrekény-szerítiacsehszlovákkormányzatot.
küzdelem az egyenlő bánásmód elvéért – a runciman-misszió napjai (1938.augusztus–szeptember)
Prágamindigisszerettevolnaanemzetiségiproblémákatbelügykéntkezelni,anem-zetköziközvéleménytkizárva.ezakoncepcióazonban1938koranyaráravéglegesen kudarcbafulladt.ebbennemkisszerepevoltanémetdiplomáciatudatoslépéseinek, amelyeknek köszönhetően a szudétanémet-kérdés fokozatosan az európai közvéle-ményfigyelménekcentrumábakerült.Aszudétanémet-kérdésnemzetköziproblémává terebélyesedésétleginkábbsirWalterruncimanangolpolitikusnakamissziójajelezte.
runciman valójában nem független megfigyelő volt, hanem az angol politika, sőt személyesen chamberlain küldötte, akinek a feladata az angol érdekek képviselete volt.AForeignofficeáltalnekiadottinstrukciókszerintruncimannekavégsőesetben akáregynagyhatalmikonferenciavagynépszavazásútjánis,delekellettvolnazárnia aszudétanémet-kérdést,42 ígyazangollordmindenerejévelazonvolt,hogyaképléke-nyebb csehszlovák elképzeléseket a meglehetősen mereven kijelölt német követelé-sekhezközelítse.
runcimanjelenléténekazelsőeredményeazún.harmadiktervmegszületésevolt, amelynekalapjátalordmunkatársának,Ashton-GwatkinnakkundtésSebekowskyszu-détanémet képviselőkkel folytatott megbeszélése jelentette. ennek alapján terjesztette előakormányfőtegyreinkábbmellékvágányraszorítóBenešelnök43augusztusvégénaz általaharmadiknaknevezetttervet,amelyaközszolgálatiarányosságésanyelvijogok kiszélesítésemellettháromnémettöbbségűmegyelétrehozásáthelyeztekilátásba,ame-lyek önálló költségvetéssel és helyi (tehát német) rendfenntartó erőkkel rendelkeztek volna.44AzSdPtárgyalóiatervetszinteazonnalelvetették,hivatalosanpedigszeptember 2-ántettékmegugyanezt.Azangollordezért,miközbenmársajátrendezésitervéndol-gozott,továbbiengedményekreösztönözteacsehszlovákvezetést,amelyanemzetközi reakciók miatt is egyre inkább érdekeltté vált a tárgyalásos rendezésben. elsősorban ennekatudhatóbeazún.negyediktervmegszületése,amelyPrágarészérőlaszudéta-németkövetelésekelőttiszinteteljesmeghátrálástjelentette.AzismétcsakBenešelnök