Az első városok kialakulása

Az állandó települések kialakulásának számos technikai, civilizációs előfeltétele volt, melyek együttesen eredményezték a számban egyre bővülő településállomány megjelenését.

De milyen okokra vezethetők vissza az első városok kialakulása, és hol voltak ezek?

Az első városok kialakulásával kapcsolatban az egyes tudományterületek képviselői eltérő elméleteket dolgoztak ki. Közös bennük ugyanakkor, hogy a városok kialakulásában egyaránt kiemelt szerepet tulajdonítanak a társadalmi szervezettségnek. A korai városkeletkezési elméletek igyekeztek egyetlen magyarázó tényezővel indokolni a városok megjelenését. Ma már azonban általánosan elfogadott nézet, hogy az első városok megjelenésében több tényező együttes hatását kell keresni.

A mezőgazdasági terményfelesleg elméletet régészek (Gordon Childe, Leonard Woolley) dolgozták ki. Szerintük a mezőgazdaság hatékonyságának javulása terményfelesleg kialakulást eredményezte, ami nem csak növekvő népesség eltartását tette lehetővé, de a termény tárolása, feldolgozása, és kereskedelme új intézményeket és magasabb szintű társadalmi szerveződést tett szükségessé. Mindez erősödő belső munkamegosztást és társadalmi rétegződést eredményezett, a mezőgazdasági termelésből egyre többen válhattak ki, s kezdhettek más a társadalom számára hasznos tevékenységbe (kézművesség, kereskedelem, adószedés, hitélet stb.). Ennek során megindult a társadalom belső vagyoni differenciálódása is.

A német származású történész Karl August Wittfogel (1896-1988) a korai társadalmak szerveződését vizsgálva jutott el az öntözés elmélethez. Értelmezése szerint számos kora ókori város jelentős folyók (Eufrátesz, Nílus, Indus, Jangce) mentén, öntözéses gazdálkodás révén jött létre. A folyók szabályozása, az öntözési rendszerek kiépítése és folyamatos működtetése új, a korábbiakhoz képest erősebb munkamegosztást igényelt. Mindenhez nagy tömegek önkéntes együttműködésére volt szükség, erős központi irányítással. Ezek a változások

stimuláló hatással voltak a városok kialakulására, hiszen a nagyobb népességet fennmaradása érdekében társadalommá kellett szervezni és belső szabályok szerint működtetni.

A dán közgazdász, történeti demográfus Ester Boserup (1910-1999) népesedési nyomás elmélete szerint a paleolit kor végén a népsűrűség fokozatos növekedése a korábbi gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot ellehetetlenítette, rendszeres mezőgazdasági termelésre és új technológiákra (pl. öntözés) volt szükség a népességfölösleg ellátásához. Ennek megvalósításához helyben ülő életmódra és növekvő társadalmi szervezettségre volt szükség, ami az első jelentősebb népességtömörülések (városok) létrejöttéhez vezetett.

A korai városok létrejöttét számos tudós a kereskedelem, bizonyos áruféleségek (fémeszközök, obszidián, cserépedények stb.) nagyobb földrajzi léptékben történő cseréjéhez köti a városok kialakulását. Elméletük alapját az a megfigyelés képezi, hogy a korai városok kivétel nélkül az árucsere központjai voltak. Kialakulásukban a távolsági kereskedelem játszott vezető szerepet, amelynek irányításában kereskedők, nyilvántartásában írnokok, biztosításában katonák vettek részt, ami erősödő munkamegosztást és belső társadalmi rétegződést eredményezett a korai társadalmakon belül. A kereskedelem kínálta lehetőségek további népességet vonzottak a kialakuló piacközpontokba, ami fokozatosan az első városok megjelenését eredményezte.

Számos társadalomtudós, köztük a szociológia atyaként számon tarott német Max Weber (1864-1920) annak a véleményének adott hangot, hogy az első városokat a háborús pusztítástól való félelem, és a védelem igénye hozta létre. Wittfogel ugyancsak hangsúlyozta az öntözőművek külső támadás elleni védelmének szerepét a korai városfejlődésben. A korai városokat valóban fal övezte, és valamiféle erődítés mindenhol kimutatható. A védelmi funkció megszervezése a helyi lakosság körében nagyfokú együttműködést igényelt, a városfal emellett az összetartozás tudatát is erősítette. A megerősített városok veszély esetén nem csak saját, de a környék népességének is védelmet nyújtottak. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben is a város szó eredete a védelmet nyújtó erődítésből (vár) ered.

50

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Végül a városkeletkezési elméletek egy csoportja a vallás szerepét hangsúlyozza.

Valóban, a korai antik városok szinte mindegyike rendelkezett templommal, szakrális (pl.

áldozati) helyekkel, oltárokkal. A vallás megléte már a paleolitkori kultúrák régészeti feltárásaival is kimutatható volt. Ez a hagyomány örökítődött tovább a folyóvölgyi, öntözéses gazdálkodásra épülő civilizációkba, ahol a természetfeletti erőkkel kapcsolatba lépni képes egyének (papok) kiváltságot élveztek. Generációk során a papok csoportja fokozatosan elkülönült a társadalmon belül és a hitélet irányítása (áldozatok, jóslások) mellett társadalomszervezési, közösségformálási szerepet is betöltöttek. A vallás a papok befolyása révén fontos szerepet játszott a korai gazdasági, technológiai és védelmi újításokban.

Régóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy hol lehetett a történelem első városa. Sokak szerint Jerikó az (12. ábra), amely a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre, 250 m-rel a tengerszint alatt fekszik. Minthogy vízlelőhely közelében feküdt, alighanem fontos kereskedelmi gócpont volt.

A Holt-tengerből kitermelt só és bitumen (szurok) cserélhetett itt gazdát türkizért, a porceláncsiga kagylójáért és obszidiánért, amelyből szerszám készült. A város lakói meggazdagodtak és fallal vették körül településüket. Régészeti ásatások tanúsága szerint Kr. e.

7400-ban kb. 2000 lakosa lehetett a virágzó városnak.

12. ábra Jerikó városának maradványai

Forrás: Wikipédia

Más vélemények szerint a dél-anatóliai Çatal Hüyük az első város (13. ábra), melynek romjait Törökország déli részén Konya város közelében tárták fel. A település a Kr. e. 6800-6300 közötti időszakban élte virágkorát, s Kr. e. 5700-5500 körül néptelenedett el. Városfal meglétére ez estben nincsenek bizonyítékok. Fénykorában mintegy 1000, átlagosan 25 m² alapterületű lakóházában mintegy 5 ezer fő élt.

52

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

13. ábra Çatal Hüyük városának maradványai

Forrás: Wikipédia

Főbb tanult fogalmak és ellenőrző kérdések létrejöttének miért voltak feltétele az első csiszolt kőszerszámok létrejötte?

3. A tanultak alapján sorolja fel azokat a főbb elméleti megközelítéseket, amelyek az első városok kialakulásának hatótényezőit magyarázzák!

Mely tudományterületek képviselői foglalkoztak elsőként a városok kialakulásával?

4. A fenti fejezet alapján fejtse ki, hogy a korai városok kialakulásában miért tölthetett be jellegzetes szerepet a kereskedelem?

5. A tanultak alapján jellegét, társadalmi-gazdasági alapjait és belső szerveződési viszonyait tekintve az emberiség történelmében mely három alapvető várostípus jött létre?

6. Gyűjtsön képeket és információkat az interneten Jerikó és Çatal Hüyük településekről! Képzelje el hogyan élhettek ezekben a városokban!

Milyen munkamegosztás

működhetett ezekben a

településekben és mi okozhatta a hanyatlásukat?

54

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu