AZ (ELSŐ) KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

Az (első) Közgazdaságtudományi Intézet felállításával egyidejűleg tehát megszűnt a Magyar Gazdaságkutató Intézet. Iratállománya az Országos Levéltárba került, s egész tevékenysége feledésbe merült.⁹⁸

Az (első) Közgazdaságtudományi Intézet a Közgazdaságtudományi Egyetem épületében kapott helyet, de az egyetemtől függetlenül működött. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium főhatósága alatt 1949 őszén a 4.232/1949. M.T. sz. rendelet tel alakult meg.⁹⁹ (Tehát nem az MTA-hoz tartozott! Mátyás Antal soha nem volt az MTA KTI munkatársa! (l.

Nováky [2013]: Köszöntő. Közgazdasági Szemle, 10. sz. Csak a pontosság kedvéért említem meg.)

Sürgőssé az ötéves tervezési munka beindítása tette és az a tény, hogy ekkor az országban sehol sem folyt elméleti kutatás. (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem is az 1948. évi LVII. törvénnyel jött létre.)

A vezetők személye már 1949 elején eldőlt, még Nagy Tamás javaslatára, tehát jóval a GKI megszüntetése előtt. Csakhogy más intézményekben töltöttek be fontos feladatot, Erdős Péter a Közoktatási Minisztériumban, Siklós Margit az Országos Tervhivatalban, Göncöl György pedig a Külügyi Akadémián. Nagy Tamás és Gerőné keményen küzdöttek értük. Ortutay ragaszkodott ahhoz, hogy Erdős helyett megfelelő szakembert kapjon. Ortutay, aki kultuszminiszterként a MTT tagja is volt, a MTT egyik ülésén kijelentette, majd "megnézem, hogy ki az, akit helyette ajánlanak… Ha olyan ember, akit a mai helyzetben a műegyetem problémáinál vállalni tudok, akkor lehet róla beszélni, de addig, amíg erre konkrét javaslat nincs és Szántó nem tud nekem adni embert, nehéz lenne erről beszélni. A most következő hónapok éppen azok, amikor a második műegyetem tervének vitája egyik feladata az egyetemi ügyosztálynak. A második műegyetemnek az ötéves terv második évének végére készen kell lennie, és nagyon nagy építmény, egyik nagy vállalkozásunk, egy egészen új egyetem."¹⁰⁰

Göncöl Györgyöt Rajk, illetve Berei nem engedte el, Siklós Margit kinevezéséhez pedig a Kádertanács nem járult hozzá. Nagy Tamás ez ellen határozottan fellépett.

"Ez azt jelenti", írta Nagy Gerőné Fazekas Erzsébetnek, hogy "a Kádertanács határozata alapján az új intézet csupán két osztállyal indulna, tervgazdasági osztálya pedig nem volna.

98 P 1611 fond Magyar Gazdaságkutató Intézet. Az Országos Levéltárban őrzött anyag tájékoztató jelzése szerint: Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1928-1949. A jegyzéket a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete megbízásából készítette Fehér István nyugdíjas.

Megtalálhatjuk a Magyar Gazdaságkutató Intézet negyedévi jelentéseit, a külön kiadványokat, az egyes fejezetek statisztikai adatait, táblázatokat. A fellelhető iratok témája széles, mivel a leltárkészítő(k) gondosan iktattak minden kezükbe került papírost..

99 Az Intézet felállításáról szóló kormányrendelet tervezet, tudományos program és káderjavaslat MTA Lt. MTT 1/8.

100 A jegyzőkönyvben rögzített vita. MTA Lt. MTT 23/1. A szövegrészletet lásd a Melléklet II. 6. sz.

dokumentumában.

A Kádertanácsnak ez az állásfoglalása véleményem szerint az egész intézet megalakítását illuzórikussá teszi, mert lehetetlen, hogy az intézet ép a jelenlegi helyzetben legfontosabb osztálya nélkül alakuljon meg. A tervgazdasági osztályra feltétlenül szükség van. 1. Csakis ez az osztály végezheti el a magyar tervgazdálkodás olyan problémáinak feltárását, amelyek erősen gyakorlati jellegűek és amelyeknek megoldására most égetően szükség van. Így pl. a nemzeti jövedelem számítását, a megfelelő gyáripari, kisipari, kereskedelemi statisztika módszerinek kidolgozását, az árszínvonal, a fogyasztás tervezésével kapcsolatos problémák feltárását stb. 2. Csakis ez az osztály kezdheti meg az országos pénzügyi tervezéssel átalakulásával kapcsolatos tudományos problémák feldolgozását, a nemzetgazdasági mérleg előkészítésének munkálatait stb. 3. Csakis ez az osztály foglalkozhat a magyar mezőgazdaság szocialista átalakulásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati és ugyanakkor elméleti jellegű problémák megoldásával, amelyek elsősorban onnan adódnak, hogy az orosz tapasztalatokat nem alkalmazhatjuk teljesen változtatás nélkül a magyar viszonyokra. 4. Csakis ez az osztály foglalkozhat a tervgazdálkodást folytató üzemeink üzemgazdasági problémáinak megoldásával, amelyek most lépten-nyomon felbukkannak s amelyek körül egyetemi előadásokon, folyóiratokban stb. szörnyű zűrzavar uralkodik." ¹⁰¹

Végül is az Intézet nem a tervezett három, hanem csak két osztállyal indult, majd 1950 augusztusában létrejött a harmadik is. Elméleti Osztály, vezetője Erdős Péter, Tervgazdasági Osztály, vezetője dr. Siklós Margi¹⁰² és Nemzetközi Gazdasági Osztály, vezetője megosztva dr.

Vujovits Erzsébet ¹⁰³ és Göncöl György. (Róla később lesz szó.)

Gerőné mindvégig tartotta magát a "Bereiék" által kidolgozott tervhez és a személyi javaslathoz. Igazgatót az Intézet hároméves működése alatt sem sikerült találni (az Igazgató Tanács összetételét tekintve, talán nem is akartak). (L. VI. Dokumentumok, 3. 4. sz.) De facto Erdős Péter látta el ezt a feladatot. Volt viszont Igazgató Tanácsa, amelynek tagjai között találjuk Berei Andor, Háy László, Nagy Imre és Nagy Tamás mellett Friss Istvánt is.

101 Magyar Tudományos Tanács Titkárságán Gerőné Fazekas Erzsébet kezéhez, Budapest. Bizalmas.

Másolat. 1949. április 7. Nagy Tamás s.k. MTA Lt. MTT 1/8Teljes szövege megtalálható a Melléklet II.

7. sz. dokumentumában

102 Siklós Margit (1919-2000). Az intézet megszüntetésekor cionista összeesküvés vádjával letartóztatták. Kiszabadulása után 1954-től, könyvkiadói pályán működött, 1971 és 1989 között a Gondolat Kiadó igazgatója volt.

103 Időközben megismertem Vujovits Erzsébet (1999-1961) fiával Vujovits Vladimírrel készített interjút és a kiegészítő dokumentumokat. Kiterjedt munkásmozgalmi családhoz tartozott, sokan közöttük apja is, koncepciós perek áldozatai lettek. Vujovits munkásmozgalmi nevén Arvala Erzsébet, végzettségét tekintve orvos, 1946-ban telepedett át Moszkvából, ahol egy ideig az Agrár Intézetben Nagy Imre kollegája volt. A Pártközpontban, majd 1950 közepéig a Külügyminisztériumban kapott tanácsosi állást. Rajk perbefogását követően került a Közgazdaságtudományi Intézetbe, ahol 1952. szeptemberéig vezette a Világgazdasági osztályt. (Az

interjúhoz csatolt géppel írt életrajza szerint.)

Az Intézet feloszlatását követően a Kossuth könyvkiadó munkatársaként Marx, marxista és Lenin műveket fordított, szerkesztett. Bővebben l. Vladimir Vujovits. Interjú. Készítette Molnár [2007-2009].

Méretét és feladatait tekintve nagyobb volt, mint ahogy azt az emlékezet megőrizte. "Marxista közgazdászok, régi kommunista párttagok egy csoportját (Erdős Pétert, Siklós Margitot és másokat) megbíztak azzal, hogy marxista közgazdasági kislexikont állítsanak össze. 1953 elején azonban Erdős Péter kegyvesztett lett, a pártból is kizárták, az intézetet pedig feloszlatták. Egyébként kutatási tevékenységének nem lelhetők fel érdemi nyomai." - írta Szamuely László. (Szamuely-Csaba [1998], 28. o.) Az Intézet története egy mondatban: így igaz. A levéltárakban őrzött dokumentumok azonban egy többszörösen bővített mondatnyi kiegészítést igényelnek.

Az Intézetnek volt tudományos munkaterve, amely viszont széles, túl széles területet ölelt fel.

Kiemelt helyen szerepelt benne egy olyan gazdasági terminológiai szótár elkészítése, amely az idegen kifejezések kötelező, marxista magyar fordítását megadja. Maga Gerő Ernő is oly-annyira fontosnak tartotta a szótár elkészítését, kiadását, hogy az Intézet 1950. évi beszámolójára jellegzetes, lendületes nagy betűivel , ceruzával ráírta, a "közgazdasági szótárt kérem határidőre (?) kiadni"¹⁰⁴

Csakhogy 1950. március 29-én megalakult a Terminológia-megállapító Bizottság az MTA Titkári Hivatala Tanácstermében. Titkára Erdős Péter lett, jelzéseként annak, hogy össze kellett hangolni az Intézetben folyó szótárkészítés és a Szótárbizottság munkáját. Az alakuló ülésen felvett jegyzőkönyv szerint határozatba foglalták, hogy a Népgazdasági Tanács rendelettel kötelezi majd a közületeket és fordítókat az előírt terminológiák használatára.

És határoztak arról is, hogy a Közgazdasági Állandó Bizottság által jóváhagyott terminológiákat a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle publikálja¹⁰⁵.

"A döntések azonban mind a mai napig nem kerültek nyilvánosságra, mert a Közgazdaságtudományi Intézet Igazgatótanácsának az a véleménye, hogy a határozatok felülbírálására a MDP Agit. Prop. Bizottsága jogosult. Ez ügyben a Párt megkeresése szükséges" - kérte az Elnökség segítségét Fejér Klára.¹⁰⁶ A szaktitkár több levelében is sürgette az időközben Gazdaságtudományi Terminológiai Bizottsággá alakult Bizottság munkáját. Végül Fogarasi Béla felfüggesztette működését. Időközben ugyanis „szükségképen létre jött egy un. Közgazdaságtudományi Szótárbizottság (részben a Terminológiai Bizottság tagjaiból) és a Szótárbizottság munkájának eredményeképpen kb. jövő év első negyedében meg fog jelenni egy közgazdasági magyarázó szótár, mely tartalmazni fogja azoknak a terminológiáknak egy részét is, melyre a Terminológiai Bizottság korábban határozatot hozott.” – jelentette az Akadémia akkori főtitkárának.¹⁰⁷

Az alapítói szándék szerint az Intézet feladatául a tervgazdálkodás követelményeihez illeszkedő, marxista-leninista elkötelezettségű közgazdaságtudomány művelését kapta.

104 Jelentés a Közgazdaságtudományi Intézet munkájáról és javaslatok a jövő évi munkára. M-KS-276-112/67 őe. (? helyén álló szó rosszul olvasható.)

105 E tárgyban folytatott levelezés MTA Lt. 182/4

106 Feljegyzés az Elnökség számára. Fejér Klára. 1951. január 11. MTA Lt. 182/4

107 Feljegyzés Erdey-Gruz Tibor elvtársnak. Fogarasi Béla. 1951. június 20. MTA Lt. 182/4..

Az 1950. évi költségvetésben az Intézet 33 fővel szerepelt, amelyből 20 statust tudományos munkatárs töltött be.¹⁰⁸ (1996-ban az akadémiai konszolidációs program végrehajtása után az MTA KTK-ban a kutatói létszám kb. 40 fő volt.)

Máskérdés, hogy az intézmény nem kapta meg, már akkor sem kapta meg a működéséhez szükséges pénzeket. Így nem egy esetben az Intézet vezetése arra kényszerült, hogy fiatal kutatókat bujtatott státusban alkalmazzon. Panaszkodott is erről Erdős Péter, hogy a tudományos létszám megkívánt csökkentése azzal a következménnyel jár majd, hogy egyes fiatal kutatókat gyors és gépíró kategóriába tud csak alkalmazni. A "végleges költségvetés 9 gépírót és 2 rajzolót állított be a tudományos munkatársak létszámának terhére"- írta a Kultuszminiszternek. Olyan rajzolni tudó tudományos kutatót fogunk felvenni, akinél a műszaki rajzolás a szorosan vett tudományos munka mellett csak kiegészítő szerepet fog játszani" – teszi hozzá ironikusan.¹⁰⁹

Szakmai színvonalát tekintve az 1949-ben felálló gárda szerény volt.¹¹⁰ A régi, jó szakemberek politikailag megbízhatatlanok lettek, a megbízható marxista-leninista elkötelezettségű emberek pedig szakmailag képzetlenek voltak. A feloszlatott MGI tudományosan felkészült, nagy gyakorlattal rendelkező szakgárdájából három, politikailag elfogadható, tudományos munkatársra tartott igényt. A kiválasztás szempontjait megőrizték Gerőné Facsády levelére tett ceruzázás megjegyzései: "kell, nem kell, jobboldali, fasiszta, sötétmúltú".

Az Intézetnek félévente be kellett számolnia a tudományos kutatás, terv szerinti, előrehaladásáról. E rendszer eleve kudarcra volt ítélve. Makro-keretét ugyanis az ötéves tudományos terv adta, ha valaha is elkészült volna egy tudományos tervtől elvárható gondossággal. Az Intézet első, hathónapos (márciustól augusztusig) munkatervében az általános terv fő elemei: általános elméleti kérdések, a tervgazdálkodás problémái, nemzetközi gazdasági és politikai kérdések. (Az Intézet funkcionálisan is így tagolódott.) A súlyponti felvetések: 1. A népgazdasági mérlegrendszer tanulmányozása, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem mérleg sémáinak kidolgozása és statisztikai megoldása. 2. A politikai gazdaságtan terminológiai szótárának megalkotása. 3. A munkabérrendszer és a munkabéralap összefüggésének tudományos feldolgozása. 4. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban létező mezőgazdasági termelőszövetkezeti formák szakirodalmának összegyűjtése. Konkrét, határidőhöz kötött vállalás: a politikai gazdaságtan tankönyv első részének elkészítése, "Az 1929-33 évi válság magyarországi kihatása" a Történettudományi

108 Jelentés a Közgazdaságtudományi Intézet munkájáról és javaslatok a jövő évi munkára.

Szigorúan bizalmas! Készült 30 pldban. Aláírás, dátum nélkül. M-KS-276-112/67.őe. 106. o.

109 Miniszter Úr! Tárgy: létszámterv indokolása. Budapest, 1950. július 18. MTA Lt. 182/2. Gépelt másolat.

110 Feljegyzés Gerő Ernőné elvtársnő, a Magyar Tudományos Tanács Társadalomtudományi Szakosztályának vezetője részére. Szigorúan bizalmas! MTA LT. 182/1.

Intézettel közösen vállalt kutatáshoz anyaggyűjtés.¹¹¹ A belső használatra készült munkatervben az egyes témák felelőseit is megtaláljuk. A politikai gazdaságtan tankönyvé Erdős Péter, az 1929-33 évi válság magyarországi kihatásának Petőcz Pál, a tervezéshez kapcsolódó adatgyűjtésé és feldolgozásé Siklós Margit, a mezőgazdasági szövetkezeti formák tanulmányozásáé Varga-Perke József.¹¹² Kiadásra csak a középiskolai politikai gazdaságtan tankönyvet szánták.¹¹³

A Gazdasági Bizottság 1950. november 21-i ülésén 5. napirendi pont Jelentés a Közgazdaságtudományi Intézet munkájáról és javaslatok a jövő évi munkára. A téma előadója Friss, a meghallgatott személyek: Erdős, Kovács Sándor, Nagy Tamás, Siklós Margit és Vujovits Erzsébet.

"A munkatársak nagyobbik része tud nyelveket és rendelkezik valamelyes gazdasági ismerettel illetve statisztikai gyakorlattal, de marxista képzettségük alkalmazásuk pillanatában nem volt, s ezen tervszerű oktatással segitünk." - ezt a meglepő megállapítást teszi a Jelentés, akkor, amikor a kiválasztás legdöntőbb szempontjának a párt-elkötelezettség számított. Majd azzal folytatja, "Másik részük, 3 végzett és 2 jelenlegi egyetemi hallgató marxista képzettsége elfogadható, de gyakorlatuk és nyelvtudásuk hiányos. Munkatársaink politikai megbízhatóságára súlyt helyeztünk."¹¹⁴

„A Tervosztály foglalkozik a népgazdasági mérlegrendszer elvi alapjainak kidolgozásával, s kísérletet tett a mérlegek felállítására. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem mérlegsémáit bemutattuk a Párt Államgazdasági Osztályának. Kiszámította az osztály (a Központi Előadói Iroda Politikai Gazdaságtani Munkaközössége számára) az 1938/39-es év nemzeti jövedelmét, ennek felosztását és az egyéni jövedelmeket.

Az Elméleti Osztály eredetileg középiskolai tankönyv céljára elkészítette a kapitalizmus politikai gazdaságtan tankönyvének első részét, amelyet átdolgozva népszerű tudományos könyv formájában tervezte kiadni.¹¹⁵ Adatgyűjtést folytat a Történelemtudományi Intézettel közösen kiadandó, az 1929/33-as válságszakasz magyar történelmét tárgyaló könyv számára.

Vezeti az Akadémia Gazdasági Terminológiai Bizottsága munkáját, elkészíti ennek

111 A Közgazdaságtudományi Intézet munkaterve 1950. március 1-jétől augusztus 31-ig. MTA 182/3.

Teljes szöveg a Melléklet II. 9.sz. dokumentumában található.

112 Házi használatra készült terv. A Közgazdaságtudományi Intézet munkaterve 1950. március 1-jétől augusztus 31-ig.. MTA Lt. 182/3. Teljes szövegét a II. 10. sz. dokumentuma tartalmazza.

113 A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának. Erdős Péter. 1950. augusztus 30. MTA Lt. 182/2.

Teljes szövege a II. 11.sz. dokumentumában olvasható.

114 Jelentés a Közgazdaságtudományi Intézet munkájáról és javaslatok a jövő évi munkára. Szigorúan bizalmas! Készült 30 pldban. Aláírás, dátum nélkül. M-KS-276-112/67.őe. 106. o. .

115 Az MTA KRTK KTI könyvtárában Erdős Péter iratai között fellelhető kézirat bizonyítja, hogy a tankönyv valóban elkészült a gimnáziumok III. illetve IV. osztálya számára. (Forrás hivatkozás: a SzUK(b)P felső pártiskolájának 1948-49-ben tartott politikai gazdaságtan előadássorozata, továbbá a Szovjetunió kormánya mellett működő Összövetségi Főiskolai Bizottság 1944. dec. 25-én jóváhagyott

"Politikai gazdaságtan tanterve közg. és jogi főiskolák számára", valamint Leontjev "Politikai gazdaságtan kezdők számára " című kézikönyv Az MDP Agit. Prop. Osztálya azonban oktatásra nem találta alkalmasnak.

határozatait. A Jelentés beszámolt arról, hogy folyik a haladó magyar közgazdasági gondolat történetének tanulmányozása és megalakulóban van a Nemzetközi Gazdasági Osztály.

A Gazdasági Bizottság elfogadta az Intézet javasolt szervezeti átalakítását, az osztályok számának 5-re emelését és az Államvédelmi Osztály feladatává tette a párttal való szorosabb együttműködést.

Az Intézet 1951. évi "tentativ" munkaterve, amelyet a MDP Államgazdasági Bizottsága hagyott jóvá, következetes. (A Közgazdasági Állandó Bizottság csak futólag tárgyalta meg és az 1950.

évre elfogadott költségvetést hagyta jóvá 1951. évre.)

Az általános elméleti kérdések témakörében a modern burzsoá közgazdasági elméleteknek a reformista ideológiára gyakorolt befolyásolásáról könyvet ígért, a magyar haladó közgazdaságtudomány első úttörőiről egy tanulmányt és az 1929-38-as évek magyar történelmének gazdaságtörténeti feldolgozását. Továbbá az elfogadott terminológiák kiadását. A tervgazdálkodás problémáit érintő kérdéseken belül a népgazdasági mérlegrendszer kidolgozását, a bankjegyforgalom tervezését, az önköltség csökkentésére, a munkatermelékenység emelésére, a forgóeszköz szükséglet tervezésére szolgáló módszerek kidolgozását. A szocialista országokban a szövetkezeti formák tanulmányozását.

A nemzetközi gazdasági és politikai kérdéseken belül a Szovjetunió és a népi demokratikus országok valamint a nyugati országok gazdasági fejlődésének összehasonlító vizsgálatát”.¹¹⁶ Idővel az Intézet nagyszabású, ambiciózus terveket és beszámolókat készített egyre kisebb valóságtartalommal. Erdős Péter jól érzékelte a nehézségeket és Friss segítségét kérte.

"Friss Elvtárs! Úgy érzem, nem halaszthatom tovább, hogy a politikai gazdaságtani osztály helyzetéről jelentést tegyek." - írta egyik levelében. "Munkatervünk szerint márciusban be kellett volna fejezni az 1929-33-as válság-téma adatgyűjtését és áprilisban össze kellett volna állítani a könyv vázlatát. ….A könyv vázlata ma nem állítható össze, a könyv írásakor nem fogok tudni támaszkodni azokra a munkatársakra, akik a témába bedolgozták magukat és úgy látszik, éppen akkor nem lesz kutatóapparátusom, mikor az írás közben az összegyűjtött anyag hiányosságai kiderülnek. ….Az egyetlen munkatervi pont, amelyet befejeztem a Kozlov-könyv¹¹⁷lektorálása. Erről is menet közben derült ki, hogy az elvégzendő munka fordítással egyenértékű volt, és a megismételt nyomdai korrektúrákkal együtt – persze megszakításokkal – belenyúlt a márciusba. Ezen kívül még csak a „haladó hagyományok” – téma halad kielégítően, úgy ahogy azt a munkaterv előirányozta. ….

116 A Magyar Tudományos Akadémia felszólítására az 1951 évi költségvetési tárgyalásokhoz tentativ 1951 évi munkatervet kell készítenünk. Közgazdaságtudományi Intézet. MTA Lt. 182/3. ¹¹⁷ Kozlov: A pénz és pénzforgalom elmélete c. művéről van szó.

117 Kozlov: A pénz és pénzforgalom elmélete c. művéről van szó.

Nem dolgozott azonban a Terminológiai Bizottság, mert az Államgazdasági Osztály segítsége ellenére sem sikerült a mai napig sem kijelöltetni olyan felelőst, vagy felelősöket, akik a döntéseket jóváhagyják, tehát az eddig (!) döntések sem közölhetők.¹¹⁸

A munkaterv szerint márciusig meg kellett volna írnom az u.n. tankönyvből a népszerű közgazdaságtani könyvet, a mai napig sem sikerült azonban kierőszakolnom, hogy az eredetit Nagy Tamás vagy másvalaki elolvassa és lektorálja, írásról tehát szó sem lehetett….

Nemcsak az én osztályom küzd nehézségekkel. Ezek egyikét-másikát a Párt ki is küszöbölhetné. Mindnyájunk nevében szólok, mikor Friss Elvtársat arra kérem, hogy szakítson egyszer a közeljövőben időt számunkra az egész Intézet kérdéseinek átbeszélésére."¹¹⁹- osztja meg gondjait Erdős Péter.

Erdős Péter közeli munkatársa Kende Ferike megőrzött néhány dokumentumot. Közöttük található egy faliújságcikknek szánt fogalmazvány "Asiklóserdős" aláírással 1952. december 6-i keltezéssel. Erdős a rá jellemző szarkasztikus megjegyzésekkel kíséri. "A szótármunkával kapcsolatos versenymozgalom kiértékelése" - írja, "nem a mi feladatunk. A mennyiségi lemaradás egyéb okok mellett utal arra is, hogy szótárcímszót írni nem egyszerű dolog.

A mozgalom legnagyobb eredménye azonban kétségkívül abban áll, hogy egy sor elvtárs munkájában minőségi javulás mutatkozott meg az utóbbi időben. Korábban csak Mátyás Tóni tudott megírni olyan címszavakat amelyben elméleti nehézségek is voltak és Vince Imrének sikerült egy-egy munkája amelyben különösen érvényesülhetett a lendülete.

Ma egész sor munkatársunk tud már legtöbbször elfogadhatóan, sokszor nagyon jól fogalmazni. Még a teoretika tárgyalási szépsége terén is van javulás. Egy szó, mint száz, kiderül, hogy a verseny mozgalom nemcsak a két szerencsétlen főszerkesztő számára bizonyult hasznosnak, hanem a munkatársak számára is - nagy lépéssel közeledtek általa a publikációs képességhez."¹²⁰

Az Intézetnek 1952 közepén három osztályvezetője, hat osztálya és 17 kutatója volt. Erdős Péter az Akadémia II osztálya elnöksége számára írt beszámolójában az eltelt időszakot részben sikeresnek értékelte.

"A legutolsó intézeti munkatervben szereplő kutatótémákból elkészült a „Helyi tanácsok szerepe a tervezésben” s vele kapcsolatban a „Tervezés területi szervei Lengyelországban” c.

tanulmány" írta. Közvetlenül befejezés előtt áll a lengyel tervezési módszerekről szóló tanulmány, valamint a belkereskedelmi tervezés módszerének kidolgozása. Befejezést nyert a népgazdasági mérlegrendszer témáinak kidolgozása.

118 1953-ban minisztertanácsi rendelet bízta meg a MTA-t a Magyar Enciklopédia szerkesztésével és kiadásával. 1955 augusztusában egyenesen Rákosinak jelent a Jelentés arról, hogy a szervező munkák

118 1953-ban minisztertanácsi rendelet bízta meg a MTA-t a Magyar Enciklopédia szerkesztésével és kiadásával. 1955 augusztusában egyenesen Rákosinak jelent a Jelentés arról, hogy a szervező munkák

In document AZ AKADÉMIAI KÖZGAZDASÁGI GONDOLKODÁS FORMÁLÓDÁSA (Pldal 80-90)