A­szövegben­említett­nyelvi­ideológiák­meghatározása

nyelvi­homogenizmus­– az­a­meggyőződés,­melynek­hívei­a­nyelvi­sokféleséget­negatív­jelen- ségnek­tartják,­s­ezért­a­nyelvi­egységet,­ill.­egységes­nyelvet­szorgalmazzák­a­nyelvi­válto-zatosság­rovására.

nyelvi­konzervativizmus­–­az­a­meggyőződés,­hogy­a­hagyományos,­a­nyelvben­régebb­óta­meg-lévő­nyelvi­formák­eredendően­helyesebbek,­mint­az­újabban­létrejöttek­vagy­bekerültek.

nyelvi­liberalizmus­–­az­a­meggyőződés,­melynek­hívei­szerint­a­nyelvi­változások­általában­véve nem­értékelhetők­kedvezőnek­vagy­kedvezőtlennek;­a­nyelvi­változásokba­való­emberi­be­-avatkozást­aggályosnak­tartják.

nyelvi­nacionalizmus­–­az­a­meggyőződés,­melynek­hívei­a­saját­etnikai­(nemzeti)­identitásukhoz kötődő­nyelvet­más­nyelvek­fölé­helyezik,­azoknál­jobbnak,­szebbnek,­értékesebbnek­tartják, s­mint­ilyet­kultikus­jellegű­tiszteletben­részesítik.

nyelvi­necesszizmus­–­az­a­meggyőződés,­hogy­a­nyelvben­vannak­szükségtelen­és­emiatt­hely- telen­nyelvi­formák;­az­azonos­denotatív­jelentésű­változatok­közül­nem­mindegyik­szüksé-ges,­egy­vagy­több­közülük­lehet­fölösleges­is.

nyelvi­pluralizmus­–­az­a­meggyőződés,­melynek­hívei­a­nyelvi­sokféleséget­pozitívan­értékelik és­támogatják,­a­(nyelvközi­és­nyelven­belüli,­külső­és­belső) nyelvi­változatosságot­előnyben részesítik­a­nyelvi­egységgel­szemben.

nyelvi­purizmus –­az­a­meggyőződés,­hogy­a­hagyományos,­nem­idegen­eredetű­szavak­és­más típusú­morfémák­eredendően­helyesebbek,­mint­az­idegen­eredetű­szavak­és­más­típusú morfémák;­hasonlóképpen­az­idegen­minta­nélküli,­belső­keletkezésű­formák­helyesebbek, mint­azok,­amelyeket­idegen­mintára­alkottak.

nyelvi­racionalizmus­–­az­a­meggyőződés,­mely­szerint­a­nyelvi­szerkezeteket­az­emberi­elmében található­kognitív­szerkezetek­határozzák­meg,­azaz­a­szavak­és­a­nyelvtani­formák­azért­jön-nek­létre,­hogy­eredendően­meglévő­gondolatainkat­ki­tudjuk­fejezni;­ebből­következik,­hogy a­szavak­(jelentések)­és­a­nyelvtani­formák­levezethetők­az­elme­működéséből.

nyelvi­ standardizmus­ –­ mint­ általános­ nyelvi­ ideológia az­ a­ meggyőződés,­ melynek­ hívei­ úgy vélik,­hogy­a­standard­nyelvváltozat­értékesebb,­magasabb­rendű,­fejlettebb,­jobb,­sőt­szebb a­többinél;­mint­nyelvhelyességi­ideológia­az­a­meggyőződés,­hogy­a­standard­nyelvi­formák eredendően­helyesebbek,­mint­a­más­nyelvváltozatokhoz­tartozó­formák.

nyelvi­vernakularizmus­–­az­a­meggyőződés,­melynek­hívei­a­külső­változatosság­vonatkozásá- ban­a­helyi­identitást­„hitelesen”­kifejező­őshonos­nyelveket,­esetleg­nyelvváltozatokat­előny-ben­részesítik­a­nagyobb­hatósugarú,­„hasznosabb”,­de­a­helyi­identitás­kifejezésére­nem vagy­kevésbé­alkalmas­összekötő­nyelvekkel­szemben;­a­belső­változatosság­tekintetében­a vernakularizmus­hívei­azokat­a­nyelvi­formákat­támogatják,­amelyekkel­a­beszélők­leginkább azonosulnak,­amelyek­leginkább­kifejezik­az­identitásukat.

jegyzetek

1. A­ nyelvi­ problémákkal­ kapcsolatos­ kutatásaimat­ az­ mTA­ támogatja­ a­ Határon­ Túli­ magyar Tudományosságért­ Ösztöndíjprogram­ keretében­ (a­ pályázat­ száma:­ 2010B00131cS).­ itt köszönöm­meg­kolláth­Anna,­kitlei­ibolya,­Petteri­laihonen­és­Sebők­Szilárd­hasznos­észre-vételeit,­javításait.

2. A­ témával­ kapcsolatos­ korábbi­ vizsgálataimra­ l.­ kolláth–lanstyák­ 2007,­ lanstyák­ 2007, 2009b,­2010a.

3. A­„nyelvhasználat”­egyaránt­jelenthet­beszélést,­beszéd­hallgatását,­írást­vagy­olvasást.

4. A­nyelvi­napló­olyan­írott­dokumentum,­amely­nyelvi­vonatkozású­eseményeket­és­észrevéte-leket­rögzít,­azaz­olyan­eseményeket,­melyekben­a­beszélés,­a­beszéd­hallgatása,­az­olvasás

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

vagy­ az­ írás­ meghatározó­ szerepet­ játszik.­ A­ nyelvi­ napló­ a­ nyelvi­ problémák­ feltárásának egyik­eszköze­(l.­lanstyák­2008;­l.­még­Bognár­2008,­lanstyák­2010b,­2010c).

5. A­magyar­értelmező­kéziszótár­a­problémaszónak­két­jelentését­különbözteti­meg,­mind­a kettőben­megjelenik­a­’megoldás’­szemantikai­jegy:­1.­tudományos­szakszóként:­megoldás-ra­váró­elméleti­vagy­gyakorlati­kérdés;­2.­sajtónyelvi­szóként:­nehezen­megoldható­kérdés, ill.­fejtörést­okozó­gond­(l.­ékSz.2­2003,­1102.­p.).

6. megyek,­veszek­valamilyen­kábelt.

7. A­ jelen­ írásomban­ említett­ ideológiák­ meghatározását­ l.­ a­ mellékletben.­ Bővebben­ l.

lanstyák­2009a,­2009c,­2010d.

8. A­meghalló­olyan­személy,­aki­nem­beszédpartner,­de­hallja­a­beszélgetést,­pl.­a­két­beszél-gető­személlyel­szemben­a­vonaton­ülő­ismeretlen­utas.­megjegyzem­még,­hogy­előfordul­az is,­hogy­a­beszélő­azt­akarja,­hogy­maga­a­beszédpartner­ne­értse­meg­a­választ,­s­ezért­pl.

homályosan,­kétértelműen­vagy­éppen­túlságosan­szakszerűen­fogalmaz.

9. A­családneveket­az­adatközlők­védelmében­itt­és­más­bejegyzésekben­is­megváltoztattam.

10. Grendel­lajos­2001.­Nálunk, New Hontban.Pozsony,­kalligram­könyvkiadó.­Az­idézet­az­55.

oldalról­való.

11. A­cseh­és­a­szlovák­nyelv­együttélésére,­kapcsolatára­l.­nábělková­2008.

12. Ha­van­magyar­szöveg­is,­akkor­azt­keresem­meg­először,­de­ennek­nem­a­gyorsabb­megér-tés­az­oka,­hanem­az­a­törekvés,­hogy­megismerjem­a­számomra­esetleg­ismeretlen­magyar szakszavakat,­fogalmazásmódot.

13. A­falu­nevét­az­érintett­személy­védelmében­kihagytam.

14. egyébként­ a­deés­ a­viszont nem­ is­ teljesen­ azonos­ jelentésűek,­ de­ ha­ azok­ volnának­ is, akkor­sem­volna­emiatt­együttes­használatuk­helytelen.

iSTvÁnlAnSTyÁk

THe TreATmenT oF lAnGuAGe ProBlemS

in­ this­ paper­ the­ author­ continues­ with­ what­ he­ has­ been­ dealing­ with­ in­ the previous­two­issues­of­this­journal:­language­problems.­This­time­he­presents­the various­strategies­of­treating­language­problems­in­general,­with­special­regard­to the­bilingual­minority­communities­like­the­community­of­Hungarians­in­Slovakia.

He­distinguishes­the­following­language­treatment­strategies:­solving,­preventing, avoiding,­ denying,­ eliminating,­ accepting­ and­ enduring­ language­ problems.­ in each­case,­he­gives­a­short­definition­and­then­illustrates­every­strategy­with­a number­ of­ examples,­ many­ of­ which­ come­ from­ language­ diaries­ written­ by students­of­Hungarian­language­and­literature.­He­also­deals­with­the­question­of the­impact­of­language­ideologies­on­discerning,­evaluating­and­treating­language problems.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

1.­Bevezetés

A­ szociológia­ az­ emberek­ társadalmon­ belüli­ helyváltoztatásának­ két­ fajtáját­ külön- bözteti­meg:­a­társadalmi­mobilitást­és­a­migrációt.­A­társadalmi­mobilitás­a­társadal- mi­struktúrán­belüli­„virtuális”­elmozdulás,­a­migráció­egy­meghatározott­földrajzi­tér- ségben­való­tényleges­helyváltoztatással­járó­vándorlás.­Amennyiben­ez­a­földrajzi­tér- ség­egy­állam­határain­belül­terül­el,­akkor­belső­migrációról,­amennyiben­viszont­túl-lépi­ az­ államhatárt,­ akkor­ nemzetközi­ migrációról­ beszélünk.­ A­ migráció­ alanyai­ a­ – konkrét­településről,­országból­–­kiköltöző,­illetve­oda­vagy­máshova­beköltöző­embe­-rek,­az­ún.­emigránsok­(kiköltözők)­és­imigránsok­(beköltözők).

Az­itt­következő­tanulmány­témájának­legtágabb­fogalmi­kerete­a­migráció,­mégpe- dig­annak­mindkét­formája.­Szűkebb­értelemben­a­pozsonyi­dezurbanizáció­egyik­vetü-letével,­ a­ Pozsonyból­ a­ Felső-csallóközbe,­ valamint­ magyarországra­ (rajka­ és mosonmagyaróvár­térségébe)­való­kiköltözéssel­foglalkozik.­milyen­a­kiköltöző­népes- ség­összetétele?­miért­jöttek­el­Pozsonyból?­Hogyan­érzik­magukat­jelenlegi­lakhelyü-kön?­létezik-e­valamilyen­kapocs,­amely­továbbra­is­a­fővároshoz­köti­őket?­Ha­igen, mi­az?­S­vajon­mennyire­kötődnek­mostani­lakhelyükhöz?­ilyen­és­hasonló­kérdések képezték­a­Fórum­kisebbségkutató­intézet­és­az­mTA­rkk­nyuTi­2010-ben­zajló­közös kérdőíves­felmérésének­tárgyát,­amely­a­„Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony kör-nyékén – Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjá-ban c. AGGLONET – HUSK/0801/1.5.1/0007”nemzetközi­ projektum­ keretében­ zaj-lott.­mielőtt­rátérnék­az­eredmények­ismertetésére,­röviden­felvázolom­a­Szlovákiában jelenleg­zajló­migrációs­folyamatok­hátterét.¹

A­20.­század­hetvenes­és­nyolcvanas­éveiben­csehszlovákiában­a­belső­migráció alakulását­két­fő­tényező­befolyásolta:­a­munkaerő-vándoroltatás­és­a­központi­tele- pülések­fejlesztésének­koncepciója­(Bezák­2002,­331.­p.).­mindkettő­központilag­ter- vezett­és­szervezett­volt.­A­munkaerő-vándoroltatás­a­munkaerőnek­a­munkaerő-feles- leggel­rendelkező­területekről­a­munkaerőhiánnyal­rendelkező­területekre­való­átcso-

portosítását­jelentette,­ami­az­utóbbi­területek­–­az.­ún.­fejlődő­járások­–­fejlesztésé-l ^AmPl Z ^SuZSAnnA A­Pozsonyból­kiköltözött­felső-csallóközi­és rajka­környéki­lakosság­néhány­jellemzője

ZSuZSAnnAlAmpl 314.727(437.6)

A­few­characteristics­of­the­population­relocated­from­Bratislava 316:303 to­upper­rye­island­(Žitný­ostrov),­rajka­and­its­vicinity.

keywords:­migration.­Suburbanization,­desurbanization.­The­structure­of­migrants.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja

vel,­egyebek­között­az­ottani­lakásépítés­fokozott­támogatásával­járt­együtt,­miközben a­kibocsátó­járásokban­a­lakásépítést­visszafogták.­A­második­fontos­tényező,­hogy­a Szlovák­ Szocialista­ köztársaság­ urbanizációs­ fejlesztési­ tervének­ értelmében­ az­ ún.

központi­települések­élveztek­elsőbbséget,­s­az­ebből­adódó­előnyök­miatt­ezek­a­tele-pülések­is­sok­embert­vonzottak.­mindennek­következtében­a­nyolcvanas­évek­feléig nőtt­a­migránsok­száma:­1981­és­1983­között­évente­103­ezer,­1984­és­1986­között évente­104­ezer­személy­változtatott­állandó­lakhelyet,­vagyis­1000­lakosból­nagyjából 20­(Bezák­2002,­332.­p.).­S­mivel­ezt­az­időszakot­elsősorban­a­faluból­városba­költö- zés­jellemezte,­a­80-as­évek­első­feléig­rohamosan­nőtt­a­városlakók­száma.­Az­embe­-rek­ döntő­ többsége­ az­ akkori­ kerületi­ központokba,­ Pozsonyba,­ kassára­ és Besztercebányára­költözött,­de­közülük­is­a­legtöbben­Pozsonyba.­1987–1989­között a­migránsok­92­százaléka­a­fővárosban­talált­állandó­lakhelyet.­ők­elsősorban­a­dél-nyugati­ járásokból­ érkeztek,­ beleértve­ az­ olyan­ magyarlakta­ járásokat­ is,­ mint­ a Galántai,­a­dunaszerdahelyi,­a­nyitrai­és­az­érsekújvári­járás­(Bezák­2002,­342.­p.).

1986­ után­ azonban­ fokozatosan­ lelassul­ a­ belső­ migráció.­ ez­ a­ tendencia­ 1989 után­is­folytatódik:­1998-ban­már­csak­71­ezer­ember­költözik,­vagyis­1000­lakosból 13.­ A­ migráció­ csökkenésének­ alapvető­ okát­ a­ szakemberek­ az­ állami­ lakásépítési program­visszaesésének­tulajdonítják² (Bezák­2002,­333.­p.,­Gajdoš­2001,­194.­p.), de­ szerepet­ játszott­ benne­ az­ új­ településszerkezeti­ felosztás­ és­ a­ régiók­ közötti különbségek­elmélyülése­is­(Gajdoš­2001,­194.­p.).

Azon­ kívül,­ hogy­ folyamatosan­ csökken­ a­ migránsok­ száma,­ az­ évezred­ végén további­lényeges­folyamatok­figyelhetők­meg,­amelyek­napjainkban­is­érvényesülnek.

egyrészt­ kevesebben­ költöznek,­ ugyanakkor­ azok,­ akik­ költöznek,­ a­ korábbi­ trendtől eltérően­ egyre­ nagyobb­ távolságokra.³ másrészt­ a­ központi­ térszerkezeti­ struktúra rendszerváltás­utáni­felbomlása­következtében­a­három­kerületi­város,­Pozsony,­kassa és­Besztercebánya­migrációs­nyeresége­fokozatosan­migrációs­veszteséggé­alakul­át, miközben­a­közeli­települések­migrációs­egyenlege­javulni­kezd.­vagyis­a­korábbi­kibo-csátó,­ s­ ezáltal­ migrációs­ veszteséggel­ rendelkező­ járások­ országszerte,­ de­ még inkább­nyugat-Szlovákiában­befogadókká,­a­migráció­új­célterületeivé­válnak.­A­kon- centrációt­felváltja­a­dekoncentráció,­s­ezzel­egyidejűleg­érvényesülni­kezd­a­szubur-banizáció­ és­ a­ dezurbanizáció.⁴ S­ ez­ nemcsak­ a­ nagyvárosokra­ érvényes,­ hanem Szlovákia­valamennyi­régiójának­vidéki­városaira­is.­csupán­a­Pozsonyi­kerület­városai képeznek­kivételt,­amelyek­jelenleg­is­a­bevándorlás­legattraktívabb­célterületei­közé tartoznak­(moravanská­2006),­tegyük­hozzá,­nemcsak­a­távolabbi­régiók­lakosai­szá- mára,­hanem­a­pozsonyi­lakosok­számára­is.­A­város­migrációs­egyenlegében­bekö-vetkezett­változás­ugyanis­nemcsak­a­Pozsonyba­költözők­csökkenésének­köszönhető, hanem­annak­is,­hogy­nőtt­a­Pozsonyból­kiköltözők­aránya­(Bezák­2002,­342.­p.).­Az ezredfordulótól­ egészen­ napjainkig­ a­ legnagyobb­ migrációs­ nyereséggel­ rendelkező járások­a­Galántai,­a­dunaszerdahelyi,­a­lévai,­a­Senicai,­a­nyitrai,­az­érsekújvári­és­a komáromi­járás,­tehát­azok­a­járások,­amelyek­korábban­évtizedekig­migrációs­vesz-teséget­produkáltak,­s­ahova­azóta­az­összes­migráns­88­százaléka­költözött.

Az­ország­eÚ-tagállammá­válása­óta­a­Pozsonyból­emigrálók­számára­további­új­cél-területként­szerepel­a­magyarországi­rajka­és­mosonmagyaróvár­közötti­térség.

A­ szuburbanizáció­ és­ dezurbanizáció­ folyamatát­ felgyorsítja,­ hogy­ vidéken,­ főleg azokon­a­településeken,­amelyekből­a­város­könnyen­és­aránylag­gyorsan­megközelít-hető,­javulnak­az­életkörülmények,­fellendül­a­közművesítés,­a­lakásépítés,­s­ezáltal

ezeknek­a­településeknek­megnő­a­vonzerejük­a­városi­lakosság­bizonyos­rétegei­szá-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a

mára.­ilyen­települések­a­Pozsony­vonzáskörzetében­levők­is,­köztük­az­általunk­vizs-gált­Felső-csallóköz­és­az­említett­magyar–szlovák­határ­menti­térség­települései.